Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

Olajbányászok gyakorlata Tűzvédelmi alegység oltásra készül A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Egri Üzeménél — a felügyeleti irányító polgári védelmi pa­rancsnokság által jóváha­gyott terv alapján —. kétna­pos — üzemi polgári védel­mi gyakorlat került végre­hajtásra. Az üzemi ' polgári védelmi parancsnokság vezetésével a gyakorlaton az üzemi pol­gári védelmi szervezet tel­jes állománya részt vett. Az előírt követelmények­nek megfelelően a parancs­ta végre a mentő, mentesí­tő és halaszthatatlanul szük­séges helyreállító munkákét. Külön ki kell efnelni azt a jó együttműködést, me- • lyet a városi tűzoltó-pa- ranesnokkággal a mentő és . mentesítő munkák eredmé- ) nyes végrehajtása céljából kialakítottak­A legnagyobb elismeréssel illik írni arról a célkitűzés­ről, mely a gyakorlat fel­adatait összekapcsolta a ter­melőmunkával. Az üzemi gyakorlat ideje alatt az ál­Menícs közben az önvédelmi egészségügyi raj néki állomány, a törzs és a beosztott állomány a gya­korlat feladatait és célkitű­zéseit jó eredménnyel vég­rehajtotta. A. paracsnöki állomány és a törzs a feladat végrehaj­tása során magas szintű polgári védelmi felkészült­ségről adott számot. A gya­korlat egész ideje alatt ér­vényesült a parancsnoki ál­lomány szervező, irányító és ellenőrző tevékenysége. A törzs által kidolgozott hely­zetértékelések. elemzések, a kialakult helyzetet tükröz­ték. megfelelő alanot bizto­sítottak a mentő és mente­sítő munkák, céljából kiala-, kitolt parancsnoki elhatáro­záshoz. A beosztott állomány fe­gyelmezetten — a biztonsági rendszabályok maximális beKarrásávai — nagy ssak- Ia#* felkészültséggel hajtőt­lomány 210 ezer forint ter­melési értéknek megfelelő munkát végzett. Az üzemi gyakorlaton — tapasztalatszerzés céljából — részt, vettek a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat felügyelete alá tar- fozó üzemek polgári védel­mi törzsparancsnokai is. Az üzemi polgári védelmi gyakorlat feladatainak vég­rehajtását az Országos Kő- . ólai- és Gáztermelő Tröszt pv-megbízottja, az NKFV pv-parancsnokhelyettese és az egri városi pv-parancs- nokság képviselője ellen­őrizte. A feladatok végrehaj­tását jóra értékelték. Az üzem pv-parancsnoka. ' a párt- és gazdasági vezetés 1 nevében megköszönte a gya- J koralton részt vevő álló- j mány eredményes munkáját, j ■■ ;—" K. K. M IccagsitcBlista országok polgári uédelme A II. világháború után létrejött katonai államszövet­ségek mellett a polgári véde­lem egységes rendszerének kialakítását, szervezését még a NATO-tagállamokban sem sikerült létrehozni. Az egyes tagállamokban — annak el­lenére —, hogy nem kis erő­feszítéseket tettek az esetle­ges atomháború következmé­nyeinek csökkentésére, az el­vek és a módszerek tekinte­tében mindmáig sok eltérés tapasztalható. Brüsszelben a NATO polgári szükségszer­vezési bizottságában nyolc -albizottság működik. Az egyik albizottság fő feladatá­vá tették azt, hogy összehan­golja a tagállamok közötti együttműködést a polgári vé­delem terén. Itt azonban csak összehangolásról van szó, és az albizottságnak nem áll módjában beleszólni a nemzeti szintű tervező és szervező munkába. Az országok mind a terve­zést, mind pedig' a szervezést nemzeti szinten hajtják vég­re. Ezért a megoldásra váró védelmi intézkedések terén még nagyok az eltérések. Több országban programot fogadtak el ipari és magán­jellegű óvóhelyek megépíté­sére, a semleges Svájcban például kötelezővé tették az újonnan felépülő házakban az óvóhelyek meglétét. Az úgynevezett „túlélés” biztosítása céljából egyes or­szágokban felhalmoznak élel­miszer-, egészségügyi vágy más jellegű készleteket. Men- tőosztagokat szerveznek, és .kiterjedt sebesültellátó rend­szert is hoznak létre. Minden nyugati államban kidolgoz­ták a központi és területi kormányszervek háborús ké­szenlétbe történő helyezését és háború kitörése esetén széttelepítését. • Jelentős eltéréseket lehet /tapasztalni az egyes nyugati államoknál a felkészítés vo­natkozásában is. A katonai doktrínától függően találko­zunk egyes országok esetében hogy — a polgári védelem terén — csak atomháborúra, vagy hagyományos háborúra, illetve mindkettőre készítik fel a lakosságot. Pl.: Nagy- Britanniában főleg az atom­háború körülményeire készí­tik fel a lakosságot. Több NATO-államban ön­kéntes alapon szervezik meg a polgári védelmi feladato­kat ellátó személyi állo­mányt. Nagy problémát je­lent azonban, hogy jóval ke­vesebben jelentkeznek az optimálisan megkívánt lét­számnál. Jelen cikkben röviden összefoglaljuk egynéhány ka­pitalista ország polgári vé­delmének főbb kérdéseit. A Svájci Szövetségi Köztársaság 6,3 millió lakosával, 41 288 km» területével a nyugat-európai ál­lamok közül szinte a legfejlet­tebb polgári védelmi rendszer­rel rendelkezik. Az ország sem- legességi státusza ellenére a ka­tonai doktrínája a „körkörös védelem" elvén alapul, ami azt jelenti, hogy a haderőt minden lehetséges irányból bekövetkező ellenséges támadással szemben készítik fel, úgy tervezik, hogy 1990-re minden egyes személyre számolva rendelkezzenek megfe­lelő Óvóhelytérrel. A svájci ha­dászati elgondolások szerint áz országot közvetlen, vagy közve­tett atom-, illetve hagyományos támadás érheti. Közvetett táma­dás alatt a másodlagos hatást ér­tik, amely egy szomszédos or­szágot ért atomcsapás sugár- szennyezése. Az ország polgári védelmének szervezéséért a szö­vetségi igazságügyi és re.rtdnr- minisztérium a felelős. Ez szoro­san együttműködik a honi lég­védelemmel, a szárazföldi erők minisztériumával, illetve más mi­nisztériumokkal. Svájc mindén állampolgára ka­tonai szolgálatra lœtelezett 60 éves korig, és így elegendő szá­mú tartalékossal rendelkeznek a polgári védelmi feladatok ellátá- iiffl. A polgári védelem feladatai kö­zé sorolják a szükséges mentő­szolgálatot, a: tűzoltást, az egész­ségügyi ellátást, a tartalékok fel­halmozását, a szállítások végre­hajtását, a szükség-áramszolgál­tatás és -híradás megszervezését. A fő figyelmet mindezek mel­lett a csapások utáni mentés, a „túlélés” megszervezésére fordít­ják. Az elmúlt évek során jelentős erőfeszítések árán az óvóhelyek kiterjedt hálózatát hozták létre, köztük pl. a sonnenbergi alag­utat, melyet mintegy . 20 000 fő befogadására tettek alkalmassá. Törvény írja elő, hogy a lakó­házak alatti részekei óvóhelyül kell kialakítani. Újonnan épülő házakban kötelező az óvóhelyek létrehozása. A hivatali épületek­ben és középületeknél is megta­lálhatók az óvóhelyek, amelyek­kel szemben olyan követelményt támasztanak, hogy az védelmet nyújtson a súg ár szennyeződés és a romboló hatás ellen. A lakosság felvilágosítása cél­jából minden háztartást folya­matosan ellátnak mintegy 320 oldalas könyvecskével, amely a polgári védelem legfontosabb rendszabályait tártaim, azza és ennek elsajátítását szükségesnek tartják. Az erőfeszítések ellené­re sem tudták a lakosságot el­látni kellő mennyiségű szükséges védőeszközzel. Államszervezetük felépítésé­nek megfelelően a riasztási rend­szerükbe több mint 100 — meg­szervezett — rio.sztóörssel rendel­keznek. Ezek az őrsök a rendőr­őrsökkel közösmi vannak elhe­lyezve. és riasztás céljából fel­használják a rádiót és a televí­ziót is. Külön riasztási jelzések vannak kidolgozva veszély ese­tére és külön az esetleges elemi csapás, katasztrófa jelzésére. Olaszország parlamenti köztársaság. Területe 301 226 kma, lakossága 54 millió. Az ország polgári védelmi fel­adatát koordináló szerv han­golja össze a különböző pol­gári minisztériumok bevoná­sával. Ez a szerv a minisz- terközi munkacsoport a pol­gári védelmi tevékenységek összehangolására. A névből is kitűnik, hogy .ez több mi­nisztériumból kikülönített, nem állandó jellegű felső szintű .szerv, amely, az alap­elvet rögzíti. Van egy alsóbb- szintű munkacsoport is, amelynek a feladatköre rész­ben nemzeti, részben pedig NATO-területre terjed ki. Neve a polgári szükségszer- vező «csoport, és eltérően az előzőtől, hét állandó jellegű bizottságból áll. Ezek az ellá­tó, a nemzeti szállítási, az ipari mozgósító, polgári biz­tosító, kulturális és környe­zeti oltalmazó, kiürítő és menekültügyi, valamint energiagazdálkodási bizott­ság. Részben nemzeti, másrészt NATO-keretekben is tervez­nek. A hadügyminisztérium kezelésében működik egy polgári védelmi iskola, ahol a haderőből vezényelt tiszte­ket, altiszteket képezik ki a polgári védelmi feladatok ellátására. Maga a polgári védelem a belügyminiszté­rium hatáskörébe tartozik és a feladatát a polgári védelmi és tűzvédelmi igazgatóság út­ján látja el. Az igazgatóság­nak jogában áll a békében is működő tűzoltó- és mentő- szervek igénybevétele. Ka­tasztrofális helyzetekben az előre kidolgozott együttmű­ködési terv alapján a men­tőalakulatok kirendelésére jogosult, ilyen példa volt az 1976. évi földrengés is. Az óvóhely építése terén jelen­tős a lemaradás. A II. világ­háború előtt, lényegében már 1932-től hozzákezdtek az óvóhelyek építéséhez. Az építkezések a háború köze­ledtével fokozott intenzitás­sal folytak, azonban az egész országra ezt nem tudták ki­terjeszteni. Jelenleg is még a háború céljaira megépült fedezékek állnak rendelke­zésre polgári védelmi célok­ra. A hetvenes évek elején terveket dolgoztak ki alag- utaknak szükség-atomvédel- mi óvóhelyként történő fel- használására. Ez ideig azon­ban a szélesebb körű felada­tok, munkálatok anyagi fe­dezet hiányában beindulni nem tudtak. Polgári védelmi kötelezettség 5. Az augusztusi számunkban foglalkoztunk a polgári vé­delmi kötelezettséggel kap­csolatos eljárás alapvető sza­bályaival és megállapítottuk, hogy az alapvető eljárásra a polgári védelmi kötelezett la­kóhely, illetőleg munkahely szerinti vezető illetékes. To­vább vizsgálva ezt a kérdést, azt is meg kell állapítani, hogy mindez azt is jelenti, hogy a kötelezett igénybevé­telére vonatkozó alapeljárás a lakóhely, illetőleg a mun­kahely szerint illetékes pol­gári védelmi vezetők közül tulajdonképpen bármelyik lefolytathatja, ha a kötele-- zett igénybevételére (polgári védelmi szervezetbe való be­osztására), bevonására igényt tart. Ilyen esetben a hatásköri összeütközés meg­előzését biztosítja az a rendelkezés (HM.rendelet 64.§-a), amely szerint a pol­gári védelemi kötelezettség teljesítése szempontjából a munkahelyen való beosztás az egyéb (pl. lakóhelyen) be­osztást, a szakszolgálati szer­vezetbe való beosztást pedig mind a munkahelyen, mind a lakóhelyen az önvédelmi szervezetbe való beosztást megelőzi. További lényeges eljárási szabályként kell megemlíteni azt, hogy a polgári védelmi vezető az érintett személyt az eljárási rendelkezések ér­telmében előtt történő meg­jelenésre kötelezheti, amire az érdemi döntés meghoza­talára kiható körülmények tisztázása érdekeben fontos érdek fűződhet. a) Az eljárás legfontosabb szakasza a határozathozatal. A.z államigazgatási törvény alapján rrfind az ügy érde­mében, mind az eljárás so­rán döntést igénylő kérdé­sekben az eljáró polgári vé­delmi vezető határozatot hoz. E vonatkozásban határozat­nak tekinti — alakszerű ha­tározati forma nélkül — az olyan ügyiratot is, amelyben az eljáró polgári védelmi ve­zető az állampolgár irányá­ban jogot vagy kötelezettsé­get állapit meg. A határozat közlése az ér­dekelttel szóban vagy írás­ban történhet. Ha a határo­zatot szóban közük* annak lényegét rögzíteni kell az iraton, ezen felül a közlés tényét az ügyfél aláírásával igazoltatni kell. Ha az érin­tett személy a közlés megtör­téntének aláírásával való igazolást megtagadja, vagy a határozat írásban való köz­lését kéri, a határozatot az érdekelttel írásban — pos­tai úton vagy egyéb módon ----kézbesíttetni kell. F ontos eljárási szabály, hogy a határozatot általában 30 napon belül meg kell hoz­ni.-Ez a határidő kivételesen — a hosszadalmas előkészí­tést igénylő ügyekben — to­vábbi 30 nappal meghosszab­bítható. Ez esetben azonban az ügy elintézésének várható idejéről az érdekeltet írásban értesíteni kell. Az MT-rendelet a fellebbe­zési eljárás tekintetében ki­fejezetten kimondja, hogy az államigazgatási törvény rendelkezései az irányadók a körülményeknek megfelelő alkalmazással. A hatályos rendelkezések jelenleg is módot nyújtanak arra, hogy a polgári védelem államigaz­gatási, illetve üzemi vezetője az őt megillető hatósági jog­kör keretében a polgári vé­delmi kötelezettséggel össze­függő határozatok meghoza­talának jogát más polgári védelmi vezető beosztású személyre átruházza. b.) Fellebbezés A polgári védelem állam, igazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének a polgári védel­mi kötelezettséggeí kapcsola­tosan hozott első fokú hatá- . rozata ellen rendes jogorvos­latnak, pontosabban fellebbe­zésnek van helye. A felleb­bezés lehetőségét egyébként az első fokon hozott határo­zat rendelkező részében ki kell mondani annak feltünte­tésével. hogy a fellebbezést milyen határidőn belül (15 nap) és hol, illetőleg mely szervnél (első fokon eljárt szervnél) kell benyújtani. A fellebbezés elbírálása a köz­vetlen felettes polgári vé­delmi szerv hatáskörébe tar­tozik. Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés — a Hvt. 57. § (1) bekezdése értelmében — illetékmentes. Ha az első fokon eljárt polgári védelmi vezető azt állapítja meg, hogy határo­zata jogszabálysértő, a hatá­rozatot hivatalból vagy kére­lemre visszavonhatja vagy módosíthatja. A fellebbezést — az üggyel kapcsolatos ösz- Szés írátökkar együtt — " a fellebbezési határidő letelté­dtől számított 8 napon belül ’kell felterjeszteni a másod- • fokon-eljáró; polgári védelmi vezetőhöz. A másodfokú polgári vé­delmi vezető a fellebbezés­sel megtámadott határozatot helyben hagyhatja, megsem­misítheti vagy megváltoztat­hatja. A fellebbezést — a fel- terjesztéstől számítva — 30 napon belül kell elbírálni, és mindazokkal írásban közölni kell. akikkel az első fokon hozott határozatot, közölték. A közlést az első fokon el­járt vezető útján kell meg­tenni. A másodfokon hozott hatá­rozat ellen további jogor­voslatnak — fellebbezésnek helye nincs. Az államigazgatási tör­vény lehetővé teszi, hogy az esetleges sérelmek egyéb módon is orvoslásra kerül­jenek. Ennek eszköze a fel­ügyeleti eljárás, a panasz, illetőleg a közérdekű beje­lentés. A bejelentéseket a panasz­ra irányadó szabályok sze­rint kell elbírálni. A bejelen­tés alapján lefolytatásra ke­rülő ügyben természetesen nem járhat el az a szerv, amelynek döntése, illetőleg intézkedése ellen a bejelen­tés irányul, hanem annak azt — érdemi vizsgálat, illetőlég elbírálás végett — felettes szervéhez kell továbbítania. K. J. í \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom