Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Római csomagterv HA VÉGE IS A FERRAGOSTÓNAK, az olasz nyári vakációnak, a politikai élet még csendes az örök városban. Szeptember közepén ü.1 csak össze a parlament és a szenátus, addig — képletesen szólva — lábhoz tett fegyverrel méregetik egymást az ellenfelek. Inkább szópárbajok folynak, mint valódi, az olaszokra oly jellemző viták: a kereszténydemokraták soraiban a jobb- és a baloldali frakciók váltanak golyót — egy-egy barátságosnak csöppet sem mondható nyilatkozat vagy cikk formájában —, a szocialisták pedig a kommunistákra fenekednek, megirigyelve az OKP tagadhatatlan népszerűségét és befolyását a kormány politikájára. Mindez persze nem zavarja a nyaraló milliók nyugalmát, a zaklatott hónapok utáni pihenés örömét, Andreotti miniszterelnök viszont idei szabadságát a szokottnál rövidebbre fogta. Már a hét elején visszatért Rómába, hogy néhány ugyancsak szorgos politikussal hozzálásson a kabinet gazdasági csomagtervének kidolgozásához. JOBB KÉSÖN, mint soha — írták az olasz lapok — világosan utalva arra. hogy a gazdasági bajok orvoslása nem tűrhet további halasztást. A kormányfőt főleg az adómorál aggasztja: Itáliában közismerten a legnagyobb jövedelmű emberek, a gyárosok, az üzleti világ „nagymenői”, a művészek, orvosok és telekspekulánsok csúsznak ki a leginkább az adóhatóságok karmaiból. A letagadott, hamisan bejelentett adóalap súlyosan veszélyezteti az ország pénzügyeit. Persze, az iparra is ráfér a reform. Egyrészt elavultak bizonyos iparágak, másrészt az újabban tapasztalt fellendülés kevés ágazatot érint, s leginkább csak a vasiparban és az élelmiszeriparban számottevő. A kormány mielőbb szeretne alaposan végiggondolt és a realitásokkal számoló csomagtervet a törvényhozás elé terjeszteni. Önös érdeke is így kívánja, mert az ötpárti parlamenti többség csakis addig tartható fenn. amíg a résztvevő pártok bizalmát élvezi a kabinet. Márpedig a gazdasági bajok állandósulása miatt mind a kommunista párt, mind a keresztény- demokraták soraiból — más-más szemszögből, az igaz — egyre élesebb támadásokat intéztek az ötpárti megállapodás ellen. ÍGY HAT AZ UTOLSÓ NYÁRI HÓNAPTÓL még csendben, de már a zajos őszi csatározások árnyékában búcsúznak az olaszok. Az év első fele túlontúl viharosan telt, ezért a hátralevő hónapoktól — a kormány csomagterve révén — kiegyensúlyozottabb, normalizált politikai légkört várnak az Alpoktól délre. Gyapay Dénes VVWVWVWA VAÓ/óVVVWVVWSAé amerikai szenátor a SALT ii-rü A hadászati tanra dó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi megkötéséért szállt síkra Frank Church amerikai szenátor az Arms Control Today című kiadványban megjelent cikkében. A szenátor leszögezi, hogy a hadászati fegyverzetek korlátozása az egyetlen értelmes alternatíva a fegyverkezési hajszával szemben, amelyben egyik fél sem tehet szert fölényre. Church szenátor a továbbiakban határozottan elutasította az amerikai kormányzat bizonyos képviselőinek ama kísérleteit, hogy a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalásokat olyan kérdésekkel kapcsolják össze, amelyek nem e témakörhöz tartoznak. Somoza marad? Somoza nicaraguai diktátor a nemzeti gárda főhadiszállásán megtartott n€rhzet_ közi sajtótájékoztatóján megismételte, hogy a lemondását követe’ő országos mozgalmak ellenére hatalmon marad. Kijelentette, hogy lemondása esetén „káosz és anarchia” törne ki az országban. IIBIRISSIBBf j*pörtí«l*ntésünk AZ NB I. 2. FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI: FTC—Székesfehérvári M.AV Előre 5—0. VIDEOTON— Salgótarján 2—1. Békéscsaba —Bp. Honvéd 0—2. Tatabánya—Csepel 3—0. Diósgyőr— MTK 3—2. Pécs—Szombat- helyi Haladás 1—0. Dunaújváros—Vasas 5—1. ZTE—V. Izzó 2—1. Ü. Dózsa—Rába ETO 3—2. Mngllmi utamás E£§|if@s«iciggüs@g itt és ott Ha valaki az angol társadalompolitika egy sajátos területére, a nők helyzetére kiváncsi — nem kell mást tennie, mint ellátogatni Manchesterbe. Itt, a nagy iparvárosban van ugyanis á székhelye az „Egyenlő lehetőségek bizottságának”, amelyet 1975 végén azzal a céllal alapítottak, hogy a nemek egyenjogúságáról abban az évben hozott törvény végrehajtásán őrködjön. Az aktákkal telezsúfolt hatemeletes hivatalban egyébként szívesen látják a vendéget. Olyannyira szívesen, hogy a közelmúltban tevékenységük tanulmányozására meg is hívtak hét külföldi újságírót, közöttük voltam én is. Kis tanulmányi csoportunk természetesen minduntalan összevetette hazai tapasztalatait az Angliában látottakkal, s ezekből a beszélgetésekből rendkívül érdekes kép bontakozott ki. késői törvényhozás Az eléggé ismert, hogy a tőkés országokban aránylag későn láttak hozzá az egyenjogúság törvénybe iktatásához, A szocialista országokban ez rögtön a felszabadulás után megtörtént, a világ nyugati felén viszont általában csak a „Nők nemzetközi évében” — 1975-ben. (Jó néhány országban — így az Egyesült Államokban is — viszont még most sem egyenjogú a két nem.) De a jogszabályalkotás nem minden. Hiszen ahhoz, hogy a nőknek valóban egyenlő lehetőségeik legyenek, gazdasági feltételek is szükségeltetnek. Elég csak arra gondolni, hogy éppen abban az évben — 1975-ben — bontakozott ki a tőkés világgazdaság válsága, amikor az ENSZ világméretű kampányt hirdetett a 1 nők egyenjogúsítása érdekében. Ótt viszont, ahol munJSt£> augusztus *1.. csütörtök kanélküliség van, nem nagyon harcolnak a női munkaerőért, nem hogy még kedvezményekkel adnának számára egyenlő lehetőségeket. A nők hátrányos helyzetének legjobb tükörképe a bérek alakulása. Nagy-Britan- niában például a nők heti átlagbére 48 font, amíg a férfiaké 73. A kereseti arányokban persze az is kifejeződik, milyen a két nem iskolázottsági szintje. Míg nálunk mostanában az okoz gondol, hogy egyes egyetemek, s így egyes foglalkozások túlságosan elnőiesednek, addig a világ nyugati felén szinte minden felsőoktatási intézményben jóval tíz százalék alatt marad a lányok aránya. Úgyhogy az a nő, aki diplomát szerez, s valamiféle — ott „férfiasnak” tartott foglalkozást, űz, már valóságos hősnek számít. Londonban például sajtó- konferenciát tartott egy mérnöknő, egy közgazdásznő és egy jogásznő, s azt ecsetelték — milyen heroikus küzdelmet igényelt és igényel tőlük pályájuk. Nálunk aligha képzelhető el ilyen „esemény”, hiszen a diplomás nő ma már ugyanolyan természetes jelenség, mint a diplomás férfi. KISGYERMEKES ANYÁK Persze sok igazság van abban, hogy a tőkés országokban valóban nehezebb kisgyermekes anyának, s egyben dolgozó nőnek is lenni. Például ott a gyermekgondozási segély egyelőre csak vágyálom, s így a szülési szabadság letelte után azonnal vissza kell térnie a munkahelyére annak, aki ragaszkodik a munkaviszonyához. S ezt bizony nagyág kevesen tudják megtenni. Bölcsőde, óvoda és napközi ugyanis olyan kevés van, hogy még a diplomás nők gyermekei számára sem igen jut hely ott. Én például két olyan tehetséges fiatal nővel is beszélgettem Angliában, akiket csak a családi segítség mentett meg pályája derékba törésétől. A „Woman s Own” című nagy példányszámú képes hetilap szerkesztőnője volt az egyik, és egy parlamenti képviselőnő a másik. Valószínűleg ilyen tényezők játszanak szerepet abban is, hogy a nők többsége igen kevés szakmai ambíciót táplál. Feltehetőleg úgy gondolkoznak, hogy minek tanuljanak, ha úgyis 10—15 évre — a gyermeknevelés idejére — a háziasszony szerepkörével kell megelégedniük. Sok tőkés országban — így Nagy-Britanniában is — egyelőre makacsul tartja magát az a szemlélet is, hogy az egyenjogúság fogalomkörébe nem fér bele a kedvezmények biztosítása. Pedig anélkül — tekintetbe véve a nők fizikai adottságait, anyai hivatását — nemigen képzelhető el a tényleges egyenjogúság. A nő fokozott védelemre szorul a munkahelyén, s anyaként egyaránt. A női szervezet nagyobb igénybevételét méltányolták a szocialista országok akkor is, amikor az alacsony nyugdíj- korhatárt számukra még öt évvel lejjebb szállították. A nyugati országok többségében viszont á férfiak és nők egyaránt 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. KIVET, MWCTNEV EGYENLŐEN? Ezeknek az ismereteknek a birtokában persze nem tarthattam irigylésre rnéltóTÁ$Z$Z=k©mm©níár Mi a portugál politikai válság oka? ülésezik a portugál nemzetgyűlés. Képünkön: Soares, a volt szocialista párti miniszterelnök. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A TASZSZ szemleírója Portugália új — az 1974-es áprilisi forradalom óta kilencedik — kormányának megalakításával kapcsolatban a portugáliai belpolitikai helyzetet elemezve a következőket írja: A tartós politikai válság fő oka, amely az új portugál kormány megalakulásával csupán formálisan oldódott meg. nemcsak korábbi koalíciótagjai — a szocialisták és a konzervatívok közötti nézeteltérések kiéleződésében rejlik, hanem abban is, hogy a megelőző kormányok fokozatosan adták fel pozícióikat, meghátráltak a kapitalista mononak az angliai „Egyenlő lehetőségek bizottságának” megbízatását. Hiszen a szervezetnek természetesen nem egyenlőek a lehetőségei az államéval, amelynek módja lenne érdemben is cselekedni az egyenjogúság érdekében. Tevékenysége mégsem hiábavaló; fellép ugyanis a kirívó, egyedi igazságtalanságok ellen, számos propagandakiadványban világosítja fel a nőket jogaikról, s felmérésekben állandóan regisztrálják helyzetük alakulását. Némi nyomást talán még a törvényhozásra is tud gyakorolni, elsősorban a személyes kapcsolatok révén. A bizottság elnöke ugyanis bárónő, elnökhelyettese pedig egy igen tekintélyes politikus felesége. A ve-’ zetőség személyi összetétele persze legalább akkora hátrányt, mint előnyt rejt magában. Hiszen aligha várható el ezektől a hölgyektől, hogy ismerjék — még kevésbé, hogy átérezzék — a munkásnők, a bevándorolt asszonyok sorsát. Kis tanulmányi csoportunk ellátogatott egy zömmel szi- nesbőrű nőket foglalkoztató céghez, a London külvárosában levő Matchbox-gyár- ba. Itt, ahol több mint négyezer asszony dolgozik — egyetlen gyermekintézmény sincs. Amikor megkérdeztem a személyzeti igazgatót: mi ennek az oka, felhábo. rodottan annyit közölt: „mi gyár vagyunk, nem jótékony- sági intézmény”. S valóban nem azok. A világhírű kis modellautókat ugyanis zajos műhelyekben, meglehetősen elavult gépek mellett gyártják az Indiából, Pakisztánból, Hongkongból bevándorolt nők. Azok a másodrendűnek számító polgárok, akiknek — ha esetleg az „Egyenlő lehetőségek bizottsága” , minden szép tervét megvalósítaná is — csak a hasonló sorsú férfiakkal lehetnének egyenlő lehetőségeik. j- Mogyorósi Katalin póliumok előtt a portugál dolgozók alapvető érdekeinek kárára. Ez az irányvonal nemcsak a monopolista köröknek játszott kezére, hanem a velük Hanoiban szerdán nemzetközi sajtóértekezleten ismer, tették a vietnami külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között emlékeztet rá, hogy a kínai hatóságok az elmúlt napokban több tízezer olyan személyt gyűjtöttek Össze a határ kínai oldalán, akik Vietnamból távoztak nem sokkal korábban Kínába. A kínai fél célja az, hogy — követelésének megfelelően — visszaküldje ezeket az embereket Vietnamba. A hivatalos pekingi verzió szerint ugyanis a nemrég még „mártíroknak”, „áldozatoknak” tekintett menekültek vietnami állampolgárok. Az amerikai Wall Street Journal féltételezései szerint, a Csmpechei-öbölben felfedezett új tengeri olajlelőhely Mexikó potenciális olajkészletét mintegy 22 milliárd tonnára növeli, s ezzel erősen megközelíti a világ legnagyobb ismert készletével — 23 milliárd tonnával — rendelkező Szaúd-Arábiát. A mexikói olajtermelés a század’ elején kezdődött a Tampico körzetében feltárt mezőkből. 1908—1928 között indult meg a termelés a Tuxpan környéki kutakból. Ebben az időszakban az ország olajtermelése elérte az évi 25—28 millió tonnát, és ezzel — hacsak rövid időre is — a világtermelésben a második helyet. 1952—1956 között újabb kutató teveszorosán összefonódó portu* gál reakciónak is, amely, ellentámadást indított az áprilisi forradalom alapvető vívmányai ellen. A reakció a jelenlegi válságos körülmények közepette arra fa* rekszik. hogy megnövelje fi monopóliumok és a latifundiumok urainak halalmát és eltávQlítsa a baloldali pártokat, köztük nemcsak a kommunistákat, hanem a szocialistákat is az ország életének irányítására híva* tott pontokról. A portugáliai válság okainak elemzésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi imperialista körök részéről megnyilvánuló nyílt külső nyomást sem. Az Ú1 portugál kormánv igen súlyos problémák előtt áll mind a politikai, mind pedig a szociális-gazdasági helyzetet illetően. Ilyen körülmények közepette a kabinet életképessége attól függ majd, hogy a hatóságok mi* ként fognak hozzá a legfontosabb kérdések megoldásához. A jelenlegi bonyolult bel* politikai helyzetben a portugál kommunisták hangsúlyozzák, hogy erősíteni kell az összes demokraták, anti* fasiszták és hazafiak egységét, és újólag megerősítették. hogy hajlandók szövet* ségre lépni a forradatei vívmányok megőrzésében és megszilárdításában érdekelt más haladó erőkkel. A nyilatkozat figyelmeztet rá, hogy a kínai hatóságok egyes személyeket a határ illegális átlépésére készítik fel. A vietnami külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy ezek a tervek további feszültséget, teremtenek, s veszélyeztetik Vietnam határtérségének biztonságát. A külügyminisztérium sajj tóföosztályának vezetője kifejtette, hogy Kína tudatosan, rendkívül bonyolult helyzetbe akarja sodorni Vietnamot. A visszatérő emberek között vannak becsületes, jó szándékú személyek, de sok a felkészített ügynök, illetve provokátor. kenység eredményeként jelentős mezőket sikerült feltárni Tuxpantól—Veracruzig a szárazföldön és a tengerben egyaránt. Az 1960-as évek elején végzett selfkutatás újabb gazdag lelőhelyeket eredményezett Tuxpantól K-re a Mexikói-öbölben. 1975-ben a feltáró munka szenzációs felfedezést hozott, Minatitlen- Ciudad Pemex közötti térségben. A trópusi őserdőben levő mezők olajkincsei két év alatt megháromszorozták Mexikó olajkészleteit. A jelenleg feltárás alaít álló Campecbei-öbölbeo tevő olajmező vagyona a szán- emberek véleménye szerint jóval nagyobb a'korábban feltételezettnél. —TERRAraJ^ Vietnami tiltakozás Mexikó olajvagyona
