Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Az események— címszavakban: HF "7Ö: Damaszkuszban közzéteszik a Szilárdság Front nyolcpontos akcióprogramját — Rögtönítélő bíráskodás Rhodesiában — Tüme9es letartóztatások, fokozódó terror Nicaraguában KEDD: Folytatódik az általános vita az ENSZ közgyűlésében, Grorniko szovjet külügyminiszter felszólalása — Elhúzódó, kormányválság Portugáliában zRDAt Külügyminiszterünk, Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben < — Az izraeli parlament megszavazza a Sinai-települések < felszámolását (SÜTÖRTOK: Brezsnyev amerikai üzletembereket fogad — Carter sajtó- < értekezlete — Becsben megnyílik a haderőcsökkentési tár- < gyalások 16. fordulója — Dél-Afrikában Bothá hadügyminisztert jelölik Vorster helyére PÉNTEK: Huszonhat nappal trónralépése után meghalt I. János-Pál 1 pápa — A Biztonsági Tanács ,ENSZ-erőket és ellenőröket1 küld Namíbiába, a választások ellenőrzésére — A Francia 1 KP Központi Bizottsági ülése SZOMBAT: A szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozások után, Washingtonban Carter fogadja Gromikót — Apartheid ellenes világkonferencia az indiai fővárosban A hét 3 Nemhiába szerepel már a 33-as sorszámnév az ENSZ- közgyűlési ülésszakok jelzésére, e tanácskozásoknak kialakult hagyományai vannak. Miután megválasztották a vezető testületeket és véglegesítették az egyre terebélyesedő napirendet, az általános vita adja meg a politikai alaphangot. Rendszerint a külügyminiszterek, de időnként állam, és kormányfők használják fel ilyenkor a világszervezet szószékét arra. hogy felvázoljak országuk legfontosabb külpolitikai törekvéseit. Az e'-ső felszólaló, s így volt ez a most záródó héten is, mindig Brazília képviselője: az „idők kezdetén” ugyanis, amikor az ENSZ tagállamai, nak száma a jelenleginek csupán egyharmada lehetett, ez a dél-amerikai ország volt az első az ábécé-sorrendben. Azóta már jó néhány „a” betűs ország helyezkedik el a padsorokban, de a nyitás szokásjoga megmaradt Brazíliának. 1. Mi jellemzi az ENSZ általános vitáját? Az igazsághoz tartozik természetesen, hogy a világ nem a brazil felszólalást figyelte a legnagyobb érdeklődéssel. hiszen — többek között — ezen a héten illette a szó Gromiko szovjet, Vance amerikai, Cwen brit és Huang Hua kínai külügyminisztert. s a rangos névsorban ott szerepelt Púja Frigyes magyar külügyminiszter is. Az általános vita jól mutatja a világ kellemesebb '•agy kellemetlenebb közérzetét. A nemzetközi helyzet legfontosabb vonásai ezért pontosan visszatükröződtek az ENSZ-palotában is, kitűnt. hogy valóban kritikus szakaszhoz érkezett az enyhülés folytatásáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harc és sürgős megoldást várnak a válsággócok problémái. A szocialista külügyminiszterek beszédei kifejezhették azt a véleményt, hogy adottak a továbblépés lehetőségei, nem zárultak be a békés egymás mellett, élés kapui, a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok megfelelő feltételeket biztosítanak a kibontakozáshoz. Ugyanakkor szembe kell nézni bizonyos negatív tényekkel. Például azzal, hogy az Egyesült Államokban és egyes NATO-országokban megerősödtek a hidegháborús hangok; Peking politiká. ja veszélyezteti az egyetemes békét, s különösképpen növeli a feszültséget Délkelet- Ázsiában; vagy a legutóbbi Camp David-i alku következményeivel. amelyek során igyekeznek gondosan megkerülni a Közel-Kelet rendezésre váró feladatait. W?S. október 1., vasárnap kérdése A szocialista országok képi- viselői azonban nemcsak egy reális helyzetértékelés igényével léptek fel az ENSZ- ben, hanem megerősítették korábbi, konstruktív javaslataikat, s új kezdeményezéseket tettek. Jól kiegészíthette az eddigi leszerelési indítványokat az a szovjet elő. terjesztés, hogy biztosítsanak mindenirányú garanciákat az atomfegyverekkel nem rendelkező, s a területükön atomfegyverzettel állomásozó külföldi csapatokat sem elfogadó országoknak. Egy ilyen rendelkezés jóváhagyása megerősítené a kiterjedt területek atommentesítésének irányzatát, fokozná az atomsorompó-szerződés érvényét. jó hatást gyakorolna a leszerelési tárgyalásokra. Szovjet részről ezzel messzemenően figyelembe vették az atomfegyverekkel nem rendelkező országok többször kifejtett igényeit és aggályait. Ha mások is így járnak el, a megegyezésnek nem lenne akadálya.,.. 2. Miről folynak a szovjet —amerikai tárgyalások? A New York-i üvegpalotában — az ülésterem mellett — lázas munka folyik a különböző különtermekben. A Camp Davidben Carter amerikai elnök közreműködésével létrejött megállapodásokat a damaszkuszi csúcsértekezlet résztvevői teljes mértékben elvetették. A szóhasználatot tekintve példa nélkül álló visszautasításban és bírálatban részesült Anvar Szadat egyiptomi elnök. A konferencia házigazdája, Hafez Asszad Szíriái elnök megnyitó beszédében így jellemezte: „Szadat elárulta az arabok ügyét, különbékét kötött Izraellel, hátat fordított az araboknak, az arab történelemnek”. Megállapítva, hogy a Camp Davidben létrejött két keretmegállapodás olyan behódolást jelent Izrael és imperialista pártfogója, az Egyesült Államok előtt, amely teljességgel elfogadhatatlan az arab nemzet számára, a csúcsértekezlet akciótervet fogadott el a Pax Americana meghiúsítására. A résztvevők elhatározták. hogy megszakítják a diplomáciai és gazdasági kávézókban, folyosókon, s fontos megbeszélések zajlanak az ENSZ-missziók épületeiben is. Sor került két hosszabb Gromiko—Vance találkozóra, majd a szovjet külügyminiszter Washingtonba utazott, hogy párbeszédet folytasson Carter elnökkel is. A fő téma változatlanul a SALT. Amennyiben hitelt lehet adni a kiszivárgott híreknek, a második stratégiai fegyverkorlátozási egyezmény szövege 95 százalékban már készen áll. Igaz, a megmaradt öt százalék nem egyszerűen mennyiségi, hanem minőségi problémát képez : új fegyverek végleges beillesztése, a rakétacsaládok korszerűsítésének kérdése és hasonló témák várnak megoldásra. Ezen dolgoznak a hétről hétre Géniben összeülő kiváló szakértők, legutóbb az amerikai delegáció vezetője. Warnke utazott Moszkvába s most nyilván Gromiko tolmácsolja majd a szovjet álláspontot. A derűlátók úgy vélik, Hogy még az idén tető alá lehetne hozni a megállapodást, mások óvatosabbak s utalnak rá, hogy immár négy esztendő telt el eredménytelenül a vlagyivoszto- ki keretszámok elfogadása óta. Előrejelzést adni nem lehet, hiszen amikor ezeket az újságpéldányokat nyomják, még tanácskozhatnak Washingtonban... A fegyverkezéstechnikai kérdések valóban nagyon bonyolultak s a fegyverek fejlődésével egyre nehezebben megoldhatók. Mégis kijelenthetjük, hogy a legösz- szetettebb problémák Is rendezésre kerülhetnek, ha erre igazi szándék mutatkozik. A Szovjetunió a tárgyalások kezdete óta kész erre, e törekvése Brezsnyev bakui és Gromiko ENSZ-beli beszédében ismét megerősítést nyert. A jelek viszont azt mutatták, hogy az amerikai vezetésben nem dőlt el a vita: akarnak, vagy nem SALT-megegyezést. Talán a Carter—Gromiko találkozó után világosabbak lesznek majd ezek a frontok. 3. Mit jelent az újabb forduló Bécsben? A SALT a kérdések kérdése, hiszen a legérzékenyebb területen, a nukleáris fegyverzet vonatkozásában nyitná meg a korlátozás, szabályozás és csökkenkapcsolatokat Egyiptommal; szorgalmazzák az Arab Liga és szervezetei székhelyének Kairóból való áthelyezését; Asszad elnököt megbízták azzal, hogy keresse fel az arab országokat s igyekezzék elnyerni támogatásukat a damaszkuszi határozatokhoz, valamint vitassa meg velük az egyiptomi kormányt kirekesztő arab csúcsértekezlet megtartásának lehetőségét; javasolták a front országainak, hogy erősítsék kapcsolataikat a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, s a csúcsértekezlet résztvevői megbízták Asszad elnököt, hogy nevükben lépjen érintkezésbe a szovjet kormánnyal; fenntartás nélküli támogatásukról biztosították a PFSZ-t és elsőrendű feladatnak minősítették az Izraellel immár egyedül konfrontáló Szíria katonai és gazdasági megerősítését. Figyelemre méltó, hogy az „ötök” nemcsak általánosságban ítéltek el az Közel-Kelet Zsákutca és Az egyre mélyebb zsákutcába torkolló szadati különutas politikából származó veszélyek elhárításának útját-módját keresték az elmúlt hét folyamán Damaszkuszban összegyűlt négy arab ország — Szíria, Líbia, Algéria és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság —, valamint a Palesztinái Felsza- hadítási Szervezet vezetői. Az ón. Szilárdság Frontjának tagjai tanácskozásukon kidolgozták közös stratégiájukat, amellyel az arabok igazságos ügye és az átfogó közel-keleti bekerendezés ellen intézett legújabb amerikai—izraeli— egyiptomi kihívással szemben kívánnak fellépni. tés útjait. A SALT azonban korántsem az egyetlen leszerelési téma s ezért kísérte fokozott érdeklődés a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások tizenhatodik fordulójának megkezdését. A jó öt éve tartó megbeszélések keretében a szocialista országok olyan új, kompromisszumos tervet terjesztettek elő júniusban, amely magába foglalta a korábbi nyugati véleményeket, ellenvetéseket is. így a szocialista országok elfogadták azt a nyugati kívánságot, hogy a közép-európai stratégiai térségben mindkét katonai szövetség tagállamai azonos szintű fegyveres erőkkel rendelkezzenek; konkrét indítványokat tettek a haditechnika (páncélosok, repülőgépek, atomrakéták) csökkentésére s észszerű elképzeléseket vázoltak fel a részletes menetrendre. Közzétették a szükséges létszámadatokat is, amelyekből kiderülhetett, hogy a NATO és a varsói szerződés csapatkontingensei nagyjából azonosak az érintett térségben. Jogos volt a kíváncsiság tehát, hogy az eltelt gondolkodási idő nyomán, milyen lesz a nyugati reagálás a szocialista javaslatokra. Az érdemi állásfoglalás egyelőre késik; Ügy tűnik, hogy nyugati részről sem tagadhatják a szocialista tervek jelentőségét, ám a gyakorlati megegyezés elől kitérnek. Hivatkoznak például a létszámadatokban való egyet nem értésre s olyan követeléssel lépnek fel, hogy a szocialista oldalon 150 ezer fővel nagyobb legyen a csökkentés, mint a nyugatin. Ez természetes elfogadhatatlan s nem más, mint a korábbi „díszparitásos” leszerelés felmelegítése. Vannak jelei az időhúzásnak is. Miközben az atlanti or_ szágok egy helyben topognak, a szocialista országok újabb kiegészítéssel támogatták meg tervüket: mondják ki; hogy már a béosi tárgyalások ideie alatt sem emelik a szembenálló felek fegyveres erőik és fegyverzetük színvonalát Közép- , Európában. Ez ismét kínos NATO-dilemmát eredményez, hiszen éppen a tavaszi NATO-tanácsülés fogadott el ajánlásokat újabb nagyszabású fegyverkezési tervek végrehajtásáról... Réti Ervin kiút Egyesült Államok politikáját, hanem megállapították: Washingtont immár nem közvetítőnek, hanem ellenségnek tekintik. Nem változtatott ezen az sem. hogy a csúcstalálkozó után Asszad elnök szóba állt az USA képviselőjével, Cyrus Vance külügyminiszterrel, aki előzőleg Jordániában és Szaúd- Arábiában próbálta „eladni” a Camp David-i megállapodásokat s e célból érkezett Damaszkuszba is. Itt azonban határozott, a minicsúcsértekezlet döntéseivel összhangban levő választ kapott: Szíria teljes egészében elutasítja a Camp David-i egyezményeket, mert — mint Asszad elnök kifejtette — ezek kizárólag Izrael érdekét szolgálják. Vance-nek egyébként nem sikerült meggyőznie Camp David „igazáról” az Egyesült Államokhoz sokkal barátibb szálakkal kötődő Jordániát és Szaúd-Arábiát sem. Az amerikai részről reá kifejtett erős nyomás ellenére, Husszein jordániai király nem volt hajlandó csatlakozni a Camp David-i megállapodásokhoz, amelyek pedig — legalábbis a Cisz- jordániára és gazai övezetre vonatkozó egyezmény — nélküle bajosan valósíthatók meg. Husszein személy szerint talán hajlana is a csatlakozásra, nem zárható tehát ki ez a lehetőség, de jelenleg nem engedheti meg BT-határozai Namíbiáról NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken megszavazta azt a Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár által korábban kidolgozott tervezetet, amely a namíbiai rendezést célozza. A határozat a világszervezet felügyelete mellett megtartandó választásokat irányoz elő Namíbiában és semmisnek nyilvánítja mindazokat az egyoldalú intézkedéseket, amelyeket a dél-afrikai rezsim próbál Namíbiára rákényszeríteni. A pénteki szavazáson döntöttek arról is, hogy egy polgári és katonai személyekből álló ENSZ-kontingenst küldenek Namíbiába, amely az átmeneti időszak békés jellegéről gondoskodik, és ellenőrzi a választások törvényes jellegét. A Biztonsági Tanács 12 tagállama szavazta meg a határozattervezetet, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselője tartózkodott. Kina pedig nem vett részt a szavazásban. Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésszakának vitájában felszólalt Rui Balthazar dos Santos Alvoes, mozambiki pénzügyminiszter és Simon Alberto Consalvi, venezuelai külügyminiszter. Indalencio Liévano Aguirre, kolumbiai külügymi. niszter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának elnöke számos ENSZ-küldöttség kérésére a közgyűlés napirendjére tűzte a nicaraguai helyzet rendezésének megvitatását — jelentették be pénteken New Yorkban (MTI) Kambodzsai valóság Kommunista terroristák HANOI A vietnami sajtó élesen elítéli azt a propaganda- kampányt, amelyet a Phnom Penh-i vezetés folytat a Kambodzsai Kommunista Párt megalakítása évfordulójának ürügyén. (Az évforduló napja: szeptember 30.) A Nhan Dán felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány időben egybeesik a Pol Pot-ieng Sary rezsim súlyos válságával. A Vietnam Hangja rádióállomás péntek este kommentárban fejtette ki, hogy a Pol Pot-ieng Sary rezsim címke alatt rejtőznek mindennek nevezhető, csak kommunistának nem. A kommunista címke alatt egy terrorista, szélsőséges, reakciós, barbár rendszer rejtőzik. Ez a lényegét érintve antikommunista vezetés kizárólag Kína nagyhatalmi érdekeit szolgálja. Kambodzsa tömegei egyre lep- lezhetetlenebbül elégedetlenek azzal a példa nélkül álló társadalommal, amelyet a Phnom Penh-i vezetés hozott létre e nagy múltú országban — állapította meg végezetül a hanoi rádió kommentárja. (MTI) ezt magának. Figyelembe kell ugyanis vennie, hogy lépésével veszélyeztetné országának az utóbbi években Szíriával kiépített szórás kapcsolatát, valamint azt is, hogy alattvalóinak fele palesztin. No meg, — amint azt egy, a királyhoz közel álló jordániai személyiség megjegyezte : „az uralkodóban erősen él a történelmi tudat. Nem óhait olyan emberként bekerülni a tankönyvekbe. aki az arab Jeruzsálemről való lemondás bűnét elkövette.” Jeruzsálemről ugyanis semmiféle megállapodás nem született Camp Davidben. ráadásul Begin izraeli kormányfő sietve le is szögezte, hogy „a város oszthatatlan.”... O Nyíltan nem ellenzi a megállapodásokat az USA első számú arab barátja, Szaúd-Arábia, de óvakodik attól, hogy tapsoljon nekik. Az iszlám szent helyeinek őrzője nehezen adhatja áldását a szent városnak tartott Jeruzsálem kiárusítására. Ríjad tartózkodó magatartása arra vezethető visz- sza, hogy kettős félelem gyötri: egyrészt attól tart, hogy Szadat elnök esetleges bukása baloldali fordulatot idéz elő Egyiptomban, ami az egész térségben a haladó irányzatokat erősíti. így hát. ha Szadat különbékét köt Izraellel. Szaúd-Arábia — jobb híján — kénytelen lesz támogatni őt. De Ri.iadban „fáznak” is ettől a különbékétől, mert az meggyorsíthatja az erők polarizálódását az arab világban, mégpedig feltehetően a haladó irányzatok javára. Ezért óvatoskodott Ríjad Vanee-szel, de ugyanúgy a Szilárdság Frontja képviseletében odalátogató Asszad szírlai elnökkel is. Mindenesetre tény, hogy két héttel a Camp David-i megállapodás után Szadat elnök gyakorlatilag még mindig egymagában áll az arab világban. Még azok a retrográd erők, amelyek titokban rokonszenveznek vele. sem tartják tanácsosnak a mellette való nyílt kiállást. Nagyon is kérdéses, vajon képes lesz-e az egyiptomi elnök arra. hogy egyedül hajtsa végre a megállapodáso. kát. Washingtoni vélemény, hogy ..valószínűleg igen”, de arab illetékesek magánúton azt mondják, ha Szadat kitart jelenlegi álláspont a mellett, akkor a sikernél nagyobb esélye van a bukásra. De kérdés az is. képes lesz-e a Szilárdság Frontia arra. hogy elszigetelje Sza- datot. visszafordítsa kapitu- láns politikáját? Nehéz erre határozott választ adni. mert a damaszkuszi csúcs ugyan rámutatott a kiútra, de minden azon múlik, milyen következetességgel ülteti át a gyakorlatba a front résztvevői a határozatokat, s milyen mértékben tudják megnyerni nemes ügyüknek *o. vábM arab országik *ámoga. tását. Pálfi Viktor RÉV/:/ 2 Üli. revízió 1997.
