Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ J/éfuUsön AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 260. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. november 3., péntek Szovjet — vietnami tárgyalások Moszkvában Csütörtökön Moszkvában megkezdődtek a magas szintű szovjet—vietnami tárgyalások. A szovjet küldöttséget (az asztal jobb oldalán) Leonyid Brezsnyev vezeti, a vietnami tár­gyalók vezetője Le Duan (balról a harmadik), a VKP KB főtitkára. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A két párt és a két állam kapcsolatairól, valamint nem­zetközi kérdésekről volt szó a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek első megbeszélésén, amelyet csütörtökön délelőtt tartottak Viharos tapssal, szívből jövő örömmel fogadták a szovjet földi űrközpontban a hangszóróból felhangzó je­lentést — amely egyidejűleg megjelent a nagyterem^ vil- , lanyújságján is: „Az űrha­jósok földet értek.’’. Rövid- ’ del később már megérkezett ' a helyszínen levő orvosok első jelentése is: Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr I Ivancsenkov, az eddigi leg­hosszabb űrexpedíció két résztvevője jól viselte el a leszállást, egészséges. A 140 napos út a kazahsztáni Dzsezkazgantól 180 kilomé­terre délkeleti irányban sze­rencsésen véget ért. A két űrhajós reggel fog­lalta el helyét a Szojuz 31. űrhajóban, miután előzőleg automatikus működésre állí­totta át a Szál jut 6. űrállo­mást, amely négy és fél hó­napon át adott otthont, ne­kik. Pontosan a megadott időpontban földi parancsra az űrhajó elvált az űrállo­mástól, eltávolodott attól és megkezdte a visszatérést a földre. A fékezés művelete 13 óra 15 perckor kezdődött meg. ahogy erről a borovi- csi kutatóhajó adott jelen­tést a központnak. Az űrhajó moszkvai idő szerint 14 óra öt perckorért földet. Az űrhajósokat azon­nal rövid orvosi vizsgálat­nak vetették alá. A jelenté­sek szerint Kovaljonok és Ivancsenkov a 140 napos repülés után is jól viselte el a visszatéréskor fellépő túl­terhelést és jó egészségben van. A TASZSZ hírügynökség­nek az űrutazás sikere« be­fejezésekor kiadott jelentése megállapítja, hogy a két űr­hajós munkája kiemelkedő tfieg a moszkvai Kremlben. A megbeszélésen szovjet rész­ről jelen volt Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, továbbá Alekszej Ko­szigin miniszterelnök, Mihaü tudományos siker, útjuk befejezése röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 61. évfordulója előtt, mutatja a szovjet tudomány és technika kimagasló ered­ményeit. Szuszlov, az SZKP KB tit­kára. Andrej Gromiko kül­ügyminiszter és Dmitrij Usz- tyinov honvédelmi minisz­ter, a politikai bizottság tag­jai, Konsztantyin Ruszakov, a központi bizottság titkára. Ivan Arhipov és Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettesei és más hi­vatalos személyiségek. Viet­nami részről a megbeszélése­ken részt vett Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, Pham Van Dong mi­niszterelnök. Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes. Van Tien Dung, a vietnami nép­hadsereg vezérkari főnöke, a VKP Politikai Bizottságának tagjai. Nguyen Cho Thach, külügyminiszter-helyettes és más hivatalos személyiségek. A tárgyalások szívélyes légkörben folynak, azokat az elvtársi őszinteség és a köl­csönös megbecsülés jellemzi. A megbeszélések folytatód­nak. Magyar tiltakozó táviratok az ENSZ-hez és a BVT-hez Magyarországról is több száz tiltakozó táviratot és levelet küldtek október 24-e és 31-e között — az ENSZ le­szerelési hete során — az ipari és mezőgazdasági üze­mek dolgozói, értelmiségiek Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához és a Béke-vi- lágtanácshoz. Ezek az állás­foglalások, valamint az ENSZ-hét rendezvénysoroza­tának fórumai is bizonyítot­ták. hogy közvéleményünk támogatja a leszerelési erő­feszítéseket. az ENSZ máju­si rendkívüli leszerelési ülésszaka záródokumentumá­nak javaslatait és továbbra is kész tütakozó szavát fel­emelni az imperialista fegy­verkezési manőverekkel szemben. A BVT felhívása nyomán Magyarországon több fővá­rosi és vidéki üzemben, in­tézményben, valamint tsz- ben tartottak fórumot az Or­szágos Béketanács leszerelé­si szakbizottságainak tagjai. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a hadászati támadó­fegyverek korlátozása, tehát a SALT-megállapodások megkötése, valamint a tö­megpusztító fegyverek vala­mennyi fajtájának betiltása találkozik a békeszerető em­berek óhajával. A leszerelési kérdésekben benyújtott és világszerte ismert szovjet ja­vaslatok megvalósítása — ezeket az indítványokat a Magyar Népköztársaság va­lamennyi nemzetközi fóru­mon támogatja — valóban hozzásegít a katonai enyhü­léshez és kedvezően befolyá­solhatja a nemzetközi politi­kai légkört. A nemzetközi fórumokhoz és az OBT-hez az utóbbi na­pokban eljuttatott levelek és táviratok ugyanakkor rámu­tatnak: nyugtalanító a neut­ronfegyver „bizonyos alkat­részeinek gyártására” hozott amerikai elnöki utasítás, mert e különösen emberte­len fegyver bevezetésével a fegyverkezési hajsza fokozó­dását idézhetik elő. Közvé­leményünket aggasztja a leg­utóbbi NATO-csúcstalálkozó- nak a hadikiadások növelé­sére hozott határozata is, amellyel lassítani igyekeznek a világ népeinek érdekeit szolgáló általános gazdasági és társadalmi fejlődést is. _ A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖK­SÉGE MAGAS KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE A KÉT KITŰNŐ ŰRHAJÓST, VLAGYIMIR KOVALJONOKOT ÉS ALEKSZANDR IVANCSENKOVOT. MINDKETTEN MEG­KAPTÁK A LENIN-RENDET, A SZOVJETUNIÓ HŐSE CIMET ÉS AZ EZZEL JÁRÓ ARANY CSILLAGOT, 140 NAPOS ŰRUTAZÁSUK SORÁN TANÚSÍTOTT HELYTÁL­LÁSUKÉRT ÉS BÁTORSÁGUKÉRT. Az űrhajósok földet értek Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnö­kének meghívására a kö­zeljövőben hivatalos láto­gatást tesz Franciaország­ban. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács elnö­ke tájékoztatta a kormányt Alekszej Kosziginnel, a Szov­jetunió minisztertanácsa el­nökével Moszkvában folyta­tott megbeszéléseiről. Beszá­molt továbbá azokról a tár­gyalásokról, amelyeket ma­gyarországi látogatásuk al­kalmával Piotr Jaroszewicz- csel. a Lengyel Népköztársa­ság minisztertanácsa elnöké­vel, valamint Anker Jörgen- sennel, a Dán Királyság mi­niszterelnökével folytatott. A kormány a tájékoztatókat jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezután Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar- csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság ülésszakáról. A kormány el­fogadta a jelentést és meg­bízta a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedé­si tervet az ülésszakon elfo­gadott határozatok végrehaj­tására. A nehézipari miniszter je­lentést tett. a petrolkémiai központi fejlesztési program, valamint az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtásának helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentését is a sütő­ipar fejlesztésére hozott ha­tározatok végrehajtásáról, majd a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter ja­vaslatára döntött a vállalati jövedelem- és bérszabályo­zás rendszerében 1979. ja­nuár 1-től életbe lépő mó­dosításokról. A Minisztertanács későb­biekben megtárgyalta és el­fogadta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesz­tését az ipari üzemek víz- gazdálkodásának szabályozá­sáról. A belügyminiszter jelentést tett a minisztérium feladatai­nak ellátását segítő önkéntes társadalmi aktívák munká­járól. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette, egyben köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik önzetlen társadalmi munkájukkal részt vállalnak a közvagyon, a közbiztonság és az állam­határ védelmében. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Termelés és a I kotás TÁRSADALMI MÉRETŰ VITÁK PÁSZTÁZZÁK a ter­melés szellemi hátterét; tudós tanulmányok és indulatos vitairatok kutatják, hol tartunk a találmányok hasznosításá­ban, alkalmazunk-e elegendő külföldi termelési eljárást, ösztönözzük-e az újítómozgalmat. Merő tévedés lenne a köz- érdeklődésnek ezt a hullámát egyszerűen divatáramlatnak minősíteni, hiszen kétségkívül a termelési szerkezet átala­kulásának folyamata, a gazdaság korszakváltása tükröződik ezekben a vitákban is. Mindezeket előrebocsátva, talán nem tűnik a téma avul- fcan konzervatív megközelítésének, ha ezúttal a termelés szellemi hátteréről kissé hagyományosabb nézőpontból szó­lunk. Arra az alkotó, gondolkodó viszonyra utalunk, amely a jó munkást a munkafolyamattal mindig összefűzte, s mely viszony jobbára nem fejeződött ki találmányban, még mai értelemben vett újításban sem. Egyszerien : az értelmes, cél­szerű munka, a sok-sok mindennapos ötlet, módosítás avatja a termelést a termelő számára alkotó folyamattá, s ez ösz- szegeződik — társadalmi méretekben — olyan értékteremtő forrássá, melynek belső energiáit aligha tükrözhetik a sza­badalmi, újítási statisztikák. Ámbár, ha már erre utaltunk, kétségtelen,'hogy ez utób-’ biak is az alkotó, változtatásra törekvő szellemi klímában sarjadnak, gyarapodnak, hiszen a munkafolyamat kisebb- nagyobb ésszerűsítését nem választja el éles határvonal a beadott, regisztrált újítástól. Olyannyira nem, hogy az ész- szerűsítő munkás természetesen mindig mérlegeli: benyújt­sa-e javaslatát, vagy ötletét egyszerűen teljesítménye növe­lésére, munkája könnyítésére hasznosítsa-e? Ha pedig az a bizonyos klíma nem kedvező, akkor jobbára az utóbbit vá­lasztja, s ily módon az ötlet bezárul a saját tevékenység kö­rébe. Ismeretes, hogy itthon is, nemzetközileg is sokáig megosz­lottak a vélemények: vajon a tudományos-technikai forra­dalom térhódítása nem szünteti-e meg a termelés alkotó-) jellegét? Valóban: felületes megközelítéssel nyilvánvalónak látszik, hogy az automatizálás, a korszerű, gépesített techno­lógiák nem hagytak teret az emberi leleményességnek, hi­szen a munka — végeredményben — gombok nyomására, műszerek ellenőrzésére korlátozódik. Fölöslege« lenne most arra utalnunk, hogy ettől a teljességgel gépesített világtól egész sor iparágunk még bizony messze van, de ma már ál­talánosan elfogadott az az álláspont is, hogy a gép nem mér­sékli, ellenkezőleg: növeli a szaktudás, tehát a gondolkodás, végső soron az alkotás igényét a termelésben. Erre utal min­denekelőtt az, hogy a termelőmunka — történelmileg — át­rétegződik a magasabb kvalifikáció, illetve a több szakmát átfogó ismeretigény irányában. Növekszik továbbá a bonyo­lult gépeket karbantartó, rendkívül magas szakismeretet fel­tételező munkák aránya. Általánosan ismert ma már az isi hogy a szaktudás gyarapítására fordított társadalmi kiadá­sok a leghatékonyabb, egyszersmind nélkülözhetetlen befek­tetések. Mindez — úgy is mondhatnánk — technológiai oldalról igazolja a termelés és az alkotás szorosabb együvé tartozását, de igazolható ez társadalmi nézőpontból is. Aligha kétséges,' hogy a strukturális átrendeződésnek, a hatékonyság általá­nos és gyors növelésének azokat a teendőit, amelyeket nép- gazdasági méretekben most és a következő években meg­oldunk, nem lehet a miniszteriális és igazgatói szobákra kor­látozni. Ez azt jelenti, hogy e változások elképzelhetetlenek az újnak, a korszerűbbnek olyan általános térhódítása nél­kül, amely meghatározza társadalmunk szellemi-klimatikus viszonyait. Múlhatatlanul fontos viszont, hogy az új iránt fogékony szellemiség ne korlátozódjék a tudományos inté­zetekre. a licenceket honosító mérnöki döntésekre, a válla­lati vezérkarok strukturális elemzéseire. A SZELLEMI, ALKOTÓI FOLYAMAT RÉSZE az a sok­sok mindennapos ötlet, újító gondolat is, amely a munka- folyamatokat, a termelés részműveleteit gépies tevékenység­ből alkotássá emeli és jó alapot ad a gazdasági, műszaki haladáshoz. Tábori András Kitüntetési ünnepség a Barátság Házában À Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön kitüntetési ünnepséget tartottak a Barátság Házá­ban. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZBT elnöke nyúi- totta át a magyar és a szov­jet nén barátságának elmé­lyítésében kiemelkedő mun­kát végzőknek az állami, és a baráti társaság által ado­mányozott kitüntetéseket. Tizenkilencen részesültek a Munka Érdemrend különbö­ző fokozataiban. Ugyaneny- nyien kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Tíz vállalati, termelőszövetkeze­ti, intézményi MSZBT-tag- csoport kollektív munkáját ismerték el az aranykoszo’J rús plakett kitüntetéssel. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Ritter Ti­bor, az MSZMP KB helyet­tes osztályvezetője. Roska István külügvminiszter­helyettes. Részt vett az ün- nenségen Alekszandr Petro- vics Petrovnak, az SZKP csuvas autonóm szovjet szocialista köztársasági bi­zottsága titkárának, az SZMBT köztársasági tagoza­ta elnökének vezetésével a hazánkban tartózkodó szov­jet küldöttség. Ott volt Vla­gyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. (MTI) Nemzetközi *« konferencia „A háborús propaganda és az illegális sajtó Délkelet- Európában a második világ­háború idején’’ című témá­ban — 18 ország, köztük ha­zánk történészeinek részvé­telével — csütörtökön há­romnapos tanácskozás kez­dődött a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Kongresszusi termében. Vass Henrik, a második világháború története ma­gyar nemzeti bizottságának elnöke megnyitó beszédében kiemelte: Az idő múlásával sem csökken az érdeklődés a második világháború ször­nyű világégésének tanulsá­gai iránt. Már eddig is könyvtárnyi irodalom halmo­zódott fel, s a tudományos munkák a világ minden ré­szében. újabb és újabb ku­tatási eredményeket mutat­nak fel. Ugyanakkor mind­eddig meglehetősen háttérbe szorult a sajtó és a propa­ganda áttekintése, holott a tömegkommunikációs eszkö­zök már abban az időszak­ban is „nagyhatalmi” szere­pet játszottak. A budapesti tanácskozás egyik fő felada­ta, hogy e kérdésekre is fel­hívja a kutatók figyelmét, s ösztönzést adjon további fel­táró munkájukhoz. A megnyitót követően különböző országok történé­szei tartanak előadásokat; amelyeket vita követ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom