Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

Ajándékötletek Névnap, születésnap, kará­csony, megannyi alkalom az örömszerzésre. Pénz sem kell hozzá, csak egy kis ügyesség, ötletesség, s hasz­nos dolgokkal lephetitek meg édesanyátokat. Kötény, edényfogóval Praktikus holmi, a két fo­gókesztyű zsinórral van a kötényhez erősítve. Ha a kö­tényt PVC-ből, nylonból szabjuk, nem is ázik át. A díszítést elütő színnel gépel­jük rá. A kesztyűket vasta­gabb filcből, posztóból ké­szítjük. Színes fonállal tréfás kép is kerülhet a kötényre. MÉG HÁROM tart a vakáció, s ismét kezdődik az iskola, a rend­szeresebb időbeosztás, a ta­nulás. Ennek is megvannak a maga örömei, hiszen az új tanév új ismeretanyagokat hoz, esetleg új iskolába kerül a gyerek, felső tagozatos lesz a kisiskolásból, gimnazista, szakmunkástanuló a nagyob- ból. így a felkészülés is sok­féle. Nem árt otthon a csa­ládban is beszélgetni erről. A kicsik, akik most lépik át először az iskola kapuját, félve-örömmel várják a na­pot. A várakozást meg kell könnyíteni, s ha valamelyik gyermekben félelem, szoron­gás van, azt fel kell oldani, azzal, hogy mesélünk neki saját iskolás élményeinkről, esetleg a nagyobb testvér megengedi, belelapozhasson a könyveibe. Elmondjuk a ki­csinek, ha szépen, szorgal­masan tanul, figyel, a kará­csonyi meséskönyvből már nagyon sok mesét elolvashat egyedül, s meglepetés lesz a nagymamának, ha már ő maga írja meg a karácsonyi üdvözlő szavakat. Különösen ott fontos ez a felkészítés, hol a kisgyermek nem volt óvodás, nem járt iskolai elő­készítőre. AKAD TENNIVALÓ a na­gyobbaknál is. Szedjük csak elő közösen az iskolai hol­mikat. Nézzük meg, nem lett- e kicsi a köpeny, a tornacipő. Nagyobbacska lányok, anyu­ka értő irányítása mellett alakíthatnak is a köpenyen, — ha jó még. Üj pettyes, szí­nes gallérka, kézelő kerülhet rá, ugyanezzel az anyaggal díszíthetjük a zsebeket is. ötletesen lehet szép pasz­tellszínű anyaggal kombinál­ni a köpenyt, így újjá vará­zsolhatjuk. De ha már nem lehet, nem érdemes így újjá­varázsolni, akkor vigyük el magunkkal a csemetét is, hadd válassza ki magának a legtetszetősebbet, szíveseb­ben viseli így év közben is. A nagyobbak egyedül, a ki­sebbek anyukával, apukával már bevásárolhatják az új tanszereket, a táskát, torna­cipőt. Az általános iskolások a füzeteket is, s még bőven van idő arra, hogy gondosan becsomagolják, előkészítsék, ne kelljen az utolsó percben kapkodni. Az sem árt, még a leg­jobb tanulóknál sem, ha elő­veszik a tavalyi könyveket, átnézegetik a régi anyagot, hogy alaposabb tudással, fel­frissített ismeretanyaggal kezdjék meg a tanévet. Kü­lönösen azoknál lesz ennek értelme, akik iskolát válta­nak — középfokú iskolákba mennek, hiszen az év első napjaiban ott is az ismere­tek felmérése folyik. Ha va­lamelyik tantárgy nehezeb­ben ment az elmúlt évben, azt is érdemes egy kicsit elő. venni. A kisiskolások íro­gassanak, hogy a betűk is­meretét felelevenítsék. Még lazábban, kötetlenebbül tör­ténjék ez, legyen némi átme­net a nyári szabadság, és az iskolai kötöttebb foglalkozás között. NYÁRON egy kicsit sza­badabb volt az időbeosztás, sok gyerek nézhette az esti adásokat is a tv-ben. Most már itt az ideje, hogy hely­reállítsuk a téli szokásokat, s a gyerek menjen korábban aludni, úgy ahogy azt éssze­rűen az iskolai idő alatt is megköveteljük. Még a fel­nőtteknek is kell némi idő arra, hogy egy hosszú sza­badság után visszaálljanak a régi, megszokott munka­rendre, éppen úgy szüksé­gük van erre a gyermekek­nek is. Ne legyen teljesen átmenet nélkül a vakáció korlátlan szabadsága után a szorosabb munka megkezdé­se. Igazán csak néhány gyer­mek kivételével, azért a szünidő utolsó heteiben vágy­nak is vissza az iskolapad­ba, a régi pajtások közi, akikkel a nyáron egy kicsit megszakadt a kapcsolat Ezt a vágyat élesztgetni a szülő feladata is. Nem árt beszél­getni arról, milyen lesz az új tanév. Milyen új tantárgyak­kal ismerkedik meg a gyer­mek, milyen új követelmé­nyek várnak rá. Ha valame­lyik tantárgy után jobban érdeklődik, még akad idő arra is, hogy egy kicsit átné­zegesse a lexikonok, ismeret­terjesztő kiadványok ezekkel kapcsolatos cikkeit, adatait, így nagyobb önbizalommal kezdi meg az új anyag ta­nulását, a régiek folytatását. MÉG VAN IDŐ olvasásra, s mindezek mellett még van három teljes hét úszásra, na­pozásra, focira. De ebbe a három hétbe már nem árt, ha némi rendszerességet visz a gyermek, egy kicsit rend­szeresebb időbeosztást, mert a hosszú szünet után a napi időbeosztásban is „helyre kell állítani” a szokásokat. A reg. geli felkelés idejét is tegyük most már egy kissé korább­ra, hogy közelítsen az iskolai időkhöz. Fontos, hogy a gyermek felkészülve fogadja az új tanévet, hiszen sok múlik azon, milyen kedvvel lát új­ra tanuláshoz. S hogy ez a kedv milyen lesz, az m'ost ezeken a hete­ken is múlik. Ne sajnálkoz­zunk felette, hogy elmúlik az „aranyszabadság”, hanem keltsük fel benne az újabb ismeretek utáni vágyat. A jó kezdet után a folytatás is eredményesebb lehet. Kint reked a lüktető város, a sokféle zaj és sietés mert a Nemzeti Múzeumban meg­érinti a látogatót a termé­szet tiszteletet parancsoló csendje és nyugalma. S köz­ben rádöbben az ember, hogy voltaképpen milyen keveset tud az őt körülvevő termé­szetről. A Magyarország ál­latvilága kiállítás azonban nemcsak ismeretterjesztés, hanem figyelmeztetés is a környezetvédelemre. Óvjuk és védjük a természetet, az állatvilágot, mentsük meg a pusztulástól és őrizzük meg szépségét, gazdagságát az utókornak. A kiállítás bizonyítja, hogy az állatfajok csak akkor ma­radnak fenn, ha összhangban vannak a környezetükkel. A növény- és állatvilág nem élhet egyedi, független életet. De meghatározza az állatvi­lág fejlődését vagy pusztu­lását az emberhez való vi­szonya is. S ezért a kiállítás felhívja a figyelmet külön azokra az állatfajokra, me­lyek jelentősek és hasznosak az ember számára. Hazánkban jelenleg 324 fé­le madár- és 81 féle emlősfaj él a legkülönbözőbb lelőhe­lyeken. A legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló példányok a maguk termé­Ez is divat Az iskoEakipeny alá... Sok mama gondja; mit is viseljen a gyerek a köpeny alatt. Tulajdonképpen ahol kötelező a köpeny, ott ez nem lehet gond, hiszen alá nem fontos a legszebb, a legjobb ruháját fölvenni a gyereknek. Legcélszerűbb öltözék a kislányoknak a kötényruha. Blúzzal, pulóverrel csinos, kényelmes, változatosan öl­töztet. Ebből három variáci­ót is bemutatunk azoknak a mamáknak, akik otthon is meg tudják varrni a gyerek­holmit. Ezek a ruhácskák ké­szülhetnek olcsóbb maradék­anyagból, az elütő színű tű­zés, paszpolozás, öv változa­tos fazonok kialakítására ad lehetőséget. Ugyancsak jól kihasznál­ható a szoknya, amelynek célszerű kiegészítője az ujjat­lan mellény, szövetből, düf­tinből, kordbársonyból. B. K. szetes környezetében látha­tók ezen a kiállításon. S ezek az állatok nem valamiféle megmerevedett panoptikum­figurák, hanem mindegyik megőrzi mozdulatlanságában is fajtájának jellegzetességét. Ügy tűnik, például, hogy az erdei tisztáson látszólag nyu­godtan pihenő őzek bárme­lyik pillanatban egy ág ziz- zenésére tovainalhatnak a sűrűbe, a madarak tovaröp­penhetnek, a siklók tovább­eredhetnek a műsziklákra, a vaddisznó, hogy mérgében fel öklelhet valakit. S ennek Cérnatartó Mennyit bosszankodik anyuka az összegubancoló­dott cérnákon. Segíthetünk a a természetességnek az a szak­mai titka hogy a nagy álla­tokat, mint például a szarvast, nem tömik, hanem a preparátor művész előbb élethű tartásban megformál­ja az alakot és arra dolgoz­za rá a bőrt. Egyetlen szarvas elkészítése egy preparátor háromhavi kemény munká­ját veszi igénybe. A bölé­nyek bőrét még a háború alatt nyúzták le az állatkert­ben elpusztult állatokról, a jávorszarvasbőröket pedig a leningrádi múzeum ajándé­kozta. A kisebb emlősöket, madarakat hosszú éveken ke­resztül vadászták a prepará- torok. A halakat halászoktól vásárolták. Hét esztendő telt bele, amíg nyolc preparátor a 250 fajtához tartozó 500 ge­rinces állattal elkészült. A diorámákat iparművészek tervei alapján építészek ké­szítették. Néhány hónap alatt 1130 négyzetméteres hátteret festettek, majd drót­ból, zsákvászonból és gipsz­ből elkészültek a sziklák, vé­gül „kinőtt” a növényzet, s ennek a héthónapi munká­nak nyomán született az Európában egyedülálló, tel­jes illúziót keltő 123 méteres diorámasor. A munka nem volt hiába­való dolgon, nem kell hozzá csa9 egy olyan kávés-, vagy ka­kaósdoboz (Nescaffés), amij nek csavaros műanyag teteje van. A fedélbe pici lyukat fúrunk, a cérnákat az üveg­be helyezzük, s a szálakat á lyukon keresztül fűzzük. Bot- és ernyőtartó Mutatós alkalmas ág az előszobába. Színes, vasoag kartonpapírt vegyünk hozzá, s abból 5—6 egyforma dara­bot szabunk ki. összesodor­juk henger alakúra, az aljá­ra megfelelő körlapot ragasz­tunk, s az összefogott henge­reket egy nagyobb erős kar­tonból szabott kör alakú lap- ra ragasztjuk. Széles szalag­gal összefogjuk az egészet. A hengerek aljára belülről kis szivacslapokat tegyünk, hogy felfogja a nedvességet. Az egészet lefújhatjuk szín­telen lakkal. Hogyan mértünk hajdanán? Ma, amikor ruhát varra­tunk, a szabó, a varrónő eiső dolga, hogy a centimétert elővéve mértéket vesz rólunk De vajon miként mért az ember korábban? Valamiféle mércére mindig szüksége volt. Természetes­nek és kézenfekvőnek tűnt, hogy Saját testével mérjen, amely mérték mindig vele volt, a házában, az erdőben, a mezőn egyaránt. így alakult ki a „rőf”, a könyöktől a középső ujjhe­gyig mért távolság. Egy „láb” alatt pedig a lábfej — nagy- ujjtól sarokig terjedő — hosszát értették. Kézzel mér­ték az „araszt”, ez volt a ki­feszített férfi tenyér hossza, a kisujj hegyétől a hüvelykujj hegyéig. Főként a favágók, erdőmunkások használták az „öl” mértékét, amely a két­oldalt kinyújtott kar ujjhegy- től-ujjhegyig terjedő távol­ságát jelentette, és 1,896 m hosszú volt. Végül használa­tos volt a "hüvelykujj széles­ségét jelző ..hüvelyk”. Mivel azonban az emberek korábban • is más-más mére­tűre nőttek, az általuk mért hosszúságok is különbözőek voltak. Szükségessé vált te­hát, hogy fából vagy fémből dolgozzanak ki pontos mér­cét. Hosszú ideig még ezek a mércék sem voltak egyönte­tűen azonosak, mindaddig, míg végül az „ősméter” —, amelyet ma Párizsban őriz­nek — minden más addigi hosszmértéket felváltott. A franciák nevéhez fűződik a hosszmérték kidolgozása: az 1875-ben megkötött Nemzet­közi Méteregyezmény szerint a hosszúság egységéül a mé­tert (a Föld délköre negye­dének tízmilliomod részét) választották. Cs. K. Az örök jég hazája E kedves, bohókás kis álla­tokat bizonyára sokan felis­meritek. Ha tüzetesen szem­ügyre veszitek a rajzot, kis fáradsággal kibetűzhetitek, hogy hol élnek, merre van hazájuk. zsp^iBjuv ‘uiAkuid Ágh Tihamér Kezdődik a tanév HÉTIG el­d. r. Egy kis természetrajz Magyarország állatvilága Állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom