Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
A geofizikai és geodéziai unió tagállamai e napokban rendezik a meteorológiai világnapokat. Ebből az alkalom- 1 ból összeállításunk — a technikatörténeti sorozat mellett ! — az időjárást alakitó tényezők kutatásával, a levegő ‘ tisztaságának védelmével foglalkozik. A technika történetéből „Bolond Margit” — Koloobusz felfedezései — Az első lapát—Kerekes gőzhajó A genti múzeumban elhelyezett „Bolond Margit” elnevezésű ágyúcsö (1400-as évekből). A középkori várvédelem egyik érdekes és épen maradt eszközét őrzik a belgiumi Gent múzeumában. A „Bolond Margit" nevet kapott bronzágyú 64 centiméter űrméretű, hossza 3,04 méter, súlya pedig 16 400 kilogramm. Anyaga ideális lö- veganyag: könnyen önthető, nagy szilárdságú, a korrózió alig tett benne kárt és viszonylag könnyen forgácsolható.« Róla és a hadiszerek történetéről Horváth Árpád —Kováts Zoltán: A haditechnika évezredei (1977) című könyvben olvashatunk. 480 évvel ezelőtt, 1498-ban hajózott át Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colomgo, Cristóbal Colón) harmadszor a nyugati tengeren és fedezte fel július 31-én Trinidad szigetét, a mai Kis-Antillák szigetcsoportnak úgynevezett „Szélfelőli-szigetei” (Kolumbusz elnevezése) között. Üt- Ját tovább folytatva, augusztus 15-én elérte Dél-Amerika legészakibb részét, a jelenlegi Venezuelában az Orinoco- folyó torkolatvidékét, felfedezte a Pária-öblöt és -félszigetet, valamint a Marga- rita-szigeteket. Magyarul megjelent Columbus úti naplója (1941) és Morison: Kolumbusz Kristóf, a tengerész (1959) című könyv róla. ★ Biosco de Garay spanyol feltaláló 435 évvel ezelőtt. 1543-ban mutatta be VI. Károly spanyol királynak „evező és vitorla nélküli hajó”-ját, az első lapátkerékkel működő gőzhajót Hatalmas víztartály volt felszerelve rá, Kolumbusz hires Santa M*ria hajójának modellje a washingtoni Smithsoniam Institution múzeumában. a vizet melegíteni kellett és az így keletkezett gőz két lapátkereket hajtott meg. A hajó nem maradt fenn. így az utókor a gózhaió felfedezőjének Papint (1707), illetve Fultont tartja (1807). ★ 433 évvel ezelőtt 1543-ban lelent meg Kopernikusz (Mi- kolaj Kopernik) (1473—1543), a világhírű lengyel csillagász ,.De Revolutionibus Orbium Caelestium” (Az égi pályák körforgásairól) című munkája. amelyben kifejtette az úgynevezett heliocentrikus elméletét, mai világképünk alapját. Ebben a bolygórendszerünk középpontját — szemben az addigi geocentrikus felfogással, amely a Földet tekintette a központnak — a Napban jelölte meg. Kováts Andor Nagy évek története Meteorológiai világnapok A NEMZETKÖZI geofizikai és geodéziai unió, valamint a WMO — a Meteorológiai Világszervezet — valamennyi tagállam részvételével 1978. november 14, és 18. között meteorológiai világnapokat rendez. E rövid írásunkban tájékoztatjuk olvasóinkat, honnan ered a különféle tudományágak világnapjainak története? Mi a szerepük és jelentőségük? Kereken egy évszázaddal ezelőtt, 1878-ban egy, a föld- tudományokkal és meteorológiával foglalkozó konferencián Weyprecht (Az Osztrák —Magyar Monarchiá neves tudósa, sarkkutatója) érdekes gondolatot vetett fel ; az európai nemzetek fogjanak össze, s közösen — összehangolt programmal — próbálják felderíteni a „magas” észak (Északi-sark) meteorológiai, klimatológiai jellemzőit, derítsék fel a „titokzatos” sarki fény eredetét, a földmágneses zavarok okát. A kezdeményezés sikerrel járt: 1882—83-ban megrendezték az első polár évet. A nemzetközi együttműködés hasznos volt, s már akkor megsejtették a Nap légköri jelenségei és a Föld közötti kapcsolatokat. A polár évet sajnos csak 50 évvel később, 1932—33-ban rendezték még: az „ismétlés” még nagyobb sikerrel járt. A második világháború után hamar magához tért a tudomány és szinte elemi erővel jelentkezett a nemzetközi együttműködés iránti vágy. A Szovjetunió és az USA együttműködése láttán több mint 50 ország vállalkozott az igazi nagy év, a nemzetközi geofizikai év megrendezésére 1957—58-ban. EZ UTÓBBI MAR napjaink történelme, hiszen ekkor születtek az első mesterséges holdak, s 1957-től számítjuk az űrkorszak kezdetét. A két űrhajóshatalom összesen több mint fél tucat mesterséges holdat bocsátott fel, s megkezdődött az Antarktisz első — valóban tudományos — igazi felderítése. Az NGE tudományos eredményeinek feldolgozása még ma sem fejeződött be... Még a második polár év idején felvetődött egy kérdés: az együttműködő országok tudósai a nagyobb kutatása időszakok közötti „szünetekben” is maradjanak kapcsolatban egymással, s (ha kell) végezzenek rövid periódusa kutatásokat. Ez az ötlet 1958 után megvalósult. A szövetkezett államok együtt maradtak és az egyik legnagyobb vívmányuk a nyugodt nap nemzetközi éve volt 1963—64-ben. (Ekkor minimális volt a naptevékenység). Javasolták úgynevezett szabályszerű (állandó) világnapok rendezését újhold, teljes napfogyatkozás (esetleg hold- fogyatkozás) esetére, vagy az átlagosnál sűrűbbnek ismert meteorrajok érkezése, meteorzáporok idején. (Ilyenkor ugyanis a csapadék mennyisége világszerte az átlagosnál magasabbra emelkedik.) Meteorológiai világnapokat 5— 10 napos időtartammal eredetileg az Ő6zi-tavaszi napéjegyenlőség. valamint a téli- nyári napforduló idejére (a négy évszak kezdetére) tervezték. A mostani világnapokat a különleges időjárás, a naptevékenység erősödése. egyes meteorrajok okozta csapadéktöbblet megfigyelése indokolja. Az 1968. évi napfoltmaximum után a következő 1980 —81-re várható. A „nyugtalan nap” nemzetközi évé”?k közös megfigyelésére 2—3 év múlva kerülhet sor. A rendkívül fejlett tudo- mányú Európában (ahol igen sok megfigyelési adat gyűlik össze egy-egy világnap után) több adatgyűjtő állomás (regionális alközpont) működik: Nyugat-Európában Párizs. Hága és Darmstadt. Kelet- Euróoa és Ázsia közös központja: Moszkva, a Csendes- (és az Indiai-) óceáni régió megfigyelési anyagának központja: Tokió. A nvugati féltekén -a gyűjtőállomús az USA-ban van. a Washington melletti Frot Belvoirban. A NOVEMBER 14—18. közötti meteorológiai világnapok. pontosabban Intervallum ideién végzett megfigyelések eredményeiről (összesítéséről) természetesen később ’oak ki hivatalos közleményt. Causer Károly Időjárás és az állatbetegségek Világszerte kutatják az időjárás változásainak hatását az élő szervezetekre. Az állatorvoslásban az időjárási tényezők szerepét először a májmételykór előrejelzésénél vették figyelembe. A csapadék és talajnedvesség! viszonyok szoros összefüggésben állnak a fertőzöttséggel. A legsúlyosabb betegség, a száj- és körömfájásnál is találtak összefüggéseket. Az 1967—68-as angliai járvány során megállapították, hogy az új esetek 90 százaléka a széliránnyal egyező területeken jelentkezett, különösen nedves Időjárás esetén. A betegség gyakorisága mindig csökkent, ha a szélirány megváltozott és alacsony állat- sűrűségű területek felé fordult. Az élősködők Okozta betegségeknél az adott évszak időjárása mellett az előző év adatait is figyelembe kell venni. Száraz őszt követően várhatóan nagyobb a vaszte- ség, különösen ha a május —június c apadékos. Az előző évi időjárás lehetővé teszi az előrejelzés pontos adatokon alapuló kidolgozását. A gombás betegségek akkor emelkednek, ha a betakarítás idején csapadékos volt az Időjárás. A juhászaiban a nyírást megelőző év csapadékviszonyai határozzák meg a gombás bőrbetegségek gyakoriságát. A kedvezőtlen mikroklímájú helyen épült istállókban minden beavatkozás ellenére az átlagosnál nagyobbak a veszteségek. A baromfi-botulizmus is akkor okozna a legnagyobb károkat, ha a meleg nyári hónapokban a párolgás miatt csökkennek a természetes víz- szintek. Az „Atmoszféra—2” gördülő laboratórium , légtlsgtasági ellenőrzést végez (Fotók: APN—KS) A Szovjetunió második legnagyobb városéban, Lenin- grádban megkezdték a levegő tisztaságának megóvását célzó Intézkedések megvalósítását. Az erre- kidolgozott terv szerves részét képezi a város további gazdasági és szociális fejlesztése programjának. A tudományos kutató- és tervezőintézetekben, az or- vosegészségügyi szervezetekben. a hidrometeorológiíii szolgálatnál, az állami autó- felügyeletnél dolgozó tudósok és szakemberek közös erőfeszítései révén egv sor intézkedést irányoztak elő. amelyek megvalósítja lehetővé fogja tenni a lésszennvezés jelentős mérvű csökkentését. A város levegőjének a tisztaságáért több irányban folyik a küzdelem. A szennyezés egyik forrását a Lenin- grádban nagy számban üzemelő iparvállalatok Jelentik. A tudósoknak ezért az a feladatuk, hogy konkrét ajánlásokat adjanak: milyen új, hatékonyabb tisztítóeszközökkel szereljék fel az üzemeket és gyártókat, hogyan módosítsák a technológiát, hogy elkerüljék a légtérre gyakorolt ártalmas hatást. Szükség esetén egyes üzemeket kitelepítenek a városból, vagy módosítják profiljukat. Ez történt például a gázgyárral : leállították. rekonstruálták és más termék gyártására állították át. Nagy figyelmet' fordítanak a város további parkosítására a szállítási problémákra, köztük a gépjárművek kipufogógázai ártalmának a csökkentésére. A kísérletekből kitűnt, hogy az új, tökéletesebb porlasztók alkalmazása jóval csökkenti a kipufogógázok szénmonoxid-tartalmát. Kibővítik a gyorsforgalmi és a folytohos közlekedést biztosító főútvonalak hálózatát, nm,i csökkenteni fogja az útkereszteződéseknél való várakozást. Az utcákon elektro- mobilok és elektrobuazok fognak közlekedni. Leningrádbun létrehozzák a légtér állapotának önműködő ellenőrző rendszerét. A nagy forgalmú utr#ron és tereken. a nagvvállalatok környékén érzékeny gázelemzőket állítanak fel. amelyek szakadatlanul figyelemmel kísérik Leningrád „lélegzését”. MAI MŰSOROK,; KOSSUTH 8.27 Reggeli kórusmuzsika. 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. 10.Ö5 Csiribiri. 10.35 Nó*ocsiokor 11.25 Néni ellenőrök vlrsgá'ták 11 40 A boldog ember. 12.35 Kardos László: Hármaskönvv. 12.45 Zenemúzeum. 14.04 Mindenki könyvtára 14.34 Régi magyar dalok és táncok. 14.50 Kuti Sándor kórusdalaiMl. 15 10 Táncda'ok. 15.28 Dominó. 1605 Megemlékezés Dlura Jaksié szerb íróról, halálának 100. évforduló- ián. 16 20 Francia operákból. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Brahms: Nésv bal’a- da. 17 55 Külföldről érkezeit, 18 15 Hol vplt. hol nem volt. 18.30 Esti magazin 10 15 Lehár-operettek. 1°40 Mozari-hnnéversenv. Kb. 21.40 Csárdások. 22 20 Vi- l.őctfirtéoelem dióhéjban. 22 30 Paer: A karmester (opera). 22.57 Egv akad*, mikus partréla. 23.17 Mai magyar kamarazene. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 0.23 Egv éi Velencében. 10.00 Zenedéiéi őtt. 11.30 Csak fiafaloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 13.25 Gvprmekek könvves. nolca. 13 30 Pureeii_muzsi. ka. 1400 Válogatott nerceink 16.35 Időfpöbek hullámhosszán. 17,30 Segíthetünk? 18 33 Hétvégi nano. rámn. 19 55 ®lácecij<-ta, an na A 04. 05. 07 jelenti V o.5 .5+1” Főszerpnben a Ma. avar Rádió gvő’d stúd'éta, 22.35 Könnyűzene. 23.15 Népdalok. SZOLNOK 17.00-tőL 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás —Női dolgok női gondok. Modern családi kör. Rlnorter: Ja- cab Mária — Beatkedve. lőknek — Kicsiben is korszerűbben Önodvérj s/rjvMq iegvzete — 18,00 Es-mk- mnevarországi krónika f.Ju. bileumi mozgalom a Haza. fias Népfrontnál Heves megyében — Tanácskozik az egri városi tanács véere- haitó bizottsága — Hiúsági parlament a borsodi hőerőműben — Televízió a munkásokat szállító autóbuszon — Filmzene — Hírek, lan* előzétes T 8.30 Tévétorna, 8.35 Isltola. téyé. 15.30 Iskolatévé (istn.). 16.35 Gaudeamus. 17.00 Telesport. 17.35 Századunk. 18,25 Az Orion három orca (riportm.) 19.20 Tévé. torna. 19.30 Tv.hlradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Kisfil- mek a nagyvilágból 22.10 Testvérpár (tévéjáték). 22,50 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 18.30 Matematika. 18.55 En français. 19.10 Orosz nyelv. '9,30 Tv-hiradó, 20.00 A szabad út éneke. 20.45 Tv* híradó 2. 21.05 Egy nap a parkban "<’r,xz—francia film). .JimüisäB O 1978. november 16.. csütörtök Szervezett levegővédelem A Icnlngrádl utcákon veit levegőmlnta vegyi elemzése
