Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

‘""»‘ai ­» c^* l6r° l"~É",4/-sr T* ^ *^7 fegdJJT ^ “^v ^BUDAPEST XuTin^ / / Sv Obrci|14 .# C+aléd **otr*» 0N*épuÜte!l /J liftVA* °4* wf >' Hogrkârâi OU î? MOKytta i '!'*‘‘"’«WjW*o 11 aa »Kbáfrfc 21/oS*tnf«* Grulof* Várpalota M2 ** /, Aikow ¥“S5j*"W *Ztl«*Fe| •**"***->^ Dun«*»*»«*, il .y y (• ] Nagykaniua \ ou „Nagyszalonta dires város...’’ „Nagyszalonta híres város, Ott született Arany János" — írta Szalontára 1957-ben a költő születésének 140. év­fordulóját ünneplő közön­ségnek dr. Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksé­gének elnöke. A Bukarestből keltezett levél a híres-neve­zetes szalontai csonkatorony­Arany-emlékmúzeumában látható, a negyedik emelet egyik vitrinében. A csonka­torony ugyan 1899 óta nem csonka, és bejárata mellett a falon emléktábla őrzi mú­zeummá válásának hiteles történetét. „Ez úgynevezett csonkatorony, melyet Arany János és Petőfi Sándor meg­énekeltek, Arany László Nagyszalonta szülötte és országgyűlési képviselője ter­vezete szerint és hagyomá­nyából újittatott meg, ide helyeztettek egyszersmind őrzés végett Arany János emlékei, melyeket a kegye- letes fiú Nagy-Szalonta vá­rosának ajándékozott, 1399. augusztus 20-án.” A régi csonkatorony, ahogy Ara nyéknél tett 1847-i láto­gatásakor Petőfi is lerajzol­ta, hetvenkilenc esztendővel ezelőtt kapott negyedik trak­tust, csúcsos, cserepes tető­zetet, és avatták múzeum­má. A városnak ajándékozott gyűjtemény közben évtized­ről évtizedre gyarapszik és a mai látogató a to ropy négy emeletén járhatja végig a Toldi költőjének életútját Nagyszalontától Budapestig. A gondosan őrzött és beren­dezett múzeum földszintjén Szalonta távoli múltjával is­merkedhet az, aki már előt­te megcsodálta a külső be­járat feletti Arany-szobrot, és a torony robosztus, le­nyűgöző méreteit. Láthatók itt Szalonta pecsétnyomói és egy 1552-ben, Egervár hősi megvédésének évében készí­tett telekösszeírás is, amely­ből kiderül, hogy a Toldiak szalontai birtokosok vol­tak. .. Lépcsősor indul innen a magasba, a felső emeletek­re. Az első olajfestmény, Hóra Coriolan: Arany írni A szalontai toronymúzeum a liget felől tarul. Mellette a szülői ház makettje, és vitrin üvege alatt első verse, tankönyvé­nek fedelén. A fenyőfából készült hatalmas diákláda, mely feltehetően a debreceni kollégiumba kísérte el, majd szalontai jegyzőségének né­hány emléke. A költségjegy­zék bécsi útjáról a hétközna­pokat idézi élőnkbe: „Szep­tember 6-án Szolnokon ebéd 3,10, kocsisnak ennivaló, bor, zabszalma 2.12... ” A szoba másik sarkában népdalgyűj­teménye, és eredeti szerze­ményei, középen Szervátius Jenő Toldi-szobra. A második emelet legalább annyira Petőfi Sándoré is, mint Arany Jánosé. Felbe­csülhetetlen kincsek tárháza ez. Gondoljuk csak el: az üveglap mögött sárgaréz ká­véfőző, Petőfi ajándéka az Arany családnak 1847-es szalontai látogatásának al­kalmából! Felette Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán képe, szemben, az ablak előtt Püski Sáíjdor szobra Arany­ról és Petőfiről. Egészen más: Szemere Bertalan alá­írásával Arany kinevezése belügyminisztériumi fogal­mazóvá, a forradalmi kor­mány nevében... Tintásvégű lúdtoll, a költő feleségének magyarázó soraival: „Férjem ezzel írta meg Széchenyi emlékezetét, 1860. nyáron.” INGATLAN Kerecsendi út mel­lett 337 n.-öl szőlő terméssel pincével, j építési engedéllyel J sürgősen eladó, ér­deklődni Eger. Kis- kanda u. 3. 1/1. Eger belvárosában összkomfortos kertes lakás tartósan kiadó „Vallalat előnyben” jeligére az egri hir­detőbe. Eladó családi ház Hevesen vasútállo­máshoz közel. 180« négyszögöles telekkel megosztva is. Cím : Heves, Egri út 27. Novaj, Mátyás út 125. szám alatti ker­tes családi ház el­adó. Érdeklődni le­het Mezőkövesdi út 1. szám alatt, min­dennap 4 órától. Salgótarjáni 2 szoba H- étkezőfülkés gáz, fütéses lakásom el­cserélném gyöngyö­sire. Cím : Salgótar­ján, Mező Imre u. 2. Szabó. Jó állapotban levő 312-es Wartburg 1979-, augusztus hónapig érvényes műszaki vizsgával eladó. Ér­deklődni Beszteri József, Eger, Pacsir­ta u. 24. du. 14-től. VEGYES Keresem azt a két fiatal embert, aki 1978. május 19-ér 7.10-kor az egri nagyállomáson tör­tént balesetemnél be vittek a forgalmi irodába. Egy öreg ősz hajú néni. Sze­retném megtudni pontos címüket. Ké­rem válaszoljanak erre a címre: özv. Mező Sándorné 3346 Bélapátfalva, Vörös- hadsereg út 39. mm .Nmisöii JÁRMŰ Opel Kapitén üzem­képes állapotban le­járt műszakival el­adó. Bede Ernő 33BÏ Üjlőrincfalva, Vörös- hadsereg út 24. sz. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik OROSZ FERENCNÊ temetésén részt vettek'. Részvétnyilvánításukkal, virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. Gyermekei és unokája Heves megyei felkelő sereg Itlapöleon ellen A bejárat Arany szobrával és az emlék'áblákkal (Fotó: Gál Edit) A zsalugáter rései között kilátni a búzaföldekre, fa­sorokra. Lent, a bejáratnál színes képeslapot vásáro­lunk a toronyról, megőrizni szép emlékeink között. Győr előtt Érdekes adaléka megyénk történetének, hogy részese volt az utolsó nemesi felke­lésnek. Idézzük csak fel a múlt eseményeit úgy, amint azt megőrizték a levéltár iratai. I. Ferenc király felhívta a rendeket az 1808. évi or­szággyűlésen arra a közelgő veszedelemre, mely Napó­leon részéről fenyegette az országot. A diéta annak módja és rendje szerint meg is ajánlotta a nemesi felke­lést. Az 1809-es esztendő való­ban háborúval köszöntött be. A vármegyei közgyűlé­sen megjelent Ambrus Ká­roly főherceg, aki ellenál­lásra buzdította a megjelen­teket. A lelkesítő beszéd ha­tása alatt a nemes urak úgy határoztak, hogy három 150 főből álló lovascsapatot ál­lítanak ki május 15-én. .4 megyének a hadbaszállás nem kevesebb, mint 90 ezer forintjába került. Nagy lendülettel indult meg a szervezkedés, úgy hogy az április 26—i megye- gyűlés már a hevesi sereg tisztjeit is megválasztotta. A felkelő lovas sereg fő­parancsnoka báró Orczy Lő­rinc lett. Tizenkilenc lovas­tiszt mellett még gyalogos­tiszteket is választottak. A gyalogosok parancsnoka Ti- bód Antal lett, aki alá 24 tisztet adtak. A Heves me­gyeiek végső létszáma ioy alakult: 526 lovas és 1133 gyalogos. A lovasok Makiá­ron. Füzesabonyban és Me- zőtárkányon gyülekeztek, a pialogosok pedig Hevesen, Tlszanánán és Komlón, 'lavórt volt azonban már minden: em,ber, tő és éle­lem. csak éppen a fegyver hiányzott! Hasztalan sür­gette Budán a tekintetes nemes vármegye a fegyver­zet megküldését. Nem vala­mi nagy lehetett a lelkese­dés ilyen körülmények kö­zött, úgy hogy báró Fischer István egri érseknek ugyan­csak meg kellett nógatni lelkesítő beszéddel a harc­ra összesereglett fegyverte­len tömeget. A Habsburg- hadvezetés minden hibája tömören megmutatkozott a fenyegető veszély ellen fegyvertelenül összegyüleke­zett csapatoknál. Végül kéz­hez kapták a fegyvert, de óh, minő elavult rozsdás, érdemleges küzdelemre al­kalmatlan szerszámokat. Semmire sem való kic3or. búit rozsdás kardokkal és limlom számba menő pisz­tolyokkal látták el a Napó­leon ellen felvonult hevesi férfiakat. Amikor a táborba bevonult a Heves megyei felkelő sereg, köznevetség tárgya volt színpadra való felszerelésével. Még a Na­póleon elől megfutott német tisztek is a hasukat fogták nevettükben. Az 1809. június 14—i győri ütközetről jó beszámolót kül­dött Egerbe Almássy Kris­tóf mint szemtanú .----Ezt t udva reményiem nem fog­ja a tekintetes vármegye o regementnek tulajdonítani, hogy a múlt hónap (június) 14-én a győri ütközetben több vármegyék felkelő se­regeivel, valamint több re­guláris osztályokkal egyfor­ma sorsot ért: hogy tudni­illik sokan ezen sereg kö­zül. mely a szoros rendtartás­hoz még nem szokott, el­lenséget soha nem látott, miután három óráig az el­lenség ágyúzását kiállottak, utoljára csakugyan megsza­ladtak. ... A regem.ent vesz. ínsége az ütközet napján két elesett káplár egy köz­vitéz és 20 ló, 311 elszéledt, de 222 már előkerült, és most is érkeznek vissza egyenként. Mily nehéz volt a csatában a regementnek szolgálatot tenni, onnan is megítélheti a tekintetes vár­megye, hogy Pestről nyugvó nap nélkül három marssal Győr alá mentünk, hol is ér­kezésünk napján egész nap és éjszaka etetés nélkül nyeregben, kantárban vol­tunk és másnap azon étté- len lovakon ütköznünk kel­lett ...” A hevesiek azon­ban, ha küzdelemre került sor, nem bújtak meg. A győri csatavesztés után a Heves megyei felkelő se­reg Komárom alá húzódott vissza, majd pedig Kiscell •környékére. József nádor 1809. szep­tember 18-án szemlét tartott a magyar felkelő sereg fe­lett, s oly mértékben meg volt elégedve a hevesiekkel, hogy „a tiszturakat az ezred elejbe kiszólítván ezen ne­mes lovas ezredet, az egész országi legelőit megérde­melt tiszteletét tapasztalásá­ból kinyilatkoztatni kegye, sült." Az október 14-én Bécsben megkötött béke feleslegessé tette a felkelő hadat, me­lyet azután november 24-én királyi leirattal feloszlattak. Heves vármegye utoljára fegyverbe szólított felkelő serege 1809. december má­sodik felében érkezett haza. Valóban nem rajtuk múlott, bogy győzelem koszorúja nem övezte homlokukat, — reges-régen eljárt az idő a nemesi felkelés elavult szer­vezete felett. •jSugár István Sass Ervin A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (3301 Eger, Lenin út 140/b.) munkavállalók jelentkezését várja AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBEN. EGRI MUNKAHELYRE: villanyszerelő, kőműves, ács-állványozó, hegesztő, betonelemgyártó-kubikos, bádogos, hőszigetelő, épületburkoló, tetőiedő-vizszi getelő, müköves-kőfa rágó, szobafestő-mázoló-tapétázó, üveges. víz-gázszerelő, közpon tifütés-szerelő, lakatos, építőipari gépszerelő, gépkezelő, segédmunkás. GYÖNGYÖSI MUNKAHELYRE: betonacél-szerelő, műköves, nehézgépkezelő (betonkeverőház), lakatos, fűtésszerelő. Néhány adat a népességről 80 km a« * város lakosságszáma «er főben. 0978) •m A felszabadulás Óta alakult város * Szocialista város Székesfehérvárral hétre emelkedett hazánk százezer­nél több lakossal rendelkező városainak száma. A gyor­san fejlődő Nyíregyháza és Kecskemét lélekszáma is ha­marosan elérj a százezret- Ez év elején Magyarország la­kossága 10 671 000 fő volt. majdnem 350 ezerrel több, mint 1970-ben. A népesség 52 százaléka élt városokban. 3.9 százalékkal több, mint nyolc évvel ezelőtt. Budapesten a lakosság 19,6. megyei városokban 8,1, a többi városokban pedig 24,3 százaléka él. A 14 éven aluliak száma 2 136 000 volt (1970-ben 1 981 000) a nyugdíjhatáron felüliek közé 2 171 000 ember tartozott. A 6 364 000 (6 225 000) fős munkavállalási korú népes­ség 76,1 százaléka (73,8 szá. zaléka) aktív kereső. Az aktív keresők 34,7 szá­zaléka az iparban, 8.2 száza­léka az építőiparban, 19 3 százaléka a mezőgazdaság­ban, 8,0 százaléka a szállí­tásban és a hírközlésben, 9.3 százaléka a kereskedelem­ben, 2,6 százaléka az erdő- és vízgazdálkodásban, 17,9 szá­zaléka a nem termelő ácák* ban dogozik. » *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom