Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

»äaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaa^^aaaaaaa^^ SZEitDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Moszkvában ülésezik írás a falon I a Legfelsőbb Tanács MI TAGADAS, nem könnyű eligazodni a kínai eseményeken. Főleg az összefüggések tekintetében bizonytalanodik el a távoli hírmagyarázó. S aki csupán a jelenségekből ítél, könnyen tévútra téved: a kínai gondolkodásmódot netán figyelmen kívül hagyta. Éppen ezért nem könnyű választ találni a leg­frissebb pekingi eseményekre. Néhány napja ugyanis feltűntek a kínai fővárosban a Mao Ce-tungot nyíl­tan is támadó faliújságok, a tacepaók. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a kisebb-nagyobb méretű falra­gaszok megjelenése fontos politikai jelzés Kínában, ezúttal azonban másról van szó. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a tacepaó a kínai politikai harc eszköze, akkor a legújabb falragaszokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy elérkezett a „demaoizálás” kor­szaka, vagyis a több, mint két éve elhunyt Mao sze­mélyi kultúszának szétzúzása. Csakhogy nem ilyen egyszerű a képlet. Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes egyik legutóbbi kijelentésében sietve védelmébe vette Mao Ce-tungot. egyszersmind egy japán politikus előtt azt bizonygat­ta, hogy a faliújságkampány normális jelenség, s azt bizonyítja, hogy Kínában „szilárd a helyzet”. Ha másfajta jelenségek nem mutatkoznának, talán hitelt is érdemelne a kijelentés. Am a jelekből ítélve a miniszterelnök-helyettes és Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke között mégsem lehet valami teljes az összhang. Huát annak idején ugyanaz a kb-határozat léptette elő ügyvezető miniszterelnök­ből kormányfővé, amely Tenget száműzte valamennyi párt- és állami funkciójából. Ma már a tacepaókon az a követelés is megfogalmazódott, hogy ezt a dön­tést helyezzék hatályon kívül. (Bármily furcsa, erre még nem került sor.) Tovább bonyolítja a tájékozódást, hogy Huát Mao Ce-tung meglehetősen homályos körülmények között jelölte ki utódjává. Egy friss faliújság odáig ? megy, hogy törvénytelennek minősíti a jelenlegi < miniszterelnök kinevezését. Igaz, hogy egy másik cso- z port tacepaói Tenget vették célba néhány megállapí­< tásával vitázva. 1 ÓHATATLANUL a palackból kiszabadított szel­lem példája jut eszünkbe a kínai események kap­csán. A bálvánvdöntögetés egyre szélesebb formákat ölt. Igaz, egyelőre csak írások formájában a pekingi falakon. De az 1976. április 5-i, Tienanmen téri tün­tetés átértékelése — a hajdani „ellenforradalmárok” hőssé avatása —, a Mao ürügyén és közvetlenül is Huát támadó írások, a személyi változások arra en­gednek következtetni, hogy Kínában tán mégsem olyan egységes a Hua vezette központi bizottság. S nemcsak a négy modernizálás megvalósítása körül csapnak össze a nézetek. Gyapay Dénes Moszkvában szerdán meg­nyílt a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának új üléssza­ka. Az ülésszak napirendjé­nek középpontjában az 1979. évi terv elfogadása áll. A tervtörvény javasla­tát és az idei terv végre­hajtásáról szóló jelentést Nyikolaj Bajbakov minisz­terelnök-helyettes, az álla­mi tervbizottság elnöke ter­jesztette a kormány megbí­zásából a szovjet parlament elé. Elmondotta, hogy a szov­jet gazdaság az idén jól dol­gozott. Az ipari termelés a tervezett négy és fél he­lyett öt százalékkal növeke­dett. rekordmennyiségű volt a gabonatermés: 235 millió tonna Emelkedett a dolgo­zók jóléte és például a je­lenlegi ötéves terv első há­rom esztendejében 32 mil­lióan kaptak új lakást. A jövő évi terv fő fel­adata is az, hogy tovább nö­velje a népgazdaság ered­ményeit s ezzel a népjólé­tet, tovább szilárdítsa az or­szág védelmi képességét. Az előirányzat szerint a nemze­ti jövedelem jövőre 4,3 szá­zalékkal emelkedik, ennek értéke mintegy 18 milliárd rubel. A Szovjetunió 1979. évi állami költségvetésének tör­vénytervezetét Vaszilii Gar­buzov pénzügyminiszter ter­jesztette a Legfelsőbb Ta­nács ülésszaka elé. A lövő évi szovjet költségvetés 269,1 milliárd rubel bevételt és 268,8 milliárd rubel ki­adást irányoz elő. ami azt jelenti, hogy a bevétel Közel 300 millió rubellel haladja meg a kiadást. Ipari célokra az 1979. évi állami költségvetésből 146.8 milliárd rubelt, az idei költ­ségvetésben előírthoz ké­pest 8,9 százalékkal többet kívánnak fordítani. Mintegy negyvenezer fémipari munkás sztrájkol az NS7K- ban a Rajna- és Ruhr-vidéken. A képen: a sztrájkoló mun­kások Mannesmannban felveszik a sztrájk időtartamára járó szakszervezeti segélyt. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Latin-Amerika Junták hudítunissa NOVEMBER FORDULÓ­JÁN úgy tűnt, hogy „egy­más torkának ugrik” Latin- Amerika legjelentősebb ka­tonai diktatúrái közül kettő. Chile és Argentína három jéghideg, vihar söpörte sziget miatt a háború küszöbére érkezett. Azután — váratlan fordulattal — mindkét dik­tatúra visszalépett a szaka­dék széléről, s a vitás szige­tek ügye éppen olyan bi­zonytalan, mint az összecsa­pás csúcspontján A két katonai diktatúra összeütközésének konkrét oka a latin-amerikai kontinens legdélibb, a sarkvidék felé nyúló részét, az úgynevezett Tűzföldet keresztülszelő Beagle-csatorna. Pontosab­ban három kis sziget (Picton, Nueva és Lennox), amelyek a csatorna keleti, tehát at­lanti-óceáni kijáratánál fek­szenek. A helyzet megértésé­hez tudni kell, hogy a rend­kívül nehéz időjárási vls-O- nyok miatt a Tűzföldet ke­resztülhasító Beagle-csator­na nagy fontosságú és vi­szonylag stabil hajózási kap­csolatot biztosít az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Történelmileg az Argentína és Chile közötti kapcsolato­kat rendező, csaknem 100 esztendős határszerződé« el­vileg leszögezi, hogy Chile egyértelműen csendes-óceá­ni, Argentína pedig atlanti­QjlwUsäg 1978. november 30.. csütörtök óceáni hatalom, és egyik or. szág sem lép fel az ellenté­tes irányba mutató területi követeléssel. 1977-ben a régi konfliktus újjáéledt, mégpedig azért, mert a hágai nemzetközi bí­róság a Beagle-csatorna ke­leti kijáratát ellenőrző há­rom szigetet Chilének ítélte. Ez nem változtatott azon, hogy mindkét ország hajói használták a csatornát. A szigetek chilei birtoka viszont azt jelentette Argentína szá­mára, hogy a két ország kö­zötti esetleges krízis esetén Chile lezárhatja a csatorna atlanti-óceáni kijáratát. Ezt követően egészen 1978. őszé­ig tárgyalták egymással a két katonai rezsim vezetői a három sziget ügyéről. November 2-án a tárgya­lások megszakadtak és ettől kezdve akut háborús veszély­ről lehetett beszélni. Mind­két országban részleges moz­gósítást rendeltek el. Argen­tína ipari központjaiban megkezdték a polgári védel­mi gyakorlatokat és a csak­nem 3000 kilométer hosszú chilei határ mentén elsöté- títési gyakorlatot kezdtek. Mindkét katonai diktatúra flottaegvségeit a vitatott te­rület közelében koncentrál­ták. A FESZÜLTSÉG CSÜCS. PONTJÁN váratlanul mind­két katonai diktatúra visz- szariadt a konfrontációtól. Hirtelen újabb tárgyalásokat kezdtek, amelyekről semmit­mondó közleményt adtak ki. A nyilatkozat a két ország ..történelmi sorskö-msségét” emlegette és kilátásba he­lyezte a „gazdasági integrá­ciós törekvések” fokozását. A voltaképpeni vitáról, amely a két katonai rezsimet a há­ború küszöbére juttatta, a közlemény egyetlen szót sem beszélt. A váratlanul „felfüggesz­tett” katonai válság ilyetén alakulásának egyik magya­rázata, hogy a kulisszák mö­gött Washington kétségbe­esett erőfeszítéseket tett a stratégiai érdekeit alapvető­en kiszolgáló két rezsim fegyveres összecsapásának megakadályozására. Ennél a külpolitikai oknál lényegesen fontosabbak vol­tak a belpolitikai tényezők. MINDKÉT KATONAI DIKTATÚRA szerkezetét belső hatalmi harc gyengíti. Argentínában Videla tábor­nok-elnök legfőbb riválisa Massera tengernagy. A Chi­le elleni háborúban a santia­gói diktátor, Pinochet flottá­jával szemben számszerű és minőségi fölényben levő ar­gentin flotta játszotta volna a döntő szerepet, tgy a ka­tonai feszültség további éle­zése automatikusan Massera hatalmi pozícióit erősítette volna. Ezt Videla természe­tesen meg akarta akadályoz­ni. Ezért döntött úgy. hogy legalább ideiglenesen leféke­zi a katonai válságot. Hogy ez nem ment harc nélkül, azt jelzi a külügyminiszteri posz­ton bekövetkezett változás. A fékezési akcióval párhu­zamosan Videla egy tenger­nagy kezéből a szárazföldi hadsereg képviselőiének ke­zeibe adta a külügyminisz­térium kulcsát. Más szóval: elvette a Massera-frakciótól és saját ellenőrzése alá von­ta a külügyminisztériumot. Chilében Pinochet rezsim­je hasonlóképpen belső prob­lémák miatt kényszerült visszahúzódásra. Chilében két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik: a társada­lom egyre szélesebb rétegei­nek szembefordulása a mi.i- tarista terroruralommal. Ép­pen a szigetválság napjai­ban példázta ezt a chilei ka­tolikus egyház és a kormány közötti heves összecsapás. Ez megmutatta, hogy a klérus vezető körei is a kurzus bel­ső szorításának enyhítését követelik Burkoltabb formá­ban zajlik a katonai juntán belüli hatalmi harc is. 1978 derekán, a szigetvita tárgya­lási szakaszában ez a küzde­lem rövid időre nyílt formá­kat is öltött. Ekkor szorí­totta ki Pinochet a juntából annak egyik alapítótagját, Leigh tábornokot, a légierő főparancsnokát. LÉNYEGÉBEN VÉVE te­hát sem Argentínában, sem Chilében nem olyan szilárd a katonai diktatúra belső szerkezete, hogy a juntave­zérek kockáztatni mernék egy nyílt fegyveres összecsa­pás teherpróbáját. Voltakép­pen ez az a pont. ahol a két uralkodó junta érdekei azo­nosak. S ez magyarázza, hogy miért maradt háború nélkül továbbra is megoldatlan a három stratégiai értékű szi­get helyzete. —i—e 47,5 jnilliárd rubelt szán a törvénytervezet a jövő év­ben a mezőgazdaság fejlesz­tésére. Ebből 23,5 milliárd rubel állami beruházás. Hatalmas összegeket irá­nyoz elő a jövő évi szovjet költségvetés beruházásoKra, lakásépítésre például 17,5 milliárdot, ami 112 millió négyzetméter lakóterület felépítését teszi lehetővé. Vaszilij Garbuzov Deszéde végén hangsúlyozta, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezete biztosítja a szük­séges pénzügyi eszközöket az ország gazdaságának to­vábbi fejlesztésére, a lakos­ság anyagi és kulturális életszínvonalának emelésé­re, az állam védelmi képes­ségének szilárdítására. A szerda délelőtti ülésen ott voltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élü­kön Leonyid Brezsnyewel, áz SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­vel. A megnyitó ülésen a kép­viselők a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyet­tesévé választották Szultán Ibraimovot. a Kirgiz SZSZK és Ivan Kebint, az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. Röviden A mexikói Mazatlan helyi hatóságai kedden bejelen­tették, hogy az üdülőváros­kában eddig tizenheten be­tegedtek meg tífuszban és fennáll annak a veszélye, hogy a betegség járványos méreteket ölt. . ★ Kézirat-akció. Egy New Yorkban megrendezett kéz­irat-árverésen rekordáron keltek el Mozart és Edgar Allan Poe levelei. A nagy osztrák zeneszerző 1787-ben április 4_én kelt, haldokló apjához irt levelét 47 ezer dolláért vásárolták meg ★ 1 Etna. Új kráter nyílt az Etnán. Európa legnagyobb ma is működő vulkanikus hegyén. Az új kráterből ki- ömlő lávafolyam egyenesen a hétezer lakosú Zafferana Etnea falu felé tart. ★ Szerdán Genfben újabb megbeszélést tartott a hadá­szati támadófegyverzetek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldött­ség. Merénylet áldozata lett a dél-vietnami Ho Si Minit város egyik, hazafias néze­teiről, bátor kiállásáról is­mert színésznője. Jelentés szprint kézigránátot dobtak) Thanh Ngára, a városi színház tagjára, aki az az­napi előadásról tért éppen haza. Arafat Dmmanba megy Egyiptom „végső álláspontja E3 Musztafa Khalil egyipto­mi miniszterelnök szerdán Szadat elnök levelével elin­dult az Egyesült Államokba, hogy Egyiptom „végső ál­láspontját” közölje Carter elnökkel. A bejrúti lapok kairói tudósítói szerint a megbeszélések végső szaka­szukba érkeztek, rövid időn belül az . egyiptomi—izraeli különbékeszerződés kész az aláírásra. Az An Nahar című újság arról tudósít, hogy Szadat elnök levele két alapvető kérdéssel foglalkozik: 1. Egyiptom elfogadja az amerikai „kompromisszumos javaslatot” a különbéke és az általános rendezés között teremtendő .kapcsolatról”. 2. Egyiptom az Izrael ál­tal korábban publikált „füg­gelék” egyik pontjának — amely kimondaná, hogy a különbéke-egyezmény el­sőbbséget élvez a két ország „korábbi elkötelezettségeivel szemben” — „enyhítését” kéri. Miközben a végkifejlet fe­lé közeledik az alku, egy igen befolyásos palesztin ve­zető — akit a „mérsékeltek” közé sorolnak — Rasad Sa­vi Gáza polgármestere ha­tározottan elutasította azt. hogy a Gazai-övezet palesz­tin elöljárói előzetes garan­ciák nélkül részt vennének az ..autonómiáról” szóló tár­gyalásokon. Azután, hogy a Jordán folyó megszállt nyu­gati partiának arab vezetői visszautasították ezt, Rasad Savi felsorolta azokat a fel­tételeket, amelyeket feltét­lenül teljesíteni kell ahhoz, hogy a Gazai-övezet palesz­tinjai bármilyen tárgyaláson részt vegyenek. Ezek: garantálni kell a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőinek je­lenlétét a tárgyalásokon: a tárgyalások előtt meg keT határozni az átmeneti idő­szak utáni státuszát a meg­szállt területeknek; ki kell mondani, melyek a jövendő palesztin állam határai, fel kell számolni az izraeli tele­püléseket a megszállt terü­leteken: biztosítani kell a külföldön élő palesztinok ha­zatelepülésének jogát; ki kell mondani Kelet-Jeruzsá- lem arab voltát. Izrael a polgármester ál­tal felsorolt feltételek egyi­kének a teljesítéséhez sem járulna hozzá a korábbi hi­vatalos nyilatkozatok alán­ján. Egyiptom vezetése szá­mára újabb politikai nehéz­séget jelent a polgármester nyilatkozata. Rasad Savi szerdán uta­zott vissza Bejrútból — ahol Jasszer Arafattal és más oa- lesztin vezetőkkel találko­zott — Gazába. Ugyanakkor vissztért a li­banoni fővárosba a Khaled Fahum — a palesztin nem­zeti tanács elnöke — vezet­te küldöttség Jordániából. A látogatás végén nyilvá-' nosságra hozott közlemény kimondja, hogy a PFSZ és Jordánia együttműködik .az önkormányzati formula meghiúsítása érdekében, mert ennek célja az izraeli megszállás szentesítése az arab területeken”. A hírek szerint Jordániában megál­lapodás született arról hogy Jasszer Arafat a közeljövő­ben Ammanba látogat. Bejrúti lapok szerint a kö­zeljövőben még egy jelentős­nek ígérkező politikai ese­mény várható a Közel-Kele­ten: Hasszán Al-Bakr iraki elnök látogatása Damasz- kuszban. A látogatás a két ország közti kapcsolatok to­vábbi fejlesztését szolgálja majd. ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT 30 fős lét«zámú vállalati Mátra vidéki üdülőbe szakácsot keres. ÉRDEKLŐDNI LEHET: telefonon 115-000/227. mellék. vagy levélben — Sósné. vagy Varga. LEVÉLCÍMÜNK: Budapest. V.. Báthory u. 12. II. em. 245. Sósné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom