Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

Veszélyes túlórák Hatvan után, Gyöngyös előtt... Egy kilométernyi autópálya 50 millió forint Séta a „frontvonalon” LEHET, hogy amit ezúttal leírunk, azok többségének nem fog tetszeni, akik érde­kében íródott. A túlórákról van szó: arról a többletmun­káról, amelyért hét végén, a dupláját is meg lehet keresni a szokásos órabérnek. Hogy­ne jönne jól ez a többletpénz a fiatal munkásnak, aki la­kásra szeretne befizetni, vagy történetesen autóra gyűjt? Vannak is sokan — hallot­tunk rá példát nem egyet —, akik rendszeresen jelentkez­nek a munkahelyi vezetőnél: van-e valami pluszra lehető­ség? Törzsgárdák alakulnak ki olyan emberekből, akik csoportba állnak össze, s akikre „mindig lehet számi, tani’’. Ott maradnak a mun­kahelyen akár éjszakára is, csak legyen meg a „dohány”. Ez ellen a többletpénz ellen szólni, nem biztos, hogy tet­szik azoknak, akik rendsze­resen így szerzik meg a fi­zetést megtoldó mellékest. Mi hát a helyzet? Egy mondatba összefoglalva: sok. nagyon sok, veszélyesen sok a túlóra a munkahelyeken. Krónikus munkaerőhiányról beszélnek az üzemekben, a vezetők ezért tervezik meg már előre a túlóráztatást. A termelési tervhez illeszkedő munkaerőterv elkészítésé­nél már előre tudják a nyit- vánvaló eltéréseket, s meg­oldásnak marad — ami min­denkinek először jut eszébe — a túlóra. Ha túl sok, több, mint a megengedett, majd megtalálják a módját, hogyan Ötórás koncert­program Szolidaritási rockiesztivál Budapesten Mintegy negyvenezer fia­talt várnak október 14—15- én a Magyar Szolidaritási Bizottság és a KISZ buda­pesti bizottsága szolidaritási rockfesztiváljára. A BNV két pavilonjában sorra kerülő könnyűzenei eseményen népszerű magyar együttesek mellett fellép a világhírű IntUllimani chilei együttes is. Az ötórás koncertprogram­ban mindkét napon a ha­vannai VIT magyar delegá­ciójának tagjai élménybeszá­molót tartanak a XI. feszti­válról, s mini-fórumot is rendeznek időszerű külpoli­tikai kérdésekről. Városaink, községeink víz­ellátásáról, valamint a külön­böző vízügyi beruházások helyzetéről tájékoztatták a közelmúltban megyénk párt- és állami vezetőit az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei. Mint Vezse Sándor igazga­tótól egyebek mellett meg­tudtuk: az elmúlt években megvalósított beruházások eredményeként megyénk la­kosságának ivóvízellátása az országos átlagnál is jobb. A „tetőn” is van víz A Mátravidéki regionális vízmű harmadik szakaszá­nak elkészülése óta már nemcsak Egernek, Gyöngyös­nek és Hatvannak, valamint az alacsonyabban fekvő köz­ségeink. falvaink többségének van kifogástalan minőségű ivóvize, hanem Mátraházá­nak Galyatetőnek, Mátra, szentimrének. Mátraszent- lászlónak, Mátraszentistván. nak. Bagolyirtásnak és Fal. lóskútnak is. Az is a valósághoz tartozik ugyanakkor, hogy Egerben és számolják el. milyen formát találjanak neki. Nemigen esik szó sajnos arról, hogy esetleg másképpen is lehetne enyhíteni a lét­számgondokon: hogy például a munkafegyelem hiányossá­gai miatt mennyi idő veszik el. A szervezőmunka is bo­nyolultabb, s nem is biztos megoldás, ugyanakkor bizo­nyos csoportoknál népsze­rűbb is a túlóra, hiszen akik vállalják, jól járnak. De vajon valóban jól jár. nak-e, s jól jár-e az egész kollektíva? A terv teljesítéséhez ren­delkezésre áll a béralap is. Am vannak időszakok, ami­kor nincs teljesítmény, folyik a sokszor kényszerű lógás, majd mikor pedig a határ­idő vége felé következik a hajtás, jön a túlóra. Az a pénz jut így is, csak más el­osztásban. Természetesen, ha a törvényes keret kimerült, következik a „megkapjátok prémiumban” megoldás, a fekete túlóra. S hogy mennyi­re fekete, arról bizony sokat tudnának beszélni a munka­védelmi őrök. A Volán 4-es számú Vál­lalatnál a közelmúltban úgy intézkedtek, hogy a gépkocsi- vezetők által okozott balese­tekért közvetett felelősséget viseljen az irányító, a disz­pécser is. Előfordult ugyanis az, hogy szolgálata utolsó óráiban a gépkocsivezetőt olyan útra vezényelték, ami­ről nyilvánvaló volt, túlóráz­nia kelL A fáradt sofőr el­bóbiskolt a volánnál — meg is történt a baj. Az egercsehi hártyában ör­vendetesen szép teljesítmé­nyek születnek az utóbbi he­tekben, kell is a szén, jön a fűtési idény, igen sokan ke­resik a környéken legjobb minőségű csehi kookadara- bost. Jó a fizetés, de gyakor­latilag nincs is szabad szom­bat — mondta az egyik bá­nyász. S a szabad idő hiányát megérzi az ember, még ha igen sokuknál az is van szo­kásban, hogy különmunka vállalásával tölti a szabad­napjait Ez utóbbi megállapítást: gyakorlatilag nincs szabad szombat, nagyon sok más üzem dolgozója is mondhatta volna. Statisztikai jelentések igazolják: az iparban, a köz­lekedésben dolgozók 40 szá­zaléka rendszeresen túlórá­zik! Ez persze csak hivatalos adat. A „gyakorlatiasabb” becslések szerint .ehhez leg­alább 15 százalékot hozzá kell adni, s akkor már bizony elképesztően magas szám jön ki. A hosszú ideig tartó szol­gálatokban óráról órára na­gyobb lesz a balesetveszély; a mindennapos ritmusból ki­Gyöngyösön még mindig gyakran előfordul — különö­sen a nyári hónapokban —, hogy „elnémulnak” a csapok, vagyis a két város lakosságá­nak a jelenleginél több vízre van szüksége. Gyöngyösön a vízmű re­konstrukciója — lapunkban is szóvá tettük már, hogy a tervezettnél is lassabban ha­ladnak a munkák — Egerben1 pedig az északi és a déli vízmű — ez utóbbi a VI. ötéves terv beruházása lesz — megépítése jelent majd végleges megoldást. A cementgyár vizet is ad I A Iázbérci víztárolóból 27 kilométer hosszú vezetéken érkezik majd az ivó- és az ipari víz Bélapátfalva új ce­mentgyárába. A 190 millió forintos beruházás befejezé­séhez közeledik, és üzembe helyezése után lehetőség nyí­lik — társulásos alapon — Egercsehi, Mikófalva. Beköl- ce. Szűcs, és Egerbocs közsé­gek vezetékes vízellátására is. zökkentett dolgozd sokkal ke­vés Dé tud vigyázni saját és társai egészségére. A SZAMOKAT BÖNGÉSZ­VE kitűnik, hogy szebb az összkép a túlórákról papí­ron mint a valóságban. Me­gyénk néhány munkahelyén azonban még így is soknak tűnik a túlóráztatás „fejlő­dése”. Az Erőműkarbantartó Vállalat lőrinci telepén a tavaly félévinek több mint kétszerese a felhasznált túl­óra, az Izzó gyöngyösi gyá­rában, a selypi cementgyár­ban, a Révai Nyomda egri üzemében több mint másfél- szerese. De megduplázódott ez a szám az egri tejüzemben is. A legkülönbözőbb ágaza­tokból vett példák bizonyít­ják, hogy általános gyakor­lattá vált a túlóráztatás. Ér­demes volna az okokat egyenként, alaposan boncol­gatni, már csak a súlyos, sok­szor tragédiákhoz vezető bal­esetek miatt is. Pedig nem­csak ezekről van szó. Szinte elfogadott gyakorlat ilyen magas túlóraszám mellett, hogy a nyolc óra helyett hat­hét óra a „hivatalos” munka­idő. A jogsegélyszolgálat helyzetéről készült felmérés­ben olvasható a megállapí­tás: a helyben megteremtett ügyintézési lehetőségek elle­nére is rendszeresen járnak ki a dolgozók a munkahely­ről ügyes-bajos dolgaikat in­tézni. Igen sok a rajtuk kí­vülálló okok mellett a „szub­jektív okokból” adódó vesz­teségidő. A túlórával a teljesítmény egyáltalán nem növekszik. Azt is gyakorlati példák igazolták, hogy ha csökkentik a 12 órában foglalkoztatott munkás munkaidejét, a tel­jesítménye szinte egyenes arányban növekszik. Kilenc óra alatt is elvégzi ugyanazt a feladatot A „hosszú" mű­szak után másnap fáradtan munkába álló dolgozó az első órákban nem győzi kipihenni az előző napot Szétszórt a figyelme, lazít, s aztán csak a véletlenek összejátszása kell, hogy valóban fekete le­gyen a fekete túlóra. SÖTÉT EZ A KÉP, lehet hogy van ia benne némi túlzás. De önmagában már az is riasztó, hogy ilyen ál­talánossá vált ilyen termé- szétes dolog a túlóráztatás. Pedig a gazdaság mai köve­telményei szerint nem a haj­szolt , hanem a hatékonyan dolgozó emberekre van szük­ség. Már készülnek a tanul­mány-, és a kivitelezési ter­vek. Három ütemben tervezik a visontai vízmű megépítését. Elsőként a meglévő kutakat újítják fel az érintett terüle­ten, utána kerül sor a Vison- ta környéki községek ivóvíz­kapacitásának bővítésére, végezetül regionálisan is összekapcsolják majd a kör­nyék vízhálózatát Jó hírük van a gyöngyös- orosziaknak is. Az ércbánya vizét korszerű berendezések tisztítják meg — elkészültek és jóváhagyták a beruházás terveit —, jól halad a siroki — a Mátravidéki Fémművek beruházásában — víztisztító építése, és jóváhagyásra ke­rültek Lőrinci térségének vízellátását szolgáló fejleszté­sek tervei is. A pénz nem számít Egy jó pohár ivóvizet nálunk bármikor, és bárhol szívesen adnak. . Pedig a víz — külö­nösen ás wovia — az e©nk Az utak: erek! Mïht tes­tünket, behálózzák a megyét, az országot, a földet. S életet visznek. Szívtől az agyig, a végtagokig. A 7-es, az 1-es autópályák után szívtől agyig, végtagokig szóló autópálya épül most is­mét, átszelve megyénket. Indult pár éve Budapest ha­tárából, s ím lassan Heves megye keleti határai felé ha­lad... ★ Az építkezés vezérkara a mogyoródi erdőben székel. A lassacskán jó ötven kilomé­ternyi útszakaszon pedig 220 gépész kezeli a legkülönbö­zőbb masinákat, míg a segéd­hadként foglalkoztatott mun­kások serege közel hatszázra rúg. Ez a szám a nyári hóna­pokban még csak növekedett, magasabb volt. Rendre bese­gített a fóti gyermekváros 300 fiatalja, kijártak az útpályá­ra, a nyomvonalra a gödöllői agráregyetem diákjai, s volt egy 220 fős KISZ-építőtábora a Betonútépítő Vállalatnak. — Komoly segítségnek bi­zonyult mindez, s meglepett bennünket a társadalmi mun­kások teljesítménye, az a tény, ahogyan azonosultak vállalkozásunkkal — jegyzi meg a téma kapcsán Özvári György főmérnökhelyettes, szíves kalauzunk. — Tu­lajdonképpen nekik köszön­hetjük, hogy tervidőn belül, már október második felében használatba adhatjuk a 3_as autópálya első, huszonnégy kilométeres szakaszát, amely a majdani pesti körgyűrűtől a bagi völgyhidig fut», táp Egyre több jut a giganti­kus munka látványából a hatvaniaknak, újabban pedig a hortiaknak, gyöngyösiek­nek. Hatvan keleti szegélyén létesített a Betonútépítő Vál­lalat egy nagy erőgéptelepet a Damjanich János Szak­munkásképző Intézet szom­szédságában pedig rövidesen felavatják ötszintes munkás- szállójukat, aminek építési költsége meghaladja a 26 mil­lió forintot. A Heves megyei tanácsi Építőipari Vállalat az utolsó simításokat végzi már a korszerű, minden igényt kielégítő épületen, amelynek négyágyas, köz­ponti fűtéses, beépített bú­torokkal ellátott szobáiban háromszázan jutnak hétközi otthonhoz. — Éttermünk, társalgónk, könyvtárunk, fürdőnk, KISZ­legdrágább italaink közé tar­tozik. Mert mint az említett példák is bizonyítják: száz­ezrekbe, milliókba kerül egy_ egy új kút, egy-egy vezeték megépítése, nem is beszélve az új víztárolókról. A pénzt ez esetben — ter­mészetesen reálisan számol­va az anyagi lehetőségekkel — mégsem a szokásos módon méri és osztja társadalmunk. Akármennyibe kerül ugyan­is egy-egy beruházás, de jó víznek végül is mindenütt lenni kell. És, hogy ebben a megállapításban nemcsak az említett vállalat és a cikk írója osztja a véleményét, azt mindennél jobban bizonyítja, hogy megyénk V. ötéves tervidőszaka alatt az 1975-ös 68 százalékos vezetékes víz­ellátást 1980-ra több mint 80 százalékos arányra kell nö­velni. • Bármennyibe is kerül ! Mert a jó ivóvíz, a lakosság vízellátása Heves megyében sem luxus mái*. — koós — klubunk is van a szállóban, s ötszáz személyes konyha biz­tosítja a környéken dolgozók napi élelmezését — halljuk a friss információt Somodi András szakszervezeti mű­helybizottsági titkártól. — Ami pedig a leglényegesebb: a szálló térítésmentes, s az el­látásért is csupán napi 10—12 forintot kell fizetni. A helyi tanáccsal kialakult jó viszony eredménye ugyanekkor, hogy vezető szakembereink folya­matosan lakáshoz jutnak a városban, ami számunkra a jövendő szempontjából fon­tes! A környéken folyó munkákat mi 10—15 éves távra tervezzük, s csak akkor tudjuk megtartani ezt a mű­szaki gárdát, ha együtt van a családjával! ★ Barangolván a pálya állo­másain, később Gyímesi Béla irodavezető veszi át a szót kollégáitól, hogy néhány ér­dekes, új műhelytitokról rántsa le a leplet. — Ami a rövidesen átadás­ra kerülő pályaszakasz mun­kálatait illeti, a szakmában rekordidőnek megfelelően teljesítettük feladatunkat, s ez a nehéz anyagi áldozattal beszerzett külföldi géplánc­nak köszönhető, természete­sen munkásaink helytállása mellett. Az alapozásra kerülő aszfaltot olasz Marini-keve- rők készítik, az „etetésnél” Fiat-alis adagolók szolgálnak kővel, kaviccsal, Vöpele-ma- sinák végzik a bedolgozást, a tömörítés pedig a nyugatné­met Weller-vibromax hen­gerekre marad. A felső kot­róréteg beépítését ugyanak­kor Briszíousz-rendszerü an­gol géppel végezzük, amely­nek alkalmazásában főmér­nökünk, Kisteleki Antal szer­zett hírnevet. Maguk az an­golok sem hitték el, hogy ta­lálmányukkal úgy lehet nyolc méter szélességben elteríteni az érdesített homokaszfaltot, hogy a pálya közepén ne hú­zódjék rés, felezővonal, ha­nem egybefüggő legyen az út­felület. Gyöngyös alatt is ha­sonló produkc.óba fogtunk ép­(Tudósítónktól) : A cukorrépa .termésének betakarításával megkezdő­dött az őszi nagy munka­csúcs a mezőtárkányi Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben. A közös gazdaság két nagy teljesítményű, hatsoros répakiszedő kombájnja 150 heKrar cukorrépa termésének betakarításához látott hozzá. Ezzel egyidöben a szállítás is folyamatos. Szeptember vé­géig naponta hat, azután pe­dig 10 vagon cukorrépa in­dul innen útjára a hatvani cukorgyár részére. Beérett a 420 hektáron termesztett fontos ipari nö­vény a napraforgó. A napok­ban repülőgép segítségével permetezik rá a region nevű vegyszert, és a levélzet el- száradása után három SZK 5-ös kombájn lát hozzá a csépléshez, betakarításhoz. Jó termést adott az idén a lucerna, melynek harmadik kaszálását nemrég fejezték be. A szövetkezet két állat- tenyésztési tanyaközpontjá­ban hat kazalba rakva 80 vagon értékes lucernaszéna vár a téli etetésre. A juhá­szati telep hodályai mentén is két nagy kazal takarmány vár hasonló sorsra. Telles erővel folyik ezek­ben a napokban a siló készí­tése. A silókukoricából ed­dig ötezer mázsa silót készí­tettek, és a cukorrépa -koro­náit is felhasználva a közeli hetekben még újabb ötezer mázsa silótakármány készül el. A 212 hektáron termesz­tett kukorica egyelőre még nagyon zöld — betakarításá­ra csak október második fe­lében kerül sor. pen a napokban ! Itt állt mun­kába hazánkban elsőként egy lánctalpú, csúszózsalus CM 1. autográder, amely csaknem 12 méter szélességben tudja egyszerre teríteni, tömöríte­ni az autópálya alaprétegét Ami lemaradásunk van ezen a szakaszon, az autógráder rövid idő alatt behozza, hi­szen napi teljesítménye két­ezer köbméter felett van. Egyébként ez a hatalmas gé­pünk már olyan bonyolult hogy működését külön szak­mérnök irányítja... ★ Somodi András beszélt ko­rábban a hatvani munkás- szállóról, gépparkról, s a..jó helyi kapcsolatok jelentősé­géről. De nem ejtett szót a legfontosabbról, a hatvania­kat leginkább érdeklő témá­ról: mikor autókázhatunk Budapestre az új pályán? Befejezésként adjuk hát visz. sza a szót Özvári György fö- mérnökhelyettesnek. — Tervünk, hogy 1980 vé­gére mindenképpen átadjuk pályánkat a forgalomnak egészen a hatvani csomópon­tig. Persze a teljesítmény sok mindentől függ. Csak egyet mondok: minden kilométer­nyi új autópálya ötven millió forintba kerül államunknak, beleértve a különböző mű­tárgyakat is... ! Szükségünk van ugyanakkor a szakmun­kásállomány utánpótlására, feltöltésére, amit Borsod, Szabolcs, Szolnok térségéből szeretnénk biztosítani... Ké­sőbb pedig, s éppen a gyön­gyösi csomópont kiépítése kapcsán szeretnénk együtt dolgozni az egri Közúti Épí­tő Vállalattal, amelyre egy nagyszabású hídszélesítés vár... Persze, ez a jövő egye­lőre, de nekünk már most kell megteremtenünk a hol­napi, holnapután! gyors, ha­tékony munka alapfeltétele, eit. Mindenesetre Heves me­gye legalább olyan jó part­nerünk ebben, mint Pest me­gye volt, ilyenformán derű­látásunk nem alaptalan. tosan halad a szántás, a ta­lajelőkészítés az őszi vetések alá. Három nagy teljesítmé­nyű traktor kétműszakban, két másik e.őgép pedig nyújtott műszakban dolgo­zik. Eddig 1100 hektáron vé­gezték el a talajmunkákat, és ebből közel 800 hektárt az őszi vetésekre készítettek elő. A szántás után tárcsát, gyürűshengert es megfelelő mennyiségű alapmütrágyat kapott a talaj, ezenkívül a cukorrépa és a napraforgó földek helyén is a betakarí­tással párhuzamosan halad a talajelőkészítés. Az őszi vetések még a kö­zelmúltban a 86 hektár lu­cerna vetésével megkezdőd­tek. A lucerna azóta ki is kelt és szépen zöldellik. A terv szerint szeptember 25- én 58 hektár őszi árpa veté­sével folytatják a munkát, majd ezután folyamatosán végzik 1150 hektár őszi búza vetését. Emberek, gépek és vetőmagvak egyaránt készen állnak a jövő évi kenyér- nekvaló vetésére. A szövetkezetben a sok őszi teendő mellett erdőte­lepítésre is jut idő. Az Eger- patak menti mély fekvésű la­pos földeken 15 hektáros er­dőt telepítenek, A talaj mar felszántva várja a facseme­ték beültetését. Még az őszi időszakban kilencezer da­rab nemes nyárfacsemete kerül kiültetésre. Császár István Az aratás befejezése óta s?Me éjjel napi>al folyama- 17., vasárnap Hekeli Sándor A vízre költött milliók Nem luxus a fő ivóvíz Moldvay Győző Szedik a cukorrépát, elvetélték a lucernát Mezötárkányfean

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom