Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

Alkatrészellátás * VAJON HÁNY EZER, vagy hány tízezer, netán százezer háztartási gép áll bé­nán, mert alkatrész hiányá­ban a szervizek nem tudják megjavítani ? Ilyen statiszti­ka nem áll rendelkezésre, de személyes tapasztalatai min­denkinek vannak. Hiszen ma már több mint 700 ezer sze­mélygépkocsi van a lakosság birtokában, minden 100 ház­tartásra 78 mosógép, 81 hű­tőgép és 76 televízió jut, hogy csak a legfontosabbakat, a legértékesebbeket említ­sük. Miközben a gépek meny- nyisége és választéka roha­mosan nőtt, a szervizhálózat csak lassan bővült, az alkat­rész-utánpótlás pedig távol­ról sem folyamatos. Az Idén sok minden tör­tént annak érdekében, hogy a tartós fogyasztási cikkek hosszabb életűek legyenek. Az országgyűlés tavaszi ülés­szakán megtárgyalta és elfo­gadta a belkereskedelemről szóló törvényt, amely erre vonatkozóan is tartalmaz elő­írásokat. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter parlamenti expozéjában a többi között a következőket mondta: „A vevők joggal kívánják, hogy a vásárolt termékek, amelyekért pénzüket adták, használhatók legyenek. Jogos bosszankodást vált ki min- dcnkiből, ha a drága készü­lék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik." A törvény, amely július el­sején életbe lépett, kimondja, hogy az üzemben tartáshoz, illetve javításához - szükséges alkatrészekről és tartozékok­ról a termelőnek, illetve az importálónak — együttmű­ködve a kereskedelmi gaz­dálkodó szervezetekkel — az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondos­kodnia kell. A forgalomba- hozatallal egyidöben meg kell teremteni a karbantartás és a javítás feltételeit is. A téma nem sokkal később a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályoz­ta a leglényegesebb részlet- kérdéseket. Tisztázta pél­dául, hogy mit értsünk a „szokásos élettartamon”, vagyis hogy mennyi ideg kell egy-egy tartós fogyasztási cikkhez alkatrészekről gon­doskodni, Az ötezer forintnál olcsóbb termékek esetében legkevesebb 6, a drágább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a ke­reskedelemnek beszereznie az alkatrészeket. AMENNYIBEN EZ NEM TÖRTÉNIK MEG, a KERMI megtilthatja a termék árusí­tását, a vásárló pedig polgá­ri pert indíthat a vállalat, vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fogyasz­tási cikket vásárolta. A kor­mányrendelet már hatályba lépett, de csak az 1979. ja­nuár 1. után gyártott termé­kekre vonatkozik. A határidő csak a vásárló számára lát­szik távolinak; a termelők­nek, az importálóknak, a forgalmazóknak és a javító­szolgáltató iparnak már rég meg kellett kezdenie a felké­szülést a rendelet és a. tör­vény végrehajtására. A kereskedelemben az el­képzelések szerint összpon­tosítják . az alkatrészek áru­sítását. A sűrűbben szüksé­gesek legyenek széles körben Kaphatók, a nagyobb terje­delmű és értékű alkatrészeket viszont szakáruházakban kell kínálni. Ilyen szakáruháza­kat a közeljövőben minden nagyobb városban, elsőként a megyeszékhelyeken szüksé­ges létrehozni. A szakszerű árusításhoz, tanácsadáshoz jó szakemberek is kellenek; képzésük módját most dol­gozzák ki. Számos szerviznek vannak üzletei is, amelyekben alkat­részt árusítanak. Am inkább készárut kínálnak, vagy ki­zárólag beszereléssel, tehát drágábban adják az autóal­katrészt. Kívánatos, hogy ezek az üzletek főként al­katrészt árusítsanak, sőt a szervizek bővítsék mind az alkatrész-árusító, mind a ja­vító tevékenységüket. Különösen nagy gond a tekintélyes mennyiségű, im­portból származó tartós fo­gyasztási cikk alkatrész­utánpótlása. A Belkereske­delmi Minisztérium ma már — a törvény szellemében, de a vállalati önállóság tisztelet­ben tartásával — megkérdezi vállalatait, hogy mennyi al­katrészt rendeltek, kötöttek le szerződésben több évre előre a késztermékhez. Nem véletlen, hogy olyan sok baj van az alkatrész­utánpótlással. Mind a gyár­tás, mind a forgalmazás meg­lehetősen ' hálátlan feladat: munkaigényes, helyigényes (a sok százezerféle alkatrész tárolásához korszerű raktár­házak, sőt, számítógépek is kellenének), nagy szakértel­met kíván, ráadásul nem túl­ságosan kifizetődő. Módosí­tásra szorul az ezzel foglalko­zó vállalatok érdekeltségi rendszere is, egyebek között a készletgazdálkodás vonat­kozásában. Ma ugyanis bün­tető kamatot fizet az a válla­lat, amelynek alkatrészkész­letei meghaladnak egy bizo­nyos mennyiséget. ITT CSAK néhányat em­lítettünk a teendők közül, amelyekkel mérsékelhető vagy megszüntethető a kró­nikus alkatrészhiány, s ame­lyekkel' életre kelthetők a működésbe képtelen, béna gépek. A megoldás nemcsak a tulajdonosok érdeke, hanem a népgazdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti va­gyon nem is csekély. Kilábaltak a hullámvölgyből A [övöt alapozzék a gabonafergalffii vállalatnál A kenyér, és vele együtt a gabona évről évre az érdek­lődés középpontjában álL Így nemcsak a termelőgaz­daságok, hanem a felvásárló vállalatok munkája is évről évre nehezebb. A Heves me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnál az utóbbi időben sok gonddal, nehézséggel küzdöttek. Gya­kori volt a panasz, a terme­lő gazdaságok ugyanis több­ször szóvá tették, hogy nem megfelelő a partneri kapcso­lat ezzel a vállalattal. Liszt Budapestre és Hégrádba Nem véletlenül tűzte tehát napirendjére a gabonaforgal­mi vállalat tevékenységének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát a közelmúltban az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának gazdaság- és szö­vetkezetpolitikai bizottsága. A nagy múltú vállalat, ter­ményfelvásárlással és ma­lomipari tevékenységgel fog­lalkozik, és négy takarmány­keverőt, öt malmot működ­tet, ezenkívül 13 termény­felvásárló teleppel, és 48 ta­karmányértékesítő raktárral rendelkezik Heves megyében. A felvásárlás, a raktáro­zás és a szállítás adja a vál­lalat fő tevékenységét. A felvásárolt terményeket százezer tonna befogadóké­pességű raktárban helyezik el, amely messzemenőién (g. zs.) —--------------------------------------------^ Sz ereti a csirkepaprikást? Menjünk ebédelni Szeretjük a hasunkat, mondják rólunk a barátaink, más nemzet fiai. Mi egy kicsit büszkék is vagyunk paprikás, zaftos, fűszeres ételeinkre. A sültek közül pedig legfeljebb a rántott szeletet fogadjuk el. Pedig annyit beszélünk a korszerű táplálkozásról. Mind hiába? Bennünk van a hiba? Vagy rajtunk kívül álló okok is irányítják étkezési szokásainkat? 1. Angol vendégei fik voltak, akik most járnak először Ma­gyarországon. Elvittük őket a kiskörei Tisza csárdába, hadd kóstolják meg az igazi halászlét és a roston sült süllőt. Vártuk, milyen lesz a ha­tás, hogyan fogadják a bor­dószínű halászlét, amúgy paprikásán, csípősen. Az an­gol asszonyka merített belő­le először, megfújta, meg­kóstolta, ízlelgette. Kis szü­net után bólintott, és ezt mondta : — Finom. Csak én egy ki­csit csipősebbre szoktam esi. nálni otthon. Majdnem hányát estünk székestől. A kis történetke sugall va­lami következtetésfélét. Azt ».karja elhitetni velünk, hogy » mi magyaros ételeink nem •?süpán a mi sajátos, nemzeti ízlésvilágunknak felelnek meg. Akkor hát.. . ? Miért beszélünk még mindig és annyit a modern étkezés nyersanyagáról, miért mond­juk annyit, meg kellene ta­núin uk egészséges módon táplálkoznunk? Ha egyszer mások is ... ♦ Keressünk egy jó helyet. Miután Gyöngyösön va­gyunk, ajánlhatjuk a Mátra Szálló éttermét. Kérjük az étlapot. Tessék. A szeptem­ber 12-1 választék.-4s>ertésfilé. sertésérmék, na­túr sertéssült, párizsi szűzér­mék, rántott sertés, rabló­hús. Ezek a frissen sültek. A készételek között találjuk a sertéscsülköt, a csemege ser­téssültet, a sertéspaprikást. Kapható még borsos marha- tokány, és bélszín. Aztán csirke roston és rántva. Hal­féléből pisztráng és ponty roston. A felsorolásból kitűnik az is, mennyire válogathat a vendég a különböző húséte­lek között. Legyünk egy kicsit szűk­markúak, és azt is nézzük meg, melyik ételt mennyiért lehet kapni. Törődjünk a forintjainkkal. Csak néhány jellemző adatot emelünk ki. A sertésjava 31,60. A bél­színjava 41,90. Csirke rántva 38.80. De ha kedvünk van hozzá, felmehetünk a mátrafüredi Avar Szálló éttermébe is. Hátha- ott mást találunk. Csakugyan, milyen érdekes. Az állandóan kapható hús­ételek között már ropogós kacsasült is felhívja magá­ra a figyelmünket. Aztán van kétféle csirke, háromfé­le marhahús és hatféle sertéshús. A hal sem hiány­zik, a pontyot öt változatban kínálják. A frissen sültek kétféle csirkével kezdődnek, hatféle marhahússal folyta­tódnak és háromfajta ser- téshúsétellel zárulnak. Az arányok tehát figye­lemre méltóak. .No, és az árak? Megegyez­tünk, a forintjainkat sem in­tézzük el egyetlen kézlegyin­téssel. Visszahőkölünk, amikor az egyik marhahúsnál ezt lát­juk: 100 forint. Igaz, ez a legdrágább, de azt is meg­tudjuk rögtön, hogy ez a Chateaubriand párizsi köret­tel dupla adag. Nézzük akkor a sertésbordát. Rántva 34.30. A rántott csirke pedig 33,80. De ha már a ropogós kacsasültet említettük, annak is tudni szeretnénk az árát. Tessék: 37.80. Akinek kedve van, hason­lítsa össze a két étterem ajánlatát egymással. ♦ Nézzünk be egy rom- tikus kertvendéglőbe, szeptemberi napfényben ki ülhetünk a sárguló falomb alá kihelyezett asztalok va­lamelyikéhez. Szívjuk tele a tüdőnket friss levegővel. Ez itt a mátrafüredi Fenyő, a Panoráma vállalat kezelésé­ben. Ohó, micsoda meglepetés. Mindjárt úgy kezdődik az étlap, hogy: vadsertéspörkölt, vadsertéscomb, tűzdelt vad­sertés. Ki gondolta volna, ál- mélkodhatunk kedvünkre. De ha tovább vizsgáljuk az étlapot, akkor a húsételek közül már csak a sertéselő­taggal kezdődőek adnak mó­dot a választásra. És egyet­len marhahús, főve, ecetes tormával. Keressük az árakat is. A tűzdelt vadsertés Vörösbor­ban 23,80, A tejfeles, gombás sertésszelet 21.90. Lám, ez a különbség. Ezt teszi a kert­helyiség, a másodosztály. Amikor Gulya Sándor üz­letvezetőtől érdeklődtünk, azt is megtudtuk, hogy szokott hal is lenni náluk, a ponty­halászlé 25,10, roston a ponty 20,80, rántva pedig 22,10. Ha csirkét is készítenek, akkor ebből-a paprikást 33,70- ért adják, a rántott csirkét pedig 37,70-ért. Arra a kér­désre, miből fogy a legtöbb, azt válaszolta, hogy az éte­lek 70 százalékát sertéshús­ból kérik a vendégek. A leg­kedveltebb a sertéspörkölt, azt a rántott borda követi. Az előbbit 15,30-ért, az utóbbit 24,60-ért adják. ♦ A Mátra Szállóban Tóth Ignác üzletvezető elmondta, hogy az étterem ételforgal­mában a sertéshúsból készült fogások adják az ötven szá­zalékot, a szárnyas, a marha és a belsőség azonos módon tizenöt-tizenöt százalékot tesznek ki és az egyébre, például bárányra, vadhúsra marad az öt százalék. Ha a sertéshúsból készült ételek árát száz százaléknak vesszük, akkor a marhasüll 130, a hal m^g annál is ma­gasabb százaléknak felel meg. A szárnyas, a borjú azonos értéket képvisel a sertéshúsételekkel. A vadhús száztíz, a bárány pedig' 150 százalék az általunk válasz­tolt módszer szerint. Az ételek haszonkulcsa nálunk 143 százalék. Ugyan­ez a kulcs az Avar Szálló éttermében 140 százalék, tudtuk meg Bragyovçt Mik­lós éttermi igazgatótól. Az Avarban a sertéshúsból ké­szült ételek az egész forga­lomnak hetven, a marha és a szárnyas a tíz-tíz, a hal és a vad pedig az öt-öt százalé­kát adják. Az árak összeve­téséből pedig az derült ki, hogy a sertés és a hal azo­nos szinten van, ezeknél harminc százalékkal olcsóbb a szárnyas, ugyanilyen szá­zalékkal drágább a marha, míg a vad a plusz negyven százalékot is eléri. A forgalom ebben az év­ben mindig meghaladta a tervezettet, augusztusban y például harminc százalékkal. A legtöbb vendégük — ahogy a szakmában mondják — à la carte-vendég. tehát nem az utazási irodák által szervezett csoportoknak a tagjai. A külföldiek is a magya­ros ételeket keresik, a fűsze­res elkészítést is kedvelik. A Mátra Szálló éttermében pedig a marhasültek kerül­nek inkább a külföldiek asztalára. Arra a kérdésre, mi hatá­rozza meg az ételkínálatu­kat, az Avar Szállóban ezt hallottuk r — Mindenekelőtt a be­szerzési lehetőségeink. A leg­könnyebben a sertéshúshoz jutunk hozzá. Ebből készít­jük a legtöbb ételt. De az étkezési szokások is arra szorítanak bennünket, hogy főként a sertéshúst biztosít­suk. A korszerű étkezést szorgalmazva ajánljuk a szárnyast, ami olcsóbb is a sertésnél. Itt azonan hadd emlékez­tessünk a Fenyő étteremre, ahol viszont a szárnyas a legdrágább. Pedig azt sem kell bizonygatnunk, hogy a Szabó Jánosok és a Kovács Péterek nem a Mátra Szálló és az Avar Szálló éttermébe tárnak a hét végeken a csa­ládjukkal Chateaubriand-t enni — á=száz forint. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Az új létesítmény kívülről nem elégíti ki a szükséglete­ket. így a vállalatnak a ter­melőszövetkezetek évek óta bértárolást végeznek, sőt szabadtéri ponyvás tárolásra is kényszerülnek. A feldolgozó tevékenysé­gük közül a malmok telje­sítménye meghaladja a me­gyei igényeket. Így Budapest és Nógrád megye lisztellátá­sából is kiveszik részüket. Nagy gondot fordítanak a keveréktakarmány-gyártásra, amely a Minisztertanács ál­jai meghirdetett hústerme­lési program megvalósítását szolgálja. Míg 1976-ban, áz ötödik ötéves terv első évé­ben megközelítőleg 74 ezer tonna keveréktakarmányt gyártottak, addig az idén a megnövekedett igényeknek megfelelően, 13(T ezer tonna előállítását tervezik. Gondot jelent, hogy eddig egyetlen esztendőben sem tudták a mezőgazdasági üzemektől megvásárolni a szükséges takarmánybúza é.s kukorica mennyiségét- A takarmány- gabonát ezért étkezési búzá­ból átminősítéssel, a- kukori­cát pedig más megyékből, illetve importból biztosítják. Új silók Egyéb tevékenységeik kö­zött árpahántolást végeznek, amely egyedülálló az ország­ban. A hántolt árpát az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binátnak szállítják, melyet az ott készülő keveréktakar- mányokba dolgoznak fel. A vállalatnál kísérletkévpen foglalkoznak zabhántolássá'l is, mellyel a gyermektáp- szergyártáshoz készítenek nyersanyagot. Ezt jövőre ' már sorozatban végzik majd. A háztáji és kisegítő gazda­ságokat 51 üzletből látják el, emellett a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-boltokban is árul­nak takarmánytápokat. A vállalat idei termelési terve 694 millió forint, mely­nek felét az első félévben teljesítették. A 49 szocialista brigád jó munkát végzett az utóbbi hat hónapban. Külö­nösen a keveréktakarmány- gyártás növekedett ugrássze­rűen. Ezt azonban salát üzemeikből nem tudják biz­tosítani, ezért a megvében levő és ki nem használt ter­melőszövetkezeti. illetve kö­zös vállalkozású keverőüze­meket vontak be a gvártás- ba. Saját termelésben 84 ezer, bérkeverésben pedig 46 ezer tonna keveréktakarmányt gyártanak év végéig. A raktározási gondok eny­hítésére az idén a gyöngyös- patai Egyesült Mátra 'Ter­mel őszövetkezettel egy üt t­működve négyezer tonnás gabonatárolót létesítettek. A további bővítésre a hatvani Lenin Termelőszövetkezettel is folytatnak tárgyalásokat, A vállalat további feli tüdősé­hez az üzemekkel va'ó kap­csolatok elmélyítésén túl nagyarányú műszaki fejlesz­tésre van szükség. Ehhez már hozzáláttak. A tárolás gondjain enyhít az ötödik ötéves terv végére elkészülő, Gyöngyösön épülő húszezer tonnás vasbeton (Fotó: Szabó Sándor) siló. Ez a létesítmény a ma­gyar—szovjet gazdasági tu­dományos és műszaki együtt­működés alapján épül. A siló csúszózsaluzása már be­fejeződött, a további’ építési és szerelési munkáit a He­ves megyei Állami Építőipa­ri Vállalat végzi. A korsze­rűbb tárolást segíti elő a vállalat kápolnai telepén épülő ötezer tonnás könnyű­szerkezetes csarnoktároló, melynek átadását a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat november 30-ra .vállalta. A Gabona Tröszt jóváha­gyásával hamarosan megkez­dik a kápolnai telepen egy hatezer tonnás fémsiló épí­tését is, melynek terveit -az AGROBER Heves megyei Kirendeltségének munkatár­sai készítik. A műszaki fej­lesztés része a selypi malom­üzemben létesítendő zsugor- fóliás lisztcsomagoló, melyet az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában fejlesztettek ki. A gép alkalmazása létszám­megtakarítást eredményez, tehát üzembe helyezése gaz­daságos lesz! Még ebben az évben megvalósítják a gyön­gyösi malomnál, az úgyneve. zett ömlesztett-lisztszállítás feltételeit. Ezzel a felújított gyöngyösi kenyérgyárnak, melynek munkáit hamarosan befejezik ömlesztve szállít­ják a lisztet, amely gyorsabb és korszerűbb lesz. Több kezdeményezést A fejlesztéseket hosszú távra is kidolgozták. így a hatodik ötéves tervben sor kerül a selypi malom re­konstrukciójára. Ezzel a je­lenleg napi 150 tonna gabo­na helyett, háromszáz tonná­ból őrölhetnek majd lisztet. Emellett Selypen a gyöngyö­sihez hasonló, húszezer ton­nás vasbeton silót is építe­nek a gabonatárolás további .könnyítésére. A hosszú távú fejlesztések között szerepel a Kápolnán és Hevesen fel­építésre kerülő húszezer ton­nás vasbeton siló, a Gyön­gyösön napi 120 tonna gabo­nát őrlő malom, valamint Hevesen napi 200 tonna tel­jesítményű takarmánykeverő üzem is. Mint az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazda. ság_ és szövetkezetpolitikai bizottsága megállapította, a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalatnál a korábbi nehézségekből kilábalva eredményesen dolgoznak. A vezetés megszilárdult, a kol­lektíva megerősödött, mely­nek magja a 49 szocialista brigád. A további eredmé­nyes munkához elengedhe­tetlen azonban, hogy a vál­lalat vezetése még többel kezdeményezzen a termelő- gazdaságok, a sütő- és édes­ipari vállalat, valamint a fo­gyasztási szövetkezetekké kialakított közös érdekeltséf ' megteremtésére. Csakis így várható, hogy további sike­reket érjenek el a termelés­ben és a partneri együttmű­ködésben ... Mentu^z KároJy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom