Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

Készülődés a helyi ifjúsági parlamentekre Kalákáról-kalákában Az idén október 15-e és december 15-e között rende­zik meg Heves megyében is a munkahelyi, intézményi ifjúsági parlamenteket Az előkészítő munkáról Péli Bé­ládétól, a megyei tanács if­júsági titkárától érdeklőd­tünk — Az ifjúsági parlamente­ket — az ifjúsági törvénybői fakadóan — kétévenként minden munkahelyen meg kell rendezni. Az idén egy kissé megváltozott a parlamentek szerkezete. Ed­dig ugyanis sorrendben a munkahelyi, majd a megyei, végül az országos vitafóru­mokat tartották meg Mos­tantól a magasabb szintű parlamentekre csak ötéven­ként kerül sor. — Kiknek a feladata az if­júsági tanácskozás megszer­vezése, és lebonyolítása? — A vállalatvezetőség fel­adata a parlamentek meg­rendezése, természetesen se­gít ebben a munkában a he­lyi szakszervezeti bizottság és a KISZ is. A vállalatveze­tők mindenhol — bár a leg­több helyen munkaidő után kell megtartani a tanácsko­zást — kötelesek elengedni az ifjú dolgozókat, a fiata­loknak viszont érdekük, hogy jelen legyenek a vitán, hi­szen az ő érdekeikről, fel­adataikról lesz szó. Az ülése­ken elmondják majd azt is, hogy miként oldották meg az előző parlamenten felvetett problémákat. Beszámolnak arról, hogy mit tudtak tel­jesíteni a kérések közül, il­letve mit nem és miért pem- Az idén első ízben kaptak a fiatalok úgynevezett egyet­értési jogot az intézkedési tervhez. így ezúttal a követ­kező évekre szóló helyi in­tézkedési tervet is megvitat­hatják. Szintén először szá­molnak be a KISZ érdekvé­delmi tevékenységéről, illet­ve arról a ..szabályzatról”, amelyik a KISZ-esek jogait tartalmazza. Az ifjúsági par­lamenten a vállalat vezető­ségének ismertetnie kell az üzem, s az egyes munkahe­Új tanév küszöbén Csebok- száriban (Tudósítónktól) Az idén a csebokszári Uljanov egyetemen új kar kezdi meg működését, ame­lyen a mezőgazdasági, ipari és kommunális építés jöven­dő szakemberei fognak ta­nulni. Az egyetemnek ez a kilencedik fakultása. Csebokszári vakációjukról visszatértek Leningrádba azok az ifjú balettiskola-nö- vendékek, akik az A. J. Vahtangova koreográfiái szakiskola tavaly megnyílt csuvas stúdiójában végzik tanulmányaikat. A stúdió a csebokszári zenés színház leendő szólótáncosait készíti fel. Csuvas lányok és fiúk csoportja utazott Moszkvá­ba is, hogy megkezdje ta­nulmányait az Akadémiai Kis Színház égisze alatt mű­ködő Scsepkin Színművésze­ti Szakiskolában. Itt szintén csuvas nemzeti stúdió nyílt amely a CSASZSZK legré. gihb színházi kollektívája, f. Csuvas Akadémiai Draw •ísínház részére képez k. tefhművészeket. Kántor Klára lyek előtt álló feladatokat, érintve a fiatalok szerepét a gazdasági munkában. Be kell számolniuk arról, hogy mi­ként valósították meg a gya­korlatban az ifjúsági törvény előírásait, s a rendelkezésre álló vállalati alapból meny­nyit költöttek ifjúsági léte­sítményekre, célokra. — Melyek lesznek az idei parlamentek legfőbb témái? — Nagy gond a fiatal dol­gozók munkahelyi beillesz­kedése. Ennek a megoldása lesz az egyik fő téma de foglalkoznak még az Alkotó ifjúság pályázat munkáinak helyi hasznosításával, vala­mint a művelődési és a spor­tolási lehetőségek megterem­tésével. A tanulóifjúság par­lamentjein az iskolai demok­ráciáról, a tanulók köteles­ségeiről, a közhasznú mun­kavégzésről, a diák szociális ellátásról, s művelődési és sportkérdésekről vitázhatnak majd a fiatalok. — Az ifjúsági parlamentek megrendezéséig nem sok idő van már hátra. Hol tart je­lenleg az előkészítő munka? — A megyei tanács, a vá­rosi tanácsok, és a járási hi­vatalok megbízott ifjúsági felelősei már megbeszélték a a teendőket. A megyei ta­nács ifjúsági bizottsága el­fogadta az intézkedési tervet, egyeztette a KISZ-szel és a szakszervezettel, így most az előkészítő értekezletek zajla­nak. Ezeken készítik el a „menetrendet”: melyik vál­lalatnál mikor tartják majd meg a parlamenteket.. T. M. Kétségtelen, hogy napja­inkban a politikai tevékeny­ség tartalmában is, formájá­ban is egyaránt mennyiségi és minőségi átalakuláson megy keresztül. Ez az át­alakulás megfigyelhető a tő­kés országokban csakúgy, mint a szocializmust építő országokban, és különösen érinti a fiatalokat. A veze­tő tőkés országok hivatalos ideológusai ebben az átala­kulásban sietve vélik felfe­dezni a politikai passzivitást és a közömbösséget. „A kommunistáktól a keresz­ténydemokratákig, a szocia­listáktól a neofasisztákig egyik párt sem titkolja ag­godalmát és gondjait amiatt, hogy milyen nehéz fiatal párttagokat toborozni. Az igazság az, hogy a mai 20 és 25 éveseket kevésbé ér­deklik a pártok, mint a teg­napiakat és a tepnapelőttie- ket” — mondja Franco Pie- rint olasz szociológus. A nyugati ifjúságkutatók egy része a fiatalok általá­nos politikai érdektelenségét, másik része pedig a politikai tevékenység formáinak vál­tozását látják e jelenségben. Ez utóbbi — ha létezik ilyen a tőkés országokban — a nyugat-európai kapitalista rendszer háború utáni vi­szonylagos stabilizálódásával függ össze, melynek követ­kezménye, hogy miközben a fiatalság egyre jobban kiáb­rándul a tőkés országokban folytatott második világhá­ború utáni politikából és oropagandából, nem képes ■neqtalálni az eredményes utikai tevékenység útiéi 'e mert a fiatol tik egy rá. s~e változtatni akar. ám nem tudja, hogy mi. módon tegye, a legkülönbözőbb áramlatok A* újságíró kérdéseire ts kalákában válaszolnak ! Az egyik mondatát a másik erő­siti vagy cáfolja, — kritikai vagy egyetértő gesztussal kísérik. Néha egész kis ká­non alakul prózában, más­kor csak némi ritmusos kí­séret. Azt hiszem, kottapa­pírra kellett volna írni a ve­lük folytatott beszélgetést, úgy jött volna ki, alá és fölé helyezett hangsúlyokból és ellenpontokból — az össz­hang. A Kaláka együttes 1969. november 29-én alakult Né­gyen vannak, a Cryllus test­vérek, Dániel és Vilmos, Radványi Balázs és Huzella Péter. Közülük hárman együtt jártak általános isko­lába, zenei általánosba. — Nagyon jó alapokat kaptunk. A naponta fel­hangzó közös éneklés, a ka­marazenélés, a kórusgyakor­lat indított el bennünket, s jelölte ki az utunkat. Kül­földön úgy határozzák meg együttesünk hovatartozását, hogy „folk group”. Mert nem elektromos hangosítással dol­gozunk, „népi hangszeres, énekes csoport” vagyunk. — Ez azt is jelenti, hogy kilógunk a különféle skatu­lyákból. (Néha ez jó, néha meg hátrányos.) Ritkán ját­szunk „népzenét”, saját szer- zeményűek a számaink. A legtöbbször irodalmi alap­anyaggal dolgozunk, verse­ket zenésítünk meg, mégsem csupán irodalom a műso­runk, hiszen a zene változtat, változtathat a vers irodalmi akusztikájában. Most a rá­dióban a sanzonrovat fog­lalkoztat bennünket, bár aki szigorúan veszi, az mégsem tart bennünket sanzonéne­keseknek. — Pedig a mi módszerünk nem új, sőt, igen-igen régi. A XVI—XVII. században ugyanis nem olvasták a ver­seket, nem is mondták, ha­nem énekelték. Balassi köl­teményei még hangzásban is hasonlíthattak a mi elő­adásmódunkhoz; ének — ütős, pengetős kísérettel. — Amikor elkezdtük, többféle út állt előttünk. Vi­rágzott a beat, az akusztikus együttesek egész sora ara­tott sikert. Már megvolt az első pol-beat fesztivál. Hoz­zánk az ősi népzene állt kö­zel. Az ösztönösnek mond­ható egy-két év után rájöt­sodrásába eshet. És bármi­lyen jó a szándék a társa­dalmi-politikai változtatá­sért, a reakciós erők minden esetben kihasználják a fia­talok aktivitását, változtatni akarását és hamis illúziókat keltve bennük, rossz módsze­rekre biztatják őket. Ezek végkifejlete az utóbbi évek­re és a napjainkra oly jel­lemző terrorhullám, amely bár külsőségeiben a tőkés­hatalom megdöntéséért fo­lyik. minden esetben a jobb­oldali reakció megmozdulá­sa, és a baloldali pártok és mozgalmak megbénítására és azok befeket.ítésére törekszik. Változások a szocialista országokban Nem vitatható, hogy az el­múlt néhány évtizedben a szocialista országokban is megváltoztak a politikai fel­adatok, ha tetszik: „hétköz­napibbá” váltak. Nálunk már nem a proletárforradalom ki­vívása a feladat, hanem a proletárdiktatúra megtartá­sa, annak erősítése, tovább­fejlesztése. S mert ez így van, és mert ehhez tömegek akarata szükséges, a politikai tevékenység területei kiszéle­sedtek az ifjúság nagy töme- oei számára is. A . politikai feladatok összefonódtak a gaz­dasági feladatokkal. A gaz­dasági szempontból aktuális kérdések a politikai munka döntő láncszemei lettek. S mert az ifjúság legnagyobb része a gazdasági munkában aktívan részt vesz. nyugod­tan mom-Piatluk, bogi- a fa­talak többsége cselekvőén politizál. Annak a politiká­nak az érdekében, amelyet a tünk arra, hogy nem elég a sláger fércszövege. A népi ihletésű zenéhez igényesebb szöveg szükséges. Ekkor fo­lyamodtunk a versek meg­zenésítéséhez. — Csakhogy a versek nem húzhatók rá egy-egy népdal­ra. Kerestük az utat most már a népdal, népzene esz­közeivel való, minél hűsége­sebb irodalmi tolmácsolás­hoz. — Ahány vers, annyiféle zene. Nem kötöttük le ma­gunkat soha egyetlen stílus­hoz sem. Különféle zenei irányzatokat műveltünk, mindig az irodalmi szöveg­nek alárendelten. — A fellépések kovácsol­tak bennünket együttessé. S a saját ötletek mellé egyre több „megrendelés” érkezett. Zenésítsünk meg verset, ír­junk drámához zenét. Csi­náljunk összeállítást egy-egy nép zenéjéből... Adjunk műsort gyerekeknek. — A gyerekeket külön meg kellett „tanulnunk” ! Most már tudjuk, hogy nem kell velük aranyoskodni és vigyorogni, nem kell sokat mondani, gyorsan. Hanem keveset, de azt őszintén. És komolyan. A gyerekek értik. Sok műsort adunk nekik Levente Péter társaságában. — Eleinte mi is 2—4 per­ces „számokat” készítettünk. (Az elsők között volt Petőfi: Megy a juhász a szamáron, Arany: Egri leány.) Majd hosszabb versekkel próbál­koztunk. Most is repertoáron van Weöres Sándor: Az éj­szaka csodái. A nagy vállal­cselekvőén szocialista országok vezető pártjai, a kommunista pár­tok szabnak meg. Ez a szo­cializmusban élő ifjúság po­litikai arculatának a legjel­lemzőbb vonása. Szükségszerű-e, hogy a szocialista gazdasági-társa­dalmi rendszerű országokban a politikai tevékenység terü­lete általánosan kiszélesed­jék? Igen, mert a korábbi harci területek elcsendesed­tek, s ma már a politikai tevékenységi formát nem le­het kizárólagosan valamiféle egyfajta akcióprogramban megfogalmazni. És 'mert má­sok a történelmi feladatok, a mai ifjú nemzedékben már kisebb az igény a pátoszra. Elveti az érzelmek fitogtatá- sát, de ez nem jelenti azt, hogy az ifjúságnak ne lenne továbbra is szüksége nagy. lelkesítő feladatokra. Ezek a feladatok azonban nem nél­külözhetik a realitást. Me­lyek ezek a realitások? Nap­jainkban a rövid, közép- és hosszú távú népgazdasági ter­vek teljesítése, más szóval a fejlett szocializmus felépíté­se. Ennek megvalósításában koncentrálódnak a politikai jelentőséget nvert össztársa­dalmi feladatok. Meahatározóak a körülmények A m,unka tehát politikai tett. Ugyanúgy, mint a szo­cialista társadalom felépíté­sében tanúsított áldozatvál­lalás, a társadalmunk fejlő­dését tudatosan előrevivő minden cselekedet. Am igazán politikai aktivitáséi akkor válik, ha a fiatalok mindezt tettük politikai ie- 1 en tőségének tudatában hajt­kozások egyike volt az Anti­goné kórusának „eljátszása” zenével, Latinovits, Mensá- ros, Kozák András, Monori Lili társaságában. Erről rá­diófelvétel is készült. A Thália Színházban A hétfe­jű tündérben ugyancsak mi adjuk a zenét Most pedig részesei vagyunk egy érde­kes kísérletnek: Shakespeare Hamletiének monodráma változatát mondja el Kozák Andr. Az összes többi sze­rep a miénk. Zenével jele­nítjük meg Claudius udvarát és Offélia őrülését, a színé­szek szereplését, s a szellem hangjait egyaránt. — Ennek okán kibővült a nézőink, hallgatóink köre is; míg a beategyüttesek álta­lában kortársaiknak és a náluk fiatalabbaknak zenél­nek elsősorban, a mi fellépé­seinken már megjelenik a nálunk idősebb generáció is. Négyőj ük közül hárman huszonnyolc évesek, csak Gryll"s Vilmos fiatalabb ná­luk Mind a négyen műegye­temet végeztek. A kortárs együttesek körül gyakran harsog a pletyka szétválás­ról, „átigazolásról”. Köröt­tük minden csendes. Vitáik — vérre menően — csak a komponálásnál vannak, és a futballpályán, ahol ketten ketten állnak egymással szemben, csapatot alkotva. Két fellépőruhájuk van, egy díszes, húzott ujjú, szín­padias, s egy fekete; de ha lehet, civilben muzsikálnak. Emberközelben... Tardai Aliz politizál jak végre, ha tetteik politi­kai nevelésük, fejlődésük formálójává, egyben eszközé­vé válnak. A kérdés ezek után már az, hogy kialakultak-e ná­lunk ennek a politikai tevé­kenységnek megfelelő for­mái, területei? Hogyan bő­víthető a közvetlen politikai tevékenység szintere a szo­cialista demokratizmus széle­sítésével? A politikai-társadalmi ak­tivitásnak jelenlegi viszo­nyaink között a következő formái vannak; a termelés­ben, a gazdasági feladatok megoldásában való tudatos részvétel, a társadalmi-poli­tikai szervezetekben folyta­tott tevékenység, a közvetlen politikai akciókban, rendez­vényeken való aktivitás. Alkalmas-e feladatok ellá­tására, megvalósítására az if­júság egésze? A kérdésre vá­laszt csak úgy adhatunk, ha nem az életkort, hanem a fiatalok életkörülményeit ha­tározzuk meg, mint elsődle­ges szempontot. Ehhez a valósághoz iga­zodott az MSZMP szervezeti szabályzata is, amikor le­szállította a párttagság alsó korhatárát a X. kongresszus határozatával. E határozat értelmében minden arra rá­termett 18. életévét betöltött fiatalember tagja lehet a pártnak. S ha a párttagság életkor szerinti összetételét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy egyre többen vannak a fia­talabb korosztályból, és még több fiatal kéri felvételét a pártba. E tény önmagában is arról tanúskodik, hogv mennvire iaénve. srftksöer'“* ha-’á-'k ifjúságnak a poiiú kai tevékenység. Mérő Miklós műsorok: RADIO KOSSUTH 8.25 Labirintus. 8.40 Be­szélni nehéz. 8.52 Zenekari muzsika. 10.05 Gyermekek­nek- 10.34 Válaszolunk hall­gatóinknak. 10.49 A vietna­mi kultúra hete. 10.59 Haydn: Philemon és Bau­cis. 11.45 Kórusmüvek. 12.00 Déli krónika. 12.35 Táncze­nei koktél. 13.20 Csorba Győző versei. 13.30 Nóták- 13.58 A sokaság fia. 15.10 Zenekari muzsika. 16.10 Kocsilakók. 16.25 Népdal­csokor. 17.07 Egy hazában. 17.32 Magyar művészek operahangversenye. 18-30 Esti magazin. 19.15 Atléti­ka EB. 19.30 A Chicagói Szimfonikus Zenekar hang­versenye. 22.20 Peru, 1978. 22.30 Thomas Beecham operafelvételeiből. 23.00 Bartók kamarazenéjéből 0.10 Táncdalok. PETŐFI 8-05 Munkásdal-feldolgozá- sok. 8.20 Tíz perc külpoliti­ka 8.33 Nóták. 9.10 Bécsi vér. 10.00 Zenés műsor üdü­lőknek. 11.33 Szabó család. 12.33 Dalok, hangszerszó­lók- 13.32 Utolsó nap a tá­borban. 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 Sportközvetítés. 18.00 Darvas István jegyzet,a 18.10 Porter zenés játéká­ból. 18.53 Régi magyar mu­zsika. 19.40 Császár Angela sanzonestje . 20.35 Kitérő- 21.06 A rádió dalszínháza. 22.33 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00-től 18.30—ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Gyári belépő. A Cement­ipari Gépjavító Vállalat­nál. Riporter: Sütő Enikő — Beatkedvelőknek a Drifters együttes műsorából. — Tíz perc mezőgazdaság. Szőlő- termelő gazdaságok a heve­si borvidéken. Riporter: Borsodi Gyula — A Fonog­ráf együttes nagylemezéről —-, Sport- — 18.00—18.30 Észak-magyarországi kró­nika (Üzemi őrjárat. Ülése­zett az SZMT Heves me­gyei elnöksége) — Máté Péter énekel — Lap- és műsorelőzetes. 9.00 Tévétoma. 9.05 Érde­kes állatkertek. 9.30 Óvo­dások filmműsora. 9.55 Ta­lálkozások. 10.30 Gazdag ember — szegény ember. 11.15—11.55 Delta■ 16.30 Hangyák állama. 17.15 Ami a brigádnaplóból kimaradt. 17.45 Szépen, jól magyarul. 17.55 Asszonyok mondókái. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-hiradó• 20.00 Mementó — Nürnberg, 1946. 21.35 Csak ülök és mesélek. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17.50 Atlétikai Európa-baj- nokság. 20.30 Nemzetközi ifjúsági figyelő. 21.05 Tv- híradó 2. 21.35-22-25 Ju­harlevél X11I/9, rész. Mpmihnfí Sl 1978. augusztus 30., szerda Ifjúság és politika A fiatalok többsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom