Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

Anyag mozgatás a mezőgazdaságban Műanyagok a növénytermesztésben Csehszlovák hidraulikus berendezés, amely a szflázs felszedésére, gyors rakodására szol­gál. A VSH—180. típusjelű gépet már sorozatban gyártják. A növények mesterséges vízellátása, az öntözés egyike azoknak a területeknek, ahol már eddig is és a jövőben is a legeredményesebben hasz­nálják a műanyagokat. He­lyettesítik a hagyományos és gyakran sokkal költségesebb anyagokat, a különböző fé­meket. A felületi öntözések­hez egyre gyakrabban alkal­mazott műanyag tömlők kö­zös jellemzője a csekély ön­súly mellett a nagy átmérő és az aránylag kis nyomás­állóság. A nagyüzemi gépi felcsévéléssel járó alkalma­zásukat azonban akadályoz­za még a valódi tömlőcsatla­kozók hiánya. A napfényálló vezetékek iránt is egyre na­gyobb az igény. Szinte forradalmasították a vízelvezetésre és vízadago­lásra is szolgáló altalajcsöve­zést a cserép-dréncsöveket felváltó gégecsőszerű bordá­zattal ellátott, perforált mű­anyag talajcsövek. Automa­tizálható szabályzással mű­ködő nagy pontosságú, a cse- répcsőrakónál 3—4-szerte na­gyobb teljesítményre képes, réseléssel dolgozó csőfektető géppel lefektethetők a föld­be. önsúlyuk mindössze 3—5 százaléka a cserépcsöveké­nek. 50—100 milliméter át­mérőben készülhetnek, élet­tartamukat 40 évre becsülik, és a hagyományosnál 20—30 százalékkal olcsóbban meg­oldható a földbe fektetésük. A mélybarázdás öntözés el­vén kezdték kidolgozni azt az új felületi öntözési eljá­rást, amelynél az öntözővíz szállítását és szétosztását ket­tős falú, alacsony nyomású tömlővel oldják meg. A vas­tagabb vízszállító és a véko­nyabb, 1,5 méterenként 10 milliméter perforációval ké­szülő öntöző vezetékben a polietilén tömlőrész szolgál a víz megtartására, a tömlőt körülvevő polipropilén zsák­szövet pedig biztosítja a töm­lő szilárdságát. Az öntözővíz a barázdás öntözéshez hason­lóan nem a felületről,'hanem a talajfelszín alatt szivárog­va nedvesíti be a gyökérzó­nát. A tömlők felcsévélésére csak az öntözési idény végén kerül sor, addig kézi munka nélkül, mindössze ellenőrző felügyelet biztosításával vé­gezhető az öntözővíz-adago­lás, legfeljebb 2—3 üzemel­tetést és karbantartást ellátó dolgozóval. A felszínt védő, élővé vál­toztató, az eróziót gátló gyors felületborításban vár nagy szerep, különösen lejtős és termőréteg nélküli területe­ken a műanyaghabos füvesí­tésre. Autópálya-építéseknél már napjainkban is több he­lyen próbálják alkalmazni. Jelenleg még csak érdekes­ség. de a jövőben szintén je­lentőssé válhatnak azok a műanyag alapanyagú készít­mények, amelyek a frissen telepített fás növényekre per­metezve, vagy az éppen ki­ültetett palánták lombozatá­ra juttatva, vékony, hártya- szerű védőburkolatot képez­nek, gátolva a vízvesztésü­ket és ezzel a kiszáradásu­kat. anélkül, hogy továbbfej­lődésükre káros lenne. Vár­ható a műanyaghabok alkal­hatalmas erejű traktorok, a nagy teljesítményű talajmű­velő, a „mindenttudó” ter­mésbetakarító gépek sokasá­ga mellett még eltörpül a korszerű rakodóberendezé­sek száma a mezőgazdasági üzemekben. Pedig e szerke­zetekkel az egyik legnehe­zebb fizikai munka küszö­bölhető ki, amilyen például a kaparószalagos felszedő­rakodó az ömlesztett lég­száraz gabona pótkocsiba, vagonba való ki-berakására, vagy éppen a szérűn levő gabona szellőztetés céljából való átrakására. Az ömlesztett termény, granulátum (műtrágya) és Erdőművelés A fatermesztési eljárásokat az erdőművelés foglalja rendszerbe. Természetszerű fatermelést olyan területeken folytatnak, amelyeket évez­redek óta megszakítás nél­kül erdő borít, illetve ame­lyeken a természetes fafaj- összetétel teljes egészében egyéb szilárd anyagok víz­szintes vagy enyhén lejtős terepen történő mozgatására az űn. géplapát szolgálhat, amelv nem más. mint egy könnyű építésű csörlő, a szabad kötélvéghez erősített lapáttal. Az ömlesztett ter­ménynek nagyobb, 20 fokos, vagy annál meredekebb emelkedéssel történő moz­gatásához szállítócsigák áll­nak rendelkezésre. Serleges felvonót akkor használnak, ha az ömlesztett termény vagy más anyag függőleges irányú mechanikus mozgatá­sa a feladat. és gépesítés termelőerejének a fenntartá­sa vagy növelése érdekében mesterséges eszközöket is alkalmaz. Mindezek követ­keztében az állományneve­lés leegyszerűsödik, és az erdőművelő érdeklődése fő­leg a kitermelhető fatömegre irány uL mazása is a talajok vízház­tartásának, elsősorban a vízbefogadó képességének ja­vítása érdekében. Folyik a fejlesztés a mű­anyag fóliás talajtakarás te­rületén is, mivel így védhető leginkább a talaj az erózió, a gyomosodás, a vízvesztés és az idő előtti tömörödés ellen is. A talaj legkevésbé a feke­te színű fólia alatt melegszik fel és a legjobban a színte­len alatt, a zöld színűnél pe­dig a kettő közötti értéket éri el a talajfelmelegedés, s gyommentes is maradt alatta a talaj. Ennek megfelelően jelenleg az átlátszatlan zöld fóliát tartják legjobbnak ta­lajtakarásra. A hatására a magasságbeli növekedésben esetenként 100 százalékos kü­lönbséget találtak több zöld­ségfélénél és dísznövénynél. A fóliaterítés gépesítése is megoldott már, amihez a ha­zai kifejlesztésű FF2 fóliafek­tető gép üzemi tapasztalatok szerint is jól bevált. Ez a von­tató traktor haladási sebes­ségének megfelelően baráz­dát, vagy bakházat alakít ki és az orsóról folyamatosan gördíti le a fóliát, amelyet vezetőhenger fektet a talaj­ra. vagy bakhátra, majd fe­szíti és rögzíti. Tíz óra alatt 1—1,5 hektáron végezheti el a fóliafektetést. Segítségével egyaránt jól megoldható a hektárszámra telepített új szőlőültetvények szőlősorai­nak ültetés előtti talajtaka­rása és a kipalántázásuk utá­ni fóliatakarást jobb fejlődés­sel. korábbi termésképzéssel viszonzó zöldségnövények. Kénünkön: a kitermelt fa kisvasüton történő gépesített ra­kodása J (MTI fotó) vagy nagy részben változat­lanül megmarad és megvál­toztatása nem is célszerű. Ezeket az erdőket felújító vágásokkal termelik ki és /természetes úton újítják fel. Ennek az erdőművelési irányzatnak fő ismertető je­le a nagyon intenzív szelek­tív állománynevelés, amely * viszonylag csekély tőkebe­fektetést és sok munkát igé­nyel. Gyakori nevelővágá­sokkal biztosítják a legér­tékesebb fafajok legszebb egyedeinek kiválasztását. Mesterséges erdőművelést viszont olyan vidékeken folytatnak, ahol a természe­tes erdőket kiirtották. Ezeken a vidékeken egyre fokozódó mértékben telepítenek új er. dőket, a még meglevőket pe­dig tarvágásokkal termelik ki, és mesterséges erdősítés­sel újítják fel. Ez az erdő- művelési irányzat fokozott mértékben használja fel a földművelés eszközeit és módszereit, illetve a talaj A gépesítést illetően az erdőgazdálkodás még mesz- sze elmarad a mezőgazda­ságtól vagy az ipartól, pe­dig a munkatermelékenység növelése és az önköltség csökkentése, ill. az egyes munkafolyamatok minél na­gyobb fokú gépesítése a leg­fontosabb lehetőség. Éppen ezért szerte a világon erő­feszítéseket tesznek, hogy az erdőgazdasági munkát az ipari munka egyik változa­tává alakítsák át. A fakitermelés legnehe­zebb és legköltségesebb ré­sze a fatermelést közvetle­nül szolgáló, utak nélküli erdőterületeken folyó fa­anyagmozgatás. az un. köze­lítés, és az erdei földutakon való kiszállítás. A faanyag­nak a feldolgozás helyéig történő, átlagosan 60—100 kilométert kitevő szállítási távolságából a közelítésre csupán 1—5 kilométer jut. ez azonban az összes szállí­tási költség 30—60 százalé­kát felemészti. Mesterséges évszakok Az őszi, nagy betakarítási munkák idején ezúttal is­mét a mezőgazdaságra fordítjuk a figyelmet, s ezúttal a korszerű szállítás, talajmüvelés eredményeiről köz­lünk összeállítást. A mezőgazdaságban dol­gozók száma világviszony­latban évről évre csökken. Ez részint annak tudható be, hogy a gépesítés üteme meg. gyorsult, s az egyes munka- műveletek elvégzéséhez ma már sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség. A mára a fitotron az a berende­zés, amellyel meggyorsítha­tok és az időjárástól függet­lenné tehetők a kísérleti fo­lyamatok. Segítségével a leg­különfélébb klimatikus vi­szonyokat lehet előállítani : télen nyári időjárást, a nyá­ri szárazságban téli hideget, esős időben szárazságot. De még ezen belül is optimális szinten lehet tartani a leve­gő relatív páratartalmát és a levegő összetételét, szabá­lyozni lehet a higanygőz- lámpákkal megvalósított „napsütéses” időszakok tar­tamát A fitotronok számára kidolgozott programok segít­ségével úgy lehet irányítani a növénynevelést, hogy egy év alatt három termés is be­takarítható. Persze mindez ma még sokkal inkább a nö­vénynemesítő munka céljait szolgálja, mintsem a tömeges termelés igényeit. A tudományos kutatás üte­me világszerte olyannyira felgyorsult, hogy a kísérlete­zők nem mindig elégedhet­nek meg a laboratóriumi fo­lyamatok természetes rend szerinti ütemével, hanem gyorsítaniuk kell azt. Így pél­dául az aerodinamikai vizs­gálatokat szélcsatornában végzik, ahol hűen utánozzák, tetszés szerint szabályozzák a légköri hatásokat és folyama­tokat, amelyek a modellre hatnak. A klímalaborató­riumokban mindenféle szél­sőséges időjárási hatás gyors egymásutánban éri a vizsgá­latnak kitett próbadarabo­kat. A biológusok és gene­tikusok olyan állattörzsekkel folytatják kísérleteiket, ame­lyek rövid szaporodási ciklu- súak, s az élettani folyamatok jóval intenzívebben mennek végbe szervezetükbe, mint az emberében. A növénytan szakemberei, a mezőgazdasági kutatók szá­A Szovjetunió Ogyesszában létesített legújabb — egyben legnagyobb — fitotron.iának egyik laboratóriumi kamrá­ja. Az ottani intézet foeia össze a KGST-Orszáeok nü- vénynemesítő munkáját. M I műsorok: RADIO KOSSUTH 8.30: Négy Corelli-szonáta. 9.00: Katedra. 9.30: Zene­kari muzsika 10.05: Harsán a kürtszói 10.35: Munkás­szövetkezetek Dunaújváros­ban. 10.50: Gluck: A rásze­dett kádi. 11.39: Egy jenki Arthur király udvarában. . 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Gyerekharag. 14.26: Népi zene. 15 10: Sanzonok. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Csajkovszkij: Hegedűver­seny. 16.46: Mai dalok 17.07: Olvastam valahol... 17.27 : Madngalok. 17.55: A fegy­veres erők napján. 18.10: Magyar indulók. 18.30: Es­ti magazin 19.15: Magyar- ország—NSZK Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 19.30: A számkivetett. 20.49: Schumann: Andante és vál­tozatok. 21.09: Mi a titka? 22.20: Virágénekek. 22.43: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05: Nóták. 8.48: Sláger­múzeum. 9.32: Napköve. 10.00: A zene hullámhosz- szán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Fúvós- zene. 12.33: Szolnoki stúdi­ónk jelentkezik. 12.55: Franck : f-moll zongora­ötös. 13.27: Édes anyanyel­vűnk. 13.32: Magyar tán­cok. 14.00: Szórakoztató an­tikvárium. 16.00: Johann Strauss oDerettjeiből. 17.00: Irány a Parnasszus! 18.05: Rádióvízió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlis­ta. 20.40: Népdalcsokor. 21.25: Sanzonalbum. 22.05: Bartók: Négy zenekari da­rab. 22.33: Világtörténelem dióhéjban. 22.43: Operett­dalok. 23 00: Tánczene. 23.30:.Népi zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás -­Feketén, fehéren. Egyenlő munkáért, egyenlő bért. Ri­porter: Tolnai Attila — Félmondatos fecsegők. Önodvári Miklós jegyzete — Koncz Zsuzsa és Demis Roussos énekel. 18.00: Ézak-magyarországi króni­ka (A fegyveres erők nap­ján. — A .iáróbeteg-ellátás­ról tanácskozott a Gyön­gyös városi tanács vb — A Borsod megyei mezőgazda- sági szervezési bizottság ülésén) — Eper és vér. Filmzenerészlet. — Lap- és műsorelőzetes... 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 13.40: Iskolatévé (Ism.) 16.30: Születésünk titkai. 17.40: Rólunk van szó! 18.10": Falujárás. 19.10: Tévétorna. 19.20: A fegy­veres erők napján. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi ese­tek. 20.40: Csákányi László. 21.20: Tanuljunk gyorsan- könnyen drámát írni! 21.30: Telesport. 22.20 : Tv-híradó 3. 22.30: Tv-tükör. 2. MŰSOR 19.00: En français. 19.15: Songs Alive. 19.30: Tv-hír- adó. 20.00: Szikrázó csilla­gok. 20.45: Tv-híradó 2 21.05: Szemle. 21.55: Ked­ves együttlakók (NDK té­véfilmsorozat). 'musL §} 1978. szept, 28., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom