Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Római csomagterv HA VÉGE IS A FERRAGOSTÓNAK, az olasz nyári vakációnak, a politikai élet még csendes az örök városban. Szeptember közepén ü.1 csak össze a parlament és a szenátus, addig — képletesen szólva — lábhoz tett fegyverrel méregetik egymást az ellenfelek. Inkább szópárbajok folynak, mint valódi, az olaszokra oly jellemző viták: a kereszténydemok­raták soraiban a jobb- és a baloldali frakciók válta­nak golyót — egy-egy barátságosnak csöppet sem mondható nyilatkozat vagy cikk formájában —, a szocialisták pedig a kommunistákra fenekednek, megirigyelve az OKP tagadhatatlan népszerűségét és befolyását a kormány politikájára. Mindez persze nem zavarja a nyaraló milliók nyugalmát, a zaklatott hónapok utáni pihenés örö­mét, Andreotti miniszterelnök viszont idei szabad­ságát a szokottnál rövidebbre fogta. Már a hét elején visszatért Rómába, hogy néhány ugyancsak szorgos politikussal hozzálásson a kabinet gazdasági csomag­tervének kidolgozásához. JOBB KÉSÖN, mint soha — írták az olasz lapok — világosan utalva arra. hogy a gazdasági bajok or­voslása nem tűrhet további halasztást. A kormányfőt főleg az adómorál aggasztja: Itáliában közismerten a legnagyobb jövedelmű emberek, a gyárosok, az üzleti világ „nagymenői”, a művészek, orvosok és telekspe­kulánsok csúsznak ki a leginkább az adóhatóságok karmaiból. A letagadott, hamisan bejelentett adóalap súlyosan veszélyezteti az ország pénzügyeit. Persze, az iparra is ráfér a reform. Egyrészt el­avultak bizonyos iparágak, másrészt az újabban ta­pasztalt fellendülés kevés ágazatot érint, s leginkább csak a vasiparban és az élelmiszeriparban számottevő. A kormány mielőbb szeretne alaposan végiggon­dolt és a realitásokkal számoló csomagtervet a tör­vényhozás elé terjeszteni. Önös érdeke is így kívánja, mert az ötpárti parlamenti többség csakis addig tart­ható fenn. amíg a résztvevő pártok bizalmát élvezi a kabinet. Márpedig a gazdasági bajok állandósulása miatt mind a kommunista párt, mind a keresztény- demokraták soraiból — más-más szemszögből, az igaz — egyre élesebb támadásokat intéztek az ötpárti megállapodás ellen. ÍGY HAT AZ UTOLSÓ NYÁRI HÓNAPTÓL még csendben, de már a zajos őszi csatározások árnyéká­ban búcsúznak az olaszok. Az év első fele túlontúl viharosan telt, ezért a hátralevő hónapoktól — a kormány csomagterve révén — kiegyensúlyozottabb, normalizált politikai légkört várnak az Alpoktól délre. Gyapay Dénes VVWVWVWA VAÓ/óVVVWVVWSAé amerikai szenátor a SALT ii-rü A hadászati tanra dó fegy­verrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai meg­állapodás mielőbbi megköté­séért szállt síkra Frank Church amerikai szenátor az Arms Control Today című kiadványban megjelent cik­kében. A szenátor leszögezi, hogy a hadászati fegyverze­tek korlátozása az egyetlen értelmes alternatíva a fegy­verkezési hajszával szemben, amelyben egyik fél sem tehet szert fölényre. Church szenátor a továb­biakban határozottan eluta­sította az amerikai kormány­zat bizonyos képviselőinek ama kísérleteit, hogy a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalá­sokat olyan kérdésekkel kap­csolják össze, amelyek nem e témakörhöz tartoznak. Somoza marad? Somoza nicaraguai diktá­tor a nemzeti gárda főhadi­szállásán megtartott n€rhzet_ közi sajtótájékoztatóján meg­ismételte, hogy a lemondását követe’ő országos mozgal­mak ellenére hatalmon ma­rad. Kijelentette, hogy lemon­dása esetén „káosz és anar­chia” törne ki az országban. IIBIRISSIBBf j*pörtí«l*ntésünk AZ NB I. 2. FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI: FTC—Székesfehérvári M.AV Előre 5—0. VIDEOTON— Salgótarján 2—1. Békéscsaba —Bp. Honvéd 0—2. Tatabá­nya—Csepel 3—0. Diósgyőr— MTK 3—2. Pécs—Szombat- helyi Haladás 1—0. Dunaúj­város—Vasas 5—1. ZTE—V. Izzó 2—1. Ü. Dózsa—Rába ETO 3—2. Mngllmi utamás E£§|if@s«iciggüs@g itt és ott Ha valaki az angol tár­sadalompolitika egy sajátos területére, a nők helyzetére kiváncsi — nem kell mást tennie, mint ellátogatni Manchesterbe. Itt, a nagy iparvárosban van ugyanis á székhelye az „Egyenlő le­hetőségek bizottságának”, amelyet 1975 végén azzal a céllal alapítottak, hogy a nemek egyenjogúságáról ab­ban az évben hozott törvény végrehajtásán őrködjön. Az aktákkal telezsúfolt hatemeletes hivatalban egyébként szívesen látják a vendéget. Olyannyira szíve­sen, hogy a közelmúltban tevékenységük tanulmányo­zására meg is hívtak hét kül­földi újságírót, közöttük vol­tam én is. Kis tanulmányi csoportunk természetesen minduntalan összevetette ha­zai tapasztalatait az Angliá­ban látottakkal, s ezekből a beszélgetésekből rendkívül érdekes kép bontakozott ki. késői törvényhozás Az eléggé ismert, hogy a tőkés országokban aránylag későn láttak hozzá az egyen­jogúság törvénybe iktatásá­hoz, A szocialista országok­ban ez rögtön a felszabadu­lás után megtörtént, a világ nyugati felén viszont általá­ban csak a „Nők nemzetközi évében” — 1975-ben. (Jó né­hány országban — így az Egyesült Államokban is — viszont még most sem egyen­jogú a két nem.) De a jogsza­bályalkotás nem minden. Hiszen ahhoz, hogy a nők­nek valóban egyenlő lehető­ségeik legyenek, gazdasági feltételek is szükségeltetnek. Elég csak arra gondolni, hogy éppen abban az évben — 1975-ben — bontakozott ki a tőkés világgazdaság vál­sága, amikor az ENSZ világ­méretű kampányt hirdetett a 1 nők egyenjogúsítása érdeké­ben. Ótt viszont, ahol mun­JSt£> augusztus *1.. csütörtök kanélküliség van, nem na­gyon harcolnak a női mun­kaerőért, nem hogy még ked­vezményekkel adnának szá­mára egyenlő lehetőségeket. A nők hátrányos helyzeté­nek legjobb tükörképe a bé­rek alakulása. Nagy-Britan- niában például a nők heti átlagbére 48 font, amíg a férfiaké 73. A kereseti ará­nyokban persze az is kife­jeződik, milyen a két nem iskolázottsági szintje. Míg nálunk mostanában az okoz gondol, hogy egyes egyete­mek, s így egyes foglalkozá­sok túlságosan elnőiesednek, addig a világ nyugati felén szinte minden felsőoktatási intézményben jóval tíz szá­zalék alatt marad a lányok aránya. Úgyhogy az a nő, aki diplomát szerez, s vala­miféle — ott „férfiasnak” tartott foglalkozást, űz, már valóságos hősnek számít. Londonban például sajtó- konferenciát tartott egy mér­nöknő, egy közgazdásznő és egy jogásznő, s azt ecsetel­ték — milyen heroikus küz­delmet igényelt és igényel tőlük pályájuk. Nálunk alig­ha képzelhető el ilyen „ese­mény”, hiszen a diplomás nő ma már ugyanolyan ter­mészetes jelenség, mint a diplomás férfi. KISGYERMEKES ANYÁK Persze sok igazság van abban, hogy a tőkés orszá­gokban valóban nehezebb kisgyermekes anyának, s egyben dolgozó nőnek is lenni. Például ott a gyer­mekgondozási segély egyelő­re csak vágyálom, s így a szülési szabadság letelte után azonnal vissza kell tér­nie a munkahelyére annak, aki ragaszkodik a munkavi­szonyához. S ezt bizony na­gyág kevesen tudják meg­tenni. Bölcsőde, óvoda és napközi ugyanis olyan ke­vés van, hogy még a diplo­más nők gyermekei számára sem igen jut hely ott. Én például két olyan tehetséges fiatal nővel is beszélgettem Angliában, akiket csak a családi segítség mentett meg pályája derékba törésétől. A „Woman s Own” című nagy példányszámú képes hetilap szerkesztőnője volt az egyik, és egy parlamenti képviselő­nő a másik. Valószínűleg ilyen tényezők játszanak szerepet abban is, hogy a nők többsége igen kevés szakmai ambíciót táplál. Feltehetőleg úgy gondolkoz­nak, hogy minek tanuljanak, ha úgyis 10—15 évre — a gyermeknevelés idejére — a háziasszony szerepkörével kell megelégedniük. Sok tőkés országban — így Nagy-Britanniában is — egyelőre makacsul tartja magát az a szemlélet is, hogy az egyenjogúság fogalomkö­rébe nem fér bele a kedvez­mények biztosítása. Pedig anélkül — tekintetbe véve a nők fizikai adottságait, anyai hivatását — nemigen képzel­hető el a tényleges egyenjo­gúság. A nő fokozott véde­lemre szorul a munkahelyén, s anyaként egyaránt. A női szervezet nagyobb igénybe­vételét méltányolták a szo­cialista országok akkor is, amikor az alacsony nyugdíj- korhatárt számukra még öt évvel lejjebb szállították. A nyugati országok többségé­ben viszont á férfiak és nők egyaránt 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. KIVET, MWCTNEV EGYENLŐEN? Ezeknek az ismereteknek a birtokában persze nem tarthattam irigylésre rnéltó­TÁ$Z$Z=k©mm©níár Mi a portugál politikai válság oka? ülésezik a portugál nemzetgyűlés. Képünkön: Soares, a volt szocialista párti miniszterelnök. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A TASZSZ szemleírója Portugália új — az 1974-es áprilisi forradalom óta ki­lencedik — kormányának megalakításával kapcsolat­ban a portugáliai belpoliti­kai helyzetet elemezve a következőket írja: A tartós politikai válság fő oka, amely az új portu­gál kormány megalakulásá­val csupán formálisan ol­dódott meg. nemcsak koráb­bi koalíciótagjai — a szo­cialisták és a konzervatívok közötti nézeteltérések kiéle­ződésében rejlik, hanem ab­ban is, hogy a megelőző kormányok fokozatosan ad­ták fel pozícióikat, meghát­ráltak a kapitalista mono­nak az angliai „Egyenlő le­hetőségek bizottságának” megbízatását. Hiszen a szer­vezetnek természetesen nem egyenlőek a lehetőségei az államéval, amelynek módja lenne érdemben is cseleked­ni az egyenjogúság érdeké­ben. Tevékenysége mégsem hiábavaló; fellép ugyanis a kirívó, egyedi igazságtalan­ságok ellen, számos propa­gandakiadványban világo­sítja fel a nőket jogaikról, s felmérésekben állandóan re­gisztrálják helyzetük alaku­lását. Némi nyomást talán még a törvényhozásra is tud gyakorolni, elsősorban a személyes kapcsolatok ré­vén. A bizottság elnöke ugyanis bárónő, elnökhelyet­tese pedig egy igen tekinté­lyes politikus felesége. A ve-’ zetőség személyi összetétele persze legalább akkora hát­rányt, mint előnyt rejt ma­gában. Hiszen aligha várha­tó el ezektől a hölgyektől, hogy ismerjék — még kevés­bé, hogy átérezzék — a mun­kásnők, a bevándorolt asszo­nyok sorsát. Kis tanulmányi csoportunk ellátogatott egy zömmel szi- nesbőrű nőket foglalkoztató céghez, a London külváro­sában levő Matchbox-gyár- ba. Itt, ahol több mint négy­ezer asszony dolgozik — egyetlen gyermekintézmény sincs. Amikor megkérdez­tem a személyzeti igazgatót: mi ennek az oka, felhábo. rodottan annyit közölt: „mi gyár vagyunk, nem jótékony- sági intézmény”. S valóban nem azok. A világhírű kis modellautókat ugyanis zajos műhelyekben, meglehetősen elavult gépek mellett gyárt­ják az Indiából, Pakisztán­ból, Hongkongból bevándo­rolt nők. Azok a másodren­dűnek számító polgárok, akiknek — ha esetleg az „Egyenlő lehetőségek bizott­sága” , minden szép tervét megvalósítaná is — csak a hasonló sorsú férfiakkal le­hetnének egyenlő lehetősé­geik. j- Mogyorósi Katalin póliumok előtt a portugál dolgozók alapvető érdekei­nek kárára. Ez az irányvonal nemcsak a monopolista köröknek ját­szott kezére, hanem a velük Hanoiban szerdán nemzet­közi sajtóértekezleten ismer, tették a vietnami külügy­minisztérium szóvivőjének nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között emlékeztet rá, hogy a kínai hatóságok az elmúlt napokban több tízezer olyan személyt gyűjtöttek Össze a határ kínai oldalán, akik Vietnamból távoztak nem sokkal korábban Kíná­ba. A kínai fél célja az, hogy — követelésének megfelelő­en — visszaküldje ezeket az embereket Vietnamba. A hivatalos pekingi ver­zió szerint ugyanis a nemrég még „mártíroknak”, „áldoza­toknak” tekintett menekül­tek vietnami állampolgárok. Az amerikai Wall Street Journal féltételezései sze­rint, a Csmpechei-öbölben felfedezett új tengeri olaj­lelőhely Mexikó potenciális olajkészletét mintegy 22 milliárd tonnára növeli, s ezzel erősen megközelíti a világ legnagyobb ismert készletével — 23 milliárd tonnával — rendelkező Szaúd-Arábiát. A mexikói olajtermelés a század’ elején kezdődött a Tampico körzetében feltárt mezőkből. 1908—1928 között indult meg a termelés a Tuxpan környéki kutakból. Ebben az időszakban az or­szág olajtermelése elérte az évi 25—28 millió tonnát, és ezzel — hacsak rövid időre is — a világtermelésben a második helyet. 1952—1956 között újabb kutató teve­szorosán összefonódó portu* gál reakciónak is, amely, ellentámadást indított az áp­rilisi forradalom alapvető vívmányai ellen. A reakció a jelenlegi válságos körül­mények közepette arra fa* rekszik. hogy megnövelje fi monopóliumok és a latifun­diumok urainak halalmát és eltávQlítsa a baloldali pár­tokat, köztük nemcsak a kommunistákat, hanem a szocialistákat is az ország életének irányítására híva* tott pontokról. A portugáli­ai válság okainak elemzése­kor nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi imperialista körök részéről megnyilvánuló nyílt külső nyomást sem. Az Ú1 portugál kormánv igen súlyos problémák előtt áll mind a politikai, mind pedig a szociális-gazdasági helyzetet illetően. Ilyen kö­rülmények közepette a ka­binet életképessége attól függ majd, hogy a hatóságok mi* ként fognak hozzá a legfon­tosabb kérdések megoldásá­hoz. A jelenlegi bonyolult bel* politikai helyzetben a portu­gál kommunisták hangsú­lyozzák, hogy erősíteni kell az összes demokraták, anti* fasiszták és hazafiak egysé­gét, és újólag megerősítet­ték. hogy hajlandók szövet* ségre lépni a forradatei vívmányok megőrzésében és megszilárdításában érdekelt más haladó erőkkel. A nyilatkozat figyelmeztet rá, hogy a kínai hatóságok egyes személyeket a határ illegális átlépésére készítik fel. A vietnami külügymi­nisztérium szóvivője hang­súlyozta, hogy ezek a tervek további feszültséget, teremte­nek, s veszélyeztetik Viet­nam határtérségének biz­tonságát. A külügyminisztérium sajj tóföosztályának vezetője ki­fejtette, hogy Kína tudato­san, rendkívül bonyolult helyzetbe akarja sodorni Vi­etnamot. A visszatérő embe­rek között vannak becsü­letes, jó szándékú személyek, de sok a felkészített ügynök, illetve provokátor. kenység eredményeként je­lentős mezőket sikerült fel­tárni Tuxpantól—Veracru­zig a szárazföldön és a ten­gerben egyaránt. Az 1960-as évek elején végzett selfkutatás újabb gazdag lelőhelyeket eredmé­nyezett Tuxpantól K-re a Mexikói-öbölben. 1975-ben a feltáró munka szenzációs fel­fedezést hozott, Minatitlen- Ciudad Pemex közötti tér­ségben. A trópusi őserdőben levő mezők olajkincsei két év alatt megháromszorozták Mexikó olajkészleteit. A jelenleg feltárás alaít álló Campecbei-öbölbeo te­vő olajmező vagyona a szán- emberek véleménye szerint jóval nagyobb a'korábban feltételezettnél. —TERRAraJ^ Vietnami tiltakozás Mexikó olajvagyona

Next

/
Oldalképek
Tartalom