Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

Szabadtéri galéria A képzőművészeti világhét első budapesti eseményeként a Józsefvárosban a Vas utca 15/a. számú ház udvarán megnyílt a főváros első szabadtéri galériája. Az elhanyagolt udvaron kertet alakítottak ki, amelyet szobrok és térplasztikák díszítenek, ezeket időn. ként cserélik majd. (MTI fotó — Fényes Tamás felv. — KS) n képzőművészeti világhéten Két kiállítás Egerben Hatvan és Szeged ÍJoggal fölmerül a kérdés, vajon az igazi építészettörté­net nem a soha fel nem épí­tett épületek története-e... ? E többek által föltett kér­dést kutatja az a ma délelőtt 11 órakor megnyíló tárlat, amelyre a Galéria ’40 A mű­vészet táguló világa című Százötven éve, 1828. no­vember 11-én nyitotta meg kapuit Egerben az első ma­gyar nyelvű önálló tanító­képző. Az iskola az alapítás­tól kezdve megszakítás nélkül működött 1959-ig; ekkor lett tanárképző főiskola. A másfél százados ju­bileumról szeptember 30-án és október 1-én emlékeznek meg Egerben. Szombaton délután három órai kezdettel tudományos Szocialista országokbeli együttesek részvételével lö­vő év februárjában tíznapos balettművészeti találkozót rendeznek hazánkban. A bemutatósorozat, amely­re Csehszlovákiából. Jugosz­láviából, Lengyelországból, az NDK-ból és a Szovjet­unióból várnak vendég­együtteseket, a szocialista balettművészet utóbbi évek­ben született produkcióinak első nemzetközi seregszem­léje lesz. A találkozón részt vevő külföldi társulatok so­rában — az előzetes jelzé­sek szerint — a berlini A megyei tanács művelő­désügyi osztálya a Pedagógus Továbbképzési Kabinet köz­reműködésével honismereti tanfolyamot indít pedagógu­soknak Egerben. A hétfőn, az egészségügyi szakközépisko­lában kezdődő előadássoroza­ton két éven keresztül rend­QJMfáe 1918. szept. 24., vasárnap programsorozatában került sor az egri városi tanács au­lájában. A képzőművészeti világhét alkalmából ugyanis A meg nem épített Amerika címmel olyan 25 amerikai épületet mutatnak be, ame­lyeket megterveztek, ám kü­ülés lesz, ahol az érdeklődők előadásokat hallgathatnak majd az oktatási intézmény történetéről, az 1868-as első népoktatási törvény megjele­néséig betöltőt szerepéről hazánkban. Az ünnepi megemlékezést vasárnap délelőtt tíz órai kezdette] tartják a főiskola dísztermében, majd emlék­táblát lepleznek le az évfor­duló alkalmából. Staatsóper, a poznani Len­gyel Színház, a zágrábi Kor­társ Balettstúdió, a prágai, valamint a pozsonyi tánc­művészek kollektívája és a leningrádi Kis Színház ba­lettegyüttese ad önálló mű­sort, a hazai színeket pedig az Állami Operaház balett­együttese és a Pécsi Balett képviseli a fesztiválon. A külföldi együttesek — budapesti bemutatóik mel­lett — egy-egy vidéki város­ban is fellépnek majd. A ta­lálkozó programjába a ter­vek szerint a Magyar Tele­vízió is bekapcsolódik. szerezett megyetörténeti is­mereteket szerezhetnek a megyei levéltár, valamint a múzeum szakembereitől. A TIT-tel közös szervezés­ben hétfőn délutánonként kerülnek megrendezésre ok­tóbertől a kémiai és a hatvan év előtti magyarországi for­radalmak korát tárgyaló tör­ténelmi szabadegyetemek is. Januártól kezdődően pedig az érdeklődők a legaktuálisabb kül- és belpolitikai esemé­nyekről kaphatnak majd tá­jékoztatást. lönböző okok miatt nem va­lósítottak meg. A tárlat anyagát Rajk Lász­ló építész állította össze, a rendezésben Bán András adott tanácsokat. A meg nem épített Amerika október 22- ig lesz megtekinthető. Hétfőn, immár negyedik al­kalommal nyílik meg a He­ves megyei képzőművészek csoportjának őszi tárlata. A kiállításon ezúttal 18 mű­vész; festők, grafikusok, szobrászok — mintegy 80 al­kotása lesz látható. Idén elő­ször kapott helyet — a világ­hét jelmondatának megfele­lően — iparművész is e be­mutatón. A kiállítás, amely hétfőn délután öt órakor nyí­lik meg az Egri Gárdonyi Gé­za Színházban, október 8-ig látogatható. Huszonöt évvel ezelőtt je­lem meg az a kormányren­delet. melynek alapján & népművészet és a háziipar különböző csoportjai egy szervezetbe, a HISZÖV-be tömörültek. A negyedszáza­dos évfordulóról szombaton a Magyar Néphadsereg Mű­velődési Házában ünnepé­lyesen emlékeztek meg a szö­vetséghez tartozó 71 szövet­kezet, valamint a népi ipar­A férfi krétaszín arccal görbéd a heverő szélén, ke­zét a gyomrán szorítja. Nyö­szörög. Szeme alá sötét ár­kot mélyít a fájdalom, ajkát összepréseli. Fáj a gyomra. Az előszobából berregés hallatszik. Utasszállító re­pülőgép, traktor vagy tűzol­tóautó — gondolja a férfi. De aztán rájön, hogy tűzol­tóautó nem lehet, mert ak­kor szirénázna. A kilincs va­dul megnyikkan, kattog. Az az egyén, akarom mon­dani, géperejű jármű, aki rángatja, nyilván alig éri fel. Végre kitárul az ajtó, s egy megejtően kopasz gyerek berreg be a kilincs alatt. — Szervusz, kipi-kopinger — nyögi a férfi —, minek ennyi gáz? — Követ szállítok — mondja a kopasz (ezek sze­rint dömper), egyben abba is hagyja a berregést, s úgy tetszik a dömperséget fs. Kö­zelebb lép, mutatóujjával a férfi gyomrára bük. Hazajáró lélek! A család­ban már csak így emlegetik Kisterenyei Ervint, aki meg­osztva életét Hatvan és Sze­ged között, a híres-neves művészeti emlék, a Magya­rok bejövetele című 1800 négyzetméternyi Feszty-kör- kép restaurálását irányítja. Csaknem három esztendeje, hogy e nagy munka kezde­tén meglátogattuk a fiafel szakembert. Stábja akkor a szegedi vár boltívei alatt dolgozott, s tulajdonképpen a jövendőt alapozta. A mil­lenniumi évek szenzációja, a honfoglalást megörökítő ha­talmas tabló épségben ma­radt vászondarabjait konzer­válták a fiatalok, nyomozva közben a második világhábo­rú során eltűnt, kivágott kép­darabok után. Riportunkat követően egyre több hírlap, majd a televízió is foglalko­zott a vállalkozással, olykor szkeptikus, máskor lelkes hangon. S hol tartunk most... ? Nem pénzért — Mind a szegedi városi tanács, mind a Csongrád me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga, bírva a pártszervek támo­gatását, egyértelműen a kör­kép felújítása mellett foglalt állást. Hosszabb távon bizto­sították a műalkotás restau­rálási munkálatainak pénzfe­dezetét is! — mondja Kiste­renyei Ervin, akivel „pend- lizés” közben beszélgettünk. — Az ügyet egyébként ered­ménnyel segítette a sajtó, majd a televízió is, ahogyan erről Vitray Tamás népsze­rű műsorának nézői két adás­ban meggyőződhettek. Több értékes, támpontot jelentő festményrészletet kap­tunk már vissza a különböző riportok nyomán. S ami majdhogynem megható; sen­ki sem pénzért, nem anyagi érdekből mond le féltve őr­zött kincséről. A körképet közügynek tekintik, s rég­múlt történelmünk, nemzeti kultúránk hagyománya irán­művészeti tanács képviselő­inek részvételével. A jubilálókat Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhe­lyettese köszöntötte, kiemel­ve a magyar népművészet hagyományait mentő, ápoló és továbbfejlesztő szerepük kultúrpolitikai fontosságát. Nagy László, a HISZÖV el­nöke, ugyancsak méltatta azt a szerepet, amelyet a népművészeti és háziipari — Megint itt van? Gyűrött arccal bólint. — Mit csinál? — Terpeszkedik. — Rá is gyújtott? — Rá. Mindketten elképzelik a Fájdalmat, ahogy pöffeszke- dik odabe. Nagy, lancmók pasas a Fájdalom, fekete, szétálló sörényű és két he­gyes szemfog lóg ki a szájá­ból. Elégedetten fújja a füs­töt. — Es Tropkó úr? — kér­dezi a gyerek — már be- küldted? Tropkó urat, akinek egyéb­ként Troparin a becsületes neve, nemigen szereti bekül­deni a férfi. Azt szeretné, ha a Fájdalom magától eltaka­rodna. — Még nem — mondja —, de most már itt az ideje. Egy üvegcséből kiráz egy szemet, lenyeli. — Bent van? — kérdezi suttogva a gyerek. között ti megbecsülésből állnak az adományozók sorába... Otthon a körképnek Beszélgettünk a részfelada­tokról, majd a távolabbi ki­látásokról is. Eszerint az őszi, téli hónapok a költöz­ködés nehéz munkáját jelen­tik majd a tíz-tizenkét fő­nyi restaurátorcsoportnak. Az öreg téglavár csarnokai szűkké váltak'immár, azért tavasztól Dorozsmán folytat­ják a munkát, ahol a városi tanács az Algyőre hurcolko- dott olajbányászok négy ha­talmas barakkját adta oda Kisterenyei Ervinéknek. Eze­ket nyárára fedéllel kötik össze, hogy alatta állíthassák össze a történelmi körkép poliészter tartószerkezetét. Közben lezárult a festményt véglegesen befogadó csarnok tervpályázata is! öt munkát vásárolt meg a Csongrád me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga, s a végső megoldást ezek­ből alakítják ki. E tervnek 1979 nyarára kell elkészülnie, mert 1980-ban a restauráto­rok már az épületben akar­nak dolgozni. S hogy mikor láthatjuk a világszerte szá­mon tartott Feszty-művet ? A vezető restaurátor szerint alig két évvel később, 1982 augusztusában fogadja ismét látogatóit a monumentális képsor. Külföldi elismerés Honi berkekben eldőlt te­hát a sokáig izgalmas kér­dés. Mi több: a kezdetben vitatott vállalkozás, Feszty Árpád és művésztársainak munkája egy egész nemzeti emlékpark részévé válik idő­vel, s biztosan történelmi múltunk iránt érdeklődő em­berek tízezreit csábítja éven­te Pusztaszerre. A nagysza­bású mű azonban Kisterenyei Ervin életpályájának is meg­határozójává lett! Szorgos szövetkezetek a tárgyi nép­művészet kultúrájának to­vábbfejlesztésében. a mai ember környezetében való funkcionális felhasználásá­nak előmozdításában kifej­tenek. Az emlékülést követően az OKISZ Erkel Ferenc mű­vészegyüttese adott ünnepi műsort. — Mit csinál? — Még csak nézelődik. — A Fájdalom észrevette már? — Észre. — Mérgelődik? — De még mennyire — mondja a férfi, és a tenye­rét jó erősen a gyomrára szorítja. A nyalka, rokonszenves arcú Tropkó úr bent áll hát a helyszínen, a böhöm Fáj­dalom gyanakodva föltápász- kodik. — Már kergeti? — kérde­zi a gyerek. — Nem — nyögi a férfi —, még csak beszélgetnek. — Azt kérdezi a Fájdalom, hogy mit akar már megint a Tropkó úr, igaz? — így a gyerek. — Azt. — És Tropkó úr mit vá­laszol? — Hogy lesz szíves, Fájda­lom úr, elkotródni. — Kotródik? — Nem. Azt mondja, nem jókedvéből jár ide, hanem az én érdekemben. — A te érdekedben? — Igen. mert itt egy fekély — mutatja, hol —, és az egyre csak nőni fog, ha zsí­rosat eszem és vedelek. — Mit ha vedelsz? — Pálinkát. — És Tropkó úr? kutató, kísérletező, megújító ténykedése során olyan tit­kokra, olyan szakmai tudás­ra tett szert, ami fölkeltette, a nemzetközi restaurátor tár­sadalom figyelmét. Nemrég Veszprémben, a második kö­zép-európai tudományos kon­ferencián számolt be a sze­gedi csoport eredményéről, az általa kidolgozott módszer rekről, most pedig az UNES­CO zágrábi szakmai tanács­kozására hívták meg. Utób­bit Varsó műemléki újjáépí- tőjének, Hana Jensejewská- nak tulajdonítja, aki a veszp­rémi találkozón igen nagy érdeklődést tanúsított a fia­tal hatvani restaurátor be­számolója iránt. A megtisz­telő invitálásnak mégsem személyesen tesz eleget a Feszty, brigád vezetője. Szak­előadását közvetlen munka­társa, Szűcs Árpád szegedi restaurátor olvassa majd fel az újabb nemzetközi tudo­mányos fórumon. Hogy miért? Gettysburg — Valóra válik régi vá­gyam ! Október elsején az Egyesült Államokba utazha­tom, hogy a moszkvai „Boro- gyinói csata” után a világ harmadik nagy körképét ta­nulmányozhassam Gettys- burgban — csillan fel a sze­me a ritka bajszú, mindig kedélyes restaurátornak, aki mellesleg szenvedélyes ma­ratoni futó, jó negyvenedik­ötvenedik helyezésekkel. — Philippoteaux műve Észak és Dél harcára utal, Lincoln el­nök emlékezetes beszédét örökíti meg, s a Magyarok bejöveteléhez hasonlóan az 1890-es esztendőkben festet­ték. Valószínűnek tartok egy kanadai kirándulást is út közben, mivel a görög szár­mazású mester „Jeruzsálem-) körképe” ott található. Ter­mészetesen bizakodom, hogy nyolcnapos vizslatásom meg­hozza gyümölcsét, a két nagyszabású munka tanul­mányozásával olyan szakmai tapasztalatokat szerezhetek, amiknek itthoni munkánk- ban is hasznát vesszük. Kisterenyei Ervin szavai­hoz nem fér kétség. Kemény­sége, önfegyelme, amely bú­várúszásban, maratoni ver­senyeken, egyetemi tanul­mányokon edződött, biztosan megajándékozza mindazzal, amit vár és megkövetel az úttól. S reméljük, hogy ilyes­féle eredményeiről mi is be­számolhatunk olvasóinknak. Moldvay Győző — Nem vitatkozik, fel­gyűrte az inge ujját. A gyerek szeme felcsillan. — Leken neki egyet ? — Remélem — nyög a fér­fi. — Jobb kézzel is meg bal kézzel is? — Jaj! — Mi az? — Verekszenek. — Gyerünk, Tropkó v. húzz be neki! — lelke' a gyerek. A férfi arcán simulna!- ráncok. Hanyatt fekszik. — Már fogja a íiyakát? — Fogja. — Tropkó úr jó erős. ion .' — Uhum. — Még nem kerget!? i egészen? — Egészen még nem i _• mindjárt kinn lesz. — Állj az ablakhoz — “ilrí­ja a gyerek. — Minek? — Hogyha kijön a Fáján - lom. essen le az emr' f Majd jól összetöri magát A férfi az ablakhoz ill, arcába kezd visszatérni a szín. — Most — mondja —, most kint van. — Hess,' hess, ronda Fáj­dalom — kiabál a gyerek és kezével az ablak felé legyez, i— sose gyere vissza! Puff — a fájdalom nagyot nyekken a járdán. Másfél százados a tanítóképző Jubileumi rendezvénysorozat a megyeszékhelyen Balettművészeti találkozó Megyelörténef, kémia, külpolitika Tanfolyamok pedagógusoknak 25 év a magyar népművészet szolgálatában Lázár Ervin; Egy gyomorgörcs története

Next

/
Oldalképek
Tartalom