Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Wv-WWsA. *'./v . Mi magunk: önmagunk Ragozzunk együtt: én fogyasztok, te fóéyasztasz, ős fogyaszt. Sőt: 6 a fogyasztó. Én szolgáltatok, te szolgál-! tatsz, ő szolgáltat. Mi több, 6 a szolgáltató. Én dolgozom,! te dolgozol, ő dolgozik. És, ami még ennél Is több: ő a! dolgozó. Fogyasztó, dolgozó, szolgáltató: tőlünk elkülö-5 nült fogalmak, amelyek rendre elfedik a lényeget. A szó! ragozható, a lényeg kiragozhatatlán. Mert az Igazság az, 5 hogy e fogalmak szóba kerülnek — és milyen gyakran« kerülnek szóba, — akkor voltaképpen ama általános! alany — fogyasztó, szolgáltató, dolgozó — nagyon is< egyes szám első személyű. Én: aki fogyasztok. Én: aki dolgozom. Én: akit kiszolgálnak a szolgáltató által. Mert tudunk ragozni, dé kialakult fogalmaink szá-! mos esetében mégha többes számot is mondunk, akkor! is egyes számot értünk alatta: magunkat. Ha a fogy asz- < tóról van szó, akkor kettészakad tudatunk és a körülöt-! tünk levő társadalom: ránk, akik — illetőleg: aki fo-$ gyászt és azokra, akiket azért teremtett az úristen he­lyett a szocialista társadalom, hogy példának okáért a! fogyasztásunkat biztosítsák. A pult másik oldalán, közszükségletet gyártó iparban, vagy a mezőgazdaságban. Mindenütt. És folytatva e gondolatsort, a szolgáltató! azért van, hogy engem — pardon: bennünket — kiszol-! gáljon a Patyolat, az AF1T, a Volán, a Posta, vagy a> szolgáltató szövetkezet képében egy természetszerűleg e! területen is kettészakadt — én és ők — társadalom ke-! rétéin belül. Azt már mondanom sem kell, leírnom is! alig, hogy a dolgozó mindig az, aki arra hivatkozik, úgy) vélvén érezni, hogy hivatkoznia kell, szóval, aki arra! hivatkozik, hogy ő a dolgozó. A többiek nem. Egyetlen j dolgozó egy nem dolgozó társadalomban? Tudjuk, persze, hogy tudjuk, józan eszünk ki is! mondatja velünk, hogy a pék borbélyhoz jár, hogy a! fodrász is dolgozik és mint dolgozó szolgáltatást végzői megy el a boltba fogyasztóként, hogy az ott dolgozó ki-5 szolgáló eljuttassa hozzá a számára fogyasztásra oly ! szükségesnek ítélt javakat. Annyira tudjuk ezt, hogy fe­lesleges is volt ilyen kacifántosán leírni ezeket a min­denki előtt világos összefüggéseket. Minden fogyasztó,! szolgáltató és minden dolgozó e sorokat olvastán bi-i zonnyal meg is csóválja majd a fejét, azon méltatlan-J kodva, minek az ilyen magától értetődő közhelyekét! mégírni az újságban. Aztán leugrik a boltba és nem; talál valamit, vagy csak hosszas sorbaállás után jut! hozzá a vásárlói „csúcs” miatt, rögtön fogyasztói szívé­hez kap és nem lankad kijelenteni, hogy ebben az or- ! szágban, lám, mind kevesebbet törődnek a fogyasztóval, ; Mármint ővele. Igen, a szavak néha elfedik a lényeget, a fogalmak ! a megfogalmazandót, s ez nemcsak egyszerűen absztrak- ; ciós játék a szavakkal, a fogalmakkal — hanem mind- ! emögött társadalmi ellentmondások feszülnek. Ama el- > lentmondások egyike-másika, amelyek természetszerű vele-j járói egy fejlett társadalom életének, jelen esetben mind bo-c nyolultabb struktúra és ezen belül a nem kevésbé bo- ! nyolult emberi kapcsolatok szövevénye. Az egyszerre < termelő, fogyasztó, szolgáltató, dolgozó ember a minden- ; napok e szférájában is mindig más és más arcával, „jel­legével” jelenik meg, úgyhogy jószerint, ha hirtelen rá-< kérdeznénk mi is ő, fogyasztó-e, vagy fogyasztató. szolgál­tató, vagy kiszolgált-e? — hirtelen válaszolni sem tudna ! talán. Vagy mindenre igent bólintana. A hajdan volt regé-mesebéli időkbén a dolgok vilá- ! gosan áttekinthetőek voltak e tekintetben is, és a nem is J túlságosan távoli jövőben ezek a kapcsolatok, sőt kapcso- < latrendszerek a látszólagos káosz képét mutathatják.! Tudatunkban legalábbis. Ha nem látjuk át és be — egv-j másra vagyunk utalva: mi magunk vagyunk — önma­gunk. Hol termelők, hol fogyasztók, hol szolgáltatók és< néha bizony kiszolgáltatottak is. És mindez nemcsak! azért és elsősorban nem Is azért lényeges, hogy ilyen ! formában elhelyeztessünk a társadalom dolgozó rétegeinek! megfelelő szférájába; hanem sokkal inkább azért, hogy! megértsük egymást, hogy felfogjuk a régi latin mondáéi e téren is örök aktualitásét : hódié mihi eras tibi... ma ! nekem, holnap neked. Ma én szolgáltatok neked. Holnap te fogyasztasz nálam. Mert mind a két napon és a mindennapokon együtt j dolgozunk úgy is, mint dolgozó, ügy is rtaint szolgáltató j és úgy Is, mint fogyasztó. Mert szidni könnyebb egymást, mint megérteni. ^ 'c^v. Boros Zsolt György grafikája WWSAAVWWWW* AAAAAAAAAA/W VNAAAAAAAAAAA/VNAAAAAAAAAAAA/VAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VAA/V\AVVAAAAÁAAAAAAA/SAM/VÁAMAAA^OkMA^# ehéz lenne röviden összefoglalni a lassan 15 éve működő Isko­latelevízió eddigi munkáját, elért ered­ményeit. S hosszan lehetne sorolni azo­kat a didaktikai prob­lémákat, kérdéseket is, ame­lyek egy-egy műsor előké­szítésekor, majd a bemuta­tása visszhagjaként felve­tődnek. Mindig újabb és újabb problémák ezek! ame­lyek megoldása a televízió oktató-nevelő műsorainak hatékonyságát, további ered­ményeit szolgálják. A televíziós didaktika ak­tuális kérdéseivel foglalkozó szakmai fórumnak is lehet­ne nevezni a kétévenként Egerben megrendezésre ke­rülő nemzetközi oktató-tele­víziós konferenciákat. E kon­ferenciák célja — meghatá­rozott témában — a televí­ziós oktató-nevelő műsorok módszertanának megbeszélé­se, elemzése, az eredmények összegezése, és a fejlődés to­vábbi módszereinek megha­tározása. — Hogyan kezdte munká­ját az idei konferencia, s mi volt a témája? — kér­dezzük Kelemen Endrét, az Iskolatelevízió vezetőjét, az idei konferencia elnökét. — A több mint 160 részt­vevő 14 televíziós társaságot képviselt — mondja Kele­men Endre. — Minden euró­pai szocialista és néhány nyugat-európai országból jöttek a meghívott iskolate­levíziós szakemberek, gya­korló pedagógusok. A műso­rok elemzése, és a vita két szekcióban folyt. A tanulók életkori sajátosságait figye­lembe véve a 4—10, illetve a 10—18 éves nézők korcso­portja szerinti bontásban működtek a szekciók. A konferenciának egyetlen, de nagyon összetett, igen aktu­ális témája volt: az esztéti­kum szerepe és jelentősége az iskolatelevíziós műsorok­ban. Hipotézisünk szerint ugyanis ma már nem elég e műsorokban egy-egy tan­tárgy témakörét csak didak­tikailag kimeríteni. Nagyon lényeges az is, hogy a mű­sor milyen többletet nyújt esztétikailag, egészében ho­gyan hat a nézőkre? — Ezek szerint egy-egy iskolatelevíziós műsor hatá­sát döntően befolyásolhatja az ízléses díszlet, a berende­zések, a legmodernebb se- dégeszközök alkalmazása, bemutatása? Vagyis: a kör­nyezetről, mint az esztéti­kum külső megjelenési for­májáról van szó? — Valóban, a tárgyi kör­nyezet tudatos esztétikai megformáltsága is hatéko­nyan segítheti a befogadást, a megértést. De egy műsor­nak számos esztétikai vonat­kozása lehet. Például ho­gyan ^valósítható meg a kép­ernyőn keresztül az élmény- szerűség valamely művésze M ág sajátos formanyelvér létrehozott műalkotás bemu tatásakor, anélkül, hogy az eredeti hátiét csökken le­Esztétikum 9 „katedrán” szereplő képviseli. Az „Itt és ott” című műsorban Ha­lász Judit az Illés együttes kíséretében songokat énekel a relativitásról. Merte-e ál­modni valaha is a pedagó­gia, hogy a viszonylagos mozgásról dalban tanítják majd a gyerekeket? De az új fogalom elsajátítása mel­lett ez már ideológia is. Hi­szen a gyerekekben elültet­jük a gondolatot, hogy moz­gásunk és helyzetünk a vi­lágban mindig viszonylagos. — Milyen eredményekkel, tapasztalatokkal zárult a konferencia? — A bemutatott műsoro­kat esztétikailag vizsgáltuk. Az elemzés, a vita azonban nem teoretikus megközelí­tést jelentett! A vita közép­pontjában a didaktika — esztétika kérdése állt. A tiszta didaktika nem tud él­ményt adni a gyerekeknek, ehhez kell az esztétika. A bemutatott filmek, műsorok, a bevezető előadások, s a viták alapján szemléletbeli többletet kaptunk. A gya­korló pedagógusok közül a konferencia után sokan el­mondták, hogy másképp lát­ják az iskolatelevíziót, hi­szen a korszerű tanításnak valóban egyik nélkülözhetet­len eszköze. Szóba került a műsorok cseréje is. Például az NDK televíziótól Thomas Mannról, a szovjet televízió­tól Puskin színházáról, a bolgároktól pedig L oba- csevszkijről szóló filmeket szeretnénk átvenni. Nagy volt az érdeklődés a mi mű­soraink iránt is. Különösen a „Stop” közlekedési soro­zat, a „Botticelli: Primave­ra” című műsorunk, vagy a VI. osztályosoknak készített 16 részes orosz nyelvműso­runkat vennék át.. — Milyen volt a konfe­rencia légköre, hangulata? — A dicsérő vélemények, elismerések mellett kritika is hangzott el bőven egyes iskolatelevíziós műsorokról. Kifogásolták, hogy a kép­nyelv sokszor csak illusztrá­ció. Ezért lehet hatástalan egy-egy oktató műsor. Kü­lönösen a világnézeti oktató műsorokkal kapcsolatban emlegették hibaként, hogy egyes filozófiai műveket alá­rendeltek gondolatoknak. Ezek az aránytalanságok pe­dig esztétikailag sem hatnak jól a nézőre, nem köti le eléggé, nem figyel annyira. Fontos kérdés ez, hiszen a világnézeti oktatás televíziós didaktikája még számos problémával küzd. Mi is be­mutattunk egy „filozófiai show-t” A műsort azért érte bírálat, mert a beszéd hát­térbe, másodrendűvé szorí­totta az illusztrációt. Eger városa kitűnő házigazda volt. Kiegészítő programok­ban is bőven volt részünk. wvnaaaaaaaaaaaaaáaAáaAAAaáAM OLÁH JÄNOS: Szülőföldem a ház odvába csönd fészkén tollak között egyszerre csak a föld szántása gőzölög kezemben semmi élites az óra rég lejárt rozsdába fúlt bilincs a rúgó ködbe mállt nem is csodálkozom telt víz-illat remeg a parti homokon a sás a rét felett lukas a rókadomb szakadék homloka benne a sok bolond pucok rókakoma rossz szaguk messze létig ; a gazos rét ölén odafönn idelenn nem is néz más feléin mennek a tehenek a csorda gazdagon szétárad a meleg mételyes laposén sír a kocsikerék kígyószisz-kék habot csöppent alá az ég és többet nem ragyog ránc eszi homlokod a kerge-bak idő fölsüt mintha lopott almából dől a hő SASS ERVIN: Lehetne több lehetne több ami vaa csillagosabb szebb lehetne egyszerűbb is mint az egyszeregy lehetne különösebb és tisztább talán lehetne kristálynyolcazög minden oldalán lehetne zöld és piros mint a fű a vér lehetne bőlcsebb sokkal megtépett babér lehetne önmagunk is ki éppen milyen lehetne jajkiáltás fuldokló igen lehetne szerelem még hűséges bolond lehetne részeg álom vörös napkorong lehetne gyökérmélység vihart megálló lehetne erdők rendje egekbe szálló lehetne símogatás és bot hogy üssön lehetne térdrehullás a küszöbünkön nénk? Vagy a műsorok egé­szének hatásos megszerkesz­tése, a megfelelő dramatur­giai arányok kialakítása, a képszerkesztés, az idő- és térbeli ritmus, a harmónia— diszharmónia, a rész-egész viszonya, a feszültségfelol­dás váltakozása, a tempó, a dinamika... ezek is nagyon jelentős esztétikai elemek. Szó volt a műsorok szerep­lőinek a befogadókra gyako­rolt hatásáról. Egy-egy sze­replő emberi arca, szellemi légköre, beszéd- és mozgás- kultúrájában megnyilvánuló sajátosságai mennyire fokoz­hatják a hatást, a figyelmet a nézőben. Az esztétikum kérdéseihez tartozik még az emberi cselekvés, a munka szépségének érzékeltetése, a kulturált emberi magatartás sugalmazása, „népszerűsíté­se”. — A bemutatott műsorok közül melyek feleltek meg a konferencia követelményei­nek? — Sok igazán jó műsort is láttunk. Egyértelmű volt a sikere annak az NSZK-beli iskolatelevíziós műsornak, amely Kolumbusz idejében játszódik. Matematikatörté­neti film, amely bemutatja, hogy Amerika felfedezésé­vel új lehetőség nyílt a szá­molásban. Megtudjuk, hogy Adam Reise, korabeli mate­matikus hogyan adja a nép kezébe a számolás tudomá­nyát. Különösen a film „megkomponálásán” van a hangsúly. Egy korabeli kocsmában arról beszélget­nek az emberek, hogy Ko­lumbusz felfedezésének mi­lyen érezhető hatása van a világra. S megjelenik kö­zöttük egy mai ruhába öltö­zött riporter, és faggatja az embereket, vitát „provokál” közöttük. Térben-időben egy síkba tudták hozni — megfelelő hangulatot teremt­ve — az akkori helyszínt, szellemiséget, összevetve mai tudásunkkal, ismereteinkkel. — Milyen magyar produk­ciókat láthattak a konferen­cián? — Bemutattuk a „Cimbo­ra” egyik adását, amely Shakespeare színházáról szólt. Juhász Jácint mai ri­porterként jelenik meg a Globe színház bejáratánál, és a kapussal beszélgetve el­mesélted vele a színház ala­kításának történetét, műkö­dét TJgvancsak az egyide- "s^ií él-kán vét adja a mű- or Er’ kcabeli beavatott zeveplö segítségével hű ké­ket kanunk a Globe színház életéről, munkájáról, kíván­csiságunkat pedig egy mai Több iskolalátogatáson, be- > mutató tanításokon ismer- < kedhettek meg a konferen- > cia résztvevői azzal, hogyan, ! milyen körülmények között S dolgozik a magyar pedagó- ! gus. alkalmazva az Iskolate- j levízió műsorait is. ! Rubrik Gáspár lehetne megérkezés csodákkal rokon > lehetne nóták hangja vad cimbalmokon lehetne több ami van $ csillagosabb szebb lehetne egyszerűbb is $ mint az egyszeregy { fiVWWC., ’ »■ » »—«V» IV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom