Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
Négyszemközt a manekennel Hat és fél esztendeje mutat be ruhákat utánozhatatlan könnyed mozgással. Amikor Lajkovits Ágnes először jelent meg a közönség előtt egy divatkölte- menyben, az egész szakmát viccesnek tartotta, az hitte, nincs annál jobb móka, mint zeneszóra lépkedni a kifutón. — Eleinte én is úgy voltam, mint a divatbemutatók közönsége — mondja Ági, — azt hittem, hogy a mane- kenek élete csupa villogás, akárcsak az első bálozó lány ruhája. Mindezt csak addig gondoltam, amíg a próbafülkében az első modellt megvarrták rajtam. Ez különösen fárasztó. Foglalkozását a színész munkájához hasonlítja. Először is azért, mert sokat kell próbálni, másodszor pedig azért, mert minden ruhának más a hangulata, jól bemutatni csak úgy lehet, ha a maneken ezt átéli, ehhez igazodik. összhang alakul ki a mozgása, a mosolya és a modell anyagának színe, mintázata, valamint szabása között. — Szépnek kell lennie annak. aki megjelenik a kifutón? — Nem elegendő csak a szépség — válaszolja Lajkovits Ágnes. — Valami más adottság is kell a mi foglalkozásunkhoz. Gyakran előfordul, hogy valaki szép, de ha megjelenik a nézők előtt, nem ér el kellő hatást. A jó maneken magára tudja vonni a közönség figyelmét. A vonzerő legalább olyan követelmény, mint a tetszetős külső. Ez a kettő nem jár okvetlenül együtt. Az igazi siker azonban, bármennyire is kellemetlen a kezdőknek, ha a nézők a bemutatón ezt kérdezgetik egymástól: — Ki tervezte ezt a modellt? Hol lehet megvásárolni, mennyi lehet az ára? Lajkovits Ágnes nem panaszkodhat. Kijutott neki az elismerés, a siker valamennyi fajtájából. És nemcsak itthon, hanem Angliában, Olaszországban, Jugoszláviában és Kuvaitban is sokat tapsolt a közönség az általa . bemutatott magyar modelleknek. Erénye, hogy nagy gyakorlattal rendelkezik, de mégis olyan friss és fogékony az új irányzatok iránt, mint pályafutása kezdetén. — Ügy érzem, hogy egy fogaskerék vagyok a divat mindig mozgalmas gépezetében — így vélekedik. Szükség van rám, a munkámra. Ez jó. ez megnyugtató. Azt csinálhatom, amit szeretek. Lajkovits Ágnes 170 centiméter magas és 52 kg a testsúlya. (M. K.) > v Mi a folkronic? Huszonnyolc éves fiatal alkotó, akinek neve máris ott látható az Operaház-Erkel Színház színlapján. Elektronikus balettjének zenéjét használta fel Fodor Antal koreográfus Radnóti-táncjá- tékához, amelynek „Nyolcadik ecloga” a címe: a híres költemény nyomán. A zeneszerző Székely Iván. A mai muzsikusnemzedék köréből elsősorban elektronikus zenéjével tűnik ki. A Bartók Béla zenei szakiskola neveltje volt, míg a Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc keze alatt tanulta a komponálás művészetét. Színházi körökben akkor figyeltek fel rá, amikor a kaposvári „új hullám” rendezői kezdték foglalkoztatni, s egy egész sereg színdarab kísérőzenéjének megírásával bízták meg. — 1973 óta már számos színpadi művel jelentkeztem — mondja. — Ilyen volt A kutya testamentuma, a Pinocchio, A három testőr, majd az Alkésztisz, Hekabé, Élektra, Troilus és Cressida, Thepsis kordéja, Ivanov és a Mesél a bécsi erdőhöz készített muzsikám. Írtam szimfonikus zenét, szóló és kamaradarabokat, dalokat, rádiójátékok zenéjét, filmkísérőzenét, sőt templomi harangokra is komponáltam szabadtéri kísérletek céljára. Fél esztendőt Varsóban töltöttem ösztöndíjasként. — A zene melyik ágazata érdekli a legjobban? — A zenélés passzív és aktív formáit egyaránt szeretem. Elsősorban középkori zene, dzsessz, elektroakusztika, magyar és idegen folklór. Animációs kísérleteket végzek a régi és legújabb zenével. És tanítok a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. — Kapcsolata az elektronikus zenével? — Számos ilyen szerzeményem van, például „Variációk Szimfonikus Zene című munkám témáira.” (Cselló, két zongora, ütő és öt elektronikus játékos kell az előadáshoz). — Ügy tudjuk, hogy akusztikai. elektroakusztikai elmélettel és gyakorlattal is foglalkozik. Megmagyarázná az elektronikus zene fogalmát? — Általában úgy mondják, hogy az európai zene két részre szakadt. Az egyik Baehtól máig terjedő korszak, a másik az elektronikus korszak. De én ebben a meghatározásban nem hiszek. Az elektronika csak eszköz. Én pedig nem vagyok eszköz- és stíluskoncentrikus, mert Tavaly, év végén egy hasznos mozgalom indult útjára: Tájak — Korok — Múzeumok címen. Hazánkban a belföldi turizmus fejlődésével egyidejűleg nő a természetvédelmi területek, műemlékek és a múzeumok látogatottsága is. Az elmúlt öt évben a múzeum- látogatók száma megkétszereződött, s túlnyomó részük a fiatalok közül került ki. A szervező bizottság a mozgalom elősegítése érdekében százezer példányban színes Magyarország-térképet készíttetett, melyen feltüntették az ország 800 műemlékét, múzeumait és természetvédelmi területeit. Egy 48 oldalas kit füzetből megtudhatjuk valamennyi múzeum nyitvatartási idejét és a velük kapcsolatos egyéb hasznos tudnivalókat. A mozga- lomban'részt vevők kis könyvecskét kapnak, melyre valamennyi meglátogatott helyen pecsétet tesznek. A betelt kis könyvecskét más színűre betartom a játékszabályokat. Az elektronikus zene szintetikus módon állít elő hangokat, generátorokkal. Tágabb értelemben belefér valamennyi hangszer, beleértve az emberi hangot is. — Több nemzetközi és hazai zenei kollektíva tagja. — Igen. A Jeunesses musicales magyar tagozatának vagyok a zenei ismeretterjesztés-felelőse, Nemrég érkeztem haza Portugáliából, ahol beválasztottak ennek a testületnek központi héttagú bizottságába. Ott angol nyelvű előadást tartottam a témáról. — A „Nyolcadik ecloga” címmel bemutatott elektronikus balettjében, amelyet az Erkel Színházban láthatunk Budapesten, csángó népi dallamot használ fel. — Csakugyan így van. Ezzel is kísérletezem. A folklórt és az elektronikát óhajtom összekapcsolni. Ezt a komponálás! módot folkronicnak neveztem el. Kristóf Károly cserélik. A mozgalom értékelésekor a látogatók teljesítményüktől függően — különböző fokozatú jelvényeket (csoportok esetén oklevelet) nyernek. Részt vehetnek a mozgalomban gyerekek is — 10 éves kortól, csoportok (például iskolai osztályok, úttörőcsoportok és KlSZ-szerve- zetek. szocialista brigádok, honismereti közösségek, szakkörök, természetjáró szakosztályok), és természetesen egyénilég is bárki bekapcsolódhat e nemes mozgalomba. A nevezési lapokat a múzeumokban és az idegenforgalmi hivatalokban szerezhetik be az érdeklődők.- A Tájak—Korok—Múzeumok mozgalomnak ország- sz.erte alakulnak klubjai, vetélkedői, szervezeti keretei. Lehetővé válik, hogy egyre többen megismerjék hazánk természeti szépségeit, múzeumaink értékes, páratlan anyagát — valóban közkincs- csé legyenek nemzeti értékeink. Szente Erzsébet Tájak — Korok — Múzeumok Nemcsak a pénz számít... — Minden nyáron dolgozol? — Igen. Nyolcadikos korom óta még egyet sem hagytam ki. — Milyen a jelenlegi mun. kád? — Kubikolok. Talicskázás, betonozás, mikor mire van szükség. Nyolc órát dolgozom, az órabérem 12 forint.' — Miért csinálod? — Miért? Elsősorban pénzt keresek vele. De más is számít. Például az emberek: ezzel a brigáddal már tavaly is együtt dolgoztam, s az idén újra ide jöttem. Főleg miattuk. Kiss Árpáddal az autóbuszpályaudvar melletti útépítkezésnél beszélgettem. Jelenleg negyedikes gimnazista, tanulmányait tanárképző főiskolán szeretné folytatni. Példája nem egyedi eset, diákok százai állnak nyaranta munkába. S ez érthető is. Három hónapot nem, lehet semmittevéssel tölteni, mert az már unalmas. Viszont nyaraim sem lehet örökké. S ha mártelfoglaltságot keres magának a diák, miért ne járjon az anyagi haszonnal is?-Ar A gyárakból, üzemekből már tavasz elején felkeresik az iskolákat, ahol bejelentik, hogy a vállalat hány főt tud fogadni és számba veszik, hogy az adott iskolákból hány gyereket várhatnak majd. Sok helyütt elsősorban a dolgozók gyermekeinek biztosítják a helyeket. A VI- LATI egri gyárában például az idén valójában nem is akartak diákokat felvenni. A (dolgozók kérésére mégis felmérték. hová lehetne esetleg elhelyezni a szünidőn levő gyerekeket. Az üzem végül is 20—25 középiskolásnak tudott munkát biztosítani: nagy részük a szabadságon és táppénzen levőket helyettesíti. A Finomszerelvénygyár ezen a nyáron összesen 96 diákot tudott felvenni. — Ebbe a létszámba általános és középiskolások egyaránt beletartoznak — mondta Tóth Sándor, a munkaerő-gazdálkodási csoport vezetője. — Természetesen nekünk nem mindegy, hogy milyen ez az arány. Az igazi hasznot a középiskolások jelentik, akikre már termelő- munkát lehet bízni. Sajnos, kevesebben jöttek, mint vártuk, ugyanis körülbelül húszharminc középiskolást még tudtunk volna foglalkoztatni. Az általános iskolásokra, mint 14 éven aluliakra, csak kisegítő munkát bízunk: az ő gondjuk a gyár körzetének a rendben tartása, tisztogatása. — Vajon klelégít-e ez a munka 13—14 éves fiúkat, lányokat? — Ügy vélem, igen. Nézze, elsősorban a gyár dolgozóig nak segítünk ezzel: nem kuj- torognak a gyerekeik egész nyáron össze-vissza, másrészt megtanulták becsülni a munkát. Az a gyerek, aki egy hónapig itt dolgozik, nem fogja otthon azt mondani az anviánák: „Mitől vagy fáradt?” És persze a saját munkával keresett pénznek nagyobb az értéke .is. Mindeddig rendelet még nem született arra, hogy mennyit kell fizetni a diákoknak. A vállalat saját belátása — és természetesen lehetősége szerint, — szabia meg a fizetést. Az elosztásnál figyelembe veszik a munka nehézségét, termelő, illetve kisegítő jellegét. — A számítógépbe kerülő kártyák előkészítését végzem 8 forintos órabérben — mondta a VILATI-ban Puskás Ágnes harmadikos gimnazista. — Bár nyelvszakos vagyok és a későbbiekben is idegen nyelvekkel szeretnék foglalkozni, eddig még minden nyáron elmentem valahová dolgozni. Hangácsi János, öt társával együtt a Berva 31-es üzemében dolgozik: — Mi már termelőmunkát végzünk, s az a fizetésünkön is meglátszik. Kilenc-ötvenes- tíz forintos az órabérünk. Az állandó dolgozó persze ennél többet kap, de ez természetes is. — Számít-e a munka jellege, vagy csak a pénz a fontos ? — Hát persze, hogy számít — válaszol Darvai István, a Gárdonyi Géza Gimnázium második osztályos tanulója. — Én tavaly, mint végzős nyolcadikos, ugyanitt dolgoztam. Emlékszem, alig vártam már a hónap végét. Nem azért, mert már nem bírtam, éppen ellenkezőleg. A jelentéktelen munkába is bele lehet fáradni. Azért jöttem vissza az idén, mert tudtam, hogy most már valami komolyabb feladatot kapok. — A hónap végén vár rátok a fizetés. Mit kezdetek vele? — Azt még nem tudni. Vagy utazás lesz belőle, vagy farmer, esetleg a régóta áhított motor egy darabja... ,Jó! tudom majd hasznosíta ni az itt szerzett tapasztalato. iát” (Fotó: Tóth Gizella) Az iskolapadokból kikerült gyerekeket sokszor kellemetlen meglepetések, nemegyszer csalódások várják az új munkahelyen. „Nem ilyennek képzeltem el” — mondják ilyenkor, s ezt el is kell nekik hinnünk. Milyen tapasztalatokat szereztek az üzemekben, gyárakban a diákok? Darvai István: — Az, hogy nyáron dolgozom, segít el- döntenem, mire vagyok képes és mire nem. Tudom például, hogy ezt a munkát nem fosom választani, meri egyszerűen nincs hozzá türelmem. Idegesít a gépek monotonitása. Szabó László, a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója: — Én a gépekben látom a fejlődés útját, nagyon szeretem őket. Áz iskolában is jól tudom majd hasznosítani az itt szerzett tapasztalatokat. Bakondi József ugyanabban az iskolában másodikos: — Az egyik nap a szemembe ment egy forgácsdarab. Megfogadtam, hogy abbahagyom az egészet. Másnap reggel bejöttem ugyanúgy, mint addig. Csak azért is. Puskás Ágnes: — Egész évben az iskolapadban ülök. Egy munkahelyen egészen mások az emberek. Behózzák magukkal az örömüket, bánatukat, közelebb kérülnek egymáshoz. Szeretek köztük lenni. M. E. MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.40 Zenekari muzsika. 10 05 Ballagó idő, 10.25 Locehe- rini: Clementina (kétfelv, sperah 12.35 Tánczenei koktél. 13-20 Üj falusi krónika. 13.40 Mezők, falvak éneke. 14.06 „Hogy szeretem rendetlen szívverésed”. 15.10 Zenekari muzsika 15.46 Kórusok. 16.10 A reformkor és a szabadságharc irodalmának hetei. 16.45 Vakáció az Egyenlítő mentén. 17.0? Mozgásterek. 17.32 Régi magyar dalok. 17.43 I. Tarjáni Ferenc kürtön játszik. 18.15 Kassák Lajos: Éliünk a mi .időnkben. 18.30 Esti magazin. 19.15 A reformkor és a szabadságharc irodalmának hetei 20.13 Népzenekedvelőknek. 2043 Kis magyar néprajz. 20.48 Nagy siker volt! PETŐFI 8.33 Dzsesszfelvételeinkből. 9.00 Verbunkosok, nóták. 9.30 Észak — Dél ellen. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.33 A Szabó család. 12.00 Hotel Aranyszivárvány. 12.33 Kórusok, dalok, hangszerszőlók. 13.33 Ten- gerecki hazaszál.1. 14.00 Kettőtől ötig. 18.00 Egyszerű, de nagyszerű. 18,10 Népdalkórusok. 18.33 Könnyűzenei olimpia. 19.03 Szedő Miklós felvételeiből. 19.30 Moszkvából érkezett. 20.00 Észak — Dél ellen. 22.00 A-tól Z-ig a popzene világában. 22.33 Nóták. 23.10 A szép Heléna (operettrészl,). SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás —Tíz perc mezőgazdaság — Diákok a Léhi Állami Gazdaságban. A riporter: Borsodi Gyula — A miskolci Egres- sy Béni zeneiskola kórusa énekel. Vezényel: dr. Far- baky Gézáné — Iskola épül Nyékládházán., Slágerpanoptikum. — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Hogyan készülnek az őszi szállításokra a MAV- nál.) Vidróczky az egri várban — Ihász Gábor énekel — Hírek, lapelőzetes. T 0.00 Tévétorna. 9.05 Érdekes állatkertek. 9.30 Gaz. dag ember — szegény ember (amerikai filmsorozat). 10.15 Delta. 10.40 Vezetők klubja. 11.15 Lehet egy kérdéssel több? 16.45 A horgászok tava (rövidfilm). 17.05 Méhecske (NDK tévéfilm). 18.20 Villanófény. 18.40 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv. híradó. 20.00 Ember a Holdon (angol film). 21.35 Harlem (dok.-film). 22.50 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Tamási Áron: Hullámzó vőlegény (színjáték). 21.15 Tvhíradó 2. 19Î8. augusztus 9., szerdaV k
