Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

Egy-egv tájegységei is Az útikönyv—ablak a világra Szicília és Kalabria kőzett A világ leghosszabb fUggShídja Mirât ismerik meg egy­mást a magyar turisták Eu- rópa-szerte ? Kis túlzással el lehet mondani, hogy a vas­tag útikönyvekről, amelyek városnézés, múzeumlátogatás, de még utazás közben is ál­talában mindig kéznél van­nak, hogy eligazítsák az elő­ször arra járót. Újabban szinte nemzeti szokássá lett, hogy külföldi út előtt az út­ra készülődök még az éppen olvasott regényt is félrete­szik és hosszan tanulmányoz­zák a majdani úticélt — egyelőre Panoráma útikönyv­ben. Már-már úgy hozzátartozik a külföldi úthoz, mint az útlevél vagy a deviza. Csak­hogy míg ezeket állampolgá­ri jogon és egyenlőség alap­ján megkapja az utazni vá­gyó — az útikönyv GYAKRAN HIÁNYCIKK. Némelyik kötetet rongyos­ra tanulmányozzák a köl­csönkérő rokonok, jó bará­tok. Pedig a külföldi orszá­gokat bemutató, úgynevezett útikönyvek kiadásánál a leg­kisebb példányszám 60 ezer volt (a Benelux államokról szóló köteté), a többinek jó része százezernél is nagyobb példányszámban jelent meg. A rekorder mindmáig Fajth Tibor Itália című, hangula­tában és tárgyismeretében egyaránt kitűnő könyve, amely öt kiadásban 156 700 példányt ért el. Ezen csak a hazai tájakat, városokat be­mutató, egy munkaközösség által írt Magyarország Úti­könyv tett túl 178 900 pél­dánnyal, ugyancsak öt ki­adásban. — Európának csaknem minden országáról jelent meg nálunk nagy útikönyv — mondja Kosály Márta, a Panoráma szerkesztőség ve­zetője. — A „csaknem” az NSZK-t, Portugáliát és Al­bániát jelenti. Könyvesbolt­ba került ezeken kívül az Egyesült Államokról. Japán­ról és Indiáról szóló nagy útikönyv, a következő évek­re, vagy a 80-as évek elejé­re várható ebben a sorozat­ban Kanada, Egyiptom, Pe­ru, Argentína és Ausztrália. Ugyancsak tervezzük a Kö- zép-Amerikát és Mexikót be­mutató útikönyvek kiadását. Húszéves a könyvsorozat, amely tarka, képes borítói­val sok ezer család könyves­polcát díszíti. A kötetek szer­kesztése befejezéséhez köze­ledik — a sorozat nem tö­rekszik teljességre. Lehet, hogy az említett kötetek ke­rülnek ki utoljára a nyom­dából. Általában az egyetlen pa­nasz az Útikönyvek sorozat kötetei ellen az szokott len­ni, hogy ADATAINAK EGY RÉSZE ELAVULT. Némelyik benne szereplő szálloda időközben bezárta kapuit vagy éppen újak épültek. S a leggyakoribb: az útikönyvekben szereplő árak többszörösét kell fizetni külföldön árucikkekért, szol­gáltatásokért. Az ilyenfajta elavulás oka: a szerző kül­földi útját ól idő telik el a könyv megírásáig, további időt vesz igénybe a szerkesz­tés. a kiadó munkája, a leg­többet pedig a nyomdai „át­futás”, ami — mint ország­szerte a legtöbb nyomdai Msíavonal Gemencen Október első vasárnapján újra megindult a túristavo- nat a gemenci erdőben. A nagy őszi vadászatok miatt ugyanis, heteken át szüne­telt az erdei kisvonat sze­mélyforgalma. Sok társas kirándulócsoport kereste fel az őszi köntöst öltő rezervátumot, délelőtt és délután is indították a két­száz személyt szállító kisvo- natot. s a negyvennégy sze­mélyes turistahajó szintén többször fordult a Sión és a Junán. A messinai függőhíd modellje (A Der Spiegel felv. — KS) terméknél — inkább áteam- mogásnak mondható. Leg­újabban a Panoráma és a Franklin Nyomda szerződést kötött, amelynek értelmében gyorsabban készülnek a jö­vőben az útikönyvek. Vonattal vagy repülőgép­pel, meghatározott úticéllal utazók számára adták és ad­ják ki a Külföldi Városkala­uzok sorozatot. Ebben eddig 19 kötet jelent meg, további kettő most megy nyomdába. A megjelent, illetve rövide­sen megjelenő kötetek között szerepel valamennyi európai szocialista ország fővárosa — kivétel Tirana —, továb­bá több Olyan nagyváros, amely műemlékeiről hí­res. A tengerentúlt így Ka1 ró és New York képviseli, e legalacsonyabb példányszám 14100, de Velence, Róma és Párizs városkalauza 40 ezer fölötti példányszámban je­lent meg — és hozzátehet­jük: fogyott el. Nem olcsók az útikönyvek — különösen a nagyok —, hiszen a terjedelmük is te­kintélyes. Mégis elkelnének akár még akkora példány­számban is. Ez utóbbiak lényegesen fiatalabb sorozatát jelentik a Panoráma kiadónak, mint az előzőek, s nevükhöz méltóan sokkal kisebbek is. Egy-egy tájegységet, útvonalat mutat­nak be — s tapasztalatok szerint nagyjából megfelel ez a felosztás a magyar turisták külföldön szokásos útvona­lainak. Ebben a sorozatban jelent meg eddig a Szlová­kiai, Erdélyi, Moldvai, Tü- ringiai utazások, a Velencé­től Rómáig. Nyomdában van a Csehországi utazások, a Rómából Szicíliába és a Londontól Londonig. Készül a Szászországi utazások, Uk­rajnai, Skóciai, a Provence és a Francia-Riviéra, az El­zásztól Párizsig kötet. Feladatának tekinti a Pa­noráma — mondhatjuk: első­rendű feladatának — MAGYARORS7AG BEMUTATÁSÁT. Ezt szolgálja a nagy Úti­könyvek sorozatában megje­lent Magyarország, Balaton és Budapest is. A Mini so­rozatban útvonalszerűen, részletekben az egész ország­gal megismertetik az érdek­lődő turistát — legyen akár hazáját megismerni kívánó vagy akár külföldről haza­látogató magyar. Ebben a sorozatban jelent meg a Bu­dapest, Balaton, Duna-lta- nyar kötet, nyomdában van az Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl, írják az Észak-Dunántúl és az Alföld című köteteket. Népszerűek az úgynevezett földgömbös Panoráma úti­könyvek is. Ezek egyes or­szágrészek látnivalóit ismer­tetik röviden, de van köztük egy-egy várost és egész or­szágot bemutató is. Így pél­dául a nagy útikönyvben egy kötetbe foglalt Svédország, Dánia, Norvégia és Finnor­szág (Skandinávia Útikönyv) a földgömbös sorozatban kü- lön-külön kötetben jelent meg. Egy-egy magyar , városról adnak teljes képet a megyei idegenforgalmi hivatalok ál­tal kiadott Városkalauz-soro­zat kötetei, amelyeket ugyan­csak a Panoráma gondoz. A jelenlegi szabályozás szerint ezeket és az ugyancsak ide­genforgalmi hivatalok által terjesztett szóróanyagokat kiadhatja a Panoráma IDEGEN NYELVEKEN IS. Most van először komolyan szó arról — pedig egymagá­ban az a tény, hogy évről évre több, sok millió külföl­di fordul meg Magyarorszá­gon, régen időszerűvé tette —, hogy más, nagyobb ki­adványaikat is megjelentetik idegen nyelveken. Természe­tesen ez nem megy máról holnapra, hiszen ehhez első­rangú, anyanyelvi szintű for­dítók kellenek — és még sok minden más. Nem utolsósor­ban pénz. Ami ugyan meg­térül a bizonyára külföldiek körében is nagy érdeklődést keltő könyvek árából —, de ez már más kérdés, messzi­re vezetne taglalása. A Panoráma mindenesetre már eddig is — immár év­tizedek óta — nevéhez mél­tó széles panorámát tárt és tár az olvasói elé. Segít a külföldre utazóknak — s azok is sokan vannak, akik idős korban vagy családi, anyagi okok miatt nem vál­lalkoznak utazásra, s e köny­vekből ismerik meg a nagy­világ ezernvi szépségét. Várkonyl Endre Nagy vállalkozás körvona­lai bontakoznak ki Olaszor­szágban. Híd építését terve­zik a csizma csúcsán levő Ka­labria tartomány és Szicília között. Az elképzelés több mint 100 éves. Már Garibaldi is tervezte a híd megépíté­sét a messinai szorosban. A nehézségek azonban akkor leküzdhetetleneknek látszot­tak, minthogy a vidék föld­rengésveszélyes. Azonkívül a tengerszoros — a monda sze­rinti Skylla és Charybdis tengeri szörny lakóhelye — vad és nehezen kiszámítható áramlásokról nevezetes. Az előzetes viták során a szakértők háromféle megol­dást ajánlottak: függőhidat a 3000 méter széles tengerszo­ros fölött, mások olyan hidat, amelyet a szoros közepén pil­lér tartana, ismét mások alagút építését javasolták. A konzorcium megbízásá­ból geológusok, vulkanológu- sok, tengeri kutatók és mér­nökök a két utóbbi javasla­tot elvétették. Az alagutat ugyanis a 300 méter mély tengerszoros alatt további 80 méter mélységben kellene építeni, ami azt jelentené, hogy a magasságkülönbség leküzdéséhez 37 kilométer hosszúra kellene építeni. Ez pedig iszonyúan költséges. A tenger közepén építendő pil­lér pedig a hajózás biztonsá­gát veszélyeztetné. Így ma­radt a harmadik, a függőhi­das megoldás. Az elképzelé­sek szerint a híd 3300 méter fesztávolságú lenne, két 380 méter magas pillérpárra füg­gesztve. A világ eddigi leg­hosszabb függőhídjának, a New York-i Verrazano— Narrows hídnak 1298 méter a fesztávolsága. A hídon hat nyomsávos autópálya és dupla vágányú vasútvonal vezetne át. A kon­zorcium vezetője, Gianfranco Gilardini szerint az építke­zés nem jelent leküzdhetet­len akadályokat. „Gondolja­nak csak azokra az utcák fö­lött kifeszített kötelekre, amelyekre a nápolyiak a mosott ruhákat felakasztják. Körülbelül hasonló elvek alapján kívánjuk áthidalni a tengerszorost.” A tervezett híd gazdasági haszna rendkívül nagy. Je­lenleg például hajón való ne­hézkes szállítás miatt a szi­cíliai gyümölcs- és zöldség- termékek mintegy 20 száza­léka tönkremegy a messinai kikötőben. Mintegy 12 millió utasra, 900 ezer autóra és 600 ezer vasúti kocsira be­csülik a tengerszoros évi for­galmát. Az ezredfordulóig ez a szám előreláthatólag még 50 százalékkal emelkedik. Ennek lebonyolítására csakis a híd megépítése nyújthat le­hetőséget. A tervezett acél- és beton­óriás megépítése a becslések szerint mintegy 1,2 billió lí­rára (1,5 milliárd dollár) rúg­na. Az olasz állam mintegy a felét vállalná a költségek­nek. A hiányzó összeget nem­zetközi hitelekből remélik előteremteni. Olaszországban bíznak benne, hogy a világ leghosszabb függőhídjának építése hamarosan megkez­dődhet. Gáti István RADIO KOSSUTH 8.27 Csajkovszkij : F-dúr vonósnégyes. 9.00 Katedra. 9.30 Operakórusok. 10.05 Zöngészde. 10.21 Tanul­junk gyermeknyelven! 10.51 Versenyművek fúvós, hangszerekre. 11.39 Egy jenki Artur király udvará­ban. 12.35 Melódiakoktél. 13.53 Az eltűnt biciklifék esete. 14.05 Éneklő Ifjúság. 15.10 Népi zene. 15.44 Ma­gyarán szólva. .. 16.05. Harsan a kürtszó! 16.35 A Purcell énekegyüttes angol madrigálokat énekel. 17.07 Szatirikus szakszótár. 17.32 Chopin : g-moll szonáta­18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15, Sass Sylvia énekel. 20.05 A Con­tergan és társai. 20.35 Népdalfeldolgozások. 20.54 Gordonkázás. 22.20 Szim­fonikus zene. 23.46 Nóták. PETŐFI 8.05 Nóták. 9.25 Monológ. 9.30 Derűre is derű. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Ma­gyar fúvószene. 12-33 Arc­képek a jugoszláv iroda­lomból. 12.50 Kamaramu­zsika. 13.28 Állatbarátok­nak. 13.33 Zongoramuzsi­ka gyermekeknek. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Filmzene. 18.50 Dalo­ló, muzsikáló tájak. 19.15 Kegyetlenség és civilizáció. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Barbara tejbár (Ze­nés játék). 21.42 örökzöld dallamok. 22.43 Egy óra dzsessz. 23.43 László Mar­git énekel. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00_től: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találko­zója. Szerkeszti: Varsányi A hires római ügyvéd vá­rószobájában az ügyjelek gondterhes arccal várják, hogy kinyíljék az ajtó, s az ügyvéd kiszóljon: „Kérem a következő ügyfelet!” Egyszerre csak jelcsapódik a külső ajtó, átvíharzik a he­lyiségen egy karcsú, szép és szemlátomást izgatott nő, és soron kívül berohan az ügy­véd dolgozószobájába. — Mit óhajt, asszonyom? — kérdi az ügyvéd, s feláll az asztal mellől. — Egyelőre még, sajnos, kisasszony vagyok — igazit, ja helyre a hölgy. — Sandra a nevem. Mondja, kérem, ügyvéd úr, mit gondol: joga van egy fiatalembernek ah­hoz. hogy előbb házassági ígéretet tegyen egy lánynak, azután vedig visszaszívja az ígéretét? — Nyugodjék meg. kisasz- szony. foolaljon helyet — így az ügyvéd. Tenyerével lesimítja ezüs­tösen csillogó haját és meg­kérdi ' — Ez n lány — nyilván ön. ugyebár? Sandra helyeslőén bólint. — Hm ,.. Jogi szempont­ból nem tehet ilyesmit a vő­legénye ... Hacsak el nem hidegült ön iránt. De ahogy önt látom, ez teljességgel le­hetetlen! — Szíö sincs róla, változat, latiul szeret. Az egyetlen akadály: az apja! Az ügyvéd gúnyosan elmo­solyodik: — Már megbocsásson, de miféle nyavalyás vőlegény az ilyen? Bezzeg, ha az ö helyé­ben volnék, semmi sem tud­na megakadályozni abban, hogy feleségül vegyem önt!... — Jó, jó, de én szegény lány vagyok ... — ő pedig vagyonos csa­ládból való? A régi história! Annál inkább köteles állni a szavát. — De hogyan vegyen el, ha az apja határozottan el­lenzi? — Nagykorú a vőlegénye? A lány bólint. — Akkor semmi szüksége apai beleegyezésre. — De az artja kitagadhatja az örökségből — Lárifári! — kiált fel az ügyvéd, s népszónok pózába vágja magát. — Az ön fiát mindenkor megilleti a va­gyon egy bizonyos része. — Sajnos, a vőlegényem annyira fél ez apjától, hogy inkább feláldozza a boldog­ságát, mintsem felbőszítse ezt a fenevadat! Az ügyvéd, aki őszintén meghatódott a szépséges Sandra szempilláin csillogó k0nnycse.jp láttán, átöleli a lány vállát: — Ne izgassa magát, kis­asszony: legyőzzük mi ezt az alakot! Van bizonyítéka ar­ról, hogy a fia megkérte a kezét? Levelek, tanúk? Van? Akkor remek! A kedves pa­pa semmit sem tehet! Mar. kunkban van a legény! Be­bizonyítjuk, hogy maga a házasság reményében fel­mondta az állását. — De hiszen én ... — Nem számit! — az ügy­véd végig sem akarja hall­gatni. — Hiszen felmondhat, ta az állását? Azonkívül a vőlegénye visszalépése alá­ásta az ön egészségi állapo­tát ... — De hiszen én makk- egészséges vagyok... — Nem tesz semmit! Ezt csak úgy gondolja! Nemcsak én, hanem bárki, még egy kö­zépszerű ügyvéd is be tudja bizonyítani a tárgyaláson, hogy maga idegkimerültség­ben szenved! Hej, megfizet ezért a maga vőlegénye, illet­ve a kedves papája! Szinte látom ezt az úgynevezett apát: zsugori, önző fráter, arcára ráfagyott a savanyú mosoly! — Ugyan dehogy! Éppen ellenkezőleg: általában sok­kal rokonszenvesebb, mint amilyennek a fia mondja. — Hm ... Akkor se enged­jen a szánalom érzésének, a külső gyakran csalóka. Két­millió Urát követelünk ettől a fösvény alaktól a magának okozott erkölcsi kár fejében! Még ha csak másfél milliót vasalunk is ki belőle, maga ebből a pénzből pompás la­kodalmat csaphat a pipogya vőlegényével! — Másfél millió túl sok. Az első időre félmillió is elég lesz nekünk... * — Eszébe se jusson keve­sebbet elfogadni! A mai inf­láció mellett! Hallgasson rám, és akkor az esküvőn én mondom az első pohárkö­szöntőt a bájos menyasz- szonyra! — Hát jő. Másfél millió elég lesz nekünk. Befizethe­tünk lakásra, valami bútort is szerezhetünk belőle ... Legfontosabb az, hogy ön mi- nél hamarább ideadja ne­künk ezt a pénzt! — De miért én adjam a pénzt? Sandra cuppanós csókot nyom az ügyvéd arcára és nevetve mondja: — Ö, elfelejtettem említe­ni, hogy a vőlegényem: az ön fia! De mi lelte, kedves uram?... Bosszul van?... Fordította: Cellért György Zsuzsa — Boszorkánype­rek Miskolcon — Kunt Ernő muzeológus előadá­sa — 18.00 Észak-magyar­országi krónika (A Peda­gógiai Társadalmi Bizott­ság megbeszélést tartott — Versenytárgyalás a mis­kolci Beruházási Vállalat­nál) — A dzsessz kedvelői­nek — Hírek, lapelőze­tes... Ta 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 11.40 Idesüss! 13.45 Iskolatévé. 16.35 A nyelv világa. 17.10 Légigyalogság. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Új kazán a régi gyárban. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Don­na Juanita hét kalandja (NDK ' tévéfílmsorozat). 21.Ó0 Filmszem. 21.50 In­diai találkozások. 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20 01 A városról. 20.20 Fer­nand Raynand pantomim­műsora. 20.40 Tv-híradó 2. 21.05 Az operáció (Belga film). Mifinnf eiïn É3% 1978. október 3.. kedd i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom