Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
Kik és miért utaztak? Kiszállás, külföldre Megyénk ipari és mező- gazdasági üzemeiből is évről évre több szakember utazik hivatalos kiküldetésre külföldre. Ahány kiszállás, any- nyiféle az utazás célja, feladata. Van, aki üzletet köt, van aki üzletet keres, míg mások tanulni, vásárokat, kiállításokat megtekinteni mennek a közeli és a távoli országokba. Egyetlen dologban azonban valamennyi kiszállás azonos. Ez pedig az, hogy az utazás, a kinttartózkodás költségeit a köz, vagyis az utaztató üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények fedezik. Mivel egyre jelentősebb összegek kerülnek felhasználásra ilyen utazásokra, ezért időnként mindenképpen .érdemes és szükséges is számon kérni, hogy kik és mért utaznak külföldre, valamint, hogy szabályosak, Mnytsak-a a külföldi kiküldetések, és megfelelő eredményességgel járnak-e? Ezt tették a közelmúltban megyénk népi ellenőrei is, amikor vizsgálatuk során huszonöt — önálló külkereskedelmi joggal nem rendelkező — vállalatnál, szövetkezetnél tekintettek bele a külföldi „utaslistába”. Vizsgálatuk azért is időszerű volt, mert sajnos, az állami felügyeleti szervek legutóbb 1972-ben ellenőrizték az érintett üzemeknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél a külföldi kiszállásokat. Mit láttak, mit tapasztaltak mostani vizsgálatuk során a NEB szakemberei? Mindenekelőtt azt, — ahogyan jelentésükben is rögzítették —, hogy az utazások döntő többsége minden tekintetben megfelel a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos törvényeknek, szabályoknak. Egyik sem kirándulás volt, „ egészséges arány alakult ki a kiutazó vezetők és beosztottak között, és nem találtak példát arra sem, hogy a felmerült költségeket „meglakkozták” volna, s megszűntek a puszta udvariassági jellegű viszontlátogatások is. Valamennyi útról tudtak — igaz, hogy néha csak szóbeli egyezség alapján — az arra illetékes felügyeleti szervek — a kivitt és a hazahozott ajándékok is belefértek a „vámkeretekbe”. Kedvezőtlen jelenségként jegyezték fel ugyanakkor a vizsgálatot végző szakemberek, hogy a piackutatásra és a kereskedelmi tárgyalásokra fordított idő a kinttartózkodás napjainak mindössze csak 18,2 százaléka volt. A külföldi kiszállásokra utazók többsége — elsősorban a termelőszövetkezetekre jellemző — tapasztalatcserékre, vásárok és kiállítások megtekintésére kapott pénzt és megbízatást munkahelyétől. Az élelmiszeripari vállalatok kiküldött dolgozói pedig elsősorban a különböző műszaki fejlesztéseket, beruházásokat tanulmányozták. Hasznát természetesen ez utóbbiaknak is kamatoztatni lehet, de mégis inkább az újabb piacok felkutatására, az üzleti, a kereskedelmi tárgyalásokra indokolt elsősorban a kiküldetésre szánt pénzt és időt fordítani. Az is feltűnt továbbá a népi ellenőröknek, hogy a kiutazók közül változatlanul kevesen beszélnek idegen nyelveken, még mindig gyakran előfordul, hogy a pénzt adó felsőbb szervek, vállalati vezetők nem kérik számon a külföldön járt munkatársaiktól a kiküldetés tapasztalatait * Exportunk fokozása, termelésünk korszerűsítése népgazdasági érdek. S hogy megyénk üzemei, szövetkezetei is minden évben több terméket tudnak külföldön — szocialista és tőkés piacokon egyaránt — értékesíteni, valamint, hogy nálunk is gyorsabban terjednek a termelési módszerek, abban vitathatatlan érdemük van azoknak, akik látni, tanulni, venni, vagy eladni mennek külföldre. Tudásukra, tapasztalataikra, korrekt kapcsolataikra az elkövetkezendő években még nagyobb szükség lesz majd. A pénzt, az időt, a külföld látványosságait senki sem sajnálja, de ugyanakkor tőlük is joggal elvárják, hogy egy-egy külföldi kiszállásukkal még eredményesebben szolgálják népgazdaságunk, vállalatuk munkáját, érdekeit. ( koós) Egységes jelölési rendszer az élelmiszeriparban — a MÉM sajtótájékoztatója Az elmúlt másfél esztendőben egységes rendszert alakítottak ki az élelmiszerek fogyaszthatóságának jelölésére, s ennek alkalmazását a gyárak már megkezdték — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Takó Éva, a MÉM főosztályvezető-helyettese. Az élelmiszerek csomagolóanyagán korábban is fel kellett tüntetni a gyártási időt, de a fogyaszthatóság dátumát különbözőképpen jelölték. Emiatt 9—10 elnevezési forma honosodott meg, más-más tartalommal, s ezek között a fogyasztók nem tudtak eligazodni. Ráadásul a csomagológépek jel_ zőrendszere és nyomdatechnikája is eltérő volt. Emiatt az 1976-ban elfogadott élelmiszertörvénnyel új fogalmat vezettek be, az úgynevezett minőségmegőrzési időtartamot, amelyet a gyorsan romló élelmiszereknél fogyaszthatósági határidőnek, a huzamosabb ideig eltartható élelmiszereknél pedig minőségmegőrzési időtartamnak neveztek eb A fogyasztási határidő lejártával a terméket ki kell vonni a forgalomból. A minőségmegőrzési idő lejárta után a termék csak csökkent minőségű élelmiszerként maradhat forgalomban. Mindenesetre 1981-ig tudományos kutatók segítségével minden egyes élelmiszerre meghatározzák, hogy a gyártó mennyi ideig köteles felelősséget vállalni érte, a legfontosabb termékekre azonban máris adottak az eltarthatóság műszaki paraméterei. A főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: az új élelmiszertörvény megváltoztatta az ipartervezés-szervezés, valamint az ipari-beruházás egész szemléletét. Ezentúl csakis olyan új létesítmények és rekonstrukciók tervezésére és kivitelezésére ad lehetőséget, amelyek messzemenően összhangban állnak a korszerű táplálkozás alapelveivel, a minőség megóvásának törvényesen meghatározott rendelkezéseivel. (MTI) hogy sz úttörőcsapatok fejlettségi szintjüknek, sajátosságaiknak, lehetőségeiknek megfelelően határozzák meg feladataik sorrendjét, a tevékenység formáját. Hasonló önállóságot már korábban is biztosítottak a csapatoknak. Hogyan éltek eddig ezzel a lehetőséggel, előbbre lépnek-e jövőre az úttörőcsapatok ezen a területen? — Nincs két egyforma úttörőcsapat. Az a tapasztalatunk, hogy érdekes programot csak ott valósítottak meg, ahol messzemenően figyelembe vették a gyerekek igényeit, a csapat körülményeit. A legtöbb helyen jól éltek ezzel a lehetőséggel. Igaz, akadnak olyan közösségek, ahol adósak az önálló kezdeményezéssel. Ügy tűnik azonban, hogy az elmaradók is felzárkóznak, ösztönzi őket több példa is, néhány érdemleges helyi ötletet ugyanis országos szintre emeltünk. Így történt ez többek között a „Kék nyakkendőért” és a „Vörös nyakkendőért” felvételi próbával is. — Milyen akciók, próbarendszerek, szemlék és vetélkedők teszik teljessé a kisdobosok, úttörők, jövő tanévi szervezett, közösségi programját? — Ezek tulajdonképpen „A mi világunkért” mozgalom részeként ajánlások, sokféleségük a gyerekek érdeklődését tükrözi. Mindenki megtalálhatja saját érdeklődésének, tehetségének megfelelő tevékenységi formát. A tudományos-technikai szemlék a különböző tudományok, a technika, a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek nyújtanak hasznos elfoglaltságot. A „Művészetek vándorútján” kulturális játék, amely érdekes, vonzó művészeti ágak megismerését, gyakorlását biztosítja, fejleszti az anyanyelvi kultúrát. A „Barátunk a könyv, a múzeum, a film...” közművelődési játék, célja az önművelés. Az 1978—79-es úttörőévben is sor kerül a kulturális szemlére, az éneklő rajok országos találkozójára, az úttörőzenekari fesztiválra, a riportervetélkedőre, a Kazinczy- versenyekre, a gyermekhősök találkozójára. Folytatjuk a Teremtsünk értéket! akciót, az Edzett ifjúságért tömegmozgalmon belül az ügyesség-bátorság sportjáté_ kot, az úttörő-olimpia versenysorozatát, a Szülőföld- • expedíciót, és ezúttal is sor kerül honvédelmi versenyekre, az úttörőgárda szemléjére. Ezek a programok folyamatos, egész éves elfoglaltságot teremtenek a gyerekeknek. A11 napos tanítási tét — Hogyan tudja segíteni a Magyar Üttörők Szövetsége az új nevelési-oktatási dokumentumoknak megfelelő nevelő munkát az iskolákban, miként kívánnak közreműködni a tizenegy napos tanítási ciklus eredményessé tételében? — Az úttörőcsapatok sokat tehetnek azért, hogy a tanulással kapcsolatban pozitív vélemény alakuljon ki a gyerekek között Ösztönözzék az iskolai kötelezettségek elvégzésére az úttörők társaikat, és bátran marasztalják el azokat, akik nem tanulnak, hiszen tanulni nemcsak „gyermeki”, hanem állampolgári kötelesség. Az úttörőmozgalom sok olyan formát teremt, «melynek tág határai között a gyerekek a tanítási órákon szerzett tudásukat szinte rendszeres egységbe foglalhatják, összefüggéseiben ismerhetik meg környezetüket, ugyanakkor a csapatos kutatások, munkák a társadalmi beilleszkedésre készítik fel a gyerekeket. A tizenegy napos tanítási hét bevezetésével jobban össze kell hangolnunk tevékenysé- I günket a különböző művelődési intézményekkel, hogy a tanórán kívüli nevelési alkalmak, események valóban jól szolgálják a gyerekeket. — Az előzetes tervek szerint a gyermekek nemzetközi éve alkalmából hazánk ad otthont a CIMEA által megszervezett európai gyermektalálkozónak, valamint Budapesten tanácskozna egy kormányszintű fórum a gyermekek helyzetéről, jogairól. Milyen teendők várnak mindezzel kapcsolatban a Magyar Üttörők Szövetségére? — 1979 augusztusának első felében az úttörőszövetség központi táboraiban biztosítunk helyet az európai gyér. piekek találkozójának. Igyek■X *í ->» « RÜLKER'Ë'SKEDELMI FORG A LÖNTM E G O S Z ti AS A 1978. I. FÉLÉV % Európai tókés «rszágok A többi __ KGST -orazév A behozatni értéke 135,4 milliárd Ft A kivitel értéke 105,9 Ft milliárd Ft kereskedelmi árfolyamúi* Amerika Ausztrália és Óceánia 0.4. 0.6% Kivitel Behozatali 1978. első hat hónapjának adatai alapján a behozatal 8,2, a kivitel 1,9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül a szocialista országokból származó behozatal 4,1, a kivitel pedig 6,2 százalékkal emelkedett. A tőkés országokkal folytatott külkereskedelemben az export 3,2 százalékkal elmaradt az 1977. első félév értékétől, az import pedig 12,1 százalékkal emelkedett. Az üzletkötések alapján történő előjelzések szerint azonban a tőkés export az év végére előreláthatólag 10 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél, és megközelíti a tervezett értéket. Újabb vízműtársulat... Tűnik a szegénység Gazdag, de mégis szegény falu Gyöngyöspata. Földi javakban igencsak meglelte már mindenki a számítását, viszont több évtizede gond az egészséges ivóvíz hiánya. Az elmúlt hetek, úgy tetszik, az ilyesféle maradék szegénységet is száműzik a szőlejéről, munkaszerető polgárairól ismert faluból. Kétheti lankadatlan szervező munka után ugyanis összeült múlt szombaton a vízműtársulat küldöttgyűlése, hogy a hivatalos megalakulásról, s a továbblépésről döntsön. Sóhajda Jánosné tanácselnök vezette a megszünk felhasználni az I. nemzetközi gyermekfesztivál tapasztalatait. Azt szeretnénk, ha programunk kifejezné az európai enyhülés, a béke és barátság gondolatát. A mintegy tíznapos táborzás során baráti találkozókra, kulturális.- és sport- rendezvényekre kerülne sor. Terveink szerint vendégeink három-négy napot megyékben, családoknál töltenének el, így közvetlen benyomásokat szerezhetnének életünkről, alaposan megismerhetnék a magyar pajtásokat, szüleiket. A kormányszintű tanácskozással kapcsolatban : a Magyar Úttörők Szövetsége tagja az előkészítő bizottságnak, és természetesen részt vesz a program előkészítésében. Szeptemberben minden úttörőcsapathoz eljut a Magyar Üttörők Szövetségének levele. Érdemes idézni : „.. .Érdekeljen minden, ami a családban, az iskolában, lakóhelyeteken, hazai tájakon és a világ különböző országaiban történik. Akarjatok, tudjatok beleszólni a kis és nagy közösségek dolgaiba, és ne mú- lasszatok el semmit, amivel tenni akarásotokat bizonyíthatjátok, s ami gazdagabbá teheti a most kezdődő úttörőévet. A mi világunkért azzal tehettek a legtöbbet, ha megértitek örömeit és gondjait, ha akartok érte — ma még gyerekként, de holnap már felnőttként — cselekedni«” ■ .. Bocs.Ferenc . beszélést. S azon a helyieken kívül ott voltak az anyagi támogatást garantáló megyei tanácsi képviselők, továbbá az Észak-magyarországi Vízmű Vállalat szakemberei. A szervező bizottság jelentése mit körvonalazott? Elsőként azt az örvendetes tényt, hogy különböző híresztelésekkel szemben a község lakóinak, családjainak 70 százaléka szíves-örömest vállalta a portánként! 12 ezer forintos hozzájárulást, amelyet tíz esztendő alatt kell majd kifizetni. A toborzásban élen jártak a tanácstagok, s miként Sipos Gábor nép front titkár megjegyezte, mindenkor, mindenütt okos érvekkel. . Ennek során volt persze vita is, aminek eredményeként az idei esztendőben csupán 600 forintot kell a társulati tagoknak befizetniük, hogy még az idén kezdődhessék a munka. Abban is véglegessé vált a döntés, miszerint a tervezett 24 kiA mezőgazdasági nagyüzemek nyári gépvásárlásai arról tanúskodnak, hogy a gazdaságok számoltak, illetve a továbbiakban is számolnak a kedvezőtlen időjárás okozta nehézségekkel, és ezért a tavalyinál nagyobb számú gépet vásárolnak. Az AGROTRÖSZT jelentése szerint a kedvezményes kombájnértékesítési akció keretében eladták a raktárakban levő összes aratócséplő gépet, a gépekkel meggyorsították az utóbbi évek egvik legnehezebb aratását. Néhánv nanon keresztül az AGROKER-vállalatok raktáraiban nem is volt eladásra váró kombájn, az augusztus eleji újabb szállítmányokkal azonban ismét fel- töltötték a készleteket. Az állattartás fellendülését jelzi egygbek kozott az is. lométérnyi vízvezeték-hálózat egyetlen gyöngyöspatai utcát sem kerül ki. Az összes költség pedig 22 millió forint, aminek több mint a feléhez megyei, állami támogatás járul, természetesen a községfejlesztési alap mellett. Egyébként a különböző f munkálatok már most szeptemberben megindulnak, és 1980. első negyedére hidro- glóbusz, esőhálózat, kifolyórendszer a helyére kerül. Gyöngyöspatai számadásunkhoz tartozik még, hogy az immár hivatalosan megalakult, elismert vízműtársulat törvényszabta jogánál fogva különböző bizottságokat választott. A küldött- gyűlés határozata értelmében a 22 millió forintos beruházás ügyes-bajos dolgait így kell ezután a Tekse Ferenc elnökletével működő intézőbizottságnak rendeznie, az ellenőrzésről pedig a Zacskó István vezette bizottság gondoskodik. ! hogy nagy az érdeklődés a takarmánybetakarító gépek iránt. A csehszlovák fűkaszákból 260-at hoztak be, s ezt nyomban meg is vásárolták a nagyüzemek. A nagy teljesítményű kertészeti gépek közül a zöld- babszedőkből Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár az első félévben 35-öt adott át, ezt a szállítmányt a gazdaságok megvásárolták, sőt a harmadik negyedévre előirányzott gépekből is már 25-öt átvettek. A hagymaki- szedő és rakodóberendazések iránt is nagyobbak az igények a tavalyinál. Megérkeztek a gazdaságokba a nagy teljesítményű . szovjet traktorok is,. (moldvay) Továbbra is kelendő „áru” a kombájn