Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Elutazott a benini párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghívására hivatalos, bará. ti látogatáson hazánkban tartózkodott benini párt. és kormányküldöttség szombaton elutazott Magyarországról. A Michel Alladaye, a Benini Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter vezette küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Garai Róbert külügyminiszter-he. »yettes és Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszter- helyettes búcsúztatta. Jelen volt Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A benini párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról közös közleményt adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy a baráti légkörű tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó gazdasági építő- munkáról és társadalmuk fejlődéséről. Kiemelték a szocialista és az el nem kötelezett országok együttműködésének fontos szerepét a békéért, a nemzetközi biztonságáért és a közös ellenség, az imperializmus, a neokolonializ- mus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott közös harcban. Szeptember 15-én, a Néprajzi Múzeumban megnyílt a Palesztin népművészet című kiállítás. A tárlatot megtekintette Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke, aki küldöttség élén az MSZMP KB meghívására kétnapos látogatást tett hazánkban. A küldöttség szombaton délután elutazott Budapestről. Norvégiába utazik Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter, Knut Frydenlund, norvég külügyminiszter meghívására, hétfőn hivatalos látogatásra Norvégiába utazik. (MTI) fl thaiföldi külügyminiszter programja Dr. Upadit Pachariyang- kun, a Thaiföldi Királyság külügyminisztere felesége és kísérete társaságában szombaton a Herendi Porcelán- gyárba látogatott. A látogatást követően a thaiföldi külügyminiszter, felesége és kísérete visszautazott a fővárosba, ahol zárómegbeszélést tartott vendéglátójával. Indiai miniszter magyarországi tanulmányútja Szombaton elutazott hazánkból Krisna Kiimár Goyái, az indiai központi kormány kereskedelmi szövet, kezetügyi és szolgáltatási államminisztere, aki csaknem egy hetet töltött Magyarországon a szövetkezeti mozga* lom tanulmányozásával. Mlergolőgusok tudományos tanácskozása Kékestetőn Az asztmás megbetegedések okainak felismerésében és kezelésében jelentős előrehaladást ért el az orvostudomány, — hangoztatták a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság .1978. évi tudományos ülésén, amelyet pénteken tartottak Kékestetőn. Mintegy kétszáz orvos és kutató részvételével az allergiás légzési megbetegedések felismerésének, kezelésének és gyógyításának korszerű módjait összegezték mintegy 30 előadás alapján. A tanácskozás egyik fő vonása volt annak megállapítása, hogy ma már a kellő időben jelismert és helyesen értékeli. asztmás betegségek, a megfelelő módon kezelt és gondozott asztmás gyerekek nemcsak hosszú időre tehetők tünetmentessé, hanem tartósan gyógyíthatók is. Az előadások többsége ennek figyelembevételével az asztma kezelésével foglalkozott, hangoztatva, hogy a gyógyítás legalapvetőbb feltétele a kiváltó okok pontos megállapítása, ezáltal lehetővé válik a ma már ismert korszerű gyógymódokkal az okok elhárítása, és a beteg gyógyultunk érezheti magát. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az asztmás betegségek szarna idősebb korban mind nagyobb, a kezdetük gyakran fiatal korba nyúlik vissza. Hámori Artur, a társaság einóke a tanácskozás befejeztével adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a szervezet túlérzékenységén ala- ou'ó allergiás megbetegedés világszerte rendkívül elterjedt: úgyszólván minden ti- "zedik ember /i lie raids betegségben szenved. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül egymillió embernél tapasztalható a betegség valamelyik tünete. Az allergiás megbetegedések egyik legfőbb területe az asztma néven ismert légzési betegség, amelyet a Kékestetői Állami Gyógyintézetben több mint negyedszázada egyre sikeresebben kezelnek. Mindezek együttes indítékai, hogy a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Kékestetőn tartja hagyományos, évenként ismétlődő tudományos ülését. A mostani tanácskozás mindenekelőtt az asztma kiváltó okait, megelőzésének körülményeit vizsgálta. Gyakori esetben ugyanis az okok elhárítása eredményeként a beteg megszabadul az allergiás. tüneteitől. Hámori Artur kiemelte, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb fontosságot tulajdonítanak a kékestetői tanácskozásnak. Ne legyen titok — mondotta — hogy a magyar orvosok is eljutnak jelentős felfedezésekhez, amelyben nem szükséges minden esetben a külföldi tapasztalatokat hangsúlyozni, vagy előtérbe helyezni. A kékestetői omosgyűlések ugyanis alkalmasak lennének a jövőben a legújabb kutatások eredményeinek szélesebb körű és gyorsabb ismertetésére, összegezésére, ugyanakkor alapot szolgáltatnának ahhoz, hogy az itt j elhangzott és szélesebb körű 1 elterjesztést igénylő felfedezések nyomtatásban is megjelenjenek. j Kovács András 1 Az indiai államminisztert fogadta Sághy Vilmos, belkereskedelmi és Keserű János. né, könnyűipari miniszter. A vendég tárgyalt a magyar szövetkezeti .mozgalom mindhárom ágazatának vezetőivel, s ellátogatott szövetkezeti létesítményekbe, egyebek között az esztergomi áfészbe, a székesfehérvári Vörösmarty Tsz-be és a budapesti Skála nagyáruházba. Elutazása előtt az indiai államminiszter az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta: — Megbeszéléseink nemcsak a szövetkezetekre hanem a szélesebb körben is kínálkozó kölcsö. nősen előnyös kapcsolatok megalapozására is kiterjed, tek. A lehetőségek nagyok; a kereskedelem bővíthető a szövetkezetek bevonásával is. A miniszter, utalt arra, hogy Magyarországon munkaerőhiány, Indiában szabad munkaerő van.. Magyarország számára tehát főként olyan cikkek behozatala előnyös, amelyekben sok emberi munka testesül meg. így ezekből a munkaigényes iparágak fejlesztése nélkül bővíthetné az ellátást: In- cia munkára orientált gazdaságpolitikája révén ugyanis a kis- és a háziipar által előállított termékeit nagyobb mértékben «értékesíthetné Magyarországon. A cselekvés várat magára AZ MSZMP KB 1977 OKTÓBERI HATÁROZATA ismételten felhívta a figyelmet a termelési szerkezet korszerűsítésére és a gazdaságtalan export visszaszorítására. A kormány, az illetékes minisztériumok intézkedési terveket dolgoztak ki a határozat végrehajtására. Korai lenne ezeket értékelni, mert az ilyen feladatokat nem lehet kampányszerűen megoldani. Arra a kérdésre kell választ keresni, kialakult-e már olyan módszer, követelményrendszer, amely- lyel a termékek gazdaságossági sorrendjét megnyugtatóan meg lehet határozni, létrejött-e olyan érdekeltségi és ösztönzési rendszer, amely a vállalatokat a gazdaságtalan exporttermelés megszüntetésére készteti? Hazánkban az 1950-es évek derekától végeznek gazdaságossági számításokat. Sokfajta gazdaságossági mutatót dolgoztak már ki és használnak, de nincs olyan, amely a termékszintű gazdaságosság megbízható mérésére és vállalatok közötti összehasonlítására alkalmas. Az export gazdaságosságára — az adott keretek -között — szinte tetszés szerinti sorrend állítható fel, mert a vállalatoknak az általános költségeik felosztásában nagy szabadságuk van. Ez óhatatlanul felveti annak lehetőségét, hogy a vállalatok konzerválják a gyártmányszerkezetet, megvédjék egyes termékeik „gazdaságosságát”. A vállalatok legfontosabb gazdasági mutatója a jövedelmezőség. Ha az adott termék- és exportszerkezet nyereséget biztosít, nem fűződik különösebb érdek a kevésbé jól fizető, vagy gazdaságilag előállítható termékek felkutatására, még kevésbé gyártásuk megszüntetésére. Több okból sem. Amíg az eladók piaca érvényesül a népgazdaságban, addig majd minden iránt van és lesz kereslet. A gazdaságtalan termelés megszüntetése ellen gyakori érv a válla latok „ellátási felelőssége”. A gazdaságtalanul gyártott cikkekre is van belföldi szükséglet, az ilyen termékeket a hazai gyártás megszűnését követően importálni kellene. Igen ám, de ehhez devizára van szükség, s emellett zökkenő- mentesen kell átállni az importra. Egyik sem egyszerű. Közismert, hogy időben mindig van különbség a gyártás megszüntetése és az import között és ez gyakran átmeneti áruhiányt okoz, ami jó érvnek tűnhet a meglévő termelési szerkezet védelmében. De az sem kétséges, hogy adott külgazdasági egyensúlyi helyzetünkben a pótlólagos import nagy teher. A gazdaságtalan termelés és export megszüntetése, általában a termékszerkezet módosítása bizonyos beruházásokat is igényel. A vállalatok a beruházási piac feszítettsége mellett erőforrásaikat inkább a látványosabb fejlesztési célokra használják fel és az előbbire kevesebbet áldoznak. A gazdaságtalan export visszaszorítását — akarva- akaratlanul — az export ösztönzése, az állami visszatérítés is akadályozza, lassítja. Ezért a jövőben a gazdaságirányításnak arra keli törekednie, hogy a szakágazati állami visszatérítés ne nyújtson ösztönzést a gazdaságtalan exportnak. A legkirívóbb gazdaságtalanság esetén nem szabad visszariadni az exporttilalomtól sem. Erre azonban csak akkor van mód, ha a visszaszorítással új exportlehetőségek is keletkeznek. A GAZDASÁGTALAN EXPORT visszaszorításáról különböző fórumokon sokat beszélnek, de a tettek még váratnak magukra. Kétségtelen, hogy ez a feladat nem oldható meg egyik évről a másikra, de az is igaz: nem lehet csupán várni az abszolút megbízható mérési módszer kidolgozására — ennek az ű.i árrendszer is feltétele — s -addig niinden maradjon a régiben! W. I. Megnyílt az 51. országos bélyegnapi kiállítás Különleges gyűjtemények, ritkaságok sorakoznak fel az 51. országos bélyegnap alkalmából szombaton megnyílt kiállításon a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének székházában, A bemutatót Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója, a MABEOSZ elnöke nyitotta meg. A bélyeggyűjtők nemzetközi szervezete 1327-ben hívta fel a tagországait, hogy évente emlékezzenek meg a bélyeg és a gyűjtő napjáról. A filatelisták száma világszerte gyarapodik, a MABEOSZ.nak jelenleg 170 000-es a taglétszáma. Közülük választották most ki azokat a gyűjtőket, akik nemzetközi kiállításon még nem mutatták be kollekcióikat, de bélyegeik kuriózumnak számítanak. Közéjük tartozik az a sorozat, amely több ország első bélyegét tartalmazza, így a világon elsőnek megjelent, 1840. május 6-án Angliában kiadott bélyeg és az első magyar bélyeg is, amely 1867-ben látott napvilágot Ferenc József arcképével. Az érdekességek között szerepel még egyebek mellett az ENSZ bélyegsorozata és az ajánlott levelek kiadásának százéves történetét átfogó gyűjtemény. A kiállítás szeptember 24- ig várja az érdeklődőket naponta délelőtt 11 órától este 7 óráig a Vörösmarty utca §5. alatt, (MTI) Arafat a kiállításán ŐSZ A TISZÁN