Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
I Közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973« október 12-í üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság ismét megerősítet ts. hogy a . közel-keleti válság átfogó, igazságos rendezéséhez nélkülözhetetlen az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi megszánt arab területről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam alapítása biztosításának jogát is. Csak ily módon szavatolható a térség va'a- mennyi országának független és biztonságos állami léte. A közel-keleti béke csak az ősz szes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon, a palesztinai arab nép képviselőjének, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek az egyenjogú részvételével teremthető meg. A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-keleti térség haladó erőivel és mozgalmaival. Kétoldalú kapcsolataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar Al-Kad hafi líbiai államfőnek hazánkban tett látogatása alkalmával, párt. és kormányküldöttségünknek az Iraki Köztársaság jubileumi ünnepségein való részvételével, valamint Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjével és a Szíriái Baath Párt képviselőivel folytatott budapesti tárgyalása inkon, 4. Az afrikai földrész több országa a rendkívül nehéz körülmények, az imperializmus és à fajüldöző rendszerek állandó provokációi ellenére tovább halad előre a társadalmi fejlődés maga választotta útján. Pártunk, a magyar nép támogatja küzdelmüket a nemzett függetlenség megvédéséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszámolásáért, népeik nemzeti-társadalmi felemelkedéséért. Egyre bővülő kapcsolatainkat és együttműködésünket, kölcsönös szolidaritásunkat fejezte ki és erősítette meg a Samora Machel e;Inök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Benin Népi Köztársaság pártós kormányküldöttségének magyarországi látogatása, valamint párt. és kormányküldöttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnepségein. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is széjes körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság képviselői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a csehszlovák, a dán, a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz, az içsztrâk. a panamai, a portugál, a szenegáli, a szír,,*az.ú.j-zélandi és.a vietnami testvérpártok vezetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az ausztrál, a ciprusi, a finn, a görög, az indiai, a jugoszláv, a spanyol, a sri-lankai és a Svájci Kommunista Párt kongresszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista - és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez- és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgyalásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt hazánkba érkezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az Angol Munkáspárt kongresszusán. A megbeszélések elősegítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttműködés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az egyetemes emberi haladásért folytatott tevékenységben. 6. Hazánk külpolitikai céljait, az enyhülés és a társadalmi haladás ügyét az elmúlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront. a békemozgalom, a magyar szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi, tömegszervezetek és mozgalmak széles körű. aktív nemzetközi tevékenysége. Jelentős esemény volt a havannai Világifjúsági Találkozó, amely előmozdította a társadalmi haladás, a béke, a népek közötti barátság és az imperializmus elleni harc iigvét. A találkozón a magvar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjúságunk, népünk törekvéseit. II. A Központi. Bizottság áttekintette az építő- és építőanyagipar helyzetét, meghatározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapí- tetta, hogy az építőipar munkájáról szóló 1PÔ4. évi határozata elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítményekre kepes építő- és építőanyagipar jött létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. 1. Az- építőipar termelése 1960. óta megháromszorozódott. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Ipari és mezőgazdasági üzemek százai épültek fel, köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Timföldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a . Hejőcsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az ország úthálózata, megkezdődött az autópályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Budapest tömegközlekedését. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakásépítési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kulturális- és-sportin- tézmén.vek bővülő hálózata és sok más. a jfllgassás életkörülményeit javító - létesítmény, A nagyarányú építkezés nyomán városaink fejlődték, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott. Több ú.i szocialista város született. Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építés' módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása. Építőanyagipari üzemes rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyagipar fejlődésével egyidejűleg javultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzáértésük, politikai és általános műveltségük. A Központi Bizottság elismeréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzájárult társadalmi, gazdasági és település- fejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmények fő forrása az építő- és az épjtő- anyagipar dolgozóinak áldozatkész munkája. Ezen belül kiemelkedő a dolgozóknak mintegy a felét kitevő törzsgárda, valamint a szocialista brigádok helytállása, példamutatása. A Központi Bizottság az építő- és építőanyagipar nagy eredményeinek elismerése .-pieHett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok miatt az ágazat fejlődése nem volt egyenletes, és elmaradt az igények, növekedésétől. A feladatok teljesítését ina is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a közművesítési, a mélyépítési és az épületfenntartási tevékenységben mutatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz az alkatrészellátás. A munka szervezettsége nem igazodik kellően az építés iparosodásának követelményeihez; nem megfelelő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű teljesítését, a beruházások programszerű megvalósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások előkészítése, az építésben részt vevő vállalatok együttműködése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkezdett beruházás. Az indokoltnál hosszabb a kivitelezési idő, gyakran túllépik az előirányzott költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos területelőkészítés. A lakosságnak sok gondot okoz. hogy a lakásépítés ütemével , nem tart lépést az iskolák, az egésiségügyi és a szolgáltató létesítmények megépítése. 2. A Központi Bizottság megállapította: a XI. kongresszus határozataiban, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok megkövetelik az építőipar teljesítőképességének jelentős növelését, az irányítás, a szervezettség színvonalának emelését. Az építő- és az építőanyagiparnak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégítenie a gazdaság fejlesztését és az életkörülmények javítását szolgáló építési igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az exportárualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítására, a lakások és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények felépítésére kell összpontosítani. Ezzel egyidöbern nagyobb figyelmet kell fordítani az épületfenntartás!, -felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltételek biztosítására. Folytatni kell az építés iparosítását. Hazai adottságaink és a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek jobb kihasználásával javítani szükséges az építő- és építőanyagipar technikai felszereltségét, műszaki színvonalát, anyag- és alkatrészellátását. Ösztönözni kell a korszerű építési módok gyorsabb és nagyobb arányú elterjedését. Alapvető követelmény a vezetés, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő észszerűbb felhasználása. Az építőipar termelésének a növekedése a jövőben is a munka termelékenységének emelkedéséből származzék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő-gazdálkodás javítása, a tervszerű foglalkoztatás biztosítása. A szakmai képzés és továbbképzés, a közép- és felsőfokú szakoktatás igazodjék még inkább a gyakorlati követelményekhez. Az anyagi és erkölcsi elismerés az eddigieknél jobban fejezze ki az elvégzett munka minőségét, a kiemelkedő teljesítményt. Szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezés olyan formáit, amelyek a szervezettebb. a jobb minőségű és a hatékonvabb munkára ösztönöznek. Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználását. A gazdasági és műszaki tervezésben, a kivitelezésben egvaránt szigorúan érvényesíteni kell a takarékosságot.. Az építőanvagipar fő feladata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenletesebben. javuló színvonalon elégítse ki. Hasznosítsa jobban a hazai nyersanyagvagvont. bővítse az építőanyagok kínálatát, növelje a gazdaságos exportot. Fejleszteni kell az építési ágazat ipari hátterét. A kohászat, a géo- és a vegvinar, a fiés a textilipar gondoskodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar. a kereskedelem és a szállítás masás,abb színvonalon elégíts“ ki az építőipar szükségleteit. Tovább kell javítani az énítő- és építő- anvasioar dobozolnak élet- és munkakörülményeit. Szociális, kulturális ellátását. A vál. tozó munkahelyből, a családtól való távollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedé&ek - szük^gassk.--. FoJa&atoL keü_a^n.ujQtos-szállók építését és a meglévők korszerűsítését. Az építési igények és az építőipar kapacitása közötti jobb összhang megteremtése megköveteli a központi tervező- és irányítómunka színvonalának emelését. A népgazdasági, terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, összehangolt, a szükségletekhez igazodó fejlesztését. A gazdasági szabályo- zó rendszer segítse elő, hogy az építőipar fejlődése és munkája szorosabban kapcsolódjék a népgazdasági tervben előirányzott feladatokhoz-; számoljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordítani a beruházási folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kölcsönös érdekeltségének fejlesztésére, együttműködésük erősítésére, a szerződések fegyelmezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját. Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcsolódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyagipar előtt álló feladatok magasabb követelményeket támasztanak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet a műszaki-technikai fejlődés meggyorsításának elősegítésére, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építőszervezetek arányos fejlesztésére. Ösztönözze és támogassa a vállalatok kezdeményezéseit. A minisztérium erősítse kapcsolatait az •egyes építőipari szervezetek irányító, felügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos vállalatai összpontosítsák tevékenységüket a népgazdaság legfontosabb beruházásainak megvalósítására. A te-ületi állami építőipari vállalatok készüljenek fel növekvő és több irányú feladataik ellátására, fejlesszék az ehhez szükséges szerelő, szakipari és egyéb kapacitásaikat. A mezőgazdasági építkezések jelentős részét ezután is a mezőgazdasági üzemek építőszervezetei végezzék. Az építőipari szövetkezetek, a tanácsok irányítása alatt működő vállalatok továbbra is elsősorban a lakosság építési igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyagipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és vállalatszervezési módszereket. A szakosítás előnyeinek kihasználása érdekében erősítsek és fejlesszék tovább a vállalatközi együttműködést. 4. A tudományos kutatás jobban kapcsolódjék az építőipar igényeihez, feladataihoz. Az ágazati kutatómunka a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentráltabb felhasználásával segítse a korszerű gyártási eljárások megalapozását. A kutatóintézetek aktívabban vegyenek részt tudományos eredményeik gyakorlati bevezetésében; fordítsanak figyelmet a külföldi kutatási eredmények átvételére, alkalmazására, továbbfejlesztésére. A műszaki tervezés fontos feladata: az új technológiák, az anyaggal és energiával takarékoskodó építészeti megoldások, a tipizált és szabványosított elemek széles körű alkalmazása, az anyagi lehetőségeinkkel arányban álló, rendeltetésüknek jól megfelelő létesítmények, tervezése. A műszaki tervezők, az építőművészek mindezt figyelembe véve töreked jenek .esztétikus. változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra. IBS. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. Megállapította. hogy a lakáshelyzetben fordulatot eredményezett az 1961—1975. közötti 15 éves lakásépítési terv sikeres befejezése, 1 millió 50 ezer új lakás felépítése. Ebben az időszakban az ország lakosságának egyharmada, több mint egymillió család költözött új lakásba. A lakásépítés az-utóbbi években is lendületesen folytatódott: az idei várható teljesítéssel együtt az V. ötéves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épül fel. A lakásviszonyok további javítása a jövőben is fontos feladat. Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990-ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető, legyen. Az új lakások építésével egyidejűleg meg kell gyorsítani a régi lakások felújítását és korszerűsítését; javítani kell a lakásgazdálkodást. 1. A második 15 éves lakásépítési terv 1976 —1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teherbíró-képességével összhangban kell növelni a lakások átlagos alapterületét, és javítani kell felszereltségüket, minőségüket. A sokrétű és változó igények kielégítése végett növelni szükséges mind a nagy családok elhelyezésére, a többgenerációs együttélésre alkalmas többszobás lakások, mind a gyermektelen házaspárok és az egyedülállók részére megfelelő kisebb lakások arányai. Folytatni kell a nyugdíjasházak építéséi is. Az új lakások nagyobb része koncentráltan, korszerű kivitelezésben és mintegy 50—60 százaléka többszintes épületekben létesüljön. A nagyvárosok és általában a városok lakás- helyzetét gyorsabb ütemben kell javítani. Az új lakásoknak mintegy kétharmada a városokban, ezen belül Budapesten 300 ezer lakás épüljön fel. A városi lakások növekvő hányadát városrész nagyságú negyedekben, kell felépíteni. Az oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és . más szolgáltató létesítmények az új lakásokkal egyidőben készüljenek el. A községekben a jövőben is zömében egyedi családi házak épülnek, de elő kell segíteni a beépíthető területek ésszerűbb hasznosítását, a telepszem, több lakásos családi házak számának növelését. 2. A lakások fenntartása, felújítása, korszerűsítése az eddiginél több figyelmet, tervszerűbb munkát igénylő fontos feladat. Gyorsítani kell az elmaradt és az esedékes felújításokat. A folyamatos karbantartással _egyidejűleg — 1990-ig — 100—120 ezer komfort nélküli, állami tulajdonban levő lakásból mintegy 50 —60 ezer jól felszerelt, nagyobb^ alapterületű lakást kell létrehozni. 70—80 ezer félkomfortos lakást pedig komfortossá kell átalakítani. Elő kell segíteni, hogy a lakosság a saját munkájával is fokozottabban vegyen részt a lakások karbantartásában. 3. A lakásépítés és -fenntartás olyan társadalmi feladat, amelynek anyagi terheit az állam és a lakosság a jövőben is közösen viseli. A teherviselés arányait gazdasági lehetőségeinkkel, életszínvonal-politikai célja, inkkal összhangban kell megállapítani. A lakásigények kielégítésében a továbbiakban is többféle formát kell alkalmazni. Ezek ösztönöznek a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények erőforrásainak fokozottabb bevonására; segítsék elő a lakásépítési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások száma fokozatosan emelkedjék. A VI. és a VII. ötéves tervéveiben — a jelenlegi 23 százalékkal szemben — a felépülő új lakásoknak mintegy 30 százaléka állami bérlakás legyen. A személyi tulajdonú lakások építésének formái a jövőben is a lakosság igényeinek differenciált kielégítését szolgálják. Jobban ki kell használni a. szövetkezésben levő előnyöket. Növelni kell a lakásépítő szövetkeze, tele szerepét a személyi tulajdonú többszintes lakóházak és a családi házak építésében. A magánlakás-építést megfelelő hitelekkel, ( előkészített területek biztosításával, a hatósági eljárások egyszerűsítésével, a típustervek választékának bővítésével, építőgének kölcsönzésével továbbra is segíteni kell. Növekvő mértékben kell támaszkodni a lakosság azon készségére, hogy saját eszközeivel és munkájával is hozzájáruljon a lakásépítéshez. A lakásigények gyorsabb és differenciáltabb kielégítése érdekében a lakáscsere legyen intézményes, és váljék a lakásgazdálkodás szerves részévé. A tanácsok az új állami lakások egy részét közvetlenül használják fel a lakáscserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gazdálkodásban a jövőben is biztosítani kell, hogy a többgyermekes családok, a fiatal házasok és az ipari munkások az átlagosnál gyorsabban jussanak lakáshoz. 4. Az előirányzott lakásépítés, felújítás és korszerűsítés járuljon hozzá településfejlesztési céljaink eléréséhez, mérsékelje az alapellátásban meglevő különbségeket a települések között. Az V. ötéves terv lakásépítési és -gazdái, kodási céljainak megvalósítása eredményesen folyik. A következő évtized lakásépítési és lakásgazdálkodási feladatait az ötéves népgazdasági tervekben kell konkrétan előirányozni. ★ Az építő- és az építőanyagipar, a laikásJ építés eredményeihez nagymértékben hozzá, járultak a pártszervezetek, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak. A feladatok sikeres teljesítése érdekében tovább kell erősíteni a párt gazdaságirányító, politikai, szervező és ellenőrző munkáját. As építő- és az építőanyagiparban dolgozó pártszervezetek támogassák a váúalatok gazdasági vezetését a tervszerűbb, hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésében, mozgósítsák a párttagságot és az egész kollektívát a határozatokban foglalt feladatok megvalósítására. A vállalatok vezetői jobban támaszkodjanak az üzemi demokrácia intézményeire, igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A szakszervezetek a termelést segítő tevékenységükkel, a munkaverseny-mozgalom felkarolásával, érdekvédelmi és nevelési feladataik jó ellátásával járuljanak hozzá az ágazat dolgozóinak eredményes munkájához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozza felvilágosító és szervező tevékenységét, befolyását az építő- és építőanyagiparban dolgozó fiatalok körében. Segítse a fiatalok beilleszkedését a munkába. Mozgósítsa tagságát, az ifjúmunkásokat a vállalati tervek határidőre és jó minőségben való teljesítésére. A sajtó, a rádió és a televízió segítse elő a tervek megvalósítását, az eredményeket és a gondokat reálisan ismertesse, a közvélemény formálásával járuljon hozzá az építő- és építőanyagipar dolgozóinak megérdemelt, nagyobb társadalmi megbecsüléséhez. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, a társadalmi, az állami, gazdasági vezetőket, az építőipar és építőanyagipar dolgozóit, munkásosztályunkat, népünket, segítsék elő az ország gazdasági fejlődését, a dolgozók életkörülményeinek további javulását biztosító építési feladatok sikeres megoldását. IV. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ä magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának, a Kommt'"'stúk Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakulásáról, a dolgozó magyar nép történetének e. kiemelkedő eseményéről bog vemberben ünnepi ülésen emlékezik meg. mm
