Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

I

i

Színvonalas előadások,

tartalmas viták

Mostoha

megye

Galéria Negyven

Üzenetuívő grafikák

Befejeződött a mm'M tagozatú egri nyári egyetem

Szerdán délelőtt — az egri Technika Házában — tartották a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem záróünnepségét. Ezen — többek között — megjelent Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára is.

Kerner Gábor, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa értékelte a tíz nap tapasztalatait. Elmondotta. hogy a hajdani kezdeményezés egyre több eredményt produkáló hagyománnyá vált, s az egyttori úttörők kísérlete az országhatárokon túl is élénk visszhangra lelt.

Ezt követően Dér Béláné Eger Város Tanácsának elnökhelyettese adta át a részvételt igazoló diplomát a hallgatóknak.

Az újságíró, az idei kurzus sajátosságaira volt kíváncsi, s erről kérdezte a külföldi vendéget, valamint ár. Szllvási Lajost, a nyári egyetem titkárát.

Pavle Sztanojecs, a Növi Sad-i Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet művészettörténésze először járt a barokk városban.

— Különösképp tetszettek a bemutatók, a városnéző séták, a kirándulások, ilyenkor alkalom adódott arra. hogy az elméleti ismereteket, az itt elsajátított tudnivalókat összevessük a gyakorlattal. Ez a sokoldalúság

Megyénkben évente több ezer nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Így az SZMT nőbizottsága, második féléves munkaterve szerint nagy gondot fordít a GYES-en levő nők helyzetének felmérésére. Kérdőíveket bocsátanak ki, s a felmérés alapján tájékoztatják a Szakszervezetek Országos Tanácsát is. A kérdőíveken érdeklődnek : milyen tanulási Lehetősége van az anyának a GYES alatt, mennyiben támogatja a vállalat a tanuló nődolgozókat.

Mi legyek?

továbbra is vonzóerő, ezért valószínű, hogy ha lehetőség adódik rá, az elkövetkező esztendők során legalább egyszer viszontlátom Egert.

Dr. Szilvást Lajos, a nyári egyetem titkára így értékelte a programsorozatot:

— örvendetes, hogy az érdeklődés — s ez valószínűleg köszönhető az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen kialakított átgondolt tematikára — nem csökkent. Ezt bizonyítja az is, hogy a* idén is tizenegy országból jöttek hallgatók. Az is figyelemre méltó, hogy esősorban szakemberek érkeztek, akik kíváncsiak a nemzetközileg elismert hazai eredményekre, s készséggel átadják másutt is hasznosítható tapasztalataikat. A korábbi kérésekhez híven az eddiginél is nagyobb tere' adtunk a vitáknak, az előadókkal kialakított társalgásnak, s arra törekedtünk, hogy minden elvi megállapítást a valóságban is szemléltessünk. Úgy érzem, nemhiába tevékenykedtünk, mert az egykori próbálkozást .határainkon túl is egyre többen méltatják. Ennek megfelelően óhajtjuk kialakítani az 1980-ig szóló „menetrendet”, bízunk abban, hogy vállalkozásunk. újabb népszerűsítőket toboroz.

Sok nő nem a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, ezért feladatnak tartják a munkakörök és szakképzettségek felmérését is.

A dolgozó nők helyzetét könnyíti a több óvodai, bölcsődei hely, ezért a nőbizottság a gyermekintézmények bővítésének lehetősegeit is kutatja.

Tizenöt vállalatnál végzik ezeket a felméréseket. A felmérések alapján a nőbizottság szeptemberi ülésén vitatják meg a ténnivalókat. Novemberben és decemberben pedig a SZOT-fórumon számolnak be a Heves megyei eredményekről.

Az idegenforgalom tombo- lását nem csupán abból lehet észrevenni, hogy bábeli zűrzavar uralkodik a Balaton partján, hogy idegen nyelvű sokaság vasáról az üzletekben, hanem abból is, hogy a belkereskedelem illetékes vezetői a helyszínen ellenőrzik a kiemelt idegenforgalmi települések ellátását.

Az MTI arról tudósít, hogy Benics László, a Belkereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi osztályának vezetője nyilatkozott és véleménye szerint a nagy for. galmú üdülőhelyeken megfelelő az alapvető élelmiszerekből az ellátás. A leglátogatottabb megyéket — így tovább az MTI tudósítása — „kiemelten kezelik, hogy megfelelő mennyiségű te), kenyér, tejtermék, hús, üdítő ital és sör érkezzék folyamatosan az üzletekbe.”

A leglátogatottabb megyéket is megnevezi az idegen- forgalmi osztály vezetője, s ezek a következők: GyőrSopron, Zala, Veszprém, Somogy és Pest. A jelzések szerint itt csupán néhány finom húsféléből, például bélszínből nem tudják a rendeléseket kielégíteni.

Mi annyiban kívánjuk kiegészíteni a felsorolást, hogy Heves megye is Magyarországon van, s többek között itt található az ország legmagasabb pontja, ezreket sőt százezreket vonz a Mátra A hazai és külföldi turisták egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Bükk. Óriási érdeklődés kísérte Szilvásváradon a lovas-napokat, a megyeszékhely, Eger idegenforgalma az ország városai között kiemelkedő helyet foglal el.

Ennek ellenére sem szerepel Heves megye a felsorolt leglátogatottabb megyék között.

A tényen persze a felsorolás nem változtat. Csupán az volna jó, ha az idegenforgalmi szakemberek egy pillantást vetnének a térképre; meggyőződnének, hogy Heves megye Magyarországon van, s az egyik legvonzóbb természeti környezet turisták özönét vonzza e vidékre.

Nem ártana, ha megközelítően hasonló özönben von- zaná a — szabatos közgazdasági nyelven Szólva — turisták számára nélkülözhetetlen fogyasztási cikkeket is. ____■

—s

zyA—

A művészet táguló világát bemutatandóan rendezik a Galéria Negyvenben, a városi tanács aulájában azokat a kiállításokat, amelyekne« anyagát merészen, az eddigi kiállítási szempontoktól és elképzelésektől messze- messze található szándékból eredően válogatják össze a szervező-rendezők. Most például egy érdekes képzettársítás kapcsán kerülnek egymás mellé fotók és írások, vászonlevél-boríték és Képeslapok, fotórészletek és montázsok, amelyek életszerűen vagy csak illanó benyomások hatását keltve, a gondolat, a magány, az üzenet érzékeltetésére születtek meg. A legtöbbje azt a kóz- lási ingert és szenvedélyt valósítja meg, amellyel az egyik ember a másikhoz, a legőszintébb önmagát adva igyekszik közelebb kerülni.

Ez az anyag itt, a Galéria Negyvenben most sokkal színesebb, sokkal gazdagabb, összetettebb, mint a megelőzőek. Abban ez a tárlat is közös az előzőekkel, hogy itt is manifesztálódik egy szemlélet: a világ bármilyen, esetleges kis mozaikja lehet az emberi közlés tárgya, lehet a jel, amellyel ki-ki megmutathatja magát, azt is, milyen erők feszülnek benne és azt is, mikor és milyen inspirációi lehettek ahhoz, hogy a világhoz forduljon, hogy embertársai elé álljon.

Ismét nem kívánunk egy- egy, kiállító személlyel foglalkozni, főként nem kívánunk vitatkozni, ki, miért és • milyen jelekkel véteti észre magát és ki, miért, no- gyan akarja eljuttatni a barátság és együttérzés jeleit embertársához; az sem kérdés most, van_e különbség a grafitceruzával papírra firkált vonalak és a kőkockákba beleharapni készülő erű- ber, a homo sapiens közöt'; bizonyára ki-ki a maga gondolatait hozzáfűzi egy-egy levelezőlaphoz, egy-egy fotóhoz, például ahhoz, amikor a sziklákra zsákvásznat terítenek, vagy amikor a sziklahasábokra odarajzolják az érzés és a szeszélyesség lázgörbéinek szánt vonalakat.

Egyet azonban ki kell emelnünk! A kiállítás bejárati részén eligazító szöveg áll, ugyancsak manifesztum- féle, valahogy így: itt nem a művészi tárgy a fontos, ha- nem az a kérdés, mi a művészet tárgya. Magamnas így fordítottam át ezt a fogalmazást: itt az a kérdés, mit és hogyan talál közlendőnek az alkotó, mi hordozhatja az egyéniség, egy személyiség közlendőjét és az mennyire tarthat érdeklődésre számot? Zavarban vagyok, mert ezek a jelek, mennyiségüket, minőségüKet

Igaz, még csak augusztus eleje van, de az oktatási intézményekben már régóta megkezdődtek a renoválási munkák. Pétervásárán négy tanteremmel bővül a körzeti oktatási intézmény. A fiatalok a tanévkezdéstől már birtokba vehetik az új helyiségeket. Az is kedvező hír. hogy a következő esztendőben tornaterem is létesül.

Kisnánán emeletráépítés révén óhajtják javítani a tárgyi feltételeket. A mintegy hárommilliós költséggel három osztály tanulóinak felkészítését könnyítik meg.

tekintve a műalkotás szintjét annyira széles körűvé teszik, az alkotás elemeit annyira technikaivá formai- ják, hogy közben az egyén í nem mutatják, a senki másra nem utaló jegyeket nár fel sem tételezik. A mennyiség, a felszín lázadása ez, a láttatás szűkszavúságána -c lázadása, ez a minőség, a mélység, az elgondolkozas, az emberi lélek bonyolult munkálkodásának érzékeltetése helyett.

Szép és nemes vonása ennek a kiállításnak, hogy a nemzetközi mezőny bemutatja a „mail art” sok-sok nagyon tisztes jelenségét, de nem tudjuk, hogy a magatartásbéli és közbéli különösség az esetiségen túl milyen összefüggéseket ud még feltárni: hogyan akar a megteremteni az állandó kaocsolatot, amely a művek és a közönség között olyannyira kívánatos lenne?

A középiskolákban szintén a tatarozás ideje dívik. Az egri Petőfi Kollégiumban a központi fűtés szerelését végzik. Ennek első üteme de. cember 20-ig fejeződik be. A1 tervezetten haladnak a fe’- újítások a Dobó István, illetve a Szilágyi Erzsébet gimnáziumokban, illetve szakközépiskolákban. Az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola hajdani to-_ natermét átformálták: itt

két osztály tanulói gyarapíthatják ismereteiket szeptembertől, és egy szertár gazdag anyagából is válogathatnak a pedagógusok.

(pécsi)

A GYES-en levők helyzete

Az SZMT nőbizottságának terveiből

Farkas András

j köntösben az iskolák

H. Barta Lajos:

emlékezetes esetei

Miért zokog mindenki avagy tíz deka párizsi és a macska

A nyugatnémet Allens- bachi Kutatóintézet ankétot szervezett a fiatalok között, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy milyen foglalkozást választanának maguknak legszívesebben a fiúk, illetve, hogy milyen foglalkozású férjet kívánnának maguknak a lányok. A fiúk a következő szakmákra szavaztak: az erdész (a megkérdezettek 24 százaléka) mérnök (21 százalék), pilóta (17 százalék), szerelő (15 százalék), tanár (15 százalék), építész (14 százalék), gépkocsivezető (13 százalék). A legnagyobb társadalmi megbecsülést élvező foglalkozások iránt kisebb volt az érdeklődés: az orvosi foglalkozás mellett a megkérdezett fiúk 11 százaléka szavazott, az újságírói mellett 10 százaléka, főiskolai tanár pedig 4 százalékuk szeretne lenni. A lányok esetében ez a rangsorolás egészen másképp alakult: a legtöbben

orvoshoz szeretnének férjhez menni (30 százalékuk), vagy építészhez (29 százalék), tisztviselőhöz (26 százalék), mérnökhöz (21 / záza- lék), újságíróhoz (14 százalék). Azokat a foglalkozásokat, amelyek a fiúkat leginkább vonzzák, nem -találják érdekesnek.

ZifiùËWÏSM

I9ÎS. augusztus 10., csütörtök

„Ki tudja, hot kezdődik a Je'«n.

Ki tudja, hol ér véget a műit” (Louis Aragon)

1.

Z. Szerkesztő (szerkesztőségi szobájában, íróasztalánál):

Az ember hall egy piti ügyről és legyint. Legyinte- ni egyszerű.

özvegy M. Károlyné (62 éves, alacsony, fején kézzel horgolt barna sapka, a szerkesztőségi szobában Z. Szerkesztő íróasztala előtt áll, jobb kezében nylonszatyor): Ne haragudjon, hogy idejöttem a szerkesztőségbe, szerkesztő úr. Nem szoktam én sehová sem menni panaszkodó). de most elhatároztam, hogy eljövök ide, mert már nem bírom, mert már megfojt, amit hozzám vágtak, a tisztességemben aláztak meg egy teli bolt előtt, száz ember füle hallatára. (Hirtelen;: Azt mondta, hogy vén kurva.

(A néni. aki úgy néz ki a csipkegallérral, mint a prűdszázadelő, szemérmesen lehajtja fejét. sír). Hát szabad

ezt?... Tessék mondani, hát már mindent szabad?

( Csend.)

Z. Szerkesztő: Tessék leülni, és tessék nyugodtan elmondani, hogy mi is történt.

özvegy M. Károlyné (nem ül le, lassan felemeli a fejét, megtörli a szemét, és az arcát.) Az történt, kérem, hogy bementem a boltba tíz deka párizsiért. Azt akartam vacsorázni. Kenyerem még volt otthon, meg a frisset nem is ehetem a gyomrom miatt. Gondoltam, tegnap sajtot vacsoráztam, ma párizsit eszek kenyérrel és teával, mielőtt leülök a televíziót nézni. Bementem a boltba, már előre kikészítettem négy forint hatvan fillért, mert annyi tíz deka párizsi., más kérdés, hogy nem éri meg, nincs semmi íze, vízízű, mindegy, más kérdés, ezt szabad ennem, meg nem is tudnék én Pick-szalámit venni a nyugdíjamból, ezer forintból, de ez más kérdés. Megyek a pulthoz a húsoshoz. mondom, szépen, nyugodtan, mondom, legyen szíves tíz deka párizsit adni szeletelve. .. Már szeletelve volt egy nagy tálban, beleszúr egy nagy villával, felteszi a mérlegre, nézem, nem éri el a tíz dekát, de már veszi is le, és írja iá hogy négy nyolcvan. Nézem a papírt és mondom, miért négy nyolcvan, amikor tíz deka párizsi négy hatvan, és ez még nincs is tíz deka, láttam. Erre ő azt mondja, ha nem kell, ne vigye el, ne tartsa fel itt azokat. akik maga mögött sorba állnak, és venné vissza a párizsit. Én elkaptam, ott volt mindjárt egy ellenőrző mérleg és rátettem. Kilenc deka volt. És ahogy levettem az ellenőrző mérlegről, látom, hogy még ez a mérleg sem jó. ha nincs rajta semmi, akkor is egy dekát mutat. Akkor ez a párizsi csak nyolc deka! Mondom, ez a tíz deka párizsi csak nyolc deka. .. és én a pénztárnál csak nyolc dekát fogok fizetni. És mondom. miért nem állítják be legalább az ellenőrző mérleget rendesen. Azt mondja, hagyjon, már békén engem,

kérem, és menjen szépen haza, az az ellenőrző mérleg jó. Mondom, nézze meg, egy dekánál áll a mutató üresen. Erre azt mondja, nem oldalról kell nézni. Mondom, nem oldalról nézem. Erre azt mondja, maga nézheti már akárhonnan, maga már úgysem látja, olyan öreg. hogy vak! Vak maga, mondom, nekem még nem volt szemüveg a szememen. Akkor meg azt mondja, akkor meg tudhatná, hogy meleg van, nyár van. és a melegben kitágul a mérleg rúgója. azért mutat valamit, ha nem tanult volna fizikát. Mondom, az én megboldogult uram gimnáziumi fizikatanár volt. fiacskám, és a gumi tágul, az tágul, de nem az acélrúgó, fiacskám. Erre. . . erre aztán azt kiabálta, maga ne fiacskázzon engem, maga vén kúrva, hanem menjen a dolgára. Akkor még egy nagy kravált is csinált. .., hogy..., hogy az ilyenek tartják föl, ezért nem tud rendesen kiszolgálni, és, hogy üresek a temetők... és kérem még többen a pártjára is keltek, hogy menjek már..., de én tudom, azok voltak a pártján, akik az ismerősei, akik néha kapnak tőle a pult alól. ezt-azt. De én nem kapok semfnit. (Zokog.)

(Z. Szerkesztő zsiífolt élelmiszerbolt áruállványai között halad határozottan a tömegben. ,

Megáll a húsospúit előtt. 1

A pult mögött fehér sapkás; fehér köpenyes középkorú férfi-)

F ehér köpenyes férfi (levett sapkával, irodahelyiségben. Z. Szerkesztő mellett. Halkan .) Higgye el, szerkesztő úr, én már megbántam, hogy megbántottam azt a nénit, én hajlandó vagyok tőle bocsánatot kérni (Kis szü. net.) Sajnálom, Nem is tudom, hogy hogyan történhetett. Lehet, hogy rosszul állt a mérleg, lehet, de ettől még... Kérem, bárkitől megkérdezheti, hogy tőlem még soha nem hallottak egy rossz szót, hangoskodást... (Cipője orrával a parkettát bökdösi ) Kérem, én ma idegesen , jöttem be. Ez igaz. Azért lehetett (Csend, hosszan toporog.) Ma reggel, amikor felébredtem, oda akartam bújni az asszonyhoz... kérem, én ezt nagyon restellem, amit mondok. .., de ez az igazság, oda akartam bújni... délutános, én tízre jöttem be, reggel felkelt, elvitte a gyereket fél nyolcra az óvodába, aztán visszabújt... oda akartam bújni, és .. _ tíz év után most először elhúzódott, nem akarta, az mondta, neked is mindig csak ezen jár az eszed, és felkelt. (Felnéz.) Nekem csak ő van és a gyerek... nekem nincs más. És nem tudom, hogy mi baja lehet, kérem) ha elhagy, én megölörr magam. j- H2 CFolytatjuki ^