Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése Az elmúlt hét, sőt az el­múlt hetek vitathatatlanul legfontosabb eseménye a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének moszkvai ülése. Leg­utóbb két esztendeje, Buka­restben találkoztak hasonló keretek között a varsój csúcs résztvevői, s ezúttal nemcsak ezt az igen mozgalmas idő­szakot tekintették át, hanem sorra vették ellentmondásos világunk legfontosabb té­nyezőit. A terjedelmes do­kumentum — a nemzetközi helyzet plusz és mínusz je­lednek felsorakoztatásával — reális képet ad arról, meddig jutottunk, hol tartunk ma, s melyek a béke védelmében érdekelt erők legfontosabb teendői, 1. Miről tárgyalt a Varsói Szerződés Tagállamai Politika; Tanácskozó Testületé Moszkvában? Az európai biztonság ki­teljesedése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, az anti- imperialista szolidaritás — szinte címszavakban kifejez­ve, ezek voltak azok a köz­ponti témák, amelyekről Moszkvában mélyreható esz­mecserét folytattak a varsói szerződés tagállamainak ve­zetői. Amikor megállapítot­ták, hogy az enyhülés mind nyilvánvalóbb hatást gyako­rol a világ fejlődésére, de nem szabad szemet hunyni az ellenerők megnövekedett tevékenysége felett sem, óhatatlanul arra a következ­tetésre jutottak, hogy a kér­dések kérdése napjainkban a fegyverkezési verseny korlá­tozása, lefékezése és teljes beszüntetése. „Az emberiség álma a há­borús konfliktusok nélküli életről nem utópia — elér­hető és megvalósítható mind­azok közös erőfeszítéseivel, akik készek harcolni érte” — szerepel többek között az üzenet abban a nyolcpontos felhívásban, amely a hely­zetértékelés nyomán a világ államaihoz és népeihez fo­galmazódott meg. Sokak számára talán való­ban utópikusnak tűnhet a háborús konfliktusok nélküli világ, különösen akkor, ha a napi jelentéseket olvassák válságokról, összecsapások­ról, feszültséggócokról. De a szocialista országok politi­kájához mindig hozzátarto­zik, hogy miközben pontosan elemzik a világ adott állapo­tait, elérhető távlatokat vá­zolnak fel, olyan célokat, amelyekért lehet, érdemes és kell küzdeni. Mi magyarok jól emlékezhetünk arra, hogy kilenc és fél esztendővel ez­előtt hazánk fővárosából kelt szárnyra a Politikai Tanács­kozó Testület híres budapes­ti felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek ter­mékeny együttműködésének kontinense. Ha a szocialista országok ma döntő fordulat elérését kí­vánják a fegyverkezési haj­sza felszámolásában, nyilván nem rövid távú és könnyen elérhető programot hirdet­nek. De ez a tartós és szilárd békeállapothoz vezető út, vé­gig kell menni rajta. A moszkvai állásfoglalás kife­jezte, hogyan látják a vilá­got, mit akarnak, mire tö­rekszenek a varsói szerződés tagállamai. Ebből a szem­pontból különösképpen nem lehet közömbös, hogy a NATO téli tanácsülése, amely néhány nap múlva Brüsszelben készít év végi leltárt, milyen választ ad majd a világos kezdeménye­zésekre. 2. Mi a háttere az Ibériai félszigeten zajló esemé­nyeknek? A madridi Galaxia kávé­ház eddig jobbára gyümöl­csös süteményeiről volt hí­res, de a héten visszavonha­tatlanul bevonult a spanyol politikába is. Itt találkoztak ugyanis azok a jobboldali tisztek, akik összeesküvést szerveztek a hatalom megra­IQ 16. november 26., vasárnap A katonai államcsíny után, amely megfosztotta hatalmától Pereda elnököt, a bolíviai hadsereg alakulatai megszállták a főváros, La Paz utcáit. (Teleí'otó — AP—MTI—KS) gadására s különböző elkép­zeléseket dolgoztak ki, mi­ként ejtik majd fogságukba a királyt és a miniszterelnököt. Minden jel szerint, a de­cember 6-ra hirdetett alkot­mány-népszavazás előtt a különböző spanyol szélsősé­gek, megpróbáltak még egv ellentámadást indítani. Sza­porodtak a terrorista akciók, Franco halálának évfordu­lóján falangista emléktünte­tés volt, s a fegyveres erők soraiban is fokozódott a mozgolódás. A Galaxia-terv kudarcba fulladt, aminthogy sikerült végre terroristák tucatjait letartóztatni, s a Franco-demonstráció is vi­szonylag elszigetelt maradt. A spanyol ' demokratikus irányzat tehát megerősödve került ki a próbából, csak­hogy vannak nyugtalanító je­lenségek is. Egyes spanyol lapok szerint a századoso­kat és őrnagyokat lefülelték, de magasabb rangú támo­gatóik még szábadTábon vannak: egyre több a jelzés, hogy a spanyol hadseregben és csendőrségben nem lenne felesleges az eddig mindig elmaradt következetes tisz­togatás végrehajtása. A másk ibériai országban. Portugáliában megalakult a második „elnöki kabinet”, Mota Pinto kormánya! Mi­közben a parlamentben a kommunisták és a szocia­listák a mandátumok több­ségét birtokolják — az új kormány, amely a legjobb- oldalibb 1974. áprilisa óta, a reakciós elemekre támasz­kodik. Különösen veszélyes, hogy fokozni kívánja offen- zíváját a földreform ellen. A portugál politikai kép­let mindenképpen bonyolul­tabbá vált. Az új kormány ugyanis csak a szocialisták tartózkodásával képes hiva­talba lépni, ezzel viszont Soares pártja tovább tolód­na jobbra. Ha a kormány nem kapna többséget, még egy elnöki ihletésű kabine­tet lehet előterjeszteni s annak sikertelensége esetén új választást kellene tarta­ni. A kommunista párt új vá­lasztásokat kíván, de oly módon, hogy azt a négy legnagyobb parlamenti erő részvételével alakított ügy­vezető kormány készítse eiő. 3. Hogyan állnak a közel- keleti különtárgyalások? Híresztelésekben és cá­folatokban nincs hiány: most a félhivatalosnak szá­mító kairói A1 Ahram ellen folyik vizsgálat, hogy a ha­sábjain kinyomatott külön- béke-szerződés szövege hite­lesnek mondható-e vagy — talán nem egészen véletle­nül — washingtoni források juttatták el a szerkesztőség­hez. A különalku minden bi­zonnyal tető alá. kerül, de most a dramatizálás idősza­kát éljük. Kairó láthatólag bizonyítani akar a bagdadi bírálat után; hogy „komo­lyan veszi az általános rendezést. Izrael azonban még árnyalatnyi eneedmé-' nyékét sem akat térni’, eb­ben a vonatkozásban, a Fe­hér Ház viszont bel- és Ttül. politikai okokból, valamiféle egyezséget sürget. így az­után nem történt meg az aláírás a Szadat-látogatás egyéves fordulóján s áligha valószínű, hogy majd a ko­rábban tervezett kefétek között zajlik, a Sinai-félszi­geten, ahol Mózes lehozta volna a kőtáblákat a tízpa­rancsolattal. .. Ebben a helyzetben igen lényeges, hogy a bagdadi csúcs határozatai tovább gyűrűznek, összehívták a palesztin parlamentet, élén­kül az afabkozi diplomácia s hat szocialista ország párt- és állami vezetői el­ítélték a különutas próbál­kozásokat, támogatásukról biztosították a bagdadi dön­téseket A közel-kéleti ren­dezés első parancsolata ugyanis, hogy csak átfogó, e térség valamenyi népének érdekeivel számoló megoldás ,*.•..vő-iATAV'-Ur*líóCs hozhat hatékony és igazsá­gos békét , Réti Ervin Pekingi „faliújság-hadjárat »» A Pekingben teljes edővel folytatódó „faliújság-hadjá­rat” legfrissebb szenzációja egy nyílt levél, amelyet egy magát megnevezni nem kí­vánó személy ragasztott ki a Tienanmen-tér közelében. A nyílt levél, amelyet Vang Tung-singnek, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága alelnökének címez­tek, a következő kényelmet­len kérdéseket veti fel: Miért, lépett fel Vang Tung-sing Csou En-Laj egy­kori miniszterelnök ellen? Miért lépett fel Teng Hszi- ao-ping ellen és miért elle­nezte, hogy rehabilitálják és visszahelyezzék eredeti funk­cióiba? Miért akadályozta, hogy eljuttassák a Kínai if­júság című lap első számát az olvasókhoz? A nyílt levél írója rámu­tat, hogy véleménye szerint Vang Tung-sing nem helye­sen foglalt állást az 1976-os Tienanmen-téri tüntetések alkalmával és ő volt az, aki átadta a kitüntetéseket a tüntetés elfojtóinak. A nyíH levél szerzője figyelmezteti a párt alelnökét, a KKP első számú közbiztonsági szakér­tőjét: itt az ideje annak, hogy ne dogmatikusan (fa- fejűen) viszonyuljon napja­ink problémáihoz. A nyílt levélről és az azt tanulmányozó kínaiak szá­zairól szombaton filmfelvé­telt készített a pekingi tele­vízió. „Népek temploma” Megakadályozhatták volna a tömegmészárSást? GEORGETOWN, CHICAGO, WASHINGTON: Miközben ismeretessé vált, hogy a Guyanában letelepült vallási szekta, a „Népek temploma” tagjai korábban elmúlt hét végén lezajlott tömeges öngyilkosság, illetve gyilkosság áldozatainak szá­ma 775-ra rúg, a döbbenetes eseménnyel összefüggésben újabb vádaskodások és vé­dekezések hangzottak el, újabb értesülések és feltéte­lezések láttak napvilágot. Egyelőre szinte megmagya­rázhatatlan, hogy a halottak száma, amit a hét elején 410- ben jelöltek meg, péntekre hirtelen hogyan emelkedhe­tett jóval 700 fölé. Ptolemy Reid guyanái miniszterelnök­helyettes még annak lehető­ségét sem zárta ki, hogy az áldozatok száma esetleg en­nél is magasabb lesz. A po­litikus pénteken á parlament­bén kijelentette, hogy a leg­utóbbi .adatok szerint 9ii» személy élt a szekta vezető­jéről elnevezett Jobestown-i településen. A halottak szá­mának ugrásszerű megnöve­kedését azzal magyarázta, hogy a kutató osztagok a te­lepülés környékének egyre nagyobb körzeteit átvizsgál­va újabb és újabb holttes­tekre bukkantak. Ptolemy Reid végezetül közölte, hogy a szekta tagjai közül, nem végleges adatok szerint. 78 személy maradt életben. Az amerikai külügymi­nisztérium hivatalos szemé­lyiségei „dühödten” reagál­tok a minisztérium szerepét ért bírálatra. Mint ismere­tes, elsősorban a szekta tag­jainak az Egyesült Államok­ban élő hozzátartozói felrót­ták a külügyminisztérium­nak: megakadályozhatta vol­na a tömegmészárlást. A State Department hivatalos személyiségei azt hangoztat­ják, hogy a minisztérium ál­tal korábban végzett vizsgá­latok nem szolgáltattak bizo­nyítékokat . a Jonestown-i szektán belül alkalmazott szellemi, fizikai és szexuális erőszakra. „...Fiirstre emlékezz, pro etár” Fürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom már­tírja, 1903. november 27-én a Vas megyei Rum község­ben született. A munkásmozgalommal 1919 őszén jegyezte el ma­gát: a 16 éves középiskolás belépett a Szociáldemokrata Pártba. Mozgalmi tevékeny­sége azonban majd 1926-tól válik igazán jelentőssé. Ek­kor már a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja és részt vesz a párt legális fedöszervének, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak tevékenysé­gében is. A Horthy-rendszer erő­szakszervezeteivel való ösz- szeesapást azonban Fürst sem kerülhette el. 1932. július 15-én Buda­pesten a Thék Endre (ma: Leonardo da Vinci) utcá­ban azonosították a KMP illegális titkárságának iro­dáját, s elfogták a három­tagú titkárság tagjait. Sallaá Imrét és Fürst Sándort július 29-én kivé­gezték. A két mártír emléke a magyar kommunista móz-i galomban mind’g kiemelke-. dő jelentőségű volt. Ä pártoktatás feladatai Interjú Grósz Károly elvlárssal, az MSZMP KB agitációs és propaganáaosrtályának vezetőjével Kérdés: A Központi Bi­zottság 1916. október 26-i határozata hosszabb távon meghatározza a pártokta­tás feladatait. Az idei ok­tatási éi'ben is ez az irány­adó. Ebből kiindulva és az előző év tapasztalatait szem előtt tartva, miben határozhatjuk meg azokat a fő politikai célkitűzése­ket, amelyeket a pártokta- tásnak az új tanévben szolgálnia kell? Válasz: Az idén zártuk az első olyan tanévét, amelyben megkezdődött á Központi Bizottság 1976 októberi ha­tározatának végrehajtása. A tapasztalatok igazolják, hogy a határozat helyesen világít­ja ’ meg azokat a tartalmi feladatokat, amelyek a párt politikai: tevékenységében, társadalomépítő munkánk­ban jelénleg előtérben áll­nak. Alapvetően ez a magya­rázata annak, hogy a tartal­mi célkitűzések a pártokta­tás részvevőinek körében nagy érdeklődést váltottak ki. Nagy figyélemmel tanul­mányozták a szocialista ál­lamiság, a hatalom és a kor­mányzás, a szocialista de­mokrácia, a hazafiság és az internacionalizmus kérdéseit. Különös érdeklődés nyilvá­nult meg a gazdasági kérdé­sek iránt és a pártoktatás igyekezett ezt a maga eszkö­zeivel minél teljesebben ki­elégíteni. Ennek eredménye­ként a párttagság, de a szé­lesebb közvélemény is jóval tájékozottabb az ország gaz­dásági helyzetéről, a világ- gazdaságban végbemenő fo­lyamatokról, reálisabban íté­lik meg népgazdaságunk ál­lapotát és a fejlesztés lehe­tőségeit. Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a meg­változott gazdasági feltételek :nem átmeneti ' jellegűek, azokkal tartósan kell : szá­molnunk és énnek 1 fontos konzekvenciái vannak min-. denki számára. Változatlanul sok vitára adnak alkalmat a szocialista életmóddal össze­függő kérdések. Egyre nyil­vánvalóbb, hogy a „hogyan éljünk” nemcsak az agitá­ció és propaganda számára jelent- kérdést, hanem min­denekelőtt az anyagi létfel­tételek számos elemének tu­datos alakítása számára is feladja a leckét. Ügy vélem, hogy a határo­zatnak ezeket a tartalmi út­mutatásait, mindazokkal együtt, amelyekről itt nem történt említés, továbbra is, az új tanévben is előtérbe kell állítanunk. Ez teljes mértékben összhangban van a Központi Bizottság 1978. áprilisi határozatával, amely a XI. kongresszus célkitűzé­seinek félidős teljesítéséről adott jól megalapozott szám­vetést. Ebből kiindulva a pártpropaganda nevelőerejét most még fokozottabban a cselekvési egységre szüksé­ges összpontosítanunk. Pár­tunkban teljes az elvi egyet­értés. a politika minden lé­nyeges kérdésében. Sőt, ez az elvi egyetértés társadalmi méretekben is egyre általá­nosabb. Most az a felada­túnk, hogy erre alapozva erősítsük a cselekvésben ki­fejeződő teljesebb politikai egységet. Ez természetesen nemcsak a pártoktatás fel­adata, azon jóval túlmutató követelményeket támaszt a politikai munka egészével szemben, de kétségtelenül a pártpropagandának is meg­vannak a maga eszközei, amivel ezt segítheti és ne­künk ezt maximálisan igény­be kell vennünk. Ebben az értelemben fogalmaznám meg azt a követelményt, hogy a pártoktatási politikai munkánk .egészének szolgá­latába kell állítani. Kérdés: A pártpropaganda hogyan''nyúithcátja a leg­nagyobb szolgálatot a gaz­dasági feladatok megoldá­sához? Milyen összefüggé­sekre kell nagyobb figyel­met fordítani? Válasz: A gazdasági tevé­kenység eddig is és a jövő­ben még inkább — az is­mert okok miatt —;, társa­dalmi életünknek, a szocia­lista építésnek központi kér­dése. Ez alól a pártoktatás nem vonhatja ki magát és hozzátehetem, nincs is ilyen szándék. Pártunkban egyete­mes az a felismerés, hogy a gazdasági élet meghatározó jelentőségű a társadalmi vi­szonyok minden területén. Feladatainkat a XI. kong­resszus a legtömörebben és a legáltalánosabban a haté­konyságban jelölte ki. Az azóta eltelt idő változásait, sajátosságait figyelembe vé­ve a párt Központi Bizottsá­ga több fontos dokumentum­ban konkretizálta a kong­resszus célkitűzéseit. Így az 1977. október 20-i határozat­ban a külgazdasági felada­tokról, és a termelési szer­kezet átalakításáról; az Í978. március 15-i határozatban a mezőgazdaság továbbfejlesz­téséről; az 1978. októberi ha 7 tározatban, amely az építő­iparral, a lakásépítéssel és a lakásgazdálkodással foglalko­zik. A pártoktatásnak fontos feladata, hogy a maga esz­közeivel hozzájáruljon e do­kumentumok elvi következ­tetéseinek megismertetésé­hez, egységes értelmezésé­hez és a gyakorlati megvaló­sításukat célzó következteté­sekhez, a konkrét helyi el­határozásokhoz, döntésekhez. A pártoktatás akkor tudja ezt a szerepét hatékonyan betölteni, ha a határozatok főbb útmutatásaival nem el­vont formában foglalkoznak, hanem • konkréton, ahogyan azok helyileg felvetődnek és megoldásuk feltételei adot­tak. Ehhez' persze arra Van szükség, hogy a propagan­disták jól tájékozottak legye­nek a helyi viszonyokról, a pártszervek tartalmi irányító munkája ilyen vonatkozás­ban is érvényesüljön. A hatékonyság követelmé­nye a gazdasági életben or­szágosan is és helyileg is egész sor konkrét intézke­dést, elhatározást szül. Ezek változást eredményeznek a termelés szerkezetében, a termékösszetételben, a ter­melés műszaki, technológiai feltételeiben, az árak, bérek vonatkozásában stb. S mivel közvetlenül érintik az em­beri viszonyokat, rendszerint politikai jellegűek. A pártok- tatás feltétlenül szembe ta­lálja magát ezekkel a kérdé­sekkel is, Az emberek vá­laszt várnak, érteni akarják az intézkedéseknek mélyebb elvi-politikai összefüggéseit és nekünk kötelességünk, hogy a helyes, szükségszerű döntésekről elfogadható, meggyőző magyarázatot tud­junk adni és gyakorlati meg­valósításukhoz ezzel is, á tudatformálással is hozzájá­ruljunk. Kérdés: A pártoktatásban milyen helyet kapnak azok a társadalmi—politi­kai kérdések, amelyek a szocialista viszonyok to­vábbi erősítésével- függnek össze? Válasz: Belpolitikánk egyik legfontosabb kérdése az em­berek bizalmának fenntartá­sa, pártunk politikai tekin­télyének növelése, a szocia­lista népi—nemzeti egység fejlesztése. A szocialista nemzeti egység mindenek­előtt politikai egység, azt fejezi ki, hogy a dolgozók nagy többsége a politikai cé­lokban egyetért, magáénak vallja a szocializmus megte­remtésének programját. A politikai egység szilárd alap­ja: társkdalmunk minden osztálya és rétege, párttagok és pártonkivüliek, atei&téti

Next

/
Oldalképek
Tartalom