Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

Á pont még mindig hiányzik Az idén végeznek az első üzemszervező üzemmérnökök a gyöngyösi főiskolán. Ez az alaphelyzet. Éppen ezért az ember azt hinné, hogy már országos rendelkezések szü­lettek arról, ml' legyen ezek­kel a fiatal szakemberekkel, milyen beosztásba kerülhet­nek a mezőgazdaság különbö­ző üzemeiben, milyen felada­tokat lehet és kell rájuk bíz­ni és így tovább és így to­vább. Ez a rendelet még sehol nincs. Tehát hiányzik az a bizonyos pont a mondat vé­géről. — Tulajdonképpen nem késtünk még el, hiszen az iskolai év végéig jut még erre idő — mondja biztatóan dr. Szemes Lajos, a gyöngyö­si főiskola új igazgatója. Igaza van, de éppen a ti­zenkettedik óra következik. O — Mire volt lehetősége az alatt a több mint két hónap alatt, amióta átvette ennek a felsőoktatási intézménynek az irányítását? — Mindenekelőtt igyekez­tem „felkészülni”. Azt is mondhatnám, éjt nappallá téve olvastam, bújtam a kü­lönböző iratokat, hogy meg­ismerjem az előző évek tör­ténelmét. Ugyanakkor arra is módom nyílt, hogy a fő­iskolánk további perspektí­váit is átfoghassam. — Azt szokták mondani, új vezető új módszereket és intézkedéseket is hoz. — Nekem most egyetlen fontos feladatom van: meg­erősíteni mindazokat, ’ akik bizonytalanok voltak jövő­jük felől. Nyugodt alkotói és oktatói légkört kell teremte­ni. Ez nem zárta ki, hogy az intézeten belül bizonyos, nem lényegbe vágó módosításokat ne hajtsunk végre. Például a tanszékek között levő lét­számbeli aránytalanságokat meg kellett szüntetni. — Véleménye szerint ho­gyan fogadták a főiskola ok­tatói, dolgozói? — Meggyőződésem, hogy kölcsönös elégedettség ala­kult ki közöttünk. A tanév­nyitó tanácskozásunkon el­mondtam, hogy elég riasztó véleményeket hallottam elő­zetesen a gyöngyösi főisko­lán uralkodó nézeteltérések­ről. Egyik országos vezetőnk ugyan előre óvott a tények ismerete nélküli következte­tésektől, mondván, a körül­mények tették olyanokká a gyöngyösi főiskola oktatóit, amilyenek voltak, hiszen annyi bizonytalanság terhelte a munkájukat, életüket, ami­ket nyomtalanul nem lehe­tett elviselni. Nekem munka- módszerem a kollektív veze­tés. Sokat tárgyaltunk a párt- és szb-titkárral, a he­lyetteseimmel, de megérte a fáradságot. Azt hiszem, en­nek is köszönhető, hogy egé­szen másként vélekednek je­lenükről is, jövőjükről is ma a tanárok, mint ahogy ko­rábban vélekedtek. Ahhoz, hogy a szakember- képzés felelősségteljes mun­kája folyamatosan és eredmé­nyesen hassa át az intézetet, mindenekelőtt a tanárok, ok­tatók közérzetének kiegyen­súlyozottsága szükséges. .Az alapokat tehát már megteremtették. O Járjuk körül egy kicsit az oktató-nevelő munka gyön­gyösi helyzetét. Ne tessék meglepődni: tan­terv még nincs. Tankönyvek és jegyzetek még nincsenek. A kecskeméti főiskolával még nem kötötték meg a szerző­dést, amelyben rögzítették volna, hogyan szabályozzák a két intézet közötti együtt­működést. Ugyanis a har­madéves szőlészek átjönné­nek Kecskemétről Gyöngyös­re és itt államvizsgáznának. Hogy maga ez a váltás meny­nyi kérdést fogalmaztat meg, nem kell hangsúlyoznunk. - Abban a bizonyos alapok­mányban, amely rögzítette a gyöngyösi főiskola új státu­szát, ott van: a hegyvidéki szőlőtermesztésre a kecske­méti főiskolásokat ebben, a mátraalji városban készítik fel', több ok miatt is. Még mindig hallhatóK olyan hangok, amelyek ezt az elképzelést nem tartják eléggé reálisnak. Igen, le­het hivatkozni akár pedagó­giai elvekre is, de a legaggó- dóbbnak tűnő fogalmazás mögött is ott sejlik az a bizo­nyos presztízs, amely a már kialakult gyakorlat alapján visszahőköl mindenfajta vál­toztatástól. Ha úgy tetszik, azt mond­hatjuk: még egy év áll ren­delkezésre ahhoz, hogy ebben a kérdéssorban is rendeződ­jék minden. Ne lepődjék meg senki, sokszor elhangzik ez a meg­jegyzés a gyöngyösi főisko­lán, ha valami szóba kerül: még egy év. Például akkor, ha arra gondolnak, mi lesz a végzett szakemberekkel? Hol fogadják őket? Milyen mun­kakörre alkalmasak a gazda­ságokban ? Dr. Szemes Lajos készsége­sen segített a válaszok meg­fogalmazásában. Induljunk ki az elnevezésből: üzemszerve­ző. Tehát nem az egész gaz­daságot, hanem annak egyik részlegét szervezi, ott lát el bizonyos feladatokat a gaz­dálkodási tevékenység, a gazdálkodási folyamat kor­szerűsítésében. Legyen bár a mezőgazdaság akármelyik ágazatáról szó, hiszen ezek a most végző és az utánuk következő szakemberek álta­lános mezőgazdasági ismere­teket is elsajátítanak, tehát a növénytermesztést is, az ál­lattenyésztést is, a kertésze­tet is. Hangsúlyozottan emelte ki dr. Szemes Lajos, hogy nem valamilyen beosztásra készí­tik fel a hallgatókat, hanem különböző szervezési felada­tok ellátására. Ha kell, akár az állattartás irányítását is rájuk bízhatják. De felesle­ges luxus lenne nem a szer­vezésben hasznosítani tudá­sukat. i Olyan sokszor mondjuk: mezőgazdaságunkban is a kulcskérdés a korszerű gaz­dálkodás. Egy sor területen ezzel már nincs gondunk. Ki­alakítottuk a különböző ter­melési rendszereket, a ba­romfitenyésztésben már szin­te az egész világnak 'példát mutatunk és a növényvédel­münk is ebbe a sorba tartó­Megjelent az őszi Kertbarát Magazin A gyümölcsfák, díszfák, cser­jék ültetését, a szőlő telepí­tését tárgyalja részletesen a Kertbarát Magazin most megjelent őszi száma. Taná­csokat ad arra is, hogy mi­lyen zöldségféléket lehet még az ősszel elvetni. Sok kertészkedőnek okoz gondot, hogy miként rendez­ze kertje felszínét, hogyan OM&M& 1978. október 19., csütörtök tegye a talajt termőképessé. Ezekre is válaszol a Kert­barát Magazin. A világhírű tokaji borról és az óriás hordókról olvas­hatnak az érdeklődők. Drahota Andrea színmű­vész kertjét, egy szépj tiha­nyi kertet és külföldi kerte­ket mutatnak be a színes felvételek. Befőzési tanácsok, a mak­ramé készítésének leírása, beszerzési tanácsok, gyer­mekrovat és keresztrejtvény egészíti ki a színes, olvas­mányos őszi Kertbarát Ma­gazint. zik. Elég azonban csak any- nyit mondani: szarvasmarha- tenyésztés, hogy kitessék, vannak még mindig tenniva­lóink. O — Honnan ez a fűtöttség, amikor az üzemszervezésről esik szó? — kérdeztük dr. Szemes Lajost. — Amióta végeztem az egyetemen, 1952 óta ebben a körben munkálkodom. Friss diplomás voltam, amikor Gödöllőn az új szervezésű üzemszervezési karon .már oktattam. Bár a közgazdasági egyetem mezőgazdasági sza­kán végeztem, még ma is el­akad a lélegzetem, ha eszem­be jut, hogy azonnal egy új szak tanársegédje lettem. Nem is tudnám az életem el­képzelni üzemszervezési fel­adatok nélkül. Majdnem félszáz írása je­lent meg a különböző szakfo­lyóiratokban, emellett a szov­jet szakirodalomból több vá­logatást is közreadott. Hat évvel azután, hogy elhagyta az egyetemet az újdonsült diplomás, már elnyerte a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa címet. Gödöllő után többféle beosztásban dolgozott, legutóbb a zsám- béki intézet vezető tisztségét cserélte fel a gyöngyösi főis­kola igazgatói székével. Felesége Pesten dolgozik, dí mihelyt lakáshoz jutnak Gyöngyösön, a család újra együtt lesz. — Mennyire sikerült beil­leszkednie az új környezeté­be? — A megyei és a városi vezetők közül már többel volt alkalmam és lehetőségem tár­gyalni. De még vannak itt is kötelezettségeim. A gödöl­lői egyetem élére is új rek­tor került. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy az anya- intézménnyel is megfelelőek a kapcsolataink. Itt jutott eszünkbe, hogy dr. Cselőtey László rektor a gyöngyösi tanévnyitó értekez­leten nemcsak jelen volt, ha­nem elmondta az elképzelé­seit is, erőteljesen hangoztat­va, hogy a két intézmény kö­zött jó munkakapcsolatnak kell kialakulnia, aminek megteremtésében ő szorgo­san tevékenykedik majd. Azt is elmondhatjuk, hogy október elején, kissé szokat­lan módon, a gödöllői mező­gazdaságtudományi kar tan­székvezetői Gyöngyösön ta­nácskoznak majd, ezzel is le­AKI NEM TUD 5PANÏ01UL... Ez a kissé szomorú, kissé vidám és persze tanulságos história egy közismert hölgy­gyei esett meg. Hányszor gyö­nyörködtünk páratlan játé­kában, a legjobb hollywoodi filmekben! Éppen ezért ne említsük a valódi nevén. Egyszerűen Rosalindának fogjuk hívni. Nos hát, Rosalinda szép és irigylésre 'méltóan tempera­mentumos volt. Állandóan hódolók rajzottak körülötte, (Fofó: Szabó Sándor) hetőséget nyújtva ahhoz, hogy a mátraalji főiskola ve­zetői bekapcsolódhassanak ebbe a munkába. O Óvatos becslések szerint is mintegy ezerötszáz szervezé­si szakember hiányzik a me­zőgazdasági nagyüzemekből. Korábban Gödöllőn kívül még három városban folyt ilyen jellegű oktatás, de a módosított profil gazdája a gyöngyösi főiskola lett az üzemmérnökök képzésében. Az adatok azt is jelzik, hogy a nappali tagozat mel­lett szükség lesz a levelező oktatás kialakítására is, amelynek kezdetét 1979 őszé­re teszik. Arra is készülnek, hogy a végzettséggel nem rendelke­ző, különböző szintű termelő­szövetkezeti vezetők részére [ lehetővé tegyék az oklevél megszerzését. Egyelőre nem az ország egész területéről oktatnának már munkavi­szonyban levő dolgozókat, hanem csak a szűkebb kör­nyezetből. \ A feladat tehát sokrétű, de a jó végrehajtáshoz az is kell, hogy a gazdaságokkal szoro­sabb kapcsolatokat alakítsa­nak ki. A főiskola oktatói te­hát mostanában sokat jön- nek-mennek, járják az üze­meket és agitálnak és ma­gyaráznak és sok-sok kérdés­re válaszolnak. Ok is arra törekszenek, hogy azt a bizonyos pontot mielőbb ki lehessen tenni a mostani kérdőmondatokra • adott, megnyugtató válasz végére. G. Molnár Ferenc mégpedig csapatostul: öreg és ifjú lovagok, kövérek és soványak, szakállasok és csu­pasz képűek. Héthez már si­került is férjhez mennie. Természetesen nem egyszer­re, hanem egymás után, szép sorjában. És mivel Rosalin­da, mint már említettük, roppantul elbűvölő és tempe­ramentumos teremtés volt, minden házassága feltétlenül válással végződött. Mindez persze őrülten kellemetlen volt, annál inkább, mert vég­telenül unalmas bírósági pe­rekkel, botrányszagú újság­hírekkel, pletykákkal ’ járt együtt, no meg — ami a leg­rosszabb — a tartásdíjért ví­vott állandó csatákkal. — Mitévő legyek? — kér­dezte Rosalinda az ügyvéd­jétől, amikor a hetedik fér­jétől való elválás ügyében felkereste. — Hiszen én any- nyira igyekszem! Ügy szeret­ném, hogy minden a legjob­ban sikerüljön... Talán va­lamilyen velem született fo­gyatékosságaim vannak? — Semmilyen fogyatékos­ságot nem látok önnél, drága asszonyom — válaszolta a fiatal ügyvéd, és perzselő pillan'-íst vétett Rosalindára. — ön elbűvölő ember — mosolygott Rosalinda —, de ez mit sem változtat a hely­zeten. Szeretnék minél ha­marább és unalmas formasá­gok nélkül elválni. Egyetlen napig sem tudok ezzel az alakkal együtt élni. Az ügyvéd néhány percig próbálta emlékezetébe idézni a törvények megkerülésének minden lehetséges módját — Javul az őszi egészségügyi ellátás minősége Heves megyében Nincs, olyan ember, akinek hosszabb-rövidebb idő során valamilyen ok miatt ne len­ne szüksége egészségügyi el­látásra. Éppen ezért senki számára sem közömbös, hogy mennyi idő alatt, s milyen körülmények között kerül orvos elé, másképpen fogalmazva, hogy milyen szűkebb pátriájának egész­ségügyi alapellátottsága. Megyénkben az utóbbi esz­tendőkben az alapellátás. — mely a körzeti orvosi, kör­zeti gyermek- illetve fogor­vosi, valamint az üzemor­vosa szolgálatot foglalja ma­gába — mennyis-égében és minőségében is sokat fejlő­dött. Nap mint nap tapasz­talni, hogy a rendelőkben csökkent a zsúfoltság, az or* vos több időt tud egy-egy betegre fordítani. Az úgyne­vezett alapellátás hálózatá­nak jelentős bővítésére így az elkövetkező időben nem is lesz szükség. Gond azon­ban, hogy a falvakban ma még kevés a fogorvos. A számok azt jelzik, hogy a megye e tekintetben jóval az országos színvonal alatt marad. S nemcsak a hiány­zó szakemberek miatt, ha­nem azért is, mert a rende­lők gépeinek nagy része ma már korszerűtlen. Kicserélé­sük a következő évek egyik leglényegesebb feladata. Át­menetileg nehézséget okozott az is, hogy a falusi fogorvo­si szolgálat a helyi tanácsok hatáskörébe került, így nem sikerült a folyamatos anyag- ellátásról mindenütt gondos­kodni. . Minden tekintetben jobb ä helyzet azonban a körzeti orvosi rendelőkben. Az utóbbi években csökkeni íz üres állások száma, nőtt vi­szont az itt dolgozók szak* mai színvonala. Egyre több a belgyógyász, sebész, illet­ve az általános orvosi szak- képesítéssel dolgozó orvos, örvendetes tény az is, hogy egyre több orvosnő vállalko­zik a körzeti munkára. E rendelők alapfelszerelé­se is megfelelőnek mondha­tó. Az elmúlt két esztendő­ben például az Egészségügyi Minisztérium mindenhová juttatott készenléti táskát, emellett ma már biztosított a balesetek azonnali ellátá­sának helyi feltételei is. Ez időszak alatt .került sor ezenkívül az egyszbr haszná­latos, korszerű injekcióstűk bevezetésére is. Gond azonban, hogy a to­vábbi fejlesztéseknek sok helyütt gátat szab az intéz­mények szűk alapterülete. A tanácsok jelentős erőfeszíté­seket tesznek az épületek korszerűsítésére. Több hely­ségben, — így Gyöngyösön, Detken, Lőrinciben is — egészségügyi kombinátot lé­tesítettek. Másutt új munka­helyeket rendeztek, illetve rendeznek be. Az egészségügyi alapellá­tás fontosságát mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy vizsgálatát a napokban a Heves megyei tanács e terű. létén illetékes állandó bi­zottsága is napirendjére tűz­te. A Megyei Könyvtáriján: Új szolgáltatás Szakdolgozatokhoz, disszer­tációkhoz vagy a tudomá­nyos és kutatómunkához nélkülözhetetlenek a legkü­lönfélébb statisztikák, ada­tok, szakcikkek. Mindezeket kimásolni, összegyűjteni igen időigényes, fárasztó munka. Egy ügyes szerkezet segítsé­gével azonban csupán per­cekre van szükség és a ki­választott írás a rendelke­zésre áll. Ilyen gépet kapott aján­dékba a Megyei Könyvtár az idén a Kulturális Miniszté­riumtól. Az olvasók számá­ra az egri bibliotéka doku­mentumairól — cikkekről, könyvrészietekről — olda­lanként négy forintért ké­szülhet másolat a helyszínen. Természetesen elsősorban azokból a kötetekből — fő­ként a szakirodalom vagy a tudományos művek — lehet kimásol tatni, melyek nem kölcsönözhetők. Az olvasók, a kutatók az új szolgáltatást januártól ve­hetik igénybe. aztán hirtelen a homlokára csapott. — Heuréka! — kiáltott fel. — Azt hiszem, megtaláltam a megoldást! — Mondja már! — sürget­te Rosalinda, és közben ide­gesen keresztbe tette a lábát. — Ha meg akarja gyorsíta­ni az ügyet, és el akarja ke­rülni a hosszas huzavonát, akkor repüljön Mexikóba. Ott minden hercehurca nél­kül nyélbe lehet ütni a vá­lást. Csak meg kell jelennie bármelyik vidéki kisváros elöljáróságán — és minden el van boronáivá. — De hiszen én egy kukkot sem értek spanyolul! — aka­dékoskodott Rosalinda. — ö, ez nem baj. Mivel ön minden esetben hajlandó a válásra, elegendő, ha csak igennel válaszol. — De hogy van spanyolul „igen”? — kérdezte a tem­peramentumos Rosalinda. — Si — felelte örömmel a fiatal ügyvéd. Rosalindának így nem ma­radt más választása, mint hogy köszönetét mondjon a jó tanácsért, és még aznap elrepült Mexikóba. Az a városka, ahová érke­zett, valóban eldugott kis vidéki zug volt. Mégis akadt benne mozi, és ott — a kö­rülmények tragikus összeta­lálkozása révén — éppen egy olyan film ment nagy siker­rel. amelynek főszerepét Ro­salinda játszotta. A híres szí­nésznő váratlan meg t lenese városszerte /Valóságos szenzá­ciót keltett. A polgármester — égő szemű és fényes hajú, apró termetű úriember —' mély meghajlással üdvözölte Rosalindát. Szenvedélyesen, meggyőzően és a maga mód­ján szépen is beszélt — de spanyolul, Rosalinda pedig egy árva szót sem értett be­lőle. Amikor a polgármester befejezte a mondanivalóját, ő csak hálásan elmosolyo­dott és ezt rebegte: „Si”. A jelenlevők arca felragyo­gott. Rosalindát az elöljáró­ságra kérették, és megkezdő­dött a válóper. A terem zsú­folásig megtelt kíváncsisko­dókkal. A pöttöm polgármes­ter személyesen vezette a tárgyalást. Egy sereg külön­féle kérdést tett fel Rosalin­dának, ő pedig válaszul csu­pán bájosan mosolygott és minduntalan ezt ismételget­te:. — Si, si, si... A polgármester végül fel­állt, mélyen belenézett Rosa­linda szemébe és feltette az utolsó kérdést. — Si! — válaszolta vidá­man, készségesen a színész­nő. A közönség tapsviharban tört ki, az emberek izgatot­tan kiabáltak valamit, s a magasba dobálták a sapká­jukat. . — Mi történt? — kérdezte Rosalinda a szomszédjától, aki valamicskét tudott ango­lul. — Már elváltam? — Elvált? — csodálkozott az. — Éppen ellenkezőleg! Ettől a perctől kezdve ön a mi polgármesterünk törvé­nyes felesége! / (Gellért György fordításai t

Next

/
Oldalképek
Tartalom