Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
Szabadtéri galéria A képzőművészeti világhét első budapesti eseményeként a Józsefvárosban a Vas utca 15/a. számú ház udvarán megnyílt a főváros első szabadtéri galériája. Az elhanyagolt udvaron kertet alakítottak ki, amelyet szobrok és térplasztikák díszítenek, ezeket időn. ként cserélik majd. (MTI fotó — Fényes Tamás felv. — KS) n képzőművészeti világhéten Két kiállítás Egerben Hatvan és Szeged ÍJoggal fölmerül a kérdés, vajon az igazi építészettörténet nem a soha fel nem épített épületek története-e... ? E többek által föltett kérdést kutatja az a ma délelőtt 11 órakor megnyíló tárlat, amelyre a Galéria ’40 A művészet táguló világa című Százötven éve, 1828. november 11-én nyitotta meg kapuit Egerben az első magyar nyelvű önálló tanítóképző. Az iskola az alapítástól kezdve megszakítás nélkül működött 1959-ig; ekkor lett tanárképző főiskola. A másfél százados jubileumról szeptember 30-án és október 1-én emlékeznek meg Egerben. Szombaton délután három órai kezdettel tudományos Szocialista országokbeli együttesek részvételével lövő év februárjában tíznapos balettművészeti találkozót rendeznek hazánkban. A bemutatósorozat, amelyre Csehszlovákiából. Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-ból és a Szovjetunióból várnak vendégegyütteseket, a szocialista balettművészet utóbbi években született produkcióinak első nemzetközi seregszemléje lesz. A találkozón részt vevő külföldi társulatok sorában — az előzetes jelzések szerint — a berlini A megyei tanács művelődésügyi osztálya a Pedagógus Továbbképzési Kabinet közreműködésével honismereti tanfolyamot indít pedagógusoknak Egerben. A hétfőn, az egészségügyi szakközépiskolában kezdődő előadássorozaton két éven keresztül rendQJMfáe 1918. szept. 24., vasárnap programsorozatában került sor az egri városi tanács aulájában. A képzőművészeti világhét alkalmából ugyanis A meg nem épített Amerika címmel olyan 25 amerikai épületet mutatnak be, amelyeket megterveztek, ám küülés lesz, ahol az érdeklődők előadásokat hallgathatnak majd az oktatási intézmény történetéről, az 1868-as első népoktatási törvény megjelenéséig betöltőt szerepéről hazánkban. Az ünnepi megemlékezést vasárnap délelőtt tíz órai kezdette] tartják a főiskola dísztermében, majd emléktáblát lepleznek le az évforduló alkalmából. Staatsóper, a poznani Lengyel Színház, a zágrábi Kortárs Balettstúdió, a prágai, valamint a pozsonyi táncművészek kollektívája és a leningrádi Kis Színház balettegyüttese ad önálló műsort, a hazai színeket pedig az Állami Operaház balettegyüttese és a Pécsi Balett képviseli a fesztiválon. A külföldi együttesek — budapesti bemutatóik mellett — egy-egy vidéki városban is fellépnek majd. A találkozó programjába a tervek szerint a Magyar Televízió is bekapcsolódik. szerezett megyetörténeti ismereteket szerezhetnek a megyei levéltár, valamint a múzeum szakembereitől. A TIT-tel közös szervezésben hétfőn délutánonként kerülnek megrendezésre októbertől a kémiai és a hatvan év előtti magyarországi forradalmak korát tárgyaló történelmi szabadegyetemek is. Januártól kezdődően pedig az érdeklődők a legaktuálisabb kül- és belpolitikai eseményekről kaphatnak majd tájékoztatást. lönböző okok miatt nem valósítottak meg. A tárlat anyagát Rajk László építész állította össze, a rendezésben Bán András adott tanácsokat. A meg nem épített Amerika október 22- ig lesz megtekinthető. Hétfőn, immár negyedik alkalommal nyílik meg a Heves megyei képzőművészek csoportjának őszi tárlata. A kiállításon ezúttal 18 művész; festők, grafikusok, szobrászok — mintegy 80 alkotása lesz látható. Idén először kapott helyet — a világhét jelmondatának megfelelően — iparművész is e bemutatón. A kiállítás, amely hétfőn délután öt órakor nyílik meg az Egri Gárdonyi Géza Színházban, október 8-ig látogatható. Huszonöt évvel ezelőtt jelem meg az a kormányrendelet. melynek alapján & népművészet és a háziipar különböző csoportjai egy szervezetbe, a HISZÖV-be tömörültek. A negyedszázados évfordulóról szombaton a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában ünnepélyesen emlékeztek meg a szövetséghez tartozó 71 szövetkezet, valamint a népi iparA férfi krétaszín arccal görbéd a heverő szélén, kezét a gyomrán szorítja. Nyöszörög. Szeme alá sötét árkot mélyít a fájdalom, ajkát összepréseli. Fáj a gyomra. Az előszobából berregés hallatszik. Utasszállító repülőgép, traktor vagy tűzoltóautó — gondolja a férfi. De aztán rájön, hogy tűzoltóautó nem lehet, mert akkor szirénázna. A kilincs vadul megnyikkan, kattog. Az az egyén, akarom mondani, géperejű jármű, aki rángatja, nyilván alig éri fel. Végre kitárul az ajtó, s egy megejtően kopasz gyerek berreg be a kilincs alatt. — Szervusz, kipi-kopinger — nyögi a férfi —, minek ennyi gáz? — Követ szállítok — mondja a kopasz (ezek szerint dömper), egyben abba is hagyja a berregést, s úgy tetszik a dömperséget fs. Közelebb lép, mutatóujjával a férfi gyomrára bük. Hazajáró lélek! A családban már csak így emlegetik Kisterenyei Ervint, aki megosztva életét Hatvan és Szeged között, a híres-neves művészeti emlék, a Magyarok bejövetele című 1800 négyzetméternyi Feszty-kör- kép restaurálását irányítja. Csaknem három esztendeje, hogy e nagy munka kezdetén meglátogattuk a fiafel szakembert. Stábja akkor a szegedi vár boltívei alatt dolgozott, s tulajdonképpen a jövendőt alapozta. A millenniumi évek szenzációja, a honfoglalást megörökítő hatalmas tabló épségben maradt vászondarabjait konzerválták a fiatalok, nyomozva közben a második világháború során eltűnt, kivágott képdarabok után. Riportunkat követően egyre több hírlap, majd a televízió is foglalkozott a vállalkozással, olykor szkeptikus, máskor lelkes hangon. S hol tartunk most... ? Nem pénzért — Mind a szegedi városi tanács, mind a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága, bírva a pártszervek támogatását, egyértelműen a körkép felújítása mellett foglalt állást. Hosszabb távon biztosították a műalkotás restaurálási munkálatainak pénzfedezetét is! — mondja Kisterenyei Ervin, akivel „pend- lizés” közben beszélgettünk. — Az ügyet egyébként eredménnyel segítette a sajtó, majd a televízió is, ahogyan erről Vitray Tamás népszerű műsorának nézői két adásban meggyőződhettek. Több értékes, támpontot jelentő festményrészletet kaptunk már vissza a különböző riportok nyomán. S ami majdhogynem megható; senki sem pénzért, nem anyagi érdekből mond le féltve őrzött kincséről. A körképet közügynek tekintik, s régmúlt történelmünk, nemzeti kultúránk hagyománya iránművészeti tanács képviselőinek részvételével. A jubilálókat Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese köszöntötte, kiemelve a magyar népművészet hagyományait mentő, ápoló és továbbfejlesztő szerepük kultúrpolitikai fontosságát. Nagy László, a HISZÖV elnöke, ugyancsak méltatta azt a szerepet, amelyet a népművészeti és háziipari — Megint itt van? Gyűrött arccal bólint. — Mit csinál? — Terpeszkedik. — Rá is gyújtott? — Rá. Mindketten elképzelik a Fájdalmat, ahogy pöffeszke- dik odabe. Nagy, lancmók pasas a Fájdalom, fekete, szétálló sörényű és két hegyes szemfog lóg ki a szájából. Elégedetten fújja a füstöt. — Es Tropkó úr? — kérdezi a gyerek — már be- küldted? Tropkó urat, akinek egyébként Troparin a becsületes neve, nemigen szereti beküldeni a férfi. Azt szeretné, ha a Fájdalom magától eltakarodna. — Még nem — mondja —, de most már itt az ideje. Egy üvegcséből kiráz egy szemet, lenyeli. — Bent van? — kérdezi suttogva a gyerek. között ti megbecsülésből állnak az adományozók sorába... Otthon a körképnek Beszélgettünk a részfeladatokról, majd a távolabbi kilátásokról is. Eszerint az őszi, téli hónapok a költözködés nehéz munkáját jelentik majd a tíz-tizenkét főnyi restaurátorcsoportnak. Az öreg téglavár csarnokai szűkké váltak'immár, azért tavasztól Dorozsmán folytatják a munkát, ahol a városi tanács az Algyőre hurcolko- dott olajbányászok négy hatalmas barakkját adta oda Kisterenyei Ervinéknek. Ezeket nyárára fedéllel kötik össze, hogy alatta állíthassák össze a történelmi körkép poliészter tartószerkezetét. Közben lezárult a festményt véglegesen befogadó csarnok tervpályázata is! öt munkát vásárolt meg a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága, s a végső megoldást ezekből alakítják ki. E tervnek 1979 nyarára kell elkészülnie, mert 1980-ban a restaurátorok már az épületben akarnak dolgozni. S hogy mikor láthatjuk a világszerte számon tartott Feszty-művet ? A vezető restaurátor szerint alig két évvel később, 1982 augusztusában fogadja ismét látogatóit a monumentális képsor. Külföldi elismerés Honi berkekben eldőlt tehát a sokáig izgalmas kérdés. Mi több: a kezdetben vitatott vállalkozás, Feszty Árpád és művésztársainak munkája egy egész nemzeti emlékpark részévé válik idővel, s biztosan történelmi múltunk iránt érdeklődő emberek tízezreit csábítja évente Pusztaszerre. A nagyszabású mű azonban Kisterenyei Ervin életpályájának is meghatározójává lett! Szorgos szövetkezetek a tárgyi népművészet kultúrájának továbbfejlesztésében. a mai ember környezetében való funkcionális felhasználásának előmozdításában kifejtenek. Az emlékülést követően az OKISZ Erkel Ferenc művészegyüttese adott ünnepi műsort. — Mit csinál? — Még csak nézelődik. — A Fájdalom észrevette már? — Észre. — Mérgelődik? — De még mennyire — mondja a férfi, és a tenyerét jó erősen a gyomrára szorítja. A nyalka, rokonszenves arcú Tropkó úr bent áll hát a helyszínen, a böhöm Fájdalom gyanakodva föltápász- kodik. — Már kergeti? — kérdezi a gyerek. — Nem — nyögi a férfi —, még csak beszélgetnek. — Azt kérdezi a Fájdalom, hogy mit akar már megint a Tropkó úr, igaz? — így a gyerek. — Azt. — És Tropkó úr mit válaszol? — Hogy lesz szíves, Fájdalom úr, elkotródni. — Kotródik? — Nem. Azt mondja, nem jókedvéből jár ide, hanem az én érdekemben. — A te érdekedben? — Igen. mert itt egy fekély — mutatja, hol —, és az egyre csak nőni fog, ha zsírosat eszem és vedelek. — Mit ha vedelsz? — Pálinkát. — És Tropkó úr? kutató, kísérletező, megújító ténykedése során olyan titkokra, olyan szakmai tudásra tett szert, ami fölkeltette, a nemzetközi restaurátor társadalom figyelmét. Nemrég Veszprémben, a második közép-európai tudományos konferencián számolt be a szegedi csoport eredményéről, az általa kidolgozott módszer rekről, most pedig az UNESCO zágrábi szakmai tanácskozására hívták meg. Utóbbit Varsó műemléki újjáépí- tőjének, Hana Jensejewská- nak tulajdonítja, aki a veszprémi találkozón igen nagy érdeklődést tanúsított a fiatal hatvani restaurátor beszámolója iránt. A megtisztelő invitálásnak mégsem személyesen tesz eleget a Feszty, brigád vezetője. Szakelőadását közvetlen munkatársa, Szűcs Árpád szegedi restaurátor olvassa majd fel az újabb nemzetközi tudományos fórumon. Hogy miért? Gettysburg — Valóra válik régi vágyam ! Október elsején az Egyesült Államokba utazhatom, hogy a moszkvai „Boro- gyinói csata” után a világ harmadik nagy körképét tanulmányozhassam Gettys- burgban — csillan fel a szeme a ritka bajszú, mindig kedélyes restaurátornak, aki mellesleg szenvedélyes maratoni futó, jó negyvenedikötvenedik helyezésekkel. — Philippoteaux műve Észak és Dél harcára utal, Lincoln elnök emlékezetes beszédét örökíti meg, s a Magyarok bejöveteléhez hasonlóan az 1890-es esztendőkben festették. Valószínűnek tartok egy kanadai kirándulást is út közben, mivel a görög származású mester „Jeruzsálem-) körképe” ott található. Természetesen bizakodom, hogy nyolcnapos vizslatásom meghozza gyümölcsét, a két nagyszabású munka tanulmányozásával olyan szakmai tapasztalatokat szerezhetek, amiknek itthoni munkánk- ban is hasznát vesszük. Kisterenyei Ervin szavaihoz nem fér kétség. Keménysége, önfegyelme, amely búvárúszásban, maratoni versenyeken, egyetemi tanulmányokon edződött, biztosan megajándékozza mindazzal, amit vár és megkövetel az úttól. S reméljük, hogy ilyesféle eredményeiről mi is beszámolhatunk olvasóinknak. Moldvay Győző — Nem vitatkozik, felgyűrte az inge ujját. A gyerek szeme felcsillan. — Leken neki egyet ? — Remélem — nyög a férfi. — Jobb kézzel is meg bal kézzel is? — Jaj! — Mi az? — Verekszenek. — Gyerünk, Tropkó v. húzz be neki! — lelke' a gyerek. A férfi arcán simulna!- ráncok. Hanyatt fekszik. — Már fogja a íiyakát? — Fogja. — Tropkó úr jó erős. ion .' — Uhum. — Még nem kerget!? i egészen? — Egészen még nem i _• mindjárt kinn lesz. — Állj az ablakhoz — “ilríja a gyerek. — Minek? — Hogyha kijön a Fáján - lom. essen le az emr' f Majd jól összetöri magát A férfi az ablakhoz ill, arcába kezd visszatérni a szín. — Most — mondja —, most kint van. — Hess,' hess, ronda Fájdalom — kiabál a gyerek és kezével az ablak felé legyez, i— sose gyere vissza! Puff — a fájdalom nagyot nyekken a járdán. Másfél százados a tanítóképző Jubileumi rendezvénysorozat a megyeszékhelyen Balettművészeti találkozó Megyelörténef, kémia, külpolitika Tanfolyamok pedagógusoknak 25 év a magyar népművészet szolgálatában Lázár Ervin; Egy gyomorgörcs története
