Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
Anyu! Jön valaki? (Fotó: Zeit tm Bild) Móricz Zsigmond, a grafológus Hogyan születnek az irodalmi hősök? Mi az ihlető.iük. mi alapján formálja az író egy-egy hősének jellemét, cselekedeteit? Író-olvasó találkozók gyakran elhangzó kérdései ezek. amelyek arról tanúskodnak, hogy az olvasót különösen akkor izgatja az irodalmi alkotások valóságalapja, ha egykoron élt történelmi személyek elevenednek meg, s kelnek életre a műben. Közismert, hogy Móricz Zsigmond is szinte történelemkutatókat meghazudtoló precizitással gyűjtötte egy-egy történelmi tárgyú munkájához az adatokat, hogy minél jobban megalapozza hősei jellemét. Irodalomtörténet-írásunk azonban mindeddig csak sejtette, de pontosan nem térképezte fel, hogy a történelmi regényeket alkotó Móricz milyen mértékben támaszkodott korabeli forrásanyagokraA feltehetően forrásmunkául felhasznált kötetek között böngészve találta meg a kutató Szalay József A magyar nemzet története című munkájának harmadik könyvét, amelyben Móricz Zsigmondtól származó jegyzeteket lelt Fráter György, Dobó István, János Zsigmond, a szigetvári hős: Zrínyi Miklós, valamint Báthory Gábor és Pázmán Péter fakszimilében közölt aláírásánál. A kutató feltételezése: akár írt róluk Móricz Zsigmond, akár nem, eljátszott a gondolattal —. s széljegyzetben fel is firkantotta —. hogy írása alapján kinek milyen lehetett a jelleme. Szakszerű megállapításai pedig azt tanúsítják, hogy Móricz akár írásszakértőként, grafológusként is megállta volna helyét, jó érzéke volt az írások „megfejtéséhez”. Legalaposabban Fráter György aláírásánál dolgozta ki grafológiai szakvéleményét sűrűn írt sorokban: „Jellemző, hogy nevet nem ír, a frátert is rövidíti: túlbecsülve sokat ad lényének fontosságára, amit elég a jel jelzésével kiadni. Ellenben hivatala neki magának is imponál... tragédiája ott az első f-ben. a vonal erélyes elszántsággal indul, és derékon alul megtörik. Megijed a nyílt célkitűzésektől. Nyilát visszafogja: nem lő. csak fenyeget. A gondolkodó, tűnődő egyéniség, a végén alszik az ujja. s gépiesen íria..., s már hol iár az esze.. • Az fr mindkét betűnél haragosan visszaránt, visszaveszi, amit ad. mintha sokat adott volna ki gondolataiból. Ugyanígy a végső rándítás, amely ismét ön- áruló, líra és ego.” Érdekes a grafológus Móricz véleménye Zrínyi Miklós aláírása alapján is: „Nagyon bátor egv négyöt kiáltó, de nem szerencsés kezű ember. Jelentéktelenséget hangsúlyoz: beleveti élete energiáját a végső rohamba. Mi az a paca a „c” alatt? Valahol elrontotta a dolgát, ezt hozza be a végső erőfeszítéssel, előbb okos. rendes beosztó lévén:” A kutató a csonkán maradt mondatból, a megtört lendületes stílusból arra következtetett, hogy Móricz széljeev- zetében valószínűleg nem fejezte be teljes mondandóját Zrínyiről. Az irodalomtörténészek izgalmas munkája lesz felderíteni, hogyan kamatoztatta Móricz Báthory Gáborról írt grafológiai szakvéleményét műveiben: ..könnvelmű. bátor, erős ember, szerencsétlenül vagdalózó. gondatlan, pompázó, cifra. buja. pezseg az ere. elbizakodott”. Csáky Edit felfedezéséről a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratában, az Irodalomtörténetben számol be részletesen. B — KÁRPÁTI MIKLÓS ífumor- szolgáfaf — Mennyibe került önöknek ez a nercbunda? — Még nem tudom, a férjem most fellebbezett. ★ — Minden barátnőm állandóan divatos holmikban jár és a tenger mellett tölti a szabadságát, csak én élek úgy, mint egy Hamupipőke — panaszkodik a feleség. — Ezek szerint úgy élsz, mint a mesében ... válaszol a férj'. ★ — Miért van két háló az ablakomon? — kérdezi a szállodában a vendég a szobalánytól. — A sűrűbb háló a szúnyogoktól véd, a ritkább háló pedig a legyektől... ★ — Van zellerjük? — kérdezi a vásárló a zöldségboltban. — Sajnos nincs, de tessék póréhagymát venni, annak ugyanakkora a foszfortartalma, mint a zelleré. — Csakhogy az én feleségemnek főzéshez kell a zeller, nem pedig világításhoz! ★ — Hogy van a férje? — Már jobban van. Egész nap a fürdőkádban horgászik. — Nem kellene mégis elmennie egy pszichiáterhez? — Minek, hiszen én is nagyon szeretem a halat! ■k — Hogy lehet az, hogy a feleségeddel mindig veszekszel. az anyósodat viszont figyelmességekkel halmozod el? — Mert ő ellenezte a házasságunkat. ★ — Ugye ma elégedett volt velem? — kérdezi Lubosla- va asszony a gépkocsivezetőoktatót a 20. óra után. — Miből gondolja? — Mert ma egyszer sem csikorgatta a fogát! ★ — Kérek egy kiló szalonnát — mondja a vevő a hentesnek —, de ne legyen túl zsíros! ★ A rendőr észrevesz egy turistát, aki nehéz teher alatt görnyed: egy „Plymouth felé” feliratú útjelző oszlopot cipel. — Hová viszi ezt az oszlopot? — csodálkozik a rend őre. — Plymouthba megyek, és nem akarok eltévedni, biztos úr! ‘ ★ A gyónás alatt a lány suttogva mondja a papnak: — Szíves-örömest élnék igaz életet, szentatyám, de hát honnan vegyek ennyi pénzt? — ... hogy menynyivel? — ...Tessék... Hallgassa... A ... számú, Lada típusú gépkocsi a megengedett sebességet húsz kilométerrel lépte ORSOVAI EMIL: Utazás A kérdéseket mind becsomagoltam. De nem viszek magammal felkiáltást. Ész-térképen zsugorodó lépték. Cseng az óra: szól ön-ébredésem. Gond-fésűmról tisztítiak, félsz-hajszál. Sok orvosság kell, mert élek. Esti ruha: képzelt örömökbe bújni. A holnap: ez a tökéletes útiokmány. Itthon hagyom a múlt kulcs-csomóját. Bennem semmi sem lesz zárva. Kell viszont a remény, tartalék is. Táskát oldalt, — belefér a jóság. Kevés időm: már a pénztárcában. De elég lesz, minek költekezni. Mi is kell még? Akarat, — az megvan. Indulhatunk. Tenni, tenni, tenni. BARANYI FERENC: Egyetlen vezércsillagom Csak állok a tűző napon: árnyék-ajak. fényekre szomjas, a szabadságom gúzsba fon a gáttalanság nekem a torlasz. Élek, vénUlt-fiatalon, csontom-törő jövendölésben, bűnnel-takart ártatlanon, mint gyermek, árulkodni készen. Egyetlen vezércsillágom a kulcsolódó láthatár, ha körülölel, fényébe von s álmaimnak ölét kitárja. Ha majd az Ítéletnapon új bőrbe bújtat át az isten: magam tovább is hordozom cserélhetetlen verseimben. VWVVNVWVVVVN/VVVVNAVtAAAAAAAAA^VVSAAA/VAAAAAAA/WVWVWWVV Négyszemközt... Párbeszédek a plusz húszat, de a túl. lakott területen mínusz húszat is. így nyolcvan kilométer- kívánja az igazság... Tehát... — Nekem nem az átlagszámítás a feladatom, hanem a Nos, rel haladt.. hallotta? — igen, Es most? — Most fizet száz forintot és a továb- gépkocsi-ellenőrzés biakban nem lépi túl Száz forint először a hatvanöt lakott területen ... Kilomé- ★ terenkint öt forint a tandíj. Nem is drága... — Kilométer enkint öt forint... Humora az van. rendőr elvtárs. Csak igazsága nincs. Bizony nincs. Mert jó. rendben van, elhiszem, hogy túlléptem hússzal. de az imént még az országúton is nyolcvannal jöttem. Az meg ugye hússzal kevesebb, s ha átlagot vonok, akkor voltaképpen én itt is hatvannal mentem. Ha nem vonunk átlagot, akkor meg nekem jár azért a mínusz húszért egy százas, s így kvittek is vagyunk ... Mert igenis ne csak a hibát lássák meg maguk, hanem az erényt tok--. ffte csak évben is volt egy < akta, amit egy, igen, j kérem egyetlen nap < alatt elintéztünk, a < harminc nap he- 5 lyett... Ami, ugye, < a kötelező lenne. Na-< dett selejtem, és most mármost, kérem, ha < ötöt csináltam... De összevetjük ezt hányszor volt, ami- egyharmincadot al kor selejt nélkül maga két hónapjával,} ment a meló,.. ügy, ,, , ... > hogy ha jobban utá- ^kor olyan atlag\ nanézek, valójában jón ki, hogy. — .. .Igenis nincs igazad, kedves szaki- kám ... Mert köny- nyű kiszúrni az embert, amikor éppen véletlenül selejtet csinál... Meg szólni, s balhét verni egy-két selejtes darabért ... De amikor nem csinálok selej- tet, amikor a megengedett alatt vagyok, akkor mi van, szakikám? — Akkor jó meló van... — Jó meló? Azt elhiszem. De akkor nem szólunk ugye? Akkor egy mukkot se. A jóért semmi, egy kis balhéért meg a nagy szöveg... Hát nem, tessék átlagosan nézni a dolgokat ... Nekem két százalék a megengemég nekem jár plusz egy százalék selejtmentességi prémium ... Világos? — Világos ... Egy százalékkal keveseb- ügyfélnek ... bet vonunk le, sza- már sok lenne kikám... Majd. De most fizetni kell, úgy bizony. Átlagosan. — ...azt mondja a kedves ügyfél, hogy a két hónap az mégis sok? Igaza van a kedves ügyfélnek. De ha átlagosan, a statisztikai átlag figyelembevételével vizsgáljuk a hivatalom ügymenetét, a kép már nem ilyen, hanem sokkal pozitivabb ... A múlt — Űristen, talán \ még egy újabb hó- í nap belefér? — Nem, nem kellf aggódnia a kedves ; Az \ a í kedvező átlaghoz .. De egy hetünk mégi van, s akkor átlag-} ban még mindig ; pontosan a harmin- j cadik napon va- S gyünk... Jöjjön visz- sza. mondjuk jövő 5 pénteken ... Dél- s után... — De akkor nincs < már ügyfélfogadás? — Na látja... Az < már nem rontja a< statisztikát... Arról < már nem mi tehe- < tünk. Az átlag a í fő... Gyurkó Géza Sziszifuszi munka Űjabban a lapok hasábjain egyre gyakrabban olvashatjuk a címbeli nyelvi formát. Hogy milyen szöveg- összefüggésben jelentkezik, arról ez a két idézet bizonykodik: ,,Be szerettem volna bizonyítani, hogy a vízilabdázók sem rosszabbak másoknál. Belátom, hogy sziszifuszi munkába kezdtem” (Népsport, 1978. május 2.). A Magyar Nemzet 1978, április 3-i számában a „Sziszi- fusz köntöse” címmel megjelent közleményben pedig ezek a mondatsorok olvashatók: „Botcsinálta sziszifuszként (?) Ogaden kövét maguk előtt pörgetve, a harmada útnál jártak, amikor visszazuhant a szikladarab .. .” A televízió, a rádió adásaiban sokszor hallhatjuk a „sziszifuszi küzdelem" jelzős szerkezetet. Bóka László Űjuló világ című versében is kulcsszóként szerepel a „sziszifuszok” szóalak : „A hegyeket nem sziszifuszok bontják, hanem parányi nukleáris bombák”. Példatárunk azt tanúsítja, hogy a görög mitológiabeli Sziszüphosz király neve szolgált alapul az idézett szólásszerű kifejezések megalkotására. Ez az agyafúrt, csalafinta, kapzsi, gonosz és ravasz mondabeli király azzal lakolt az alvilágban földi bűneiért, hogy egy meredek hegyre súlyos sziklát kellett felgörgetnie, de a végső cél előtt a szikladarab mindig visszazuhant. Ezért vált jelképévé a hiábavaló, a kimerítő, az eredménytelen emberi munkának, törekvésnek és küzdelemnek. A sziszifuszi jelzővel minősítjük azt a tevékenységet, amely egyrészt meghaladja az emberi teljesítőképesség határát. másrészt utalunk vele a teljesíthetetlen feladatra, erőfeszítésre és nekibuzdulásra. Szólnunk kell arról is, hogy nem egységes helyesírási formában jelentkezik a görög mondabeli király neve és a belőle képzett melléknévi szóalak. A helyes írásmód : Sziszüphosz és sziszifuszi. A jegyzetfüzetembe került példákból az is kitűnik, hogy sokan és sokszor akkor is élnek a sziszifuszi jelzővel, amikor nem kellene. Ennek oka: nem ismerik a megnevezés fogalmi tartalmát és használati értékét. Így az egyértelmű közlés helyett kétes értelmű mondanivalót fogalmaznak meg a képzavarba is gyakran torkolló nyelvi formák. Ebben a közleményünkben ilyen jellegű a Magyar Nemzet hasábjairól idézett szövegrész-* let is. Dr. Bakos József «
