Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
Október másodikétól hatodikéig ismét Egerben tanácskoztak azok a szakemberek — tv-rendezők, szerkesztők és gyakorló pedagógusok —, akik azért munkálkodnak, hogy a különböző iskolatelevíziós műsorok révén mind könnyebbé váljon a fiatalok számára az ismeretszerzés. A konferencia zárása után munkatársunk a tapasztalatok összegzésére kérte a svéd szerkesztőt, a magyar iskolatévé vezetőjét és a telepeda- gógiai kutatásokkal foglalkozó főiskolai tanárt. mire képesek a kitűnően felkészült, lelkes nevelők. Nálunk egy-egy csoportba ki- lenc-tíz apróság kerül, mi hírét sem hallottuk a zsúfoltságnak, mégis a legtöbb gyermekintézmény csak megőrzőhely, hiányzik az a sokoldalú foglalkozás, ami Magyarországon mindennapos gyakorlat. Ezt kellene megtanulnunk. Teréz Hetek teltek el s még hír sem jött felőle. Az asszony megkereste Marie Schultzot, aki maga kísérte el az erre a célra kijelölt finn őrjárattal együtt a kémfejedelmet a szovjet határra. Azon a napon, amikor Mrs. Reilly találkozott Schultznéval, közölte az Izvesztyija a finn határon lelőtt csempészekről és az elfogott finn határőrről szóló hírt. Néhány nap múlva a szovjet hatóságok pótlólag azt is nyilvánosságra hozták, hogy az egyik lelőtt csempész Sidney George Reilly- vel, az angol titkosszolgálat kapitányával azonos. A valóságban azonban* Reillyt nem a határon, mintegy véletlenül találták a halálos lövedékek, hanem a moszkvai úgynevezett belső börtön udvarán kivégzőosztag sortüze végzett vele, miután felolvasták előtte a forradalmi törvényszék 191 libán hozott ítéletét. Jól megérdemelt sorsa beteljesülését Reilly, akinek 1918-ban sikerült megszöknie, csak késleltethette, de nem kerülhette el. A GPU — a fiatal szervezetnek alig néhány esztendő múltja volt, de mint látni fogjuk, az ott dolgozó kommunisták máris nagyszerűen beletanultak a hírszerzés és elhárítás nehéz munkájába — páratlanul ügyes és nagyvonalú akcióval tette örökre ártalmatlanná a ..mesterkémet”, aki minden óvatossága ellenére belesétált a szovjet elhárítás által felállított kelepcébe. 13. (Folytatjuk) ] téma, hasznos javaslatok Herman a nemzetközi oktató-televíziós szemináriumról Megújul az Olvasó népért mozgalom Az 1983-ig szóló program elfogadásával vasárnap, a fővárosban ért véget az Olvasó népért mozgalom II- országos konferenciája. A kétnapos tanácskozás tapasztalatait Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára összegezte. — A hozzászólások egyértelműen bizonyították : helyén valóak a mozgalom alapvető céljai, amelyek teljes összhangban állnak a párt és a kormány általános és kulturális politikájával — mondotta. — A széles körű összefogásnak köszönhetően úgy érzem a tanácskozásunkon is bebizonyosodott: a mozgalom hat a társadalom minden rétegére. Számos OäMkM ÀSÎS. október 10„ kedd szocialista brigád kapcsolódott be az 1974. óta élő „Olvasó munkásért” akcióba. A termelőszövetkezeti dolgozók körében a Szabad Föld szerkesztőségének kezdeményezései (köztük az „Olvasó akadémia”) — szereznek majd újabb híveket az irodalomnak. Az „Olvasó ifjúságért” és az „Olvasó katonáért” mozgalomnak is sok ezer fiatallal szerettették meg a kultúra értékeit hordozó könyveket. — Többen rávilágítottak az olvasási kultúra hiányosságaira, valamint a bejáró dolgozónak a munkásszállások lakóinak és a cigánylakosságnak, a körülményeikből adódó hátrányos helyzetére. Ezért is kell a jövőben erőteljesebben támogatni, ösztönözni a munka- és lakóhely társadalmi szervezeteinek, aktíváinak együttes, konkrét intézkedéseit. tanunk az audovizuális nyelvet. Más szóval: használjuk vet. Gondjaink ellenére meg-: állapíthatjuk: a külföldi kollégákkal nagyjából azonos szinten munkálkodunk. Dr. Nagy Andor, a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékének vezetője a házigazdák véleményét tolmácsolja. — Ha egyszer megírják váJ rosunk művelődéstörténetének krónikáját, akkor az oktató-televíziós tanácskozások jelentős helyet kapnak benne. A mostani több szempontból is kiemelkedő volt. A mintegy kétszáz meghívott, s az el nem fogadott jelentkezések nagy száma azt mutatja, ho'gy soha nem előzte meg ilyen érdeklődés rendezvényünket. Az alapkérdés újszerűsége megmozgatta az emberek fantáziáját, s akik már jártak itt, számítottak a hagyományossá vált magas színvonalra, a tartalmas, izgalmas vitákra. A korábbinál — mintegy visszajelzésként jóval nagyobb szerepet kapott a gyakorlat. Vendégeink az iskolatévé adásait felhasználó tanórákat' is láthattak. Pedagógusaink igazolták, hogy igen sokrétűen és hatásosan lehet alkalmazni a jó műsorokat. Nemrég hangzott el a zárszó, ám mi már a jövőre gondolva újabb találkozót tervezünk. Két év múlva, ismét Egerben... Pécsi István A lexikon egyetlen mondattal intézi el ,,..nyolc éven át föld alatti rejtekhelyén élt. A lexikon giosz- szairójának igaza van: Táncsics Mihály hosszú és talán még ma sem eléggé feltáit életűnek egy viszonylag nagy időtartamú szakasza volt ugyan ez a majd évtized, de a tudomány számára, az aktív cselekvésre képtelen Táncsics életének vizsgálata szempontjából ez csak megjegyezni. mintsem sokoldalúan ^elemezni való „epizód”. A művész számára, a művészet számára a tudományon túl — vagy innen? — tragikusan szép. izgalmas és igaz emberi mélységek feltárásának nagyszerű lehetősége volt ez a nyolc esztendő, örsi Ferenc Teréz című tévéjátéka bizonyítéka is egyben .annak, hogy hol végződik a tudomány és hol kezdődik a művészet. Ám annak is, hogyan építkezhet egymásra tudós és művész, tényeket adva egyrészt, másrészt eljutván olyan területeire is az életnek, amely már kiesik az egzakt tudományok hatóköréből. A budapesti művészeti hetek keretében bemutatott tévéjáték erre is példa akart lenni. S arra is, hogy az életnek ama területe, amely már nem az egzakt tudományok birodalma, ott a maga módján —, hogy a tudomány kategóriájánál maradjunk — nagyon is egzakt a művészet. Mérhető, vizsgálható, összehasonlítható és belőle az emberre általános konzekvenciák is levonhatóak. A művészet eszközeivel, módszereivel természetesen. Mint most is, amikor a történelemben rendszerint méltatlanul mellőzött, ki tudja menynyi ezernyi „-né”-k közül kapott végre drámai és ezen belül tragédiái rangot egy Táncsicsné. Teréz alakjában. A történelmet a férfiak csinálták, a nők csak e férfiakat szülték hozzá. Ne bonyolódjunk most bele. hogy ha egyáltalán van igaz ebben a megállapításban, akkor is ez mennyire történelmietlen és törénetietlen is, ugyanakkor. Azt azonban bízvást leírhatjuk és kimondhatjuk, hogy sem a történetírás, sem az irodalom általában nem tett még negyed lépést is alig, hogy a feleségek, az élettársak néha csak „szürke eminenciás” szerepét vizsgálja a történelem formálása, a politika alakítása és a benne szereplő egy-egy jelesebb férfiegyéniség tetteit, életét illetően. Öröm, hogy megtette ezt most örsi Ferenc és külön öröm. hogy tette nem holmi történelmi illusztráció, nem — a világért sem lenne lebecsülendő — a politikus Táncsics portréjának karakterisztikusabb kiegészítése. Még csak nem is alkalmi tanmese az osztrák önkény- uralom rettenetes éveiről, örsi Ferenc és a rendező Zsurzs Éva Táncsics Mihály feleségének, Teréznek állított emléket, izgalmasan, szépen, torokszoritóan, igazi tévédrámát teremtve a képernyőre. A szívével is szerető feegyik magyarázata annak, hogy valósággal megszállottja lett a szovjetellenes tevékenységnek. Ezért vállalkozott rá, hogy személyesen kísérelje meg összekötözni a szovjetellenes összeesküvések újra és újra elszakadt szálait. S jóllehet, számított letartóztatására, fanatizmusában mégiscsak megkockáztatta az utat, azzal biztatta magát, hogyha rajtavesztene majd csak kivágja magát. Erről tanúskodik az a levél, amelyet Reilly 1925. szeptember 25-én a finnországi Viborgból írt feleségének: „Elengedhetetlenül szükséges hogy három napra Pé- tervárra és Moszkvába menjek. Ma este utazom, és kedd reggel újra itt leszek. Tudatni kívánom veled hogyha nem látnám, szükségesnek, és nem lennék arról meggyőződve, hogy voltaképpen semmi kockázattal nem jár, nem vállalkoztam volna erre az utazásra. Csupán azért írom ezt a levelet, mert arra a legvalószínűtlenebb eshetőségre is felkészülök, hogy valami baj ér engem. Ha ez mégis bekövetkezne, semmiféle intézkedést ne tégy; aligha segítene és csak azt eredményezné, hogy fellármáznád a bolsikat. és felfednék a személyazonosságomat. Ha véletlenül letartóztatnának Oroszországban, ez csak valamilyen kis. -jelentéktelen .vádon alapulhat, s új barátaim eléggé befolyásosak ahhoz, hogy kiszabadulásomat kieszközöljék. Több levelet Mrs. Reilly már nem kapott a férjétől. 12. Reilly m " :inául A Reilly és E. kapitány által használt titkos nyelv szerint „Krasznostanov” egy Schultz nevű antiszovjet ügynököt és feleségét, „Kalifornia” a Szovjetuniót és ,,Omar Khajjám verse” a rejtjeles írásban rendkívüli üzenetet jelentett. Reilly az újabb lehetőség hírére azonnal visszatért Európába. Párizsban hagyta feleségét, maga pedig Finnországba utazott, hogy ott beszéljen egyik közeli barátjával, a finn hadsereg vezérkari főnökével, az általa irányított antibolsevista liga tagjával. Reilly elhatározta, hogy újabb felderítő és szervező látogatást tesz Oroszországban, és személyesen méri fel a jelzett új lehetőségeket. A finn vezérkari főnök vállalta, hogy Reillyt átjuttatja a szovjeí határon. A mesterkém tisztában volt azzal, hogy vállalkozása több. mint kockázatos, azonban hiú ember volt, aki nem tudta elviselni, hogy kudarcot szenvedjen. Egészen addig, amíg 1918-ban betette a lábát Szovjet- Oroszországba, az egyik sikert a másik után érte el. Remek kémteljesítmények fűződtek nevéhez. A szovjet földön azonban mindig vereséget szenvedett, s ez az Kelemen Endre, a szervezők elégedettségét magyarázza: — A témaválasztás sok gondot okozott, mert sejtettük: nagy fába vágjuk a fejszét. Nincs még tételesen kidolgozott tévéesztétika, s mi mégis ennek egy részterületét vizsgáltuk. Természetesen nem elméletieskedve, hanem nagyon is konkrétan. Azt hiszem, ezért boldogultunk : egymás munkáit mérlegeltük, s így tárgyaltuk meg, hogy melyik irányban haladjunk tovább. Meg kellett indulnunk, ugyanis már másfél évtizede állunk az ifjúság szolgálatában. Ez a jubileum számvetésre késztetett bennünket. Érdemes volt szembenézni önmagunkkal. Az Egerben töltött öt nap azt bizonyította, hogy helyesen cselekedtünk. Valóra válthattuk eredeti elképzeléseinket, s jó néhány olyan javaslattal gyarapodtunk, amelyeket a jövőben kamatoztathatunk. Rájöttünk: fokoznunk kell az élményszerűséget. Ez nemcsak a képzőművészeti, az irodalmi programokra vonatkozik, hanem a matematikára is. Tisztázódott: az eddiginél sokkal jobban el kell sajátíAnnamaria Palme, aki Stockholmból jött, így fogalmaz: — Engem elsősorban az óvodás korúak számára készített produkciók érdekelnek, de az egyéb programokra is kíváncsi voltam. Az ilyen találkozás jó alkalom az összehasonlításra. Nem az udvariasság vezérel, hanem a tények alapján mondom: Önök színvonalasan tevékenykednek. Nem riadoz- nak a szokatlantól, s vállalják az úttörő jellegű feladatokat. Véleményem szerint csak ilyen szemlélettel felvértezve lehet valamire való sikert elérni. Számomra rendkivül vonzó az önkritikus alapállás: itt nemcsak tökéletes műveket láthattunk, hanem gyengébb alkotásokat is. így együtt kutathattuk a hibák okait, s közösen töprenghettünk a hatásosabb megoldásokon. Ezért nem terjengett az unalom, ezért éreztük valamennyien jól magunkat. Ellátogattunk egy óvodába is, megcsodálhattuk azt, hogy leség. anya és a józan, a férje szellemén is csiszolódott, eszét is használó munkásasszony alakjában író és rendező egyként kikerülte az ál-felmagasztosítás idegesítő és hamis buktatóit. Táncsics Miháíyné. aki saját asz- szonyi, anyai becsülete megKoltai János Táncsics Mi- hálya objektívan is kevésbé árnyalt, mint Terézé. A feleség napjai aktív cselekvésben. Táncsics Mihályé pasz- szív várakozásban telnek. Teréznek mindennap tennie kell, Táncsicsnak mindennap várnia. Teréznek cseiekJelenet a tévéjátékból: Juhász Jácint és Csomós Mari. szégyeníttetésének árán is makacsul védte, óvta és meg is mentette férjét, saját emberét. gyermekeinek apját, szívének darabját, az erényekkel. hibákkal együtt is a férjének elvállalt Táncsics Mihály életéért harcolt. Aki egyben a magyar munkásmozgalom nagy élesztője, a polgári forradalom és a proletáriátus forradalmának összekötő láncszeme akart és tudott is lenni. A tévédráma Teréz szemén. érzelemvilágán, portréjának megrajzolásán, mintegy rajta keresztül láttatja Táncsicsot, s ahogyan lát és amit lát: az maga Teréz. Aki végtére is mélységesen hisz férje ..bolondériájában”, s mert hisz, egyszerre menti meg életét és menti át annak politikai lehetőségeit is. Világos. egyértelmű, mindvégig érdekes, fordulatos a Zsurzs Éva rendezte Teréz és ebben fő érdeme a címszereplő Csomós Marinak van. A rendező benne találta meg — telitalálatként — azt az asz- szonyi figurát, aki egyszerre képes kemény és szilárd lenni, mint a kő és egyszerre öl-puha melegségű is, aki nem elmondja, de előttünk .éli meg nyomorát, küzdelmét a mindennapi megélhetésért és férje életéért. Nem hős, hanem szerelméért mindenre kész asszony, s ebben az asszonyiságban emelkedik igazi hőssé a képernyőn és a való történelemben is. vése van, Táncsicsnak szavai, tervei megfogalmazott, de még nem kipróbált elvei. Koltai János .mégis megpróbálta, hogy a szövegadta lehetőségeken belül cselekménnyé forrósítsa fel, aktivitássá formálja az olyan kétségkívül elmondandó gondolatokat, amelyek igen gyakran meglehetősen idézet-, mintsem életszagúak voltak. De, ha méltányosak akarunk lenni, el kell mondanunk, hogy e próbálkozásaik többnyire sikerrel is jártak. A kisebb, de a kor és a történet atmoszféráját megteremteni akaró és tudó szerepekben elsősorban Szabó Sándor orvosa, Vencel Vera Veronikája, a Vadnayt formáló és a nézőt is majd megtévesztő Bálint András alakítása érdemel külön is megemlítést. Gyurkó Géza
