Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
00<K>00<>0<>0<><H}0<>0<><K>00-0<><><>0<>0<><><>0<>©-0<>00<>ö<>e«>0 Szeptember első vasárnapja a bányászok ünnepe, Az ér. < cet, s az energiát adó olajat, szenet felszínre hozó bányá- | szokat köszönti ezen a napon az egész ország. Az ő tisZ- 1 teletükre készült mai összeállításunk is, amelynek téma- | köre a modern bányászat, érckutatás. ^oooooocxyooocxxxxxyoooooooooooooooooo-oooooooo Üjra reflektorfényben a szén Az emberiség a kőszenet sokkal régebben ismeri és használja, mint a kőolajat, mégis századunk energiaversenyében a szén karrierje elmaradt a szénhidrogéneké mögött. Az elmúlt években azonban a szén kitermelése ismét reflektorfénybe került. A szénhidrogénekkel ellentétben a legtöbb ipari ország nagy kőszénkészletekkel rendelkezik még napjainkban is. Sőt, a szénkészletek eloszlása is általában kedvezőbb, mint a kőolajé, vagy a földgázé. Döntő jelentőségű az a tény is, hogy a világ szénkészlete nagyságrendekkel nagyobb, mint a kőolajé. Jelenleg a világ összes szénkészletét minimálisan 3000 milliárd tonnára becsülik. ami a világ jelenlegi évenkénti 3 milliárd tonna termelését figyelembe véve még 1000 évig elegendő lenne. A szénbányászat nagy hátránya a jelentős munkaerő- igény. Nincs jövője ezért a csákánnyal fejtett vékony széntelepeknek, a kéz! erővel való csillerakodásnak vagy a hagyományos kamrafejtésnek. A mélyműveléses szén- bányászatban is a vastagabb telepeké a jövő, amelyek fejtópajzzsal bányászhatok és ahol nagy termelékenység érhető el. Van a modern szénbányászatnak egy fontos útja, a hidrobányászat, amely már túljutott a kísérleteken. A hidrobánya terméke a szénzagy, amely igen alkalmas széndúsításra. A szénbányászat fejlesztése azonban elsősorban a kül- fejtésű bányákra vonatkozóan jelentős, mivel valóságos gépóriásokkal szinte korlátlanul gépesíthetek. A hatalmas gépek segítségével a gyenge barnaszén a jó minőségű feketeszén versenytársa lett. A külfejtéseken jól megoldható a két-három- frontos fejtés is, s igy a különböző fejtésekből származó szén keverése révén egyenletes minőség biztosítható. A külfejtések nagy előnye a rugalmasság is, az igényeknek megfelelően a termelés üteme 5—10 százalékkal Is változhat. A mélyművelésnél a vágatelőkészités és a fenntartás miatt ez szinte elképzelhetetlen. Az elkövetkező évtizedek minden valószínűség szerint mind a szénbányászat, mind a felhasználás sokoldalú fejlesztését eredményezik az egész világon. Az érckutatás tudománya Korunk tudományos-technikai forradalmának, egyik jellemzője hogy, az ipar hallatlan mennyiségű fémet használ fel. A különféle fémeket általában érceikből nyeri a kohászat. Az érc oiyan kőzet, amely kitermelésre alkalmas mennyiségű fémvegyületet tartalmaz, tehát a fém olyan mennyiségben és minőségben van jelen az ércben, hogy belőle gazdaságosan kinyerhető. A fémkohászat fejlődése miatt egyre szegényebb ércekből is gazdaságosan kiter- melhetök a fémek, ezért az ércnek tekinthető kőzetek köre mindinkább bővül. Az ércképződés tulajdonképpen a kőzetképződés egyik különleges esete, amikor a kőzetben felgyülemlett fémek erősen feldúsulnak. Az érckutatás során különleges geofizikai problémák merülnek fel. A fémes elemeket dúsan tartalmazó kőzetek — az ércek — úgyszólván bármely kőzetféleséghez kötődhetnek, s térbeli kiterjedésük, koncentrációjuk rendkívül változatos képet mutat. Gyakran már az érctest természetes felszíni végződése, az úgynevezett érckibúvás önmagában is felhívja a figyelmet a lelőhelyre. Az eltakart érctestet kedvező adottságok esetén geofizikai sajátságai alapján határolhatják el. Ilyen például a mágnessége, a villamos vezetőképessége és a természetes sugárzása. Ezeket a sajátságokat felszíni geofizikai eljárásokkal vizsgálják. Közvetlen tájékoztatást azonban a fúrások adnak, mégpedig úgy, hogy a felszíSegítenek a növények is ni mérésekkel körülhatárolt ércre, az eredménnyel kecsegtető területekre fúrásokat telepítenek, s ezekben a fúrásokban végeznek különféle geofizikai vizsgálatokat. E vizsgálatok adnak választ arra, hogy az ércesedést milyen fémek alkotják. Az ércesedés akkor összefüggő, ha az ércszemcsék közé nem kerül ágyazókőzet, s a folyamatos, dús ércásványok teléreket és töm. zsokét alkotnak. A fúrólyukakat alkalmazó érckutatás eleinte elektromos módszerekkel folyt, újabban azonban jegyre inkább a nukleáris érckutató eljárások felé fordul a figyelem. Képünkön: Lengyelországban a belchatowi barnaszénbányában óriás markológép takarítja le a földet a szénré- teáról- A földrakás magassága 30 méter jelenleg, de eléri majd a 150 méteres magasságot is. (MTI Külföldi Képsz.) Áz alaszkai olaj Az amerikai kontinens legészakibb része az „amerikai arktikum”, amely az északi sarkkörtől Kanada legészakibb pontjáig, csaknem a 84. északi szélességi fokig húzódik. Az arktikum kétségtelenül földünk legkedvezőtlenebb természeti körülményeivel rendelkező régiója. A civilizált ember el is kerülte egészen a jelen évszázadig és sokan még ma is úgy tekintik, mint a világ utolsó meghódításra váró területét, s az olajkutatás terén valóban az is. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az USA-nak mindössze 10 évre lesz elegendő a kőolajkészlete, s ennek a baljós véleménynek köszönhető, hogy az arktikumon megkezdődött a kőolajkutatás. 1968-ban az Eszaki-Je- ges-tenger partján, a Prud- hoe-öböl környékén fedezték fel az amerikai kontinens eddigi legnagyobb olajfelhalmozódását. A zord földrajzi és éghajlati viszonyok és az óriási távolságok azonban fúrási és szállítási gondokat okoznak. A fúrásokat újszerű, / szigetelt falú csövekkel végzik, s öblítő Iszap helyett különböző habanyagokat használnak. A sarki tengereken a körszelvényű, kúpos ha jótestekkel rendelkező jégtörő fúróhajókkal kísérleteznek. Az olajat leggyakrabban és legolcsóbban csővezetékeken és tartályba jókon szállítják. A hosszú távú csővezetékek ma már 1,2 méter átmérő, jûek. A csővezetékek lefektetése sok gondot okozott az állandóan fagyott talaj miatt. A fagyott földön áthúzódó vezetéket nem volt ajánlatos a talajba süllyeszteni, mert az olaj magas hőmérséklete még jó szigetelés mellett is felolvasztaná a fagyott talajt. Jobbnak látszott a megfele. lően szigetelt és a talaj felett húzódó vezeték kiépítése. Ez a megoldás viszont ismét nehézségekbe ütközött, mert akadályozza a vadállatok, főleg a karibuk vándorlását. Természetesen szolgálatba léptek a tankhajók is, sőt kiépült az olajszállító légihíd a lelőhely és a felhasználók között. Az erre a célra kifejlesztett Boenig-ot 12 sugárhajtóművel látták el. Az olaj megindította a nyersanyagkutatást. Talál- tak még földgázt, különféle érceket, főleg vasat, rezet, ólmot és cinket. Az élettelen természet — az alapkőzet, a talaj — és a rajta élő növények bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. A növények víz. és tápanyagfelvétele, a gyökér- szőrök ozmotikus működésével kapcsolatos, á növényi szervezet azon tulajdonsága azonban, hogy képes a rendelkezésre álló elemek között szelektálni, már nem pusztán fizikai-kémiai jelenség, hanem inkább biológiai. Az is előfordul azonban, hogy több növény a fizikai törvények ellenére épít be a szervezetébe anyagokat, és így azok koncentrációja a növényekben sokszorosa annak, mint ami a környezetre jellemző. így például a tengeri barna algák szervezetében a jód olyan töménységben fordul elő, ami a tengervíz jódtartalmának az ezerszerese. Az érckutatás sokszor kamatoztatja azt a jelenséget, hogy a növényzet nyomelem, tartalma elsősorban a talaj, valamint az anyakőzet kémiai összetételétől függ. A növények bizonyos nyomelemeket a földkéreghez és a talajvízhez képest többszörösére is dúsíthatnak, s ez a felismerés vezetett el a növények segítségével történő érckutatás módszereinek részletes kidolgozásához. Először Dél-Angliában nyitottak ón- és wolframtelepeket ezzel a módszerrel. Svédországban pedig rájöttek, hogy ott olyan tekintélyes vastagságúak az anyakőzetet borító jégkori törmelékek, hogy a műszeres érckutatásnál meg- bízhatóbbnak bizonyult a biogeokémiai módszer, vagy. is a növények segítségül hívása. Egyes növények már puszta előfordulásaikkal is valamely nyomelem talajbeli ma. gas koncentrációját jelzik, mások pedig jellemző és feltűnő szín- vagy alakbeli tulajdonságukkal utalnak erre. Mivel a növények nyomelemtartalmát számos tényeGeológ A tengeren kis hajócska száguld. Néhány mérföld megtétele után visszafordul és kering, mintha egy ördögi kör zárná be. A tat mögött 2—3 másodpercenként fényes fellobbanások láthatók és a hajótestet robbanás ereje rázkódtatja meg. Ez a hajó eltér a megszokottól. Feladata a tenger mélyének kutatása, különleges berendezései segítségével hasznos ásványi kincseket keres. A fedélzetről néhány elektródát bocsátnak a vízbe. Az elektródák között áram hatására ív — villám — képződik. A kisülés rugalmas hullámokat kelt, amelyek ereje oly nagy, hogy behatol, nak a fenék kőzetei közé. A hullámok a feneket letapogatva visszatérnek a felszínre, ahol különleges érzékelőkkel fogják fel. Automataberendezés regisztrálja a rezgéshullámok alakulását, amelyek értékes adatokat tartaimaznak a tengerfenékről. Jelenleg az érdekes berendezéssel kutatják a Balti-ten. ző befolyásolja, nagyon körültekintően kell kezelni a laboratóriumi analitikai eredményeket. Ha ugyanis a növény jelez valami nyomelemet, a talaj több szelvényét alapos kémiai elemzésnek vetik alá, hogy bizonyítást nyerjen a növény jelzése. iái hajó ger medrét, különféle építőipari anyagokat, homokot, kavicsot keresnek a geológusok. Szerencsés esetben ezeket az anyagokat a mederben megtalálják és nem kell megbolygatni a partvidék természetes felszínét. A berendezés nemcsak hasznos ásványi kincsek kutatására alkalmas. Az olajfúrótornyok telepítésénél, új halászati területek felderítésénél is nélkülözhetetlen. A szeizmoakusztikai berendezés a meder szerkezeté, ről ad tájékoztatást. A talaj ásványtani összetételét komplex próbavételi mechanizmus adja meg. Majd a két szerkezet a kutatás első fázisában használatos. Amennyiben a kutatás során kedvező eredményre jutnak, az alaposabb átvizsgáláshoz már nagyobb teljesítményű technikát alkalmaznak, például úszó fúrótornyokat. A könnyű úszótestre felszerelt berendezéssel különböző módszerekkel lehet fúrni, még aeroliftes eljárással is, amikor a mintát csövön keresztül szivattyúzzák a felszínre KOSSUTH 8.25 Történelmi arckép- csarnok. 8.55 Mozart-felvé- telek. 10.05 Gyermekeknek! 10.31 Három cikk — három vélemény. 10-46 Operafinálék. 11.39 Egy jenki Arthur király udvarában. 12.00 Déli krónika. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Irodalmi évfordulónaptár. 14.32 A vietnami kultúra hete. 15.10 Jaj, csak borzongani tudnék. 1610 Nótacsokor. 17.07 Olvastam valahol. 17.27 Budapesti beszélgetés. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Közvetítés az atlétikai EB-ről. 19.30 Klarinét és gordon- kázás. 20.01 Rádiószínház. 22-20 Berg: Zongoraszonáta. 22.30 A férj kopogtat, 22.54 Sebestyén János orgonaestje. 0.10 A Párizsi Fúvósegyüttes játszik. PETŐFI 8.05 Fúvószene. 8.20 Peru 1978. 8.33 Zenés játékokból. 9.23 Népek meséi- 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Népdalok. 12.33 Győri stúdiónk jelentkezik. 12.55 Lalo: Spanyol szimfónia. 13.33 Magyar szerzők gyermekkórusai. 14.00 Színe- java. 16-00 Szilágyi János műsora. 16.33 „Néhány első szerelem története”. 17.00 Zenei tükör. 18.00 Görög regék. 18.20 Nyugat-dunántúli táncok. 18.33 Régi filmslágerek. 19.03 Bukfenc, a császár. 19-55 Slágerlista. 20.33 A mikádó. 21.07 Victor Máté szerzői estje. 22.33 Tíz perc külpolitika. 22.43 Monteverdi- kórusművek. 23.00 Tánczene. 23.30 Nóták. SZOLNOK 17 00-től 18.30-ig, MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. Feketén, fehéren. A lépcsőzetes munkakezdésről. Riporter: Tolnai Attila. — A Neoton- família és Gilbert O’Sullivan felvételeiből. 18.00— 18.30 Észak-magyarországi krónika (A Borsodi Szénbányák központi ünnepségén — A tudomány és technika eredményei a szovjet szénbányászatban c. kiállítás megnyitása — A hatvani városi tanács vb-ülése) — A Les Humphries Singers énekegyüttes műsorából — Lap_ és műsorismertetés. Kivi 16.25 Születésünk titkai. 17.25 Atlétikai Európa-baj- nokság. 18-30 Falujárás J9.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Z. szer. kesztő emlékezetes esetei. 21.20 Kötekedő?!!) 21.50 Nyitott könyv 22.40 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 19.00 „A mi képernyőnk”. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Zenés nyári esték. 21.25 Tv- híradó 2. 21.45 Egészségünkért. 21.55—23.15 A diplomatatáska. .HémsmGb 1978. augusztus 31.. csütörtök *
