Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

Pénz, romantika és gazdaságosság Pétervâsâri program Á viszneki hetven mázsa Tudom, hogy igaz, hiszen látom — hiszen a gép it.t dolgozik karnyújtásnyira tő­lem — és mégis furcsa, hogy mindez valóság. Ha valaki tíz esztendővel ez­előtt azt mondja, hogy egy Heves megyei kis termelő- szövetkezetben — márpedig a viszneki Béke Termelő- szövetkezet nem tartozik 1864 hektáros szántóterüle­tével a nagy gazdaságok kö­zé — a világszínvonal él­mezőnyéhez tartozó techno­lógiával és technikával ter­melik a kukoricát, akkor alighanem kétségbe vonták volna realitásérzékét. Ezen a verőfényes októ­beri napon két dominátor- kombájn halad a Homok- dűlő embermagasságú ku­koricatáblájában. Először csak egy utcányi csíkot ha­sít a gép a sűrű, tömör fal­ként álló *kukoricába, aztán egyre szélesedik, több sávos sztrádává növekszik a leta­rolt csík, s később a lábon álló szárak rendje szűkül össze keskeny szalaggá. ötszáz hektárnyi területű kukoricát takarít be két kombájn és két teherautó. Na persze. ember nélkül holtak, mozdulatlanok a gé­pek. De elmaradt a félezer hektárról a kapások serege — pótolja a vegyszer ... Nem tarkállik a táblákban a fejkendők sokasága, amint asszonyok hajladoznak kuko­ricatöréskor — van helyet­tük két gép, amely behatol a pontosan — fotocellás vető­géppel — vetett sorok közé," letöri a szárat, lemorzsolja a csövet, és csillogó sárga sugárban átönti a kukoricát a teherautó platójára. A két gép éjszaka is dol­gozik. Tegnap kis híján éj­fél volt, amikor végeztek a munkával. Az őszi dércsípte levelek fölött ilyenkor, éj­szakánként messzelátszóan villog a dominátorok sárga fényű lámpája, a reflekto­rok hosszú sugárban pász­táznak a szárak regimentje között. — Annyira szép, hogy nem tudok ilyenkor bemenni — mondja Szőke Józsi bácsi, aki a szállító- jegyeket adja minden telt rakományé teherautó veze­tőjének. — A fene gondolta volna, hogy ezekben a gé­pekben is lehet szépség. Ti­zenhat évet lerántottam egyhuzamban a téeszben, azelőtt is volt földem, de ezt nem gondoltam volna. Bizony, tizenhat évvel ez­előtt aligha lehetett volna gondolni, hogy egyetlen gép naponta 20—30 hektárnyi területről leszedi a csövet, levágja a szárat, és le is morzsolja a kukoricát. Ami­kor a Claas-kombájn tar­tálya megtelik a mezőgaz­daság sárga aranyával, és a tehergépkocsi mellé sorol menet közben, két perc alatt harminc mázsa terményt pakol át megtisztítva az ,,okos” segítőtárs, ami év­századok keserves fáradságát sűríti órákra. A két kukori­cakombájn napi teljesítmé­nye 25—>30 vagon termény. Ennyit tud négy ember és két gép. Elmondják, adato­kat, szállítóleveleket, táblá­zatokat mutatnak, a Ho­mok-dűlőben megállás nél­kül térül-fordul a két IFA- gépkocsi. A termelőszövet­kezetben folyik a természe­tes. mindennapos munka. A Corn Production Sys­tem, chichagói kukoricater- mesztésd rendszer. Magyar- országon Bábolna vette át elsőként. Azóta sok minden változott. Többek között a CPS név is. Magyarosítot­ták IKR-re. Iparszerű Ku­koricatermesztési Rendszerre. Az IKR_be az ország min­den tájáról beléptek a gaz­daságok. A visznekiek négy esztendeje tartoznak hozzá­juk. A rendszerbe lépés előtti öt esztendő átlagos kukoricatermése 38,2 mázsa volt hektáranként. Most Ádám Sándor főagronómus előhúz egy lapot az íróasz­tal fiókjából és azt mond­ja: — Az első 71 hektáros tábla 97,6 mázsás átlagot adott hektáranként. Kétség­telen, hogy a kukorica még nedves, szárítóra kell vinni. A nedvességtartalom függ­vényében az eddig betaka­rított 152 hektárnyi terület termését átszámítottuk szá­raz állapotra, a magyar szakkifejezés szerinti máju­si morzsolt értékre. így nat­vankfienc mázsás átlag Jött ki. — Mennyi a kukorica termőterülete? — ötszáz hektár. Ez há­romszáz-valamennyi hek­tárral kevesebb, mint két esztendővel ezelőtt volt. Az idei ötszázas területről va­lamivel több termést fo­gunk betakarítani, mint a két esztendővel ezelőtti nyolcszází-valahány hektár­ról A viszneki termelőszövet­kezet alaptevékenységéből származó termelési értéké­nek a felét a búza és a ku­korica adja. A búzát is — amely egyébként 47 mázsás átlagtermést adott hektá­ranként — a kukoricát is ugyanabba a termelési rendszerbe tartozva terme­lik. A búza a tervezetthez képest hat mázsával adott többet hektáranként, a ku­korica 12—15 mázsa pluszt fog hozni az átlagon. A' közös gazdaság a kód­számokkal ellátott IKR-en belül az 5000-es számú ceg­lédi egységhez tartozik. Az ötezres körzetben 26 ezer hektáron termelnek kukori­cát. A körzetre előirányzott — egyébként számítógépes módszerrel kidolgozott — átlagtermés 65 mázsa volt. A Visznekre lebontott elő­irányzat egyébként jövőre érte volna el az ötvenöt mázsás hektárankénti ter­mést. — Mi nézzük, figyeljük a körzethez tartozó, és az IKR többi gazdaságát is. A mi körzetünkben a Bácsalmási Állami Gazdaság évek óta tartja a 79—80 mázsa kö­zötti átlagot — mondja Tűzkő Béla ágazatvezető — úgy, hogy minekünk még jócskán van mit tenni — Pedig az emberek azt mondják, ilyen kukorica még soha nem volt Viszne- ken. — Ez igaz. Majd jöjjön el két-három év múlva hoz­Szigethy András A pórul járt szervező esete Avagy: nem sikerülhet mindig... A TÖRTÉNET egy sokszo­rosított levéllel kezdődik — legalábbis itt, Heves megyé­ben. Idén januárban keltez­ték, a feladás helye Moson­magyaróvár. „Hivatkozással az 1977. V. 25/19. MÉM—MŰM rende­letre, amely jelenlegi belső szabályzatuk teljesen újbóli megírását teszi szükségessé, hivatásos szervezőként ez­úton teszek ajánlatot.. .n S következik az ajánlat azzal a figyelmeztetéssel, hogy a Tisztelt Cím ne so­káig töprengjen a dolgon, mert csak március 31-ig rendelkezik gépírói kapaci­tással az ajánlattevő. Már­pedig gépelnivaló lesz itt bőven: „...ajánlkozom a szervezeti, működési, mun­kaügyi, bérszabályzat, irat- kezelési leltározási szabály­zat, a kapcsolatos számvite­li, könyvviteli szabályzat, öhköltségszámítás, árkép­zés, bizonylati szabályzat el­készítésére .. Az ajánlat precíz, min­dent részletesen, pontosan tartalmaz. A szállítási ha­táridő hat-tíz hét, a formá­tum A/4. gépelt, bekötve. _S természetesen az irányár: függően a termelési értéktől és a profiltól, 18—22 ezer forint. 150 milliós évi terme­lési érték fölött 25 ezer fo­rint. A levél megnyugtat ja a főkönyvelőt (mert ő a rim­áéit), Beraésat: pozitív., vá­lasz esetén a szerződésköté­sen túl maximum két órát vesz igénybe az idejéből, ez elég a tájékozódáshoz. Más­részt: ha a PM Bevételi Fő- igazgatósága véletlenül ki­fogásolná a szabályzatot, úgy a kifogásolás mértékéig részben, „meg nem felelés esetén” pedig teljes összeg­ben visszafizeti a tisztelet­díjat. Majd elfelejtem: az összeg első fele szerződéskötéskor átadandó. A CÍMZETTEK egyébként több megyei mezőgazdasági termelőszövetkezet főkönyve­lői. Nekik szól ez a munká­jukat megkönnyíteni igyek­vő ajánlat. A feladó pedig: Farkas Péter Pál, okleveles közgazda, Mosonmagyaróvár. Mielőtt az olvasóban az a vélemény alakulna ki, hogy mindebben semmi kivetni­való. sietve leszögezzük: az illető szövetkezet természe­tesen megbízhat ilyen mun­kával arra illetékeseket. Bár az általános gyakorlat az, hogy a Mezőgazdasági Ügy­vitel Szervező Iroda, illetve a tsz területi szövetségek az ilyen — egyébként meg­lehetősen terjedelmes —sza­bályzatok elkészítéséhez adaptáló formákat bocsáta­nak közre, s ezeket jogász, főkönyvelő alkalmazza az il­lető cég saját tevékenységi körére, . ___ A zt is kijelenthetjük, nem tartjuk soknak az összeget. Csábítóan kevés. Sőt: gyanú­san kevés, mint ahogyan gyanúsan rövid a tájékozó­dásra szánt két óra, s a szál­lítási határidőként vállalt hat-tíz hét is. S mint kiderült, ennek a gyanúnak van némi alapja. A PM Bevételi Főigazga­tóság megyei hivatalának revizorai a szokásos rutinel­lenőrzést végezték a bese­nyőtelki Lenin Termelőszö­vetkezetben, ahol az imént idézett levelet meg­mutatták nekik azzal hogy a szövetkezet nem szándéko­zik ilyen módon belső sza­bályzatot készíttetni. Segít­senek más megoldást keres­ni. A revizorok felkapták a fejüket: két óra tárgyalás, hat-tíz hét egy 150—200 ol­dalnyi bonyolult szabályzat­hoz? Vajon másutt is ajánl­kozott az illető? S mi több: kapott-e munkát? KAPOTT. Mezötárkányban a revizoroknak már Farkas Péter Pál szabályzatát mu­tatták be. Természetesen alapos vizsgálatnak vetették alá a művet, s ennek ered­ményeként hat tanúsítvány készült, amiben felsorolták kifogásaikat, s levonták a következtetést, hogy a sza­bályzat nem használható. Ugyancsak ezt az eredményt hozta a vizsgálat Mezősze­mcrca,Ä Fejlesztés, kedvezőtlen adottságok között Hazánk egyik legváltoza­tosabb tájaként tartják nyil­ván Pétervásárát és környé­két. Fekvése és hegyi jellege miatt az Időjárás is hűvö­sebb erre, később tavaszodik és rövidebb a növények té­ny észideje. A hegyes, dom­bos, patakvölgyekkel fel­szabdalt vidék kedvezőtlen termőhely, sok a lejtőkkel, vízmosásokkal teli rész. Mindez nehezíti a nagyüze­mi táblák kialakítását, és a nagyobb elhasználódás miatt költségessé teszi a gépesítést. Mit érdemes? A kedvezőtlen termőhely évtizedek óta kihat a gaz­dálkodásra, a termelés jöve­delmezőségére. A földek mi­nőségét, termőképességét alacsony aranykoronaérték jellemzi, amely 4,5—7,5 kö­zött váltakozik. A legérté­kesebb földterületek a völ­gyekben vannak, melyeket a gyors folyású patakok ala­kítottak ki. A több mint öt és fél ezer hektáron gazdálkodó péter- vásári Gárdonyi Termelő- szövetkezet vezetősége a kedvezőtlen adottságok elle­nére mindent elkövet, hogy a termelést eredményesebbé tegye. A több mint egy év­tizedes, céltudatos munkát folytatva, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttmű­ködve készítették el a gaz­daság középtávú fejlesztési tervét, amely messzemenően figyelembe veszi a helyi adottságokat. A terv gazda­ságossági számításokkal bizo­nyítja, hogy mit érdemes ter­melni, mivel érdemes fog­lalkozni a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok között. Készítésekor a legkorsze­rűbb számítógépes megoldást alkalmazták, melyet az Or­szágos Tervhivatal Számí­tástechnikai Központja vég­zett. • Talajvédő művelés A fejlesztési terv lényegé­ben egy program, amely kö­zéptávon határozza meg a pétervásári szövetkezet stra­tégiáját. Ennek megfelelően a vetésszerkezetet az adott­ságokhoz igazítva leegysze­rűsítették. Maradt a szar­vasmarha-tenyésztést előse­gítő takarmány-, gabona- és kapásnövények termelése. A lejtős szántóterületek éssze­rű használatára pedig a Mit találtak a revizorok? A szabályzat osztályszerve­zetről beszél, ilyen az illető szövetkezet irányításában nincs. Függetlenített elnök­helyettes papíron van, a va­lóságban nincs. Üdülőtulaj­donról beszél, ilyen a szö­vetkezetnek nincs, sőt nem is bérel üdülőt. Más nyom­tatványokat ír elő, mint amit használnak, használni­uk kell. Az irattári terv hi­ányzik, az viszont kellene. Nincs szabályzat a mező- gazdasági termények, állatok leltárba vételéről, pedig ez — őszintén szólva — egy tsz- ben ugyancsak kellene. Véleményt kértek a szö­vetkezet jogtanácsosától is. A vélemény: „a munkaügyi és bérszabályzat melléklete, a fegyelmi szabályzat, olyan jogszabályhelyekre hivatko­zik, ahol a hivatkozott jog­szabály nem található... dr. Horváth Judit jogtanácsos”. Így már mindjárt drá­gábbnak látszik az egész munka. Hiszen ezek szerint nincs is másról szó, csak egy, már kész formula újra- gépeléséről. A szervező pe­dig ügyesen beszervezett erre néhány megrendelőt. Nemes Gyulának, a bevé­teli főigazgatóság megyei hi­vatalvezetőjének véleménye szerint egy használható rész­letes szabályzat elkészítése hónapokig eltart jogászok, pénzügyi szakemberek közös munkájaként. Arra ugyanis nemcsak azért van szükség, hogy a kétévenként ismét­lődő revízió idején előve­gyék és megmutassák, ha­nem alkalmazni is kellene; hasznosítani a munkában biztosítani a törvényességet. ^ r: -Volt már példaJiasonló kevés gépi műveletet, főleg a kevés talajmunkát igénylő növényeket választották. A talajerő-gazdálkodás á pétervásári földek alacsony tápanyagkészlete miatt na­gyon fontos. Ennek érdeké­ben kémiai vizsgálatokat vé­geztek és a talaj védő mű­velést, illetve a műtrágyázást ennek megfelelően szervezik. A közös gazdaságban már eddig is arra törekedtek, hogy csökkentsék a lejtőkön a gépi műveletek számát. Ennek érdekében a korábbi szántóterületek egy részét gyeppel telepítették be, ezen­kívül a gyümölcstermelést és az erdőgazdálkodást helye­zik előtérbe. A növénytermelés szerke­zetének egyszerűsítésével bú­za-, tavasziárpa-, kukorica-, szálastakarmány- és silóku­korica-termeléssel foglal­koznak. A búza továbbra is a fő növény, de a táj termé­szeti adottságai alapján ta­vaszi árpát is termelnek. A közös gazdaságban az abrak­takarmány biztosítására el­sőrendű növény a kukorica, a lucernatermelést pedig a takarmányozás fontossága, továbbá az eróziót gátló és talajvédő hatása indokolja. Az almáskertek az elmúlt években másfél-kétmilliós nyereséget biztosítottak: Ezért újabb telepítésekkel á jövedelmezőség fokozására törekszenek. A szövetkezet tevékenységét jól segíti aa erdőgazdálkodás is. Előnyben a juhászat A szövetkezet takarmányt termelése, a természetes és a telepített gyepek továbbra is a tejtermelésre és a hús­marhatartásra nyújtanak le­hetőséget. A fejlesztés főleg a legelők fűhozamának hasz­nosítására irányul. A hús­marhatartáshoz a gyepek ol­csó takarmánya folyamato­san rendelkezésre áll. A közös gazdaságban, emellett a juhászat fejlesz­tésére is nagy gondot fordí­tanak. hiszen jelentős jö­vedelemforrás az. ; A pétervásáriak középtávú programja, amely fokozato­san megvalósul, a helyi adottságoknak megfelelő ter­melési szerkezet kialakításá­ra ösztönöz. Az állattenyész­tést kiszolgáló növényterme­lés, a gyümölcstelepítés, va­lamint az erdőgazdálkodás ésszerű feljesztésével további sikerekre számítanak. Mentusz Károly | ..... ..................... ■ m't* V * Építőknél, vasasoknál Kommunista műszakok megyénkben A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom közelgő év­fordulója és a Krímmunis- ták Magyarországi Pártja néhány hét múlva elérkező 60 esztendős jubileuma kö­szöntésére• tegnap megyénk több munkahelyén tartottak kommunista műszakot. A bélapátfalvi nagyberu­házás területén a civil lét­szám több, mint kétharma­da, 1075 dolgozó vállalt ön­kéntes munkát szabad szom­batján, hogy az idei, már­cius 9-i államtitkári szemlén meghatározott feladatok megoldását gyorsítsa. A munkásoknak az építkezé­sekben részt vevő vállala­tok műszaki és adminisztra­tív állományú dolgozói is segítettek, különösen a 31. számú ÁÉV, illetve a GFV esetre — mondta Nemes Gyula. — Az egyik áfésznél a művirágkészítésről érdek­lődtünk, mert a papírok kö­zött ez is ott szerepelt. Ki­derült, hogy a szövetkezet soha nem foglalkozott ilyes­mivel. Viszont nem sokkal előbb fizettek ki ott is hét­ezer forintot egy működési szabályzatért. A vizsgálatok óta persze igen sokan tudomást szerez­tek az ügyről. Az is kiderült, hogy Farkas Péter Pál He­ves megyén kívül Aposta~ gon, Lentiben, Szatymazon, Szepetneken is — tehát az ország különböző részeiben vállalt hasonló megbízáso­kat. A mezőtárkányi Arany­kalász Termelőszövetkezet­nek, miután elolvasta a vhat tanúsítványt, nyomban visz- szafizette a húszezer forin­tot. A mezőszemerei Rima­mente szövetkezetnél ez már nem ment ilyen gyorsan, a Füzesabonyi Járásbíróság jogerős ítélete nyomán ke­rült vissza a 22 ezer forint a tsz pénztáréiba. « NEM SIKERÜLHET min­den — gondolhatta az ügy­vitelszervezési magánvállal­kozó. S az ügv ezzel be is fejeződött. Ám bennünk azért maradt néhány meg­válaszolatlan kérdés. Az pél­dául: miért a revizorok jöt­tek rá először, hogy használ­hatatlan a szabályzat? Egy­általán, mire használiák ezeket az irattömegeket? Va­lóban csak az esetenként megjelenő ellenőrök lecsilla- - pítására? Az ellenőrzés egvébként megállt az emlí­tett szövetkezeteknél. Vajon másutt nincsenek hasonló „alkotások”? munkahelyein értékes te’ié- sítményeket mutatván A kommunista szombatról nem maradtak távol az új ce­mentgyár szerelésein oszto­zó szovjet szakemberek sem: 16-an ez alkalommal a te­reprendezésnél kerestek ma­guknak hasznos elfoglaltsá­got. Mint Búzás Sándortól, i a nagyberuházás pártszervező­jétől értesültünk: a tegnapi akcióban részt vevő dolgo­zók esedékes munkabérüket felajánlották a bélapátfalvi• a balatoni, a bekölcei és nagyvisnyói községi taná­csoknak gyermekintézményei: fejlesztésére. Szombaton — ahogyan Mi- ka István tudósítónk jelen­tette — a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat mintegy 800 dolgozója is kommunista műszakban folytatta tennivalóit, főleg átadás előtti létesítményeken szorgoskodván. Egerben a Csebokszári városrész, a Le­nin úti munkahely, vala­mint a kórházi építkezés voltak az akció színhelyei. A! csapatok közül például Bej reczki Bertalan, Musitz F rá renc és Gál Sándor brigád.; jai vakoltak, szereltek, a a irodai dolgozók pedig takarí­tottak. Gyöngyösön Hajdú György és Fuxreiter László brigádvezetők irányításával azon iparkodtak az együtte­sek, hogy az A/12-es jelű épületet a szerződéses ha-, táridő előtt átadhassa a vál­lalat. Hatvanban, a Horváth' Mihály úton válaszfalakat készítettek, a kékestetöi tv. toronynál zsaluzással foglal­koztak, a jászberényi Apri- tógépgyár\ megbízása alapján pedig régi és új üzemi csar­nok szerelésén dolgoztak. A! kommunista szombat mun­kabéreiből a résztvevők a dolgozók lakásépítéseinek támogatására képzett alapot gyarapítják. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyárának 320 dolgozója vállalkozott teg­nap kommunista műszakra a műszeripari szakközépiskola hasonló szándékkal munká­ba állt 44 tanulójával együtt,' mindennapi feladatokon osztozván. Az akció bevéte­lét — Merczel Józsefnek, a pártvezetőség titkárának tá­jékoztatása szerint — isko­lák támogatására fordítják. Hekeli Sáadpi 1375, október 221|t_ vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom