Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX évfolyam, 274. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. november 21., kedd A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ünnepi ülése, a KMP megalakulásának 60. évfordulóján ’A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott. A jubileumi megemlékezésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB Intéző Bizottságának tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen voltak továbbá meghívott vendégek, a párt régi harcosainak képviseletében Boros István, Hunya István, Marosán György, Mező Imréné, Zgyerka János; a pártonkívüli harcostársak képvi. sóletében Bognár József akadémikus, Illyés Gyula író, Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Pátzay Pál szobrászművész és Szentágotai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; a fiatal kommunisták képviseletében Csorvák János egyetemi hallgató. Fehér László vájár, Lökkös Anna brigádvezető, Nagy Mihály gépészmérnök, Sági Gyula hengerész. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következett, amelyben közreműködött a KISZ Központi Művészegyüttesének egyetemi énekkara és Keres Emil színművész, majd Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára megnyitotta az ülést Németh Károly megnyitó beszéde Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára , nyitotta meg az ülést. Tisztelt Központi Bizottság! , Kedves vendégeink! I A Központi Bizottság mai ünnepi ülését azért hívtuk össze, hogy megemlékezzünk a magyar forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártja 60 évvel ezelőtti j megalakulásáról. ' A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának létrejötte fordulópontot jelen- ! tett a dolgozó nép, a haza 1 ügyéért vívott harcban. r A 60. évforduló mindenekelőtt a kommunisták ünnepe, mégsem mondhatjuk, hogy kizárólag az övék. Ünnepe ez a munkásosztálynak is, amelyet méltán tekintünk a párt szülőanyjának. S ünnepe a magyar népnek is, amely pártja vezetésével építi hazánkban a szocialista társadalmat. A párt és a munkásosztály, a párt és a nép élete, sorsa sok szállal kötődik össze. Ezért természetes, hogy miként az ország jelenét és jövőjét alakító közös gondolkodásban és cselekvésben a hétköznapokon, úgy az ünnepi percekben is együtt vannak a kommunisták, a pártonkívüli harcostársak, a különböző nemzedékek képviselői. Nagyszerű, felemelő érzés látni, hogy hová is jutottunk azon az úton. amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elindultak. A párt, a kommunisták becsülettel teljesítették népünk. hazánk, és az általános emberi haladás érdekében vállait kötelezettségeiket. Fájdalmas, hogy azok közül, akik elkezdték, majd az üldöztetést is vállalva folytatták a munkásosztály, a nép, a haza felemelkedéséért a küzdelmet, legtöbben már nem ünnepelhetik ezt az évfordulót Tisztelettel gondolunk rájuk. Meghatódva hajtjuk meg vörös lobogónkat és nemzetiszínű zászlónkat a kommunista párt a magyar munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártírjainak em. léke előtt Bálával emlékezünk a fehér- terror és a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozgalom hőseire, a személyi kultusz, az ellenforradalom áldozatául esett elvtársainkra; mindazokra, akik életüket adták igaz ügyünkért. Az ő életük, helytállásuk és nevük örökre összeforrott a párt és a haza történetével. Kérem, hogy egyperces felállással adózzunk drága emléküknek. Kedves elvtársak! Ünnepi ülésünkön tisztelettel köszöntőm a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait, minden kedves vendégünket. Szeretettel- köszöntőm a párt jelenlevő veteránjait, az illegális munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságáért, a munkás- osztály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küzdelem kiemelkedő személyiségeit „Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársnök, elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkás- mozgalom és népünk történetének kiemelkedő fontosságú eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtti megalakulásáról emlékezünk meg. Ebből az alkalomból szólnunk kell pártunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatáról, végül jelenlegi helyzetünkről, feladatainkról. A kommunista párt létrejöttének feltételei 1918 őszén a magyar munkásmozgalom, a magyar társadalom és a nemzetközi helyzet fejlődésében történelmileg egyaránt érettek voltak, ezért a párt megalakítása a körülményekből logikusan következett, törvényszerű és a kor parancsa volt. A magyar munkásosztály harca a kizsákmányolás ellen, létével egyidős. Már az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc időszakában voltak munkásmegmozdulások. A hatvanas évek végén megalakult az első szocia'ista munkásszervezet az Általános Munkás- egylet, majd 1878-ban Frankel Leónak, a Párizsi KomKöszöntöm az ülésünkön részt vevő pártonkívüli harcostársainkat, barátainkat, akikkel osztoztunk a küzdelmes évek gondjaiban, akikkel együtt munkálkodunk szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Köszöntőm a magyar ifjúság képviseletében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal barátainkat. Köszöntöm a társadalmi és állami élet körünkben helyet foglaló képviselőit Mindannyiunk nevébert tisztelettel, nagy szeretettel köszöntőm Központi Bizottságunk első titkárát, ünnepi ülésünk előadóját, Kádár János elvtársat. műn egyik kiemelkedő vezetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeményezésére létrejött az első Magyarországi Munkáspárt. A II. Internacionálé megalakulása után, 1890-ben, a párt felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet A múlt század végén s századunk elején a Szociáldemokrata Párt * jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra ébresztéséhez. A XX. század eleji Magyarország súlyos társadalmi ellentmondásoktól volt terhes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma a dolgozó tömegek kizsákmányoltsága és jog- fosztottsága, az ország függő helyzete Ausztriától, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága radikális változtatásokat követelt A társadalmi feszültségeket a végsőkig kiélezte a monarchia részvétele és veresége az I. világháborúban. A háború végén, 1918-ban hazánkban klasszikus forradalmi helyzet alakult ki, az uralkodó osztályok már nem voltak képesek a régi módon kormányozni, az elnyomott osztályok pedig már nem voltak hajlandók tovább a régi módon élni. Kedves elvtársak! . Bejelentem, hQgy a jubileum alkalmából pártunkat több testvérpárt üdvözölte. Kérem ' felhatalmazásukat, hogy az eddigi és az ezután beérkező üdvözletekre a Központi Bizottság nevében illő módon köszönetét mondjunk. A forradalmi helyzet létrejötte Magyarországon egybeesett a világszerte kibontakozó forradalmi fellendüléssel A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat mu. tatott a kizsákmányolt osztályok, az elnyomott népek, a háború poklából szabadulni akaró emberek számára. Október példája különösen nagy hatással volt Magyar- országon, ahol a társadalmi ellentmondások — a forradalom előtti Oroszországéhoz hasonlóan —- végsőkig kiéleződtek. 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom. Megdőlt a Habsburg monarchia csaknem négyévszázados uralma, Magyarország független, demokratikus állam lett. A nép ügyével rokonszenvező, kimagasló politikus, Károlyi Mihály lett a miniszterelnök, majd a köztársaság elnöke. Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom Magyarországon kezdettől fogva népi forradalom volt, amelyet valójában a munkás, és katonatömegek, az orosz- országi példa nyomán megalakult munkás- és katona- tanácsok vittek győzelemre A hatalomra jutott polgári kormány azonban nem tudta UYiii loio ívűi A Központi Bizottság ün- ,hepi ülését megnyitóm, felkérem Kádár János elvtársat ünnepi beszédének megtartására. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni a győztes imperialista hatalmak diktátumának. Az ország, a nép további sorsa attól függött, van-e olyan társadalmi erő, amely képes a forradalmi vívmányok megvédésére és továbbvitelére. Volt ilyen erő. Hatvan évvel ezelőtt megtörtént a döntő lépés, létrejött az a tudatos, szervezett élcsapat, amely képes volt megfogalmazni és következetesen képviselni a munkásosztály, a nép forradalmi céljait. 1918. november 24-én Budapesten a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szocia'isták az Oroszországból hazatért forradalmárok megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. megválasztották a párt első Központi Bizottságát s annak elnökét. Kun Bélát. Azon a hatvan évvel ezelőtti napon ily módon létrejött a magyar munkásosztály marxista—leníni-ta pártjai ami máig ható fordulópontot jelentett munkásosztályunk, népünk történetében. A kommunista nárt rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nngv tömegét. Maga mellé állította (Folytatás a 2. oldalon) Magyar párt- és kormányküdjltség u'azoit Moszkvába Kádár Jánosnak, a Ma* gyár Szocialista MunkáspáiS Központi Bizottsága első tit* kárának vezetésével hétfőn magyar párt- és kormány- küldöttség utazott Moszkvába a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György. a Politikai Bizottság tag. a, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Németh Károly és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor. Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Berecz János, a K3 osztályvezetője és Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Jugoszláv nemzetgyűlési küldöttség Budapesten Dragoszlav Markovicsnak,' a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlése elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével — az országgyűlés meghívására — hétfőn, ötnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett a jugoszláv nemzetgyűlés elnöke. ... Az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar— jugoszláv parlamenti tárgyalások. Veteránok és társadalmi aktívák jutalmazása Veterán kommunistákat és ma is aktívan dolgozó társadalmi aktívákat fogaUtak és tüntettek ki tegnap a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Egerben, a megyei pártbizottság épületében. Külön szeretettel és tisztelettel köszöntötték azt a több mint ötven régi harcost, akik már hazánk fel- szabadulása előtt tagjai voltak a pártnak. A veteránokat Oravecz József, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője köszöntötte, majd Virág Károly, a pártbizotts- g titkára emlékezett meg az évfordulóról, és üdvözölte sok megbecsüléssel megyénk legrégebbi párttagjait. Ugyancsak a megyei párt- bizottságon köszöntötték a pártbizottság munkáját jól segítő társadalmi aktívákat, s méltatták tevékenységüket. Az e téren kiemelkedők részére ugyancsak Virág Károly adott át tárgyjutalmakat. Az MSZMP Hevesi Járási Bizottságának épületében szintén megemlékeztek a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról. Az eseményen részt vett Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, a járás veteránjait Szabó Lajos, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte, elismeréssel emlékezve meg azokról. s’Hk társadalmi és gazda«*«, te-ű- let.en kiemelkedő munkát végeztek. Részükre emlékplaketteket és emléklapokat adott át Legfőbb célunk ma is: népünk békéjének és a boldogabb szocialista jövő, a haza felvirágzásának szolgálata r Kádár János ünnepi beszéde
