Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

I ftfa ©if© Égerben: Goethe drámájával a színház nyit ' Zenei világnap A győztes oipriuvfcnaic Premier Ma este premier! Kaput nyit Thalia temp­loma. Ünnepi hangulat és izgalom vibrál az öltözőkben, kedélyes érdeklődő zsongás a nézőtéren, kigyúlnak a reflektorok, köszön, tő hangzik majd lassan, ünnepélyesen fel­gördül a függöny. • Kezdetét veszi az úi színházi esztendő, az egri Gárdonyi Géza Színház 1978—79-es évadja. Némi eltéréssel mindig így kezdődik a varázslat, amelynek színház a neve. Az egyformaság külső jegyei mellett azonban mindig más az évadnyitó premier hangulata. S nemcsak azért, meft új be­mutatókkal rajtol az évad. hanem, mert évről évre megújuló művészi törekvéseket kifejező műsort várunk és remélünk a színháztól. Az egri Gárdonyi Géza Színház­tól. amelynek társulata Miskolcról utazik ugyan, mégis magunkénak érezzük• Eger­ben és a megyében is. Ezért osztozunk örö­meiben. s vagyunk részesei sikereinek, ám ezért kísérjük aggódó figyelemmel — kriti­kával, vitával is olykor — gondjait, téve­déseit. Az elmúlt évad végén búcsúztunk néhány kedvenc színészünktől, rendezőtől, most pe­dig újakat köszönthetimk a már megszokott kedves ismerősök mellett. Ám nemcsak a társulat változik, megújul a közönség is. Vannak hiányzók, de még többen az újak. közöttük sokan fiatalok, akik most ismer­kednek a színpad varázsával örülünk az egri közönség hűségének, an­nak. hogy évadkezdésre a tavalyinál maid félezer bérlővel mondhat többet magáénak, a színház, ám a bérletezésre alapozott ..si­ker" önmagában nem megnyugtató. Az utób­bi évek tapasztalata ugyanis arra figyel­meztet, hogy nem minden bérlőből lesz néző, hiába mutat telt házat a pénztár, ha bent a nézőtéren olykor üresen ásítoznak a széksorok. Ezt elkerülendő: a nagyobb ér­deklődést — az 5200 bérlő igényét — foko­zott felelősséggel kell kísérnie a színház vezetőinek. Vagyis az előlegezett bizalom magasabb művészi színvonalra kötelez. E magasabb színvonal reményében kö­szöntjük az egri Gárdonyi Géza Színház új évadját, a társulat tagjait és a közönséget. Várjuk az élményt, az igazságot hirdető írói gondolatokat, a színészeket, a kellemes szórakozást, várjuk a színházi varázs’atot. Amely, reméljük, tükröt is tart a nézők elé. Gong és zene szól, kezdődik az évad... Márkusz László Clavigo Az Országos Filharmónia idei hangversenysorozatának élére és első hangversenyére a budapesti nemzetközi orgo­naverseny győztesét ígérte. S valóban: még alig ült el a taps Budapesten, máris Eger­ben, az ország egyik legjobb orgonáján játszott Francesco Finotti, Liszt-díjas orgona­művész. a győztes. Nagyszerű órát köszönhet az egri közön­ség ennek a fiatal mesternek, aki egri műsorával is jelezte, mennyire tudatosan készült a budapesti versenyre: két szá­mot felvett erre a műsorra is a magyar művek közül. A közönség mindig kiván­csi rá, mi az a többlet, mi az a más, amit egy vendég- művész, egy más iskola ne­veltje. egy más tempera­mentum „kihoz” egy-egy ál­talánosan ismert műből. így volt ez most is. és a hallga­tóság valóban elmerülten él­vezhette ezt a technikailag kitűnően felkészült fiatal olasz mestert. Lírai hevülete Bach korálelőjátékának csillogó előadásában jutott kifejezésre míg Schumann három apróbb darabjában azt a szárnyalást, az idegek­nek azt a zenében feloldódni akaró tobzódását érzékeltette, aminek a jelenléte Schumann zenéjében valahogy mindig ott kísért. Az egyre inkább hódító Bach-muzsika egyik szép da­rabját az F-dúr toccata és fúgát szívesen játszotta vé­gig, talán líraiabban az ál­talunk megszokottnál. Koloss István Fináléjában a modern zenei hangvételt üdvözölhettük. Maga a mű a romantikus számok közé ékelve szerénynek hatott. A mai zene nyelvezete, vagy inkább azt mondanánk, a mai ember szólamkészlete más, mint a múlt századi szerzőké. Ma mintha riadoz- nánk a nagy érzelmektől: a nagy szellemi hevületektől visszatart valami bennünket, mintha azt mondanák az al­kotóknak valahonnan a belső sugallatok : kifejezéseitekben legyetek szerények, ebben a korban az ember inkább az eszével él, mint a szívével. S ha arra gondolunk, hogy ez a mű — a Finálét adja cí­méül a szerző — valaminek a betetőzése, akár egy gon­dolatsornak, vagy egy él­gainkkal, lehetőségeinkkel, mennyire vagyunk képesek életünket uralni, miként hagyjuk, hogy sodorjanak bennünket a körülmények? Ezekre a napjaikban is fon­tos kérdésekre keressük a választ — Goethe segítségé­vel. Az évadnyitó premier — amelynek előkészületeiről ko­rábbi lapszámunkban riport­ban számoltunk be — cím­szerepét Vitéz László alakít­ja. Partnerei: Orbán Tibor, Maróti Gábor, Holl Zsuzsa. Pólyák Zsuzsa. M. Szilágyi Lajos. Matus György, Hid- végi Elek és Ittes József. A drámaíró Goethével most találkozik először az egri kö­zönség. Tanulmányok, köte­tek szólnak a szerző életútjá- ról, művészetéről, sokoldalú tehetségéről. „A legnagyobb német költő... A világiroda­lom legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik... Élete nagy­szabású művészélet... Meg­ismerte és átélte az élet nagy örömeit és bánatait. . je­gyezték fel többen is. Az 1749-ben született Jo­hann Wolfgang Goethe 25 évesen írta a Clavigót. „ ... Dolgoztam egy tragé­dián is: Clavigo modern anekdota, a lehető legna­gyobb egyszerűséggel s belső igazsággal dramatizálva; hő. söm egy határozatlan, félig nagy, félig kicsiny ember... " — írta Goethe egy levélben 1774 júniusában. Beszámol arról is. hogy a darab megírására Beau­marchais memoárjának egy részlete ihlette, melyben a francia író elmondja, hogyan bosszulta meg Madridban húga becsületét. Goethe ezt a nyersanyagot, a tények megtartásával teljesen átfor­málta. — Tulajdonképpen saját gyötrő kétségeit írta meg a Clavigóban — mondja Szűcs János, az előadás rendezője. Majd hozzáteszi: — Góethe strassburgi ta­nulmányai .idején találkozott első szerelmével, egy lelkész leányával, Friderikával. A lányt azonban elhagyta, mert karrierjét fontosabbnak érez­te a szerelemnél. Ezt az él­ményt irta meg a Clavigó­ban. A mű tanulságai persze nemcsak hogy máig is hat­nak. hanem nagyon is mai ellentmondásokat exponál­nak. Előadásunk annak a te­hetséges. de gyenge jellemű embernek a tragédiáját vil­lantja fel, aki nem tudja át­hidalni a tiszta szerelmi ér­zés és a karrier közötti konf­liktust. — Hogyan éljünk adottsá­Beethoven- és Ómega-lemezek Clavigo és Beaumarchais — Vitéz László és Maróti Gábor — a dráma egyik jelenetében. (Fotó: Szántó György) Fonotéka a könyvtárakban egyénk városaiban, köz­ségeiben új szolgáltatást ve­zetnek be a helyi könyvtá­rakban' sorra nyílnak a zenei részlegek, ahol az ér­deklődők a legkülönfélébb lemezek között válogathat­nak. Hallgathatnak Beetho­ven-, Bach- Omega- vagy LGT-muzsikát. A fonotékákat a Megyei Könyvtár a Kulturális Mi­nisztérium anyagi támogatá­sával létesíti. A lemezját­szók. magnók. fejhallgatók és egyéb technikai berende­zések mintegy félmillió fo­CàÆiMlsm 13*8. október 5.. csütörtök rintba kerülnek, s ebben az évben, valamint a jövő esz­tendő első felében több mint húsz bibliotékában kapnak helyet. Eddig Egerben, Hat­vanban. Gyöngyösön. Heve­sen. Horton, Lőrinciben és Karácsondon működik, s az idén még legalább tíz község­ben adnak át zenei részleget. Többek között Abasáron, Pétervásárán, Szihalmon, Feldebrőn Mátraderecskén, Kálban. Komlón, Boldogon. A helyi tanácsok évente 3— —5 ezer forintért vásárolnak lemezeket. Néhány helyen, mint pél­dául Egerben. Hatvanban vagy Hevesen és Karácson­don zenei klubok alakultak a könyvtárakban, ahol közös lemezha'leatásokat. előadá­sokat, műelemzéseket tarta­nak. Reilly jobbnak látta, ha nem kíséri tovább a sorsot, és otthagyta a helyszínt. Éj­szaka menedéket talált egy szociálforradalmár terrorista lakásán, akinek egyelőre még nem akadtak nyomára a szovjet elhárító szervek. A házigazda reggel rövid idő­re eltávozott, hogy körül­nézzen a városban értesülé­seket szerezzen Dornoszkij — így hívták a terroristát — gyorsan visszatért. A Pravda egy példányát lobogtatta a kezében. — Vér fog folyni az utcákon! — jelentette ki. — Valaki Moszkvában Le­ninre lőtt. Sajnos, nem talál­ta el! Reilly gyorsan átfutotta a Lenin elleni merényletről szóló beszámolót. Előző es­te Lenin a Mihelszon-gyár- ban egy gyűlésen beszélt. A gyűlés végén, amikor a szov­jet forradalom vezetője már a gyár elhagyására készült, egy Fanja Kaplan nevű szo­ciálforradalmár terroristanő közvetlen közelről két lövést adott le Leninre. Mérgezett és reszelt, úgynevezett dum­dum golyókat használt. Az. egyik lövés a szív fölött a tüdőbe hatolt, a másik a nyakat érte, a főütőér köze­lében. Lenin nem halt meg. de állapota életveszélyes. A pisztolyt, amit Fanja Kaplan Leninre sütött, Bo­risz Szavinkov, Reilly cin­kostársa adta a terroristanő­nek. Az angol kém elhatározta, hogy azonnal visszautazik Moszkvába. Kabátujjába Francesco Finotti interpretál (Fotó: Szántó György) ménynek is, akkor tűnik visszafogottnak a mű belső arányrendje és befejezése. A közönséget meghódította a fiatal Finotti Lisztnek Ad nos, ad salutarem undam cí­mű fantázia és fúgájával. Liszt minden művét felfog­hatjuk olyan elmélkedésnek, amely át meg át van szőve hangulati elemekkel, az ér­zelmek előtörésével : ezek a hangulati, érzelmi és elmél- kedési váltások teszik olyan gazdaggá, meghatóvá ezt az alkotást. Liszt muzsikáját Finotti arra használta fel,' hogy a csillogó techniká* só­nak az elmélyült hitnek a szolgálatába állítsa, amellyel a zeneszerző az életet értette, szerette és tisztelte. Szürkének látszik a gondo­lat de leírjuk: a z«nei világ­nap alkalmából ez a hang­verseny egy olasz mesternek a sikerét hozta, magyar kö­zönség előtt, német és ma­gyar szerzők műveivel Ez is utal a zene igazi egyete­mességére. Farkas András töltött browningot rejtett el, hogy szükség esetén egyet­len mozdulattal felfegyverez­hesse magát. Az út sokáig tartott. Az utazás másnaoián Reilly a klini állomáson friss újsághoz jutott. Részle­tes jelentést olvasott benne az egész összeesküvésről, be­leértve azt a tervet hogy Le­nint és a többi szovjet ve­zetőt megölik. Moszkvát és Pétervárt elfoglalják, s Sza- vinkoy és Jugyenyics veze­tésével katonai diktatúrát állítanak fel. — A gazember! — kiáltott fel fojtott hangon Reilly, amikor azt olvasta, hogy Re­né Marchand francia újság­író, aki jelen yolt az ame­rikai főkonzulátuson tartott kémülésen, az ott elhangzot­takról tájékoztatta a bolse- vikokat. Es amikor Reilly a szov­jet sajtóban annak a levél­nek a teljes szövegét is el­olvashatta, amelyet Bruce Lockhart adott a második találkozó során Berzin ezre­desnek, hogy azzal jelentkez­zék a sikeres puccs után a brit csapatok parancsnoksá­gán Arhangelszkben. már tudta, hogy mindent lelep­leztek. Hiszen Pavel Berzin, az illegális bolsevik, a cári börtönök foglya, a Kreml őr­ségének parancsnoka. Lenin odaadó híve természetesen egy percig sem volt áruló, csupán a fiatal szovjet elhá­rítás megbízásából puhato­lózott a már gyanús Lock- hartnál, aki lépre ment. A Berzintől kapott adatok alap­ján megkezdődött az egész szervezkedés felgöngyölítése, magát Lockhartot is letar­tóztatták. S mindezt Berzin hőstette tette lehetővé. Saj­nos. ezt az odaadó forradal­márt és bátor harcost a sze­mélyi kultusz éveiben meg­rágalmazták, s a törvényte­lenségek során kioltották éle­tét. Reilly szerepe sem ma­radt homályban. Az angol kém személyleírását Moszk­va utcáin falragaszok kö­zölték a nyilvánossággal. Is­merték különböző álneveit is — Massino, Constantine, Relinszkij —. tehát papír­jait már nem használhatta. Megindult a hajtóvadászat az összeesküvés egyik moz­gatója ellen. S jóllehet Moszkvában százméterenként saját körö­zése nézett vele farkassze­met a házfalakról. Reiljv nem tehetett mást. mint hogy még jó néhánv napot töltött a fővárosban. Elő kellett ké­szítenie menekülését. Hiszen amikor Relinszkij irataival Pétervárra utazott, csak esrv kisebb összeget vitt masá­val. arra gondolváh. hogv bármikor kaphat pénzt Pé- tervárott Cromie-tól. Moszk­vában Lockhart volt Reillv bankára, s most ez a pénz­forrás sem létezett többé. \ kémet azonban nem hagvtg el hagyományra szerencsébe. Amikor vállalva a kelencé- be kerülés veszélyét, felke­reste Dagmarát. a balett­táncosnőt. nemcsak hogv nem került a VCSK kezére, hanem pénzhez is tutott. Dagmara — aki egyébként cinkostársa volt Fanja Kan- lannak. Lenin merénylőiének — azzal fogadta Reillvt hogy jóllehet a VCSK néhány naptml azelőtt házkutatást tartott a lakásán, sikerült elrejtenie előlük kétmillió rubelt ezerrubeles bankje­gyekben Mindezt visszaad-'a Reillynek. hiszen a nénvt tőle kapta, az összees'küvé3 céljaira. (Folytatjuk) J 8. A táncosnő kétmillió rubele

Next

/
Oldalképek
Tartalom