Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
Egy-egv tájegységei is Az útikönyv—ablak a világra Szicília és Kalabria kőzett A világ leghosszabb fUggShídja Mirât ismerik meg egymást a magyar turisták Eu- rópa-szerte ? Kis túlzással el lehet mondani, hogy a vastag útikönyvekről, amelyek városnézés, múzeumlátogatás, de még utazás közben is általában mindig kéznél vannak, hogy eligazítsák az először arra járót. Újabban szinte nemzeti szokássá lett, hogy külföldi út előtt az útra készülődök még az éppen olvasott regényt is félreteszik és hosszan tanulmányozzák a majdani úticélt — egyelőre Panoráma útikönyvben. Már-már úgy hozzátartozik a külföldi úthoz, mint az útlevél vagy a deviza. Csakhogy míg ezeket állampolgári jogon és egyenlőség alapján megkapja az utazni vágyó — az útikönyv GYAKRAN HIÁNYCIKK. Némelyik kötetet rongyosra tanulmányozzák a kölcsönkérő rokonok, jó barátok. Pedig a külföldi országokat bemutató, úgynevezett útikönyvek kiadásánál a legkisebb példányszám 60 ezer volt (a Benelux államokról szóló köteté), a többinek jó része százezernél is nagyobb példányszámban jelent meg. A rekorder mindmáig Fajth Tibor Itália című, hangulatában és tárgyismeretében egyaránt kitűnő könyve, amely öt kiadásban 156 700 példányt ért el. Ezen csak a hazai tájakat, városokat bemutató, egy munkaközösség által írt Magyarország Útikönyv tett túl 178 900 példánnyal, ugyancsak öt kiadásban. — Európának csaknem minden országáról jelent meg nálunk nagy útikönyv — mondja Kosály Márta, a Panoráma szerkesztőség vezetője. — A „csaknem” az NSZK-t, Portugáliát és Albániát jelenti. Könyvesboltba került ezeken kívül az Egyesült Államokról. Japánról és Indiáról szóló nagy útikönyv, a következő évekre, vagy a 80-as évek elejére várható ebben a sorozatban Kanada, Egyiptom, Peru, Argentína és Ausztrália. Ugyancsak tervezzük a Kö- zép-Amerikát és Mexikót bemutató útikönyvek kiadását. Húszéves a könyvsorozat, amely tarka, képes borítóival sok ezer család könyvespolcát díszíti. A kötetek szerkesztése befejezéséhez közeledik — a sorozat nem törekszik teljességre. Lehet, hogy az említett kötetek kerülnek ki utoljára a nyomdából. Általában az egyetlen panasz az Útikönyvek sorozat kötetei ellen az szokott lenni, hogy ADATAINAK EGY RÉSZE ELAVULT. Némelyik benne szereplő szálloda időközben bezárta kapuit vagy éppen újak épültek. S a leggyakoribb: az útikönyvekben szereplő árak többszörösét kell fizetni külföldön árucikkekért, szolgáltatásokért. Az ilyenfajta elavulás oka: a szerző külföldi útját ól idő telik el a könyv megírásáig, további időt vesz igénybe a szerkesztés. a kiadó munkája, a legtöbbet pedig a nyomdai „átfutás”, ami — mint országszerte a legtöbb nyomdai Msíavonal Gemencen Október első vasárnapján újra megindult a túristavo- nat a gemenci erdőben. A nagy őszi vadászatok miatt ugyanis, heteken át szünetelt az erdei kisvonat személyforgalma. Sok társas kirándulócsoport kereste fel az őszi köntöst öltő rezervátumot, délelőtt és délután is indították a kétszáz személyt szállító kisvo- natot. s a negyvennégy személyes turistahajó szintén többször fordult a Sión és a Junán. A messinai függőhíd modellje (A Der Spiegel felv. — KS) terméknél — inkább áteam- mogásnak mondható. Legújabban a Panoráma és a Franklin Nyomda szerződést kötött, amelynek értelmében gyorsabban készülnek a jövőben az útikönyvek. Vonattal vagy repülőgéppel, meghatározott úticéllal utazók számára adták és adják ki a Külföldi Városkalauzok sorozatot. Ebben eddig 19 kötet jelent meg, további kettő most megy nyomdába. A megjelent, illetve rövidesen megjelenő kötetek között szerepel valamennyi európai szocialista ország fővárosa — kivétel Tirana —, továbbá több Olyan nagyváros, amely műemlékeiről híres. A tengerentúlt így Ka1 ró és New York képviseli, e legalacsonyabb példányszám 14100, de Velence, Róma és Párizs városkalauza 40 ezer fölötti példányszámban jelent meg — és hozzátehetjük: fogyott el. Nem olcsók az útikönyvek — különösen a nagyok —, hiszen a terjedelmük is tekintélyes. Mégis elkelnének akár még akkora példányszámban is. Ez utóbbiak lényegesen fiatalabb sorozatát jelentik a Panoráma kiadónak, mint az előzőek, s nevükhöz méltóan sokkal kisebbek is. Egy-egy tájegységet, útvonalat mutatnak be — s tapasztalatok szerint nagyjából megfelel ez a felosztás a magyar turisták külföldön szokásos útvonalainak. Ebben a sorozatban jelent meg eddig a Szlovákiai, Erdélyi, Moldvai, Tü- ringiai utazások, a Velencétől Rómáig. Nyomdában van a Csehországi utazások, a Rómából Szicíliába és a Londontól Londonig. Készül a Szászországi utazások, Ukrajnai, Skóciai, a Provence és a Francia-Riviéra, az Elzásztól Párizsig kötet. Feladatának tekinti a Panoráma — mondhatjuk: elsőrendű feladatának — MAGYARORS7AG BEMUTATÁSÁT. Ezt szolgálja a nagy Útikönyvek sorozatában megjelent Magyarország, Balaton és Budapest is. A Mini sorozatban útvonalszerűen, részletekben az egész országgal megismertetik az érdeklődő turistát — legyen akár hazáját megismerni kívánó vagy akár külföldről hazalátogató magyar. Ebben a sorozatban jelent meg a Budapest, Balaton, Duna-lta- nyar kötet, nyomdában van az Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl, írják az Észak-Dunántúl és az Alföld című köteteket. Népszerűek az úgynevezett földgömbös Panoráma útikönyvek is. Ezek egyes országrészek látnivalóit ismertetik röviden, de van köztük egy-egy várost és egész országot bemutató is. Így például a nagy útikönyvben egy kötetbe foglalt Svédország, Dánia, Norvégia és Finnország (Skandinávia Útikönyv) a földgömbös sorozatban kü- lön-külön kötetben jelent meg. Egy-egy magyar , városról adnak teljes képet a megyei idegenforgalmi hivatalok által kiadott Városkalauz-sorozat kötetei, amelyeket ugyancsak a Panoráma gondoz. A jelenlegi szabályozás szerint ezeket és az ugyancsak idegenforgalmi hivatalok által terjesztett szóróanyagokat kiadhatja a Panoráma IDEGEN NYELVEKEN IS. Most van először komolyan szó arról — pedig egymagában az a tény, hogy évről évre több, sok millió külföldi fordul meg Magyarországon, régen időszerűvé tette —, hogy más, nagyobb kiadványaikat is megjelentetik idegen nyelveken. Természetesen ez nem megy máról holnapra, hiszen ehhez elsőrangú, anyanyelvi szintű fordítók kellenek — és még sok minden más. Nem utolsósorban pénz. Ami ugyan megtérül a bizonyára külföldiek körében is nagy érdeklődést keltő könyvek árából —, de ez már más kérdés, messzire vezetne taglalása. A Panoráma mindenesetre már eddig is — immár évtizedek óta — nevéhez méltó széles panorámát tárt és tár az olvasói elé. Segít a külföldre utazóknak — s azok is sokan vannak, akik idős korban vagy családi, anyagi okok miatt nem vállalkoznak utazásra, s e könyvekből ismerik meg a nagyvilág ezernvi szépségét. Várkonyl Endre Nagy vállalkozás körvonalai bontakoznak ki Olaszországban. Híd építését tervezik a csizma csúcsán levő Kalabria tartomány és Szicília között. Az elképzelés több mint 100 éves. Már Garibaldi is tervezte a híd megépítését a messinai szorosban. A nehézségek azonban akkor leküzdhetetleneknek látszottak, minthogy a vidék földrengésveszélyes. Azonkívül a tengerszoros — a monda szerinti Skylla és Charybdis tengeri szörny lakóhelye — vad és nehezen kiszámítható áramlásokról nevezetes. Az előzetes viták során a szakértők háromféle megoldást ajánlottak: függőhidat a 3000 méter széles tengerszoros fölött, mások olyan hidat, amelyet a szoros közepén pillér tartana, ismét mások alagút építését javasolták. A konzorcium megbízásából geológusok, vulkanológu- sok, tengeri kutatók és mérnökök a két utóbbi javaslatot elvétették. Az alagutat ugyanis a 300 méter mély tengerszoros alatt további 80 méter mélységben kellene építeni, ami azt jelentené, hogy a magasságkülönbség leküzdéséhez 37 kilométer hosszúra kellene építeni. Ez pedig iszonyúan költséges. A tenger közepén építendő pillér pedig a hajózás biztonságát veszélyeztetné. Így maradt a harmadik, a függőhidas megoldás. Az elképzelések szerint a híd 3300 méter fesztávolságú lenne, két 380 méter magas pillérpárra függesztve. A világ eddigi leghosszabb függőhídjának, a New York-i Verrazano— Narrows hídnak 1298 méter a fesztávolsága. A hídon hat nyomsávos autópálya és dupla vágányú vasútvonal vezetne át. A konzorcium vezetője, Gianfranco Gilardini szerint az építkezés nem jelent leküzdhetetlen akadályokat. „Gondoljanak csak azokra az utcák fölött kifeszített kötelekre, amelyekre a nápolyiak a mosott ruhákat felakasztják. Körülbelül hasonló elvek alapján kívánjuk áthidalni a tengerszorost.” A tervezett híd gazdasági haszna rendkívül nagy. Jelenleg például hajón való nehézkes szállítás miatt a szicíliai gyümölcs- és zöldség- termékek mintegy 20 százaléka tönkremegy a messinai kikötőben. Mintegy 12 millió utasra, 900 ezer autóra és 600 ezer vasúti kocsira becsülik a tengerszoros évi forgalmát. Az ezredfordulóig ez a szám előreláthatólag még 50 százalékkal emelkedik. Ennek lebonyolítására csakis a híd megépítése nyújthat lehetőséget. A tervezett acél- és betonóriás megépítése a becslések szerint mintegy 1,2 billió lírára (1,5 milliárd dollár) rúgna. Az olasz állam mintegy a felét vállalná a költségeknek. A hiányzó összeget nemzetközi hitelekből remélik előteremteni. Olaszországban bíznak benne, hogy a világ leghosszabb függőhídjának építése hamarosan megkezdődhet. Gáti István RADIO KOSSUTH 8.27 Csajkovszkij : F-dúr vonósnégyes. 9.00 Katedra. 9.30 Operakórusok. 10.05 Zöngészde. 10.21 Tanuljunk gyermeknyelven! 10.51 Versenyművek fúvós, hangszerekre. 11.39 Egy jenki Artur király udvarában. 12.35 Melódiakoktél. 13.53 Az eltűnt biciklifék esete. 14.05 Éneklő Ifjúság. 15.10 Népi zene. 15.44 Magyarán szólva. .. 16.05. Harsan a kürtszó! 16.35 A Purcell énekegyüttes angol madrigálokat énekel. 17.07 Szatirikus szakszótár. 17.32 Chopin : g-moll szonáta18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15, Sass Sylvia énekel. 20.05 A Contergan és társai. 20.35 Népdalfeldolgozások. 20.54 Gordonkázás. 22.20 Szimfonikus zene. 23.46 Nóták. PETŐFI 8.05 Nóták. 9.25 Monológ. 9.30 Derűre is derű. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Magyar fúvószene. 12-33 Arcképek a jugoszláv irodalomból. 12.50 Kamaramuzsika. 13.28 Állatbarátoknak. 13.33 Zongoramuzsika gyermekeknek. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Filmzene. 18.50 Daloló, muzsikáló tájak. 19.15 Kegyetlenség és civilizáció. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Barbara tejbár (Zenés játék). 21.42 örökzöld dallamok. 22.43 Egy óra dzsessz. 23.43 László Margit énekel. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00_től: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi A hires római ügyvéd várószobájában az ügyjelek gondterhes arccal várják, hogy kinyíljék az ajtó, s az ügyvéd kiszóljon: „Kérem a következő ügyfelet!” Egyszerre csak jelcsapódik a külső ajtó, átvíharzik a helyiségen egy karcsú, szép és szemlátomást izgatott nő, és soron kívül berohan az ügyvéd dolgozószobájába. — Mit óhajt, asszonyom? — kérdi az ügyvéd, s feláll az asztal mellől. — Egyelőre még, sajnos, kisasszony vagyok — igazit, ja helyre a hölgy. — Sandra a nevem. Mondja, kérem, ügyvéd úr, mit gondol: joga van egy fiatalembernek ahhoz. hogy előbb házassági ígéretet tegyen egy lánynak, azután vedig visszaszívja az ígéretét? — Nyugodjék meg. kisasz- szony. foolaljon helyet — így az ügyvéd. Tenyerével lesimítja ezüstösen csillogó haját és megkérdi ' — Ez n lány — nyilván ön. ugyebár? Sandra helyeslőén bólint. — Hm ,.. Jogi szempontból nem tehet ilyesmit a vőlegénye ... Hacsak el nem hidegült ön iránt. De ahogy önt látom, ez teljességgel lehetetlen! — Szíö sincs róla, változat, latiul szeret. Az egyetlen akadály: az apja! Az ügyvéd gúnyosan elmosolyodik: — Már megbocsásson, de miféle nyavalyás vőlegény az ilyen? Bezzeg, ha az ö helyében volnék, semmi sem tudna megakadályozni abban, hogy feleségül vegyem önt!... — Jó, jó, de én szegény lány vagyok ... — ő pedig vagyonos családból való? A régi história! Annál inkább köteles állni a szavát. — De hogyan vegyen el, ha az apja határozottan ellenzi? — Nagykorú a vőlegénye? A lány bólint. — Akkor semmi szüksége apai beleegyezésre. — De az artja kitagadhatja az örökségből — Lárifári! — kiált fel az ügyvéd, s népszónok pózába vágja magát. — Az ön fiát mindenkor megilleti a vagyon egy bizonyos része. — Sajnos, a vőlegényem annyira fél ez apjától, hogy inkább feláldozza a boldogságát, mintsem felbőszítse ezt a fenevadat! Az ügyvéd, aki őszintén meghatódott a szépséges Sandra szempilláin csillogó k0nnycse.jp láttán, átöleli a lány vállát: — Ne izgassa magát, kisasszony: legyőzzük mi ezt az alakot! Van bizonyítéka arról, hogy a fia megkérte a kezét? Levelek, tanúk? Van? Akkor remek! A kedves papa semmit sem tehet! Mar. kunkban van a legény! Bebizonyítjuk, hogy maga a házasság reményében felmondta az állását. — De hiszen én ... — Nem számit! — az ügyvéd végig sem akarja hallgatni. — Hiszen felmondhat, ta az állását? Azonkívül a vőlegénye visszalépése aláásta az ön egészségi állapotát ... — De hiszen én makk- egészséges vagyok... — Nem tesz semmit! Ezt csak úgy gondolja! Nemcsak én, hanem bárki, még egy középszerű ügyvéd is be tudja bizonyítani a tárgyaláson, hogy maga idegkimerültségben szenved! Hej, megfizet ezért a maga vőlegénye, illetve a kedves papája! Szinte látom ezt az úgynevezett apát: zsugori, önző fráter, arcára ráfagyott a savanyú mosoly! — Ugyan dehogy! Éppen ellenkezőleg: általában sokkal rokonszenvesebb, mint amilyennek a fia mondja. — Hm ... Akkor se engedjen a szánalom érzésének, a külső gyakran csalóka. Kétmillió Urát követelünk ettől a fösvény alaktól a magának okozott erkölcsi kár fejében! Még ha csak másfél milliót vasalunk is ki belőle, maga ebből a pénzből pompás lakodalmat csaphat a pipogya vőlegényével! — Másfél millió túl sok. Az első időre félmillió is elég lesz nekünk... * — Eszébe se jusson kevesebbet elfogadni! A mai infláció mellett! Hallgasson rám, és akkor az esküvőn én mondom az első pohárköszöntőt a bájos menyasz- szonyra! — Hát jő. Másfél millió elég lesz nekünk. Befizethetünk lakásra, valami bútort is szerezhetünk belőle ... Legfontosabb az, hogy ön mi- nél hamarább ideadja nekünk ezt a pénzt! — De miért én adjam a pénzt? Sandra cuppanós csókot nyom az ügyvéd arcára és nevetve mondja: — Ö, elfelejtettem említeni, hogy a vőlegényem: az ön fia! De mi lelte, kedves uram?... Bosszul van?... Fordította: Cellért György Zsuzsa — Boszorkányperek Miskolcon — Kunt Ernő muzeológus előadása — 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Pedagógiai Társadalmi Bizottság megbeszélést tartott — Versenytárgyalás a miskolci Beruházási Vállalatnál) — A dzsessz kedvelőinek — Hírek, lapelőzetes... Ta 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 11.40 Idesüss! 13.45 Iskolatévé. 16.35 A nyelv világa. 17.10 Légigyalogság. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Új kazán a régi gyárban. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Donna Juanita hét kalandja (NDK ' tévéfílmsorozat). 21.Ó0 Filmszem. 21.50 Indiai találkozások. 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20 01 A városról. 20.20 Fernand Raynand pantomimműsora. 20.40 Tv-híradó 2. 21.05 Az operáció (Belga film). Mifinnf eiïn É3% 1978. október 3.. kedd i I