Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

« 'KNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRON^ A „kilencek” dilemmái MIKÖZBEN AZ AMERIKAI DOLLART a nyu­gat-európai valutatőzsdéken az eddigi legkedvezőtle-! nebb árfolyammal jegyeztek — 1,7620 nyugatnémet! márkát, 1,5080 svájci frankot vagy 797,60 olasz lírát; adtak érte —, a francia államfő búcsút vett római1 vendéglátóitól. Giscard d’Estaing éppen a tervezett < nyugat-európai pénzügyi rendszerről tanácskozott ! Andreotti kormányfővel, s a tőkés-Európa stabilizá-! dós törekvéseire vonatkozó elképzeléseket vitatta; meg más olasz személyiségekkel. A dollár értékének zuhanása és az újabban egy- ! re sűrűbben rendezett nyugat-európai csúcstalálko- ! zók között szoros az összefüggés. Callaghan brit kor­mányfő nemrég Schmidt kancellárral tárgyalt, s elő­reláthatóan olasz és nyugatnémet államférfiak is rö- videsen eszmecserét folytatnak. A téma elsősorban a! pénzügyi stabilitás megteremtésének tervezete. Egyes ; derűlátó politikusok szerint — a franda államfő is ; közéjük tartozik — az elvi megállapodás erre vonat- < kozóan még az év vége előtt létrejöhet. Csakhogy a franda és a nyugatnémet elképzelő- ! sek meglehétősen nagy ellenállásba ütköznek más] közös piád tagállamok részéről. Itália például — sa­ját helyzetéből kiindulva — a túlzott kockázatokat] nem szívesen vállalja. Más források tudni vélik:1 egyes fejlett tőkés államokban nehezményezik az < Egyesült Államok magatartását. Ügy tűnik, mintha ] a dollár árfolyamának hanyatlását — külgazdasági ] okokból — a változatlanul hatalmas olajimportot] igénylő USA tétlenül szemlélné. A Közös Piac tagállamai az év eddig eltelt csaknem ! tíz hónapja alatt nem voltak képesek megbirkózni a] gazdaságukat sújtó káros jelenségekkel. A várt fel­lendülés elmaradásának egyik jele a változatlanul ' nagyarányú munkanélküliség. A „kilencek” közül < elsősorban Olaszországot és Angliát sújtja ez légin- ] ább — mindkét országban több mint másfél millió] férfi és nő vár munkaalkalomra, sokan közülük fia-1 talok, diplomás értelmiségiek —, de a hét további« tagállamban is legalább ötmillió ember tengődik] munkanélküli segélyen. Gondok forrása az infláció] is. Bár a tavalyi hét százalékról átlagban hat száza- ; lékra csökkent növekedési üteme, még mindig erő- < teljesen meghaladja az elfogadható felső szintet. A TŐKÉS ORSZÁGOK, mindenekelőtt a Közös J Piac tagállamai más okból is szorgalmazták a kétől- ! dalú magas szintű találkozókat. Spanyolország, Por- ] tugália és Görögország — ahogy Nyugaton fogai- ; maznak — megérkezett a gazdasági integráció kapu- ! ja elé. Rövidesen érdemi döntést kell hozni, hogy a] Közös Piac kitárja-e ajtaját a három állam előtt, vagy sem. S ezek a döntések — tekintettel a jelöltek 1 sajátos belső problémáira — nem csekély dilemmát < okoznak a fejlett tőkés államok vezető politikusai- ! nak. Gyapay Dénes Franciáié és magyarok 4, Kelfák MAURICE BLAIZEAU, a Francia—Magyar Barátsági Társaság titkára. Ez az egye­sülés kis bajtársi asztaltársa­ságából fejlődött egész orszá­got behálózó szervezetté. A második világháború idején szökött francia hadifoglyok éltek Magyarországon, a szö­vetséges hatalmak felé te­kingető Kállay-kormány tit­kos támogatásával. A háború után az egykor bújtatott franciák Lyonban találkoz­tak. s elhatározták egy szer­vezet alakítását, amely a két nép közötti kapcsolatokat ápolja. Az ötvenes évek politikai légköre nem kedvezett ennek a törekvésnek, de a hatvanas évek elejétől már fejlődni, izmosodni kezdett a társaság. Pedig a körülmények, ame­lyek között dolgoznak, korántsem eszményiek. A franciák ugyanis elég rosz- szul ismerik a földrajzot. A mai francia polgárban na­gyon homályos kép él Ma- gvaországról. s ha Bécsben jár, döbbenten csodálkozik: Ilyen közel van Budapest? A baráti 'társaság éppen e gondolatokban, érzelmekben meglévő mérföldek ritkításán fáradozik. Blaizeau úr szerint a földrajzi távolságon kívül más is akadályozza ezt a munkát. Egy német állampol­gár — nyilván a történelmi hagyományok miatt — ott­honosabban érzi magát ná­lunk, mint a francia. Csak ëkMMüsU, 1978. október 8L» szombat ilyen — jellemző — kicsiséget említsünk, mint az étlap: a német vendég a legtöbb ét­teremben, csárdában saját nyelvén is megtalálja az éte­lek felsorolását. S az ország­ban jóval többen beszélnek németül, mint franciául. A két nép közeledését az idegenforgalmi szokások is nehezítik: a franciák szíve­sebben mennek a szomszédos Spanyolországba. Le Havre lakosságának például 80 szá­zaléka ruccant át az idén egy-két napra, vagy egy hét­re a Pireneusokon túlra. Gá­tat szab a nagyobb forgalom­nak a magyar vendégfogadó­kapacitás szűkössége is. A társaság régóta szervezett Magyarországra egy baráti találkozót. Az utolsó pillanat­ban érkezett meg az értesítés Budapestről: sajnos nem tud­nak szállodát biztosítani, minden hely foglalt... MIT TUD a francia állam­polgár Magyarországról? A Balatonról hallott már, s a cigányzenét is szereti. A mű­veltebbek, érdeklődőbbek is­merik Liszt, Bartók, Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar filme­ket, Jancsó Miklós, Mészá­ros Márta alkotásait. Maurice Blaizeau úgy véli. az érdek­lődés ma örvendetesen iavul, egyre több kapcsolat létesül, magyar és francia városok kö­zött. Ezt igyekszik elősegíte­ni a Francia—Magyar Tár­saság is, amely ma már — ellentétben az 1916-os bajtár­si egyesülettel — széles körű zervezet. Díszelnöke Victor Vasarely, a világhírű művész. A díszelnökségben neves al­kotók, művészek, tudósok, közéleti férfiak tevékeny; Gromiko Párizsban A Szovjetunióba utazik Giscard d'Estaing Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök ebédet adott Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tiszteletére. A képen balról a második Gromiko, mellette Giscard d’Esta- ing. (Népújság — telefotó — AP—MTI—KS) PÁRIZS: Az enyhülés elmélyítése mellett foglalt állást csütör­tökön este a Quai d’Orsav-n rendezett vacsorán Guirin- gaud francia és Gromiko szovjet külügyminiszter. Guiringaud francia kül­ügyminiszter pohárköszöntö- jében azt hangoztatta, hogy „még több enyhülésre van szükség” és kifejtette, hogy véleménye szerint még jelen­tős utat kell megtenni a helsinki megállapodások al­kalmazásában. A külügymi­niszter újra körvonalazta a francia leszerelési elképzelé­seket, amelyek „figyelembe vennék valamennyi ország jogát a biztonságra” és emlé­keztetett az európai leszere­lési értekezlet öszehívására vonatkozó francia javaslatra. A közel-keleti helyzettel kap­csolatban Guiringaud — a Camp David-i értekezletre utalva kijelentette: Párizs azt óhajtja, hogy a jelenlegi megbeszélések nyissák meg À kommunista közigazga­tású Bolognában pénteken megnyílt az Olasz Kommu­nista Párt háromnapos or­szágos konferenciája, ame­kednek. A társaság munká­ját igazgatóság irányítja, tagjai az ország minden te­rületét képviselik. A vezető­ségi tagok mellett vannak speciális szervezeteik: film­és zeneértők köre, filatéliai klub és létezik egy utazási bázisszerv is. Ez szervezi a magyarországi víkendeket, tanulmányi utakat, s a ma­gyarországi autósklubbal együttműködve túrákat, sőt lovastalálkozókat hazánk tá­jain. A társaság eleinte csak va­lósághű képet akart adni — igen szerény eszközeivel — rólunk a franciáknak. Ma már a magyar kultúra széles körű népszerűsítésére is vál­lalkozik. Kiállításokat, be­mutatókat, előadásokat szer­veznek, főleg a vidéki váro­sokban. Ott van könnyű dol­guk, ahol a vezetés baloldali. E helyeken rendszerint — például Arrasban — képvi­selettel is rendelkezik a tár­saság, a városi prefekturától pénzt kap a rendezvények szervezésére. Maconban, Soissonban, Sa- int-Quentinben például egy­mást követték októberben a magyar napok. Vándorkiállí­tás — a szombathelyi Savaria Múzeum rendezésében — mutatta be magyarországi faliszőnyegeket, helyi zene­karok magyar műveket tol­mácsoltak. Látogatásunk ide­jén járt a társaság Montyon utcai székházában a bresti művelődési ház igazgatója, s eey sokoldalú magvar kultúra - lis bemutatóról tárgyalt Blaizeau titkárral. Úgy terve­zik, hogy jövőre tíz városban lép föl az Operaház társula­ta a Háry Jánossal, és nép-. az utat az általános közel-ke­leti rendezéshez, amelyben minden érdekelt felet be kell vonni, beleértve a palesztin nép képviselőit. Gromiko válaszában rámu­tatott, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülésért és hangsúlyozta, hogy Franciaország és a Szovjetunió sokat tehet e cél érdekében. A szovjet külügy­miniszter kijelentette: ma nincs égetőbb, sürgősebb probléma, mint a fegyverke­zési verseny megfékezése és a politikai enyhülésnek kato­nai enyhüléssel való kiegészí­tése. Gromiko őrömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Franciaország bekapcsolódik a genfi leszerelési tárgyalá­sokba. A szovjet külügyminiszter elítélte az izraeli—egyiptomi különbéke létrehozására irá­nyuló törekvéseket, igazi bé­kére van szükség — mondot­ta — nem pedig a béke lát­szatára. lyen a kommunisták közigaz­gatási szervekben végzett munkájának mérlegét von­ják meg, illetve kijelölik a további feladatokat. művészeti bemutatók, egyete­mi tanárok előadásai, film­vetítések is szerepeljenek a programban. A történelmi időkbe visszanyúlva keresik a két népet összekötő szálakat: a Kelták nyomában címmel mutatják be az ókori nép v magyar- és franciaországi kulturális és régészeti hagya­tékát A magyar' kultúra, a ma­gyaros szokások (például a konyha) és gondolkodás be­mutatása szolgálhat alapul a jobb megértésnek, a kölcsö­nös érdeklődés megteremté­sének. Nem gyárak, üzemek, intézmények, hanem a ma­gyar és a francia emberek között. S ez a fontos, az egyes francia polgárra vonatkoza­tott emberi kapcsolat kitűnő televénye lehet a majdani üzletkötéseknek, a magyar könyvek, filmek, a sport, a zene iránti fokozottabb ér­deklődésnek. Szekszárd és és Bezons tavaly ünnepelte a testvérvárosi kapcsolat tize­dik évfordulóját. Az ünnep­ségen a bezons-iak minden rétege részt vett. Komoly ér­zelmeken. rokonszenven és kialakult érdeklődésen alapul ez a kapcsolat. Jellemző, hogy a kis bányászvárosban többen magyarul is elkezdtek tanulni. Pedig ez nem éppen mindennapos szokásuk a franciáknak... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először,hazánkban, azóta 15-ször utazott vissza. S már nemcsak a turisztikai érdek­lődése vezette, hanem üzleti tárgyalások is szerepeltek a programjában. Blaizeau-ék a városok ki­sebb csoportjain keresztül a lakosság szélesebb rétegeit is érdeklődésre szeretnék bízni. Sikerül-e? AZ EDDIG történtek biz­tatók. Csupor Tibor Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök jövőre — az Andrej Gromiko külügyminiszter által át­nyújtott meghívásnak eleget téve — a Szovjetunióba láto­gat —. jelentette be pénteken délután Pierre Hunt, az Elysee-palota szóvivője. A francia államfő előzőleg megbeszélést tartott a szov­jet külügyminiszterrel és ebé­det adott tiszteletére az Ely- see-palotában. Andrej Gromiko az elnök­kel megtartott eszmecsere után, az Elysee-palotában tá­vozóban „igen lényegretörő, baráti, hasznos és konstruk­tív” megbeszélésnek nevezte a találkozót (Folytatás az 1. oldalról) zett az ENSZ leszerelési vi­lághét alkalmából. Hangsú­lyozta: amint az ENSZ köz­gyűlése leszereléssel foglal­kozó rendkívüli ülésszaká­ban is kifejezésre jutott — hangsúlyozta az előadó —, ki lehet alakítani azoknak a szervezeteknek a koalíció­ját, amelyek képesek megfé­kezni a fegyverkezés fenn­tartóit Lőricz Tamás, az OBT le­szerelési szakbizottságának elnöke az ENSZ rendkívüli ülésszakának munkálatairól és záró dokumentumáról tá­jékoztatta a résztvevőket: a társadalmi szervezetek, a bé­kemozgalom képviselőit. Hangoztatta: a jelenlegi idő­szakban az a legfontosabb, hogy a világ közvéleménye kifejthesse pozitív hatását a nukleáris leszerelésre, a tö­megpusztító fegyverek fej­lesztésének, előállításának és használatának betiltására, a kémiai fegyverek megsemmi­sítésére, a hagyományos fegyverzet csökkentésére. A haderő- és a fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokról szólva Vajda Péter, az OBT lesze­relési szakbizottságának tag. ja elmondotta: az öt éve tar­tó tárgyalások során először — a szocialista országok konstruktív javaslatainak eredményeként — reális le­hetőség van a megállapodás elérésére. A felszólalók felhívták a figyelmet a tömegpusztító fegyverek veszélyeire. Állás­foglalásukkal támogatták a OÖLÖ A norvég parlament ille­tékes bizottsága pénteken bejelentette, hogy az 1978. évi Nobel-békedíjat Anvar Szadat egyiptomi elnöknek és Menahem Begin izraeli kormányfőnek ítélte oda megosztva. Meglepetéssel értesült a h"ladó világ erről a döntés­ről, amely semmibe veszi rz elemi igazságérzetet is, amely Palesztina arab népének ki­hívó megsértése, joggal uta­sítják el mindazok, akik szo­lidáris" k ezzel a néppel és tovább folytatják küzd»!mü_ két az igazságos és tartós A Komszomol k tűnte esp Leonyid Brezsnyev kö­szöntette a szovjet ifjúság jubiláló szervezetét, a Kom- szomoJt, amely most ünnep­li létrejöttének 60. évfordu­lóját. Az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke meleg hangú be­szédben méltatta a Kom­szomol érdemeit, s bejelen­tette: az SZKP KB határo zatot hozott arról, hogy a hatvanadik évforduló al­kalmából nagy érdemeinek elismeréseként. Vörös Zár­iéval tüntet ki az ifjúsági szervezetet. — Ez különleges kitünte­tés — mondotta Leonyid Brezsnyev, a Központi Bi­zottság emlékzászlaját át­nyújtva. A Vörös Zászló a forradalom jelképe, a dol­gozó emberek szabadságá­ért vívott önfeláldozó hart jelképe. A Vörös Zászló a Komé szomol összes nemzedéké­nek szóló kitüntetés; azok A akik ott voltak az első lo­vashadsereg félelmetes ro­hamaiban, akik megalapoz­ták a dnyeperi vízierőmű­vet és Magnyitogorszkot, föltűzték a Reichstagra a győzelem zászlaját. Azoké, akik újjáépítették a hábo­rúban szétzúzott népgazda­ságot, feltörték a szűzfölde- "et A Lenini Komszomol hat évtizedes útját Borisz Pasz- tuhov, az ifjúsági szervezet központi bizottságának első titkára méltatta. Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a le­szerelésért folytatott erőfeszí­téseit. Világszerte aktívan foly­tatódik az október 24. és 31. közötti leszerelési akcióbét. Prágában a csehsz'ovák főváros VIII. kerületének dolgozói nagygyűlésükön ha­tározatot fogadtak el, amely­ben a többi között kimond­ják, hogy a csehszlovák mun­kásosztály követeli az imperi­alisták esztelen fegyverkezési hajszájának beszüntetését, valamint a leszerelési világ- konferencia összehívását. Ankarából érkezett jelen­tés szerint a török külügymi­nisztérium tájékoztatási hi­vatala nyilatkozatot hozott nyilvánosságra a leszerelési akcióhét alkalmából. A nyi­latkozat aláhúzza, hogy a tö­rök külpolitika egyik sarkal- latos pontja a nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött álta­lános és teljes leszerelés megvalósítása. Tokióban és számos más japán városban nagygyűlése­ken és tüntetéseken követe­lik a japán dolgozók a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sét, a nukleáris fegyverek felszámolását. Canberrában és más auszt­ráliai városokban haladó szervezetek különböző ren­dezvényeket tartanak a lesze­relési akcióhét jegyében. Melbourne-ben az ausztráliai békeharcosok a szakszerveze­tekkel karöltve fényképkiállí­tást rendeztek, amely a hiro- simai és a nagaszaki tragédi­át illusztrálja. közel-keleti békéért. A No. bel-békedíj egyik kitünte­tettje Bogin, izraeli kor­mányfő, aki az alapvető em­beri jogokat megcsúfoló meg­szállási rezsimet szentesítette az elfoglalt arab terü’eteken. A díj másik kitüntetettje az a Szadat, aki elárulta az arab ügyet, aki feladta azoknak a Palesztinái araboknak a jo­gait, akikről korábban azt mondotta, hogy követeléseik mellett végig kitart. A döntést egv NATO or­szág parlamenti bizottsága hozta — NATO ""dekekkei összhangban, s ehhez nem kell kommentár. OKP országos értekezlete Konferencia a leszerelésről Nobel-békedíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom