Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

A Világ proletárjai, egyesüljetek! y- > ________AZMSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA X XIX, évíelyaíe, £TS. tóim AKA: I FORINT 1978. november 2t, péntek T örténelmünk aranybetűs évfordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak haj­nalán, a lenini eszme ihle­tésére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Párt­ja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő szüle­tett, amely magasra emelte a mar­xizmus—leninizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosztályunk, dolgo­zó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi ren­dért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megte­remtéséért. Olyan párt alakult ak­kor, november végén, amelyre il­lettek Marxnak és Engelsnek „A Kommunista Párt kiáltványáéban, a tudományos szocializmus alapok­mányában megfogalmazottak: „az osztálypártban kommunisták tömö­rülnek, akik a gyakorlatban min­dén ország munkáspártjának leg­határozottabb, szüntelen továbbha­ladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a proletariátus többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltételeivel, me­netével és általános eredményei­vel”. Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg. 1918. ok­tóber 31-én győzött a polgári demok­ratikus forradalom, amely megdön­tötte az Osztrák—Magyar Monar­chiát és kivívta Magyarország ál­lami önállóságát. S november kö­zepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget ve­tett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szabadabb gazda­sági-társadalmi fejlődésre. Azon­ban a polgári demokratikus prog­ram 1918 végén és 1919 elején már nem volt elégséges. Napirendre ke­rült a szocialista forradalom. Ah­hoz azonban, hogy a munkásosz­tály kivívja a hatalmat, új nem szociáldemokrata pártra volt szük­ség. Ma, hatvan év távlatából tiszte­lettel emlékezünk azokra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkásosztály forradalmi élcsa­patát, a kommunista pártot létre­hozták: a baloldali szociáldemok­ratákra, a forradalmi szocialisták­ra- és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett és Szov- jet-Oroszországból hazatért ma­gyar internacionalistákra. A budapesti Városmajor utca 42-es számú házban összegyűlt há­rom forradalmi csoportba tartozók, akik létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját, a szocialis­ta forradalom megvívásának szük­ségességét hirdették meg. A Vörös Újságban ezt írták: „Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, amely nemcsak a termelés anar­chiáját szüntetné meg de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapi­talizmus az emberiséget süllyesz­tette. A termelés köztulajdonba vé­telével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az , ideje a szocializmus megvalósítá- ' sának. És a proletariátus érzi az erőt, s az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkraszáll- ni”. Ritkán adódik a történelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon. gtiai a KMP-é. Négy hónappal a Pártunk hat évtizede irtás Fodor László, ss Központi Bizottság osztályvezető-helyettes® kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egyesülésé­vel győzött a proletárforradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköz­társaságot. A Tanácsköztársaság a munkás- osztály, a dolgozó nép küzdelmé­nek eredményeként, fegyveres fel­kelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi—lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak. A KMP tevékenységét, gazda­ságszervezési, államépítési, szociá­lis és kulturális erőfeszítéseket, a Tanácsköztársaság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanácsköztársa­ság a kommunista párt segítségé­vel — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon. Szegeden. Salgótarjánban. Sátoral­jaújhelyen, Pápán stb. — köztulaj­donba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtoko­kat, és intézkedéseket tett az élet­viszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésé­re, s megteremtette a magyar Vö­rös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocia­lista állam létrehozásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egyben nagy jelentőségű internacionalista 'tett is volt. Segített terjeszteni a szocia­lista forradalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó Szovjet- Oroszországnak. Lenin szavaival szólva „a vakot is látóvá tette”, s bebizonyította, hogy a proletariá­tus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűsége. A fiatal Tanácsköztársaságnak »így kellett léteznie, hogy szinte az első percektől fegyveresen is meg kellett védelmeznie a magyar pro­letárdiktatúrát. Az imperialista ha­talmak nem tűrték, hogy a Szovjet- Oroszország mellett még egy műn- kásállam legyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugo­szláv burzsoá kormányt, katonai intervencióba kezdtek. A Tanács- köztársaság igen nehéz helyzetbe került. a Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmé­ben. sikereket tudót elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltot­ták a Szlovák Tanácsköztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háború­ja igazságos, forradalmi háború Volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárfor­radalom vívmányainak megvédé­séért „A háború, amelyet ti vi­seltek. az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az el­nyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a ki­zsákmányolok ellen, háború a szo­cializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kénvszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fe­hérterror, a 25 éves Horthy-rend- szer. A magyar proletariátus szívé­ből azonban még a féktelen fehér­terror sem tudta kitépni a felejt­hetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek« & 1920 tavaszán már megjelentek az or­szágban az első kommunista propa­gandaanyagok’ hírül adva: él. doL gozik a párt. A húszas évek köze­pén még legális. fedőszervet, a gyorsan népszerűvé váló, s ezért hamar a hatóságokkal felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsá­tani. A mély illegalitásban műkö­dő kommunista párt tevékenységé­nek kiemelkedő aktusa volt az 1930 szeptemberi budapesti meg­mozdulás, ahol újra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek so­rozatos letartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totá­lis fasiszta diktatúra kiépítésének kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányolás ellen, a fasiszta a szovjetellenes háború haladékta­lan befejezése érdekében a függet­len, szabad, demokratikus Magyar- ország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. Amiért a kommunisták küzdöt­tek a fehérterror alatt, 1945. ápri­lis 4-évei, hazánk felszabadításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva várt felszabadulást, népünk előtt megnyílt a felemelke­dés, a szebb, boldogabb élet lehe- tősége. A kis létszámú illegális kommunista jártból néhány hó­nap alatt több tízezres, számottevő politikai erőt képviselő szervezeti­leg egységes marxista—leninista párt lett. A KMP volt az egyetlen erő, amely a felszabadulás kezde­tétől mutatni tudta a. magyar nép­nek a háború okozta összeomlásból a kivezető utat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! A KMP 1945 májusi országos értekezlete határo­zatainak megfelelően küzdött a gazdasági stabilitásért az infláció megszüntetéséért, a bányák, a ban­kok államosításáért. A kommunis­ták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocia­lista átalakulás programját, megte­remtették a jó forintot, leleplezték a reakciót És élen haladt a párt a munkás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépítésében, a szocializmus alapjainak lerakásá­ban, a proletárdiktatúra megszilár­dításában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elköve­tett, melyekért drágán fizetett. A sze­mélyi kultuszból eredő elméleti és politikai hibákat az ellenség ki­használta, s 1956-ban ellenforrada­lom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialis­ta rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségé­vel leverték az ellenforradalmat, s országunk, népünk újra elindulha­tott a felemelkedés útján. A forra­dalmi munkás-paraszt kormány rendkívül nehéz körülmények kö­zött kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anya­gi és politikai károkat okozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. „A párt ösz- szes egészséges erőire támaszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos prog­ramja gyökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének befejezése, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, az életszínvonal, állandó emelése. a kulturális forradalom teljes kibon­takoztatása, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a fejlett szo­cialista társadalom építésének kez­dete. A felszabadulást követő évtize­dekben tehát hazánk — pártja v©; zelésével — nagy utat tett meg. Népünk áldozatos munkájának eredményeképpen a háború előtti­hez képest őt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint ti­zenkétszeresére az ipar termelésé. A mezőgazdaság kisebb területekén lényegesen kevesebb ember mun­kájával Csaknem 89 százalékkal ad többet Az ország állóeszköz­állománya majdnem négyszeresére emelkedett s körülbelül 70 százalé­kát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét alatt termeltünk annyi villamos energiát, mint 1938- ban egész évben. A lakosság egy főre jutó fogyasztása több mint há­romszorosára nőtt Az országépítő munka eredményeinek nyomán gyökeresen megváltoztak a lakos­ság életkörülményei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális fel- emelkedés feladatainak megoldá­sán. Eddig elért eredményeinket húz­ta alá a Központi Bizottság 1978. áprilisi ülése, megállapítva: az élet minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjá­ban sikeresen oldjuk meg gazda­sági életünkben az intenzív fejlő­désre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazda­sági körülményekhez történő al­kalmazkodás nagy erőpróbát jelen­tő és összetett feladatát Ötödik öt­éves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egy­séges akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézségeinken. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építé­sében tanúsított magatartásával, igazi szocialista hazafiságával, eredményeivel járul hozzá a prole­tár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a varsói szerződés és a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közös­ség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű elő­retöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. Pártunk hat évtizedes fennállá­sa során következetes és legyőzhe­tetlen erőnek bizonyult, olyan for­radalmi erőnek, amely üldöztetés­sel. káros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel megbirkózva, szer­vezeti formáit a konkrét helyzet­nek megfelelően változtatva, egv pillanatig sem szüntette be a nem­zet felemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmét S hogy ez így lehetett, annak is köszönhető: pártunk a nép szolgálatában lett a nép veze­tője. A párt 60 éves története so­rán mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgo­zók eszére és szívére, hogy tanult is a tömegektől Ezért van pártunk­nak tekintélye, ezért építi nap­jainkban a magyar nép tettekkel szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP megalakulásának 60. évfor­dulóját az ügyhöz méltóan köszön­ti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy 'büszke örökösének és folytatójá­nak érzi magát P ártunk születésnapján büsz­kén tekinthetünk vissza a megtett útra. s meghajtjuk a kegyelet zászlaját. az előző kommunista nemzedékek előtt akik a- maguk idejében igen sokat, tet­tek a kommunista eszmék győzel­mes elterjesztéséért Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásá­nak 50. évfordulóján mondott sza­vait idézzük: „Érdemes volt küz­deni! Magasan leng a zászló, ame­lyet ők bontottak kij

Next

/
Oldalképek
Tartalom