Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

A Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtára az ipar szolgálatában Október 31-ig tart a műszaki könyvnapok eseménysora- < zata, az érdeklődők igen sok szakmai újdonsággal talál-1 kozhatnak a megjelent kiadványok között. Ehhez kdp- csolódik mai összeállításunk témaköre: a műszaki könyv-', túri munkáról, egy tudományos folyóiratunk célkitűzései- < ről- Technikatörténeti sorozatunk az ókorba kalauzol. A TUDOMÁNYOS TECH­NIKAI forradalom jelenlegi szakaszában a tudományos könyvtárak funkciói, felada­tai roppant megnövekedtek, szinte napról napra nagyob­bak velük szemben az igé­nyek. A beruházások, a gyártmányfejlesztés és a szak­ismeretek általános bővülésé­nek igénye növelik elsősor­ban a könyvtárak iránti ér­deklődést és 'a könyvtári szolgáltatásokkal szembeni elvárásokat. így van ez az ország valamennyi tudomá­nyos könyvtárában és ez a helyzet Miskolcon, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Köz­ponti Könyvtárában is. A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtá­ra négyszázezer kötetnyi könyvállománnyal rendelke­zik és az állomány gyarapí­tására évente hatmillió forin­tot költ.. Három «megkeresés érkezett, szinte egyazon órán belül a könyvtárhoz. Az egyik borsodi nagyüzem arra kért választ, hogy mennyi a világ tíz legfejlettebb tőkés álla­mának évi cementtermelése; egy bírósági megkeresés bi­zonyos kohászati kém'ényépí* tési technológiák iránt ér­deklődött; a NEB-től pedig azt, tudakolták, hogy meg­adott körben, miként reali­À technika történetéből Az ék®tr építészeti remekei — Ä h®m@k betemeti a Mintegy 4500 évvel ezelőtt épült fel a Kairó közelében levő Gizeh falu mellett a három nagy és hat kisebb piramisból álló csoport, me­lyet Cheops (i. e. 3091— 3067), Chephrén (i. e. 3067— 3043) és Mykerinos (i. e. 3091—3030) fáraók építtet­tek.- Az ókor 7 csodája közé so­rolt piramisokat leírja He- rodotos görög történetíró is. Közülük a legnagyobb, a Cheops-piramis 46,5 méter magas, alapnégyzetének éle nedig 230 méter. Tömör kő­ből készült, de belsejébe néhány folyosót és kamrát építettek be. Köbtartalma 2.5 millió köbméternyi. Ere­detileg mészkővel burkolták be. amin feliratok is voltak. A középkori arab uralom alatt a piramisokból köveket bányásztak s a feliratosokat elhordták. Az egyes köveket habarcs nélkül élesztették össze, a hézagok úgy zártak, hogy egy kés pengéje sem fért közéjük. A piramisok nemcsak gigászi tömegükkel múlták felül koruk minden építményét; elhelyezésük, a világtájakra történt pontos tájolásuk, alkotóik magas fokú csillagászati tudásáról is tanúskodik. A Szuezi-csatorna már az ókorban is létezett. A világ hajóforgalmának egyik leg­fontosabb útvonalát, a fon­tos stratégiai célpontot már i. e. 15. században Hatsze- put egyiptomi királynő el­kezdte építtetni. Az ún. „második Szuezi-csatornát” i. e. 612-ben II. Neku fáraó parancsára kezdték el építe­ni, de az omladozó biroda­lom képtelen volt a hatal­mas munkát elvégezni és csak 90 év múlva, i. e. 522- ben fejeztette be azt Darei- os perzsa király. Az első és a második csatornát az idők folyamán a sivatagi homok betemette. A harmadik, a mai Szuezi-csatorna 1359— 1869-ig Negrelli osztrák mérnök tervei alapján Fer­dinand Lesseps francia kon­zul vezetésével épült és 1869-ben nyitották meg azt a hajóforgalom számára. Forgalomba állításával a Ceylonba (a mai Sri Lanka) vezető hajóút — összehason­lítva a Jóreménység-foka megkerülésével — 7150 ki­lométerrel, az Ausztráliába vezető út pedig mintegy 1000 kilométerrel rövidült le. Né­hány adat a csatornáról: hossza: 165 kilométer, szé­lessége 100—130 méter, Korabeli karikatúra a Szue­zi-csatorna ’ megnyitásáról: „Lesseps legyőzi a termé­szetet”. mélysége 11—13 méter, egy- egy hajó áthaladása 13—14 óráig tart, ugyanis nagyobb sebességet a hullámzás okoz­ta partrongálás, miatt nem engedélyeznek. 1871-ben Kairóban, a csatorna meg­nyitási ünnepségén mutatták be Giuseppe Verdi remekét, az Aida című operát. . Kováts Andor Tudósváros az Ob folyó partján M U hlaiüalírel itükiiil Novoszibírszk Szibéria leg­nagyobb. a Szovjetuniónak pedig nyolcadik városa. Fon­tos közlekedési csomópont és ipari központ. Iparára legin­kább a gépipar különféle ágai. valamint a rádiótechni­ka. az elektronika a jellem­zők. A város maga fiatal. 85 éves. születését a transzszi­bériai vasútnak köszönhette. Amikor a vasút elérte az Ob folyót, hidat kellett építeni rajta. A két parton • egy-egv falucska volt. s mire 4 év alatt felépült a híd a két fa­lu helyén nagyobb tele­pülés maradt vissza, az egy­kori cár neve után Alek" szandrovszk, amely később a „Minden Oroszok Cárja” nevét vette fel. s Novonvi- ko'aievszk lett. 1925-ben vál­tozott a neve Novoszibírszk; re, lélekszáma már ekkor 120 ezer vöt. Ma a városnak 1.2 millió lakosa van. A város legnagyobb része modern épületekből áll. széles utak­kal. impozáns központi tér­rel. A modern negyedek kö­zött itt-ott még feltűnnek a halálra ítélt régi faházas vá­rosrészek. 1957-ben Szovjetunió Mi­nisztertanácsa rendeletet ho­zott a Tudományos Akadémia szibériai részlege központjá­nak a felépítéséről. Gépek zaja verte fel a taj- ga csendjét, s rövidesen fel­épültek. maid benépesültek az első létesítmények. A ku­tatóközpont feladatai általá­nosak. mégis a legtöbb inté­zet elsősorban a helyi, tehát szibériai «neciális problémák megoldásán dolgozik. Ma már 20 akadémikus. 44 aka­démiai levelező tag. 280 tu­dományok doktora, 2500 kan­didátus és 30 ezer munkatárs szellemi erőkifejtése áll a ku­tatási témák mögött.1 A központot Akademgoro- dóknak nevezték el. ahol 24 kutatóintézet tevékenyke­dik. Az intézetek a tudomá­nyok csaknem valamennyi ágát képviselik az alapszin­tű kutatásoktól a gyakorlati alkalmazásokig, a tudomá­nyos programokban az ipar és mezőgazdaság felé való továbbításig minden lépcső szerepel. A tudósváros intézetei részt vesznek Szibéria mér­hetetlen ásványi kincseinek a felderítésében és kiaknázá­sában éppúgy, mint az űrku­tatási műszerek szerkeszté­sében vagy a hatalmas . vízi erőművek ( tervezésében. A kutatóintézetekhez korszerű egyetem is kapcsolódik. zálódott az általános tankö­telezettségi törvény végre­hajtása. Évente átlag ötezer ilyen és ehhez hasonló ér­deklődésre válaszol az NME Központi Könyvtára, min­denkor a legpontosabb, leg­frissebb szakirodalmi ada­tokkal. a könyvtár tájékozta­tó szogálata sokirányú mun­kájának középpontjában há­rom tevékenység áll: a vegy­ipari ' vállalatokkal való együttműködés, a fordítói iroda működtetése, valamint a METADEX kohászati szá­mítógépes tájékoztatási rend­szer. Érdemes ezeket röviden bemutatni. Az NME Központi Könyvtá­ra 1971 februárjától szerző­déses kapcsolatban all a Bor­sodi Vegyi Kombináttal, a Tiszai Vegyi Kombináttal, valamint az Észak-magyar­országi Vegyiművekkel. Ez évtől csatlakozott a szerző­déshez a Tiszai Kőolajipari Vállalat is. Így a négy nagy vegyi üzem és a könyvtár szerződésének az a lényege, hogy a rendkívüli módon megdrágult, vegyipari-kémiai irodalmat, amely mind az öt szerződő félnek igen fontos,- de megvenni nagyon nehéz, közösen veszik meg, a be­szerzést is természetesen a könyvtár intézi, és ez az ösz- szefogás mintegy évi húsz­ezer dolláros költségmegta­karítást jelent a beszerzés­ben. A könyvtári közremű­ködéssel biztosítható a lépés­tartás a megjelenő új szak- ■odalommal és e szerződés ivómén az. egyetemi könyv­tár, valamint az érintett iparvállalatok között igen gyümölcsöző együttműködés alakul ki. Annak érzékelteté­sére, hogy ezek a folyóiratok mennyire nem könnyen be­szerezhetők, megemlítendő, hogy van közöttük olyan, amelynek az éves előfizetése 200 ezer forint, de volt olyan kiadványsorozat is, amely egymillióba került. A műszaki fordítói iroda a miskolci egyetemi könyvtár kezdeményezéseire öt évvel ezelőtt,, 1973. szeptember el­sején alakult meg, azóta Deb­recenben és Kecskeméten is követőre talált. Elfoglaltsá­gára jellemző, hogy 1977-ben 60 ezer oldalnyi fordítás ké­szült el. Körülbelül kétszáz fordítóval dolgozik az iroda, s azoknak 88 százaléka mér­nök. Az NME Központi Könyvtár fordító irodája el­sősorban a borsodi üzeme­ket, kutatóintézeteket és ter­mészetesen magát az egyete­met látja el\ illetve közvetíti számukra a szükséges szak- irodalmi anyagot. Folyama­tos nagy munkájuk például a területen folyó nagyobb beruházások gépi technológi­ai leírásainak fordítása. Pél­daként érdemes megemlíteni, hogy az orenburgi gázveze­ték építéséhez a Cuszjatyin és Bogorodcsány térségben folyó építés terveit az ÉSZAKTERV-nek ők fordí­tották oroszra. A MEDICOR Művek miskolci gyára in­tenzív exporttevékenységé­hez pedig az idegen nyelvű dokumentáció elkészítésével adnak segítséget. Napiren­den van egy igen fontos munka, a Lenin Kohászati Müvek konverteres acélgyár­tási beruházása dokumentá­cióinak fordítása. Gyakori eset. hogy olyan fejlesztési, kutatási anyagot kell fordíta­niuk, amelyhez a megrende­lő gyártó üzem, vagy kutató intézet stb. csak a címet tudta megadni, s így az anyagot nekik kell előkutat­ni, megrendelni, hogy aztán a fordítást elvégezhessék és a felhasználóhoz eljuttathas­sák. A harmadik ilyen nagyobb tevékenység, a MATEDEX kohászati számítógépes tájé­koztató rendszer, amelynek az a lényege, hogy a kívánt kohászati kutatási témákhoz számítógéppel keresik ki a szükséges műszaki szakiro­dalmat BEVEZETŐBEN a tudo­mányos-technikai forradalom jelenlegi szakaszában meg­növekedett igényekről és a tudományos könyvtárakra váró feladatok szélesedéséről szóltunk. Miskolcon a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Köz­ponti Könyvtára — többek között — a fentiekben ismer­tetett módon kíván mindjob­ban helytállni a vele szem­ben jelentkező igények ma­gas szintű kielégítésében. B. M. „Magyar Tudomány” Egy kevéssé ismert folyóiratról... Van egy folyóirat, amely tudományos közéletünk majd minden személyisége által ismert és várva várt sajtó­termék, de az utca embere, keveset hallott róla. Ami persze, nem egészen vélet­len, hiszen a Magyar Tudo­mány összesen 3200 példány­ban lát napvilágot, ebből is kétezret előfizetők kapnak. A fennmaradó példányok egy része kerül csak utcai terjesztésre, az is inkább a fővárosban és egyes vidéki egyetemi városokban. Kis létszámú kollektíva készíti a lapot: Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a főszer­kesztő, Csató Éva az újság­író-szerkesztő. Szántó La­jos, az MTA tudományszer­vezési csoportjának igazga­tója az egyik felelős szer­kesztő, a másik Rejtő Ist­ván, az MTA könyvtárának igazgatóhelyettese, rajtuk ki- vül két szerződéses munka­társ tartozik még a .stáb­hoz”. A lapról, irányvonalá­ról, tartalmáról köpeczi Bélát kérdeztük: — Havonta jelenik meg folyóiratunk, egy-egy szám 5 nyomdaív terjedelmű. Szerkesztő bizottságát az Akadémia elnöksége jelöli ki, úgy, hogy abban minden akadémiai tudományos osz­tály képviseltesse magát. Barta György akadémikus a geotudományok. Beck Mi­hály a kémia. Elekes Lajos a történelem. íjlaidú Péter a nyelvészet, Hollán Zsuzsa az orvostudomány. Láng Géza az agrártudományok. Eörsi Gyula a gazdaság- és jogtu­dományok, Straub F. Brúnó a biológia. Vámos Tibor pe­dig a műszaki tudományok „képviseletében” vesz részt a munkában. A szerkesztő bizottság tagjai közreműköd­nek a lap tervének alakítá­sában, a szakterületükhöz tartozó írásokról véleményt mondanak, évente egyszer pedig értékelik a lap mun­káját. Folyóiratunk hosszú múlt­ra tekinthet vissza: elődjé­vel, a Magyar Tudományos Akadémia Értesítőjével együtt 85 évet számlál. Je­lenlegi címén 1956. óta je­lenik meg. Magam 1973. óta vagyok főszerkesztő, olyan nagynevű elődeim f’tak e poszton, mint Erdei Ferenc és Trencsényi-Waldapfel Im­re. — Eleve megszabott „irá­nyunk” nincs, törekvésünk, hogy lehetőleg minden tu­dományág közös érdekű mondanivalója helyet kap­jon lapunkban. Terveink kö­zött szerepel, hogy évente két-három profilszámot je­lentessünk meg, melyekben egy téma minél sokoldalúbb megközelítésére, megvilágí­tására törekszünk. — Minden számunkban van rövid, aktuális, tudo­mánypolitikai vezércikk, né­hány tanulmány, interjú, törekszünk a vitákra is, mc t éppen a más lapokban is élénk visszhangot kiváltó tudományos minősítési vita folyik. Kitekintés című ro­vatunkban külföldi tudomá­nyos eredményekről, rendez­vényekről stb. adunk hírt, Nobel-díjas tudósokat muta­tunk be. Más vonatkozásban csak akkor szerepel külföldi szerző a lapban, ha magyar tudósokkal közös témáról, vagy nálunk szerzett szim- pozionról, esetleg tudomá­nyos együttműködésről van szó. Ezenkívül információkat adunk a magyar tudomá­nyos életbe’., számonként könyvszemlét közlünk. \L tm műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 9.00 Katedra. 9.30 Zenekari mu­zsika. 10.06 Csajkovszkij: Jolantha (opera). 11.40 Ivan Goran Kovacié költe­mény. 12.35 Melódiakok­tél. 14.00 Szabadpolc 14.30 j Népi zene. 15.10 Operett- ! dalok- 15.28 Tudod-e? 16.10 ! A magyar népdal hete. 1 16.35 Operaáriák. 17.07 | Diszkó, aszfalt és beton. 17.27 «-Jannequin-madrigá- lok. 17.37 Bemutatjuk úi felvételeinket. 18.15 Kriti­kusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Kodály nép­dalkórusaiból. 19-34 A Há­gai Besidentie Zenekar hangversenye. Kb. 21.20 Hangszerszólók. 21.40 A Dunánál. 22.20 A Nyugat lánya (operarészl.). 23.10 Francia szerzők kamara­muzsikájából. PETŐFI 8.05 Operettfelvételek 8,33 Slágermúzeum- 9.21 Bund­schuh István stájereiterán játszik. 9753 Kalandozás a Felső-Tisza táján. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Nóták- 12.33 Miskolci stú­diónk je,.entkezik. 12.55 Horusitzky Zoltán: Négy balettkép. 13.28 Édesanya­nyelvünk. 13.33 Cimbalom- muzsikai 14.00 Színe-java. 16.00 Miénk a miénk? 16.33 Történeteim. 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben ! 17.58 A mi utcánk (rádió­játék). 18-33 Hétvégi pano­ráma. 19.55 Slágerlista. 20.37 Szociológiai figyelő. 21.07 A magyar népdal he­te. 21.32 A rádió dalszín­háza. SZOLNOK 17.00—tői 18.30.ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája. Táncol­junk, de hol? Dobog Béla összeállítása — A 30 éves vagyok című musical da­laiból- 18.00 Észak-magyar­országi krónika. Időszerű egészségügypolitikai fel­adatokról tárgyaltak. Ülé­sezett Miskolc megyei vá­rosi tanácsa — Diákok se­gítenek a szüretelésen Eger­ben — Klasszikus gitármu­zsika —• Szendrey Karper László játszik. — Hírek, lapelőzetes. V - • ■haB 9.00 Tévétoma. 9.05 Iskola­tévé, 9.35 Érdekes állat, kertek. 10.00 Melyiket az ötezerből? 11.30 Kuckó 14.05 Iskolatévé (ism.)- 16.10 Tízen Túliak Társasága 17.00 Telesport. 17.25 Szá- zadunk. 18.30 Kockázat 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv. híradó. 20.00 Beszélgetés Szokrátésszel. 21-35 „A kilences stúdió”. A szovjet tv vitaműsora. 22.20 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 19.00 En français . (francia nyelvtanfolyam). 19.15 Song Alive (angol nyelvtanfo­lyam). 19.30 Tv-hiradó 20.00 Az Angyal vezeti a táncot (francia bűnügw film). 21.20 Tvhíradó 2 21-40 Világszínpad. 1978. október 12., csütörtök I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom