Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

Harc a meddőség ellen Az oldhami csoda remény­séggel tölti el az asszonyok millióit, , akik Lesley Brown- hoz hasonlóan eddig meddő­nek számítottak, s akiknek a leghőbb vágyuk, hogy anyák legyenek, többé már nem be. teljesületlen álom. Mindeddig az orvosok csak kevés, egészen egyedülálló esetben tudtak segíteni. Ilyen volt például egy müncheni család esete. Amikor első gyermekük fogant, a pilóta férj 8000 mérter magasság­ban tartózkodott, a Párizs— Hamburg vonalon kormá­nyozta Boeing 707-es gé­pét. .. Ugyanebben az idő. ben, a felesége egy münche­ni nőgyógyász vizsgálati asz. talán feküdt. Az orvos hosszú, a végén könnyedén legörbülő in.iek- cióstűvel sperma-ampullát vezetett a nő hüvelyébe, tar­talmát a méhszájba fecs­kendezte- Alig több mint tíz éve még elképzelhetetlen volt, ami most lejátszódott: a fogantatás aktusa a férj távollétében. Ez a modern tudomány úttörő vívmá­nya révén vált lehetővé, ne­vezetesen azáltal, hogy a férfi ondóját megfagyasztot­ták és napokkal később, fel­engedés után az asszony tes­tébe fecskendezték megter­mékenyítés céljából. A müncheni pilóta egyike azon férfiaknak, akik nor­mális úton nem képesek gyermeket nemzeni, mivel ondójukban túl kevés sper­mium van. Ejakulátumát ezért hónapokon keresztül gyűjtötték, normális sűrűsé­gű koncentrátummá elegyí­tették és megfagyasztották. A mesterséges megterméke­nyítés sikerrel járt: kilenc hónappal később a nő 2600 grammos egészséges újszü­löttnek adott életet... A megtermékenyítésnek Bzt a módját — 1968-ban dr. Silló-Seidel frankfurti nő­gyógyász alkalmazta először az NSZK-ban. Az NSZK-ban egyébként 15 millió házasságból több mint egymillió akarata elle­nére gyermektelen. Régeb- aen mindig a nőt hibáztat­ok ezért. Ma már ismeretes, iogy csupán az esetek egy- harmadában van ez így, a második harmad a férfiak számlájára írható. Míg a med- iő férfi viszonylag könnyen >eletörődik a sorsába, a med- ió nő állandóan szemrehá­nyásokkal illeti önmagát al­kalmatlansága miatt. A hely­Az oldhami csoda A Manchester közelében levő Oldham város szülésze­ti klinikájának műtőjében 23,30-kor kigyúltak a lám­pák. A műtőasztalon egy 32 éves nő feküdt narkózisban. Patrick Steptoe nőgyógyászt és asszisztenseit sürgette az idő. Egy gyermeket kellett a világra segíteniük, akit néhány na­pig még szívesebben láttak volna az anyja testében. A magzatviz vizsgálata azon­ban azt mutatta, hogy hala­déktalanul meg kell indítani a szülést. Steptoe szikét ra­gadott és elegáns „bikinimet­széssel” felnyitotta az asz- szony hasát. Július 26-án, éjfél előtt 13 perccel Patrick Steptoe egészséges kislányt segített ki a 20 centiméter hosszú császárvágásból. A nőgyó. gyász számára pályafutásá­nak csúcspontja, az orvos- tudomány számára pedig . mérföldkő volt ez a pillanat: megszületett a 2600 gram­mos Louise Brown, az első ember. aki az édesanyja tes­tén kívül fogant. Tizenkét esztendeje dol­gozott a 65 éves Steptoe ezért a pillanatért. Hatvanszor próbálta meg, hogy egy apa és anya nélkül fogant életet egészséges gyermekké fej­lesszen. Hatvanszor vallott kudarcot. Röviddel éjfél előtt Step­toe levette arcáról a zöld védőmaszkot, lahúzta gumi­kesztyűjét és felment a kli­nika harmadik emeletére. A folyosón megszorította egy férfi kezét, aki nem kevés­bé feszülten várta a szülést. „Anva és gyermeke jól van­nak” — nyugtatta meg az orvos a.z egyik cigarettáról a másikra gyújtó, Ideges apát. Kilenc éven keresztül ál­modozott erről a pillanatról Gilbert Brown, a brit állam­vasutak mozdonyvezetője és felesége, a bristoli Lesley Brown. És minél jobban kö­zeledett a nagy esemény, an­nál inkább részeseivé váltak az emberek milliói, akik azt kérdezték, hogy a jelenték­telen oldhami kórházban nem természetellenes dolgot hajtottak-e végre. Hiszen Louise Brown öröm és sze­retet nélkül fogant, egy ste­ril üvegtálban. .......Csak segítettem a ter­mészetnek, ahogyan ez már az orvosok jó szokása" — felelte a szülés levezetése után a kimerült Stpetoe. S teptoe egy különleges távcsöves műszerrel, az un. laparoszkóppal megfigyelte Lesley Brown petefészkét és megtermékenyítésre érett petesejteket „szippantott ki” belőle. Hat órával a beavat­kozás után az asszony el­hagyhatta a kórházat^. A pe- tesejtéket egy keltetőkamrá­ban tovább érlelték. Ez az eljárás három óráig tartott. A férfi néhány spermáját egy speciális oldatban össze- yegyí tették a petesejtekkel. Miután az egyik ondószál behatolt az egyik petesejtbe, megtörtént a megterméke­nyítés. A megtermékenyített petesejt sejtgolyóvá (zigótá- vá) fejlődött. A petesejt ki­vétele után négy nappal Steptoe a nyolc sejtre osztó­dott zigótát beültette Lesley Brown méhébe. Septoe segítőtársa dr. Ro­bert Edwards, a cambridge-i egyetem 52 éves fiziológusa volt. ö Cambridge-ben a tápoldatokkal és keltetőkam­rákkal kísérletezett. Steptoe a petenyerés és a zigóta visszaültetésének techniká­jára koncentrált, Edwards az anyaméhet helyettesítő mes­terséges körülményeket lé­tesített a laboratóriumban. Nem fogyó türelemmel ült a mikroszkópnál, figyelte, mi­ként osztódnak a sejtek az általa létrehozott mestersé­ges méhben. Ha sikerült egy petesejtet és egy spermiu­mot egyesítenie, a zigótát egy nyúl méhébe helyezte. A legutóbbi időkben Step­toe 20 angol és egy münche­ni asszony testébe ültetett be zigótát. Csak e terhessé­gek kimenetele fogja eldön­teni, hogy az oldhami cso­da csupán szerencsés vélet­len volt-e — miként egy te­litalálat a lottón —, vagy va­lóban kiemelkedő esemény az emberiség történetében. (Stern) zet annál inkább rosszabbo­dik, minél idősebb lesz a nő. Mik a nők meddőségének fő okai? És milyen módsze­reket fejlesztett ki a modern tudomány, hogy segítsen le­küzdésében? Meddőségről akkor beszélünk, ha egy gyermeket akaró házaspár­nak kétévi együttélés után nincs utódja. Az okok kutatása sokszor elképesztő eredményekre ve­zet. Gyakran maga a nemi érintkezés a „ludas" a dolog­ban. A meddő nőket kezelő angol klinikák híradásai azé. rint minden házasságban élő huszadik páciensük még szűz! A terméketlenségnek per­sze még egész sor egyéb oka van, melyek csak gyógysze­res vagy műtéti beavatko­zással háríthatok el. Az ese-. tek ötven százalékában hor­monzavarokról van szó. Tudnunk kell, hogy a nő ha­vi ciklusát hormonok szabá­lyozzák, a méh havonta tisz­tuló nyálkahártyája reagál a petefészekben képződő hor­monokra. A petefészket pe­dig az agyalapi mirigy hor­monjai irányítják. Ingerlé­sükre „serdülnek fel” a pe­tefészekben a petesejtek, hogy végül eljussanak az ovulációig (peteérésig). Ha a páciens meddőségre panasz­kodik, az orvos legelőször azt fogja vizsgálni, nlncs-e zavar e bonyolult biológiai mechanizmusban. Az iggzi sterilitás nehe­zebben elhárítható okai kö­zé tartoznak a petevezeté­keknek a gyulladások, vagy magzatelhajtások következ­tében fellépett sérülései. Ha a két petevezeték elzáródik, a petesejt és az ondósejt nem képes egyesülni. Ilyen kettős petevezeték-elzáró­dásban szenvedett az angol „lombikbébi” édesanyja is. Az a módszer, méllyel Lesley Brownon segítettek, új korszakot nyitott a gyó­gyászatban. Ezekben az esetekben ma már rutinszerű plasztikai műtéteket alkalmaznak, me­lyek során megkísérlik, hogy az elzáródott petevezeték egyes részeit pótolják, az el­záródást speciális vágástech­nika segítségével megszün­tessék, vagy, hogy csator­nát nyissanak. Az eredményesség 15—20 százalékos. A beavatkozások nem veszélytelenek, a 40 éven felüli nőknek pedig ál­talában nem is ajánlják. Műtétek segíthetnek a méh deformálódásakor és a méh­nyak sérüléseinél, melyek spontán vetéléshez vezetnek, valamint a hüvely anomáliái esetén. Amikor meddőség gyanú­ja forog fenn, a férfiak sze­repét is meg kell vizsgálni. Ma minden meddőségi keze­lés az orvos e kérdésével kezdődik: „Biztos benne, hogy nem a férje a hibás?" A müncheni pilótán, aki­nek nemzésképtelenséget spermahiány okozta, saját ondójának gyűjtése, sűrítése és megfagyasztása révén se­gítettek. Akadnak azonban olyan férfiak is, akiknek a spermája nem életképes, vagy túl kevéssé mozgékony ahhoz, hogy megterméke­nyíthesse a petesejtet. E házaspárok száméra 1 '.ú időn keresztül csak az örökbefogadás maradt megoldásnak. Ma azonban egy idegen donor spermájá­val saját gyermekhez jut­hatnak. Az örökbefogadással szemben ennek az az előnye, hogy a nő kihordhatja a tu­lajdon magzatát, és a férfi is kifejlesztheti magában az apai érzéseket, minthogy a gyermek születésének minden fázisát átéli. Eltű­nik a természetes anya fel­bukkanásától való félelem is, minden örökbefogadó szülő ijesztő réme. Ezenfelül az így fogant gyermek nagyon ha­sonlít a szüleihez. Az anya tulajdonságai öröklődnek, donort pedig olyant keres, nek, aki a lehető legjobban hasonlít az apához — leg­alábbis három dologban : ez a testmagasság, a szem és a haj színe. Az idegen spermával tör­ténő megtermékenyítés első szakaszában egyáltalán nem volt egyszerű donort találná Az „ondóbankok” felállítása óta — az NSZK-ban példá­ul Brémában működik ilyen — könnyebb lett a beszer­zés. Itt a legkülönbözőbb tí­pusok és fajok ondóját tárol, ják fagyasztva, katalogizál-1 va, bármikor felhasználható állapotban. Orvosi rendelésre postán küldik el, akér a vi­rágmagot. < Sem a házaspár, sem az orvos nem értesül a donor kilétéről. Köztük és az „on­dóbankból ’’ kiválasztott bio­lógiai „apa” között egy kód- számmal ellátott semleges csövecske az egyedüli ka­pocs. (Bunte) Lesz-e a jövőben „lombikbébi”? Noha ami Oldhamban tör­tént, egyedülálló és elisme­résre méltó tudományos tel­jesítmény, de nem szenzá­ció. Az a gondolat, hogy el- záródott- vagy hiányzó pete­18 he'ps embrióról készült ez a felvétel: svéd tudói knak , „ sikerült először lefényképezni az élő magzatot, % vezetékek esetében a pete­vezetéken való áthaladást kiküszöböljék, nem új dolog. Már évtizedekkel ezelőtt si­került több állatfajnál a pe­tefészekből nyert petéket az ivarszerven kívül megter­mékenyíteni és egy meghatá­rozott fejlődési stádium után a méhbe ültetni. Kézenfek­vőnek mutatkozott tehát, hogy az embernél is megpró­bálják. Dr. Steptoe és dr. Edwards már 1976. áprilisában hírt adott egy, az emberi testen kívül megtermékenyített pe­tesejt sikeres visszaültetésé- ről. Ez a petenyerós után 4 nappal következett be, olyan időpontban, amikor a zigóta a nyolcsejtes állapotban volt Noha a terhesség za­vartalanul folyt le, később kiderült, hogy a visszaülte­tett zigóta nem a méh falába ágyazódott be, hanem a pe­tevezetékbe. A méhen kívüli- terhességet tehát a 13. héten meg kellett szakítani, min­denesetre a kísérlet kijelölte a női meddőség kezelésének új lehetőségei felé vezető utat. A megtermékenyítési fo­lyamat befejeződése után 22—30 órával a sejtosztódás még a petevezetékben elkez­dődik. A kétsejtes állapotból két nap múlva kifejlődik a négysejtes, majd további egy nap múlva a nyolcsejtes ál­lapot. Kb. a megtermékenyí­tés utáni negyedik napon a zigóta a petevezetéken ke­resztül a méhbe vándorol. A vándorlás ideje pontosan meghatározott és a petefé­szek hormonjai szabályoz­zák. E hormonok hatására a méh nyálkahártyája táp­anyagok felhalmozásával ké­szül a megtermékenyített pe­te befogadására. A petevándorlás sebessé­ge és a „peteágy”-előkészí_ tés időben össze van han­golva egymással. Ezt a je­lenséget szinkronizációnak nevezzük. A méhbe jutás után a megtermékenyített petesejt 2—3 napig mégnem ágyazódik be a méh falába, hanem a méh nyálkahártya felszínén embriózsákká fej­lődik. Erre az időpontra már fennáll az anya és az embrió közötti kapcsolat. Steptoe és Edwards leg. nagyobb érdeme az, hogy el­érték a megtermékenyített petesejt fejlődésének és a méhnyálkahártya megélésé­nek szinkronizálását, mely­nek technikáját azonban még nem hozták nyilvánosságra. A folyamat bonyolultságát tekintve mindenesetre biz­tosnak tűnik, hogy az új módszert a jövőben is egye­lőre csak egyes esetekben fogják alkalmazni. Annál is inkább, mivel még azt sem tudjuk, nem érik-e káros ha­tások a megtermékenyített petesejtet az anya testén kívül. Valószínűleg még éve­kig kell a tapasztalatokat gyűjteni addig, amíg dr. Steptoe módszere az egész világon elterjeszthető keze­lési eljárás lesz.­_________ . (Freiheit) K OSSUTH 8.25 Egyéves a Planetári­um. 8.35 Zenekari muzsika. 10.05 Robi, Tóbi és a Töf. röcsó. 10.45 Tóték világot látnak. 11.39 Egy jenki Ar­tur király udvarában. 12.00 Délj krónika. 12.35 Meló­diákoktól 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Balettzene operákból. 15.10 Üttöró népzenei együttesek műso­ra. 15.30 Ezeregy délután. 16.10 Versenyművek. 17.07 Körmikrofon. 18.30 Esti magazin. 19.15 My fair La­dy. 19.55 Ifjúsági rádiószín- pad. 20.30 A román kultúra hete. 22.15 Jelentés az úszó VB-ről. 22.25 Régi magyar dalok és táncok. 22.46 Met­ronóm. 23.06 Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből, 0.10 A Schubert, vonósné­gyes játszik. PETŐFI 1 8.05 Honthy Hanna énekel. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Nótacsokor. 9.34 Albert Gábor útinaplőja, II. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.33 Szolnoki stúdiónk je­lentkezik. 12.55 Schumann: d-moll szonáta, 13.28 Édes anyanyelvűnk. 14.00 Válo­gatott perceink. 17.00 Belé­pés nemcsak tornacipőben! 18.08 Görög regék. 18.33 Az Állami Népi Együttes mű­sorából. 19.23 Irodalmi ki­rándulások. 19.55 Slágerba, ta. 20.33 A 04, 05, 07 jelen­ti. 21.03 A rádió dalszínhá­za. 22.36 Tíz perc külpoliti­ka. 22.46 Tánczene. SZOLNOK 17.00- től 18.30-ig, MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás —Női gondok. Kék köpeny ég is­kolai füzet. Riporter: Jakab Mária — Beatkedvelőknek. 18.00— 18.30 Észak-magyar­országi krónika — Barbra Streisand énekel — Lap­és műsorelőzetes. 16.25 Kisdobosok műsora. 17.15 Születésünk titkol, IS. 05 Felsőfokon. 18.25 Nyárutón. 19.20 Tévétorna.. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kis- filmek a nagyvilágból 21.30 Telesport. 22.30 Tv-hiradö 3. 22.40—0.25 A veszprémi tévétalálkozó díjnyertes filmjeiből. 2. MŰSOR 20.01 Illetlenek. 21.10 Tv. híradó. 21.30—21.55 Egy nyári nap perceiből. 1979, augusztus 24., csütörtök I ,4 világsajtót bejárta a hír: megszületett az első „lombik- 1 r bébi” egy angol kórházban. A vita azóta is tart, vajon j i csak szerencsés véletlen volt-e, vagy valóban jelentős J l esemény az orvostudomány történetében? Mai összeálli-j f fásunkban — Zahemszky László fordításában — külföldi \ * lapvéleményekből válogattunk. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom