Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
Mindannyiunk érdeke: a tanácsi munka korszerűsítése Interjú dr. Pápay Gyulával, Heves megye Tanácsa vb-!itkárával Köztudott, hogy a központi és a megyei párt. és állami szervek érvényben levő állásfoglalásai, határozatai alapján napirenden szereplő kérdés az államigazgatási munka korszerűsítése. Egyes témáival lapunk hasábjain is többször foglalkoztunk. Munkatársunk most felkereste dr. Pápay Gyulát, a megyei tanács vb- titkárát, hogy tájékoztatást kérjen a tanácsi munka korszerűsítéséről, eddigi eredményeiről és jövőbeni kilátásairól. — Miben foglalható össze az államigazgatási munka korszerűsítésén belül a tanácsi munka egyszerűsítése, ésszerűsítése, továbbfejlesztése? — À tanácsi igazgatási tevékenység továbbfejlesztésének fő célkitűzései rövid ösz- szefoglalásban: az igazgatás irányítási eszközrendszerei, az információs rendszerek, az eljárási szabályok, a nyilvántartások korszerűsítése; az anyagi eszközök és a munkaerő ésszerűbb felhasználása. i Az államigazgatás egyszerűsítése az elvi kérdések eldöntését és az átfogó jogi szabályozást követően egyrgZ inkább a konkrét intézkedé- tek végrehajtása révén valósul meg. Ezek a részintézkedések szerves részei az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének. r Az igazgatás korszerűsítése és egyszerűsítése a központi szerveikkel, a helyi és megyei tanácsi vezetéssel szemben támasztott jogos követelmény. Arra van szükség, hogy az a tanácsi szervezetben, mint igény és munkamódszer váljék a vezetés és irányítás szerves részévé, pr legyen tervszerű, folyamatos ( tevékenység. A vonatkozó kormányhatározatokban megjelölt feladatok fegyelmezett végrehajtása mellett a saját, helyi egyszerűsítési lehetőségek kimunkálása és megvalósítása, a korszerűbb vezetési, szervezési és ellenőrzési módszerek általánossá tétele szolgálhatja az egyszerűsítést. — Milyen területen történt már eddig is említésre méltó intézkedés? túl, mintegy háromszor enynyi jogszabálynak nem minősülő körlevelet, irányelvet, állásfoglalást adtak ki a központi szervek. A számszerűség értékelése azonban csak a dolog egyik oldala. A lényegesebb, hogy hasznosak, végrehajthatóak-e ezek az intézkedések? Az egyszerűsítés másik fő területén, a hatáskörrendezésben — tapasztalataink szerint — megfelelő a helyzet A testületek meghatározó szerepét biztosító jogosítványok kizárólagos hatáskörbe utalása erősítette önkormányzati-képviseleti jellegüket, az egyedi ügyeknek szakigazgatási hatáskörbe való átcsoportosítása pedig tehermentesítette a testületeket és meggyorsította az ilyen ügyek elintézését. A hatáskörök alakulását jelzik a következő adatok: 1971-től a tanácsi szervekhez került 335 új, illetőleg leadott hatáskör, ezek közül 200 a helyi tanácsokhoz. Vannak bizonyos gondok a hatáskörrel kapcsolatos kérdésekben, a feladatok jó ellátásában, de mint folyamat igen hasznos, jól szolgálja az állampolgárok érdekeit, ügyeik helyben történő intézését A tanácsokat érintő egyszerűsítési lehetőségek szervezeten belüli lényeges területe az ügyintézési folyamatok kritikai felülvizsgálata, az „üresjáratok” kiiktatása, az ügyfélközpontú ügyintézői magatartás kialakítása és az állampolgárnak egyes személyi, vagy egyéb körülményeinek igazolására hatósági bizonyítványt kell kérni. A városokban megjelentek — Egerben most van kialakítás alatt — a tanácsi ügyfélszolgálati irodák, ezek tevékenysége fokozatosan bővült, az ügyintézés az egyszerűbb -ügyekben felgyorsult. A jogi felvilágosítás, a jogpropaganda-tevékenység szélesedett. Ezt szolgálja a Népújságban időközönként megjelenő Törvénytár és más tájékoztatók is, de ennek érdekében került megrendezésre a TIT-tel és a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetével együttműködésben megyénkben a jogpropaganda-hónap is, melynek során több mint száz tájékoztató előadás hangzott el. E témakörhöz tartozik, hogy a tanácsoknál új ügy- félfogadási rend lépett életbe, amely igazodott az állampolgárok szabad idejéhez is lehetőséget biztosított a munkaidő jobb kihasználásához. — A központi intézkedéseken túl milyen tapasztalatok születtek a megyei kéz. deményezések nyomán? — A központi döntések mellett az elmúlt évek során több intézkedést tettünk a megyében is, hogy a társadalmilag szükséges állam- igazgatási feladatokat megfelelően hajtsuk végre. Ezek a helyi intézkedések összhangban kell, hogy álljanak a fő célkitűzésekkel, nem bonthatják meg az állam- igazgatás egységességét, nem veszélyeztethetik az állam- polgári jogokat és jogos érdekeket, egyszóval: a törvényességet Tulajdonképpen Itt Mtu Irányú tevékenységről van szó. Az egyik keretében keresnünk kell azokat a legcélravezetőbb, a feladatok megoldását jól szolgáló, az állampolgárok számára megfelelő, hatékony helyi eljárási és végrehajtási módszereket, amelyeket a központi jogszabályok nem határoznak meg, vagy amelyekre lehetőséget adnak. A másik terület, hogy — ha úgy mutatja az élet, a fejlődés, a társadalmi, állampolgári érdek — jeleznünk kell az országos intézkedések módosításának szükségességét. A szervezeti korszerűsítés keretében például a községi közös tanácsok olyan kialakításának támogatása volt szükséges, amely biztosítja a társult települések társadalmi, anyagi, szellemi erőinek nagyobb eredményeket hozó összefogását, a nagyközségek létrehozása, a város környéki községrendszer kialakítása, — hogy csak címszavakat említsünk. Azt is jól látjuk azonban, hogy az egyre növekvő lakossági Igények kielégítését a jelenlegi tanács-szervezeti széttagoltságban külön-külön a helyi tanácsok csak egyre több gonddal tudják megvalósítani. Ezért ösztönözzük, támogatjuk a gazdaságosabb, hatékonyabb igénykielégítési lehetőségeket jelentő közös vállalkozásokat, a helyi tanácsok ilyen irányú szövetkezéseit. Nagy jelentősége van ennek az egészségügy és a kultúra területén, de egyre sürgetőbb az igény a vízellátás, a szennyvízcsatornahálózat létesítése, a település-tisztaság és környezetvédelem feladatkörében is. A szervezeti korszerűsítés keretébe tartozik az intézményhálózat ésszerű összevonása is, mely területen a megyében például az egészségügyi intézményekkel kapcsolatba jelentős lépéseket tettünk. De még további intézkedések is indokoltak, mert a kis intézmények önál- • ló működése ésszerűtlen és gazdaságtalan. Ezek nem szűnnek meg, tovább fogják szolgálni a lakosság ellátását, azonban összevontabb, nagyobb szervezet részeként működnek majd. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Jdintanagyköz- ség" mozgalmat indított azzal a célkitűzéssel, hogy a nagyközségek településhálózati szerepkörüknek egyre jobban megfeleljenek, és ezen belül a tanácsi szervek a tanács- törvényben meghatározott feladataikat magas színvonalon, a többi nagyközségnek, de a községi tanácsoknak is példát mutatva valósítsák meg Jelenleg Heves nagyközség tölti be ezt a szerepet A Hazafias Népfront országos tapasztalatcserét szervezett ennek tanulmányozására. Megyei intézkedéssel biztosítottuk a pénzügyi munka egyes folyamatainak gépesítését. Ennek folytatásaként ez évben újabb megyei gépközpont kerül kialakításra, mellyel országos új kísérletre vállalkoztunk. Évek óta működik a tanácsi, vállalatok adatfeldolgozás sát és a gyakorlati oktatást együttesen szolgáló kis számítógép az egri közgazdasági sEakközépiskolában. A megyei vállalatok, szövetkezetek, egyéb szervek adatfeldolgozási igényeinek kielégítése érdekében tárgyalásokat folytatunk egy nagy számítóközpont letelepítésére is. Az ügyek helyben történő intézésének érdekében a megyei végrehajtó bizottság 88 községi szakigazgatási szervet ipari, 38-01 kereskedelmi és 14-et elsőfokú építési hatáskörrel ruházott fel. « Heves megyében szerveztük meg elsőként az országban, hogy az ügyfeleknek a földhivatali szolgáltatások teljesítése (tulajdoni lap, térképmásolat igénylése, művelési ágváltozás bejelentése,) érdekében ne kelljen a járási székhelyre utazniuk, hanem ezt a községi tanácson intézik el számukra. Ma már a községek többségében ezt igénybe vehetik, — Milyenek at személyi és a tárgyi feltételek a megye tanácsi szervezeteiben a további munkához? — A tanácsi igazgatási szervezet személyi adottságai az elmúlt évek során jelentősen fejlődtek megyénkben is. Csak egy-két adat ennek jel. lemzésére: 1978. óta 263-an végeztek politikai, szakmai iskolát, 463-an tették le a munkakörükre előírt szak. vizsgát. A vezetők 80 százaléka rendelkezik az előírt végzettséggel. Ezen belül a községi végrehajtó bizottsági titkárok valamennyien képesítettek. Az ügyintézők 81 százaléka rendelkezik az előírt szakmai iskolai végzettséggel. Jelenleg is mintegy háromszáz tanácsi dolgozó tanul politikai, vagy szakmai iskolán és készül szakvizsgára. Vannak ösztöndíjasaink a jogi és a közgazdasági egyetemen is. Jelentős megyei intézkedés volt a Heves megyei Tanács Továbbképzési és Oktatási Központjának kialakítása és fejlesztése, amely megfelelő szervezeti -kereteket ad a szükség*« felkészültség megszerzéséhez. A tanácsi dolgozók döntő többsége politikailag érett, szakmailag egyre jobban felkészült, hivatástudattal munkálkodik a köz érdekében. Nagyon sok tehetséges, jól felkészült fiatal került a tanácsi szervezetekbe, akik folyamatosan megismerik a tennivalókat Az egyszerűsítéssel és korszerűsítéssel járó munka legfontosabb feladatának tekint, jük mi is a vezetés és szervezés színvonalának emelését. A XL kongresszuson elfogadott program, a megyei párt- bizottság vonatkozó határozatai, a kormány és a megyei tanácsi testületek által kitűzött konkrét célok megvalósítása elsősorban a vezetők és munkatársak politikai fel— Az egyszerűsítés főbb területein szerzett tanácsi tapasztalatok azt mutatják, hogy például a jogalkotásban, az irányítás jogi eszközeinek alkalmazásában a korábbi magas számmennyiség központilag csökkent, de csökkentettük megyei szinten is. „Hiányérzetünk” ugyan még most sincs, mert 1976- ban 1030 olyan jogszabály jelent meg, amely a tanácsoknak és szerveiknek fel- . adatokat állapított meg. Ezen Este van. A család már lefeküdt, özvegy Leskó Józsefné született Molnár Mária áhítattal mélyeszti kezét az új liszttel teli zsákba. Kenyérsütéshez készül. A liszt rátapad az ujjaira. Keze eres, barna. A liszt fehér fátyollal vo/nja be. Nagy szitán átengedi a hófehér életet a fatek- nőbe. Porszemei külön-külön vannak. Rá- ütöget a szita oldalára és a porszemek körüllengik az idős asszonyt. Aztán elülnek a telc- nőben, várva a legnagyobb átváltozásra. A kéz végigsimít a liszten. Olyan a mozdulat, amply csak évezred alatt alakulhatott ki. A munka mozdulata és a szereteté, a föld teremtette áldott mag előtti legszentebb áhítaté. Ujjai közt leperqet egy csipetet. Aztán helyt csi- tnál a kovásznak. ______ K enyérsutok Kovászfa kerül a teknőre, rá hófehér kendő. A liszt és az élesztő anyag megkezdi külön és új életét, az első lépést a vegyi átalakuláshoz. Csak ennyi lenne? Egy szabályos kémiai folyamat? A ház népe még alszik, amikor Leskó- né Molnár Mária már ott áll a dagasztótek- nő mellett. Langyos, sós víz oldja a kovászt, és lassan keveredni kezd a liszttel. Az asszony dagaszt. Egész teste dolgozik. „Amíg a padlás izzadni kezd” — mondják. Amíg megizzad a homlok. Mert a kenyér izzadság közben születik. Kemény munkával került a mag a földbe. Tuzo nap és as erőfeszítés csalt verítéket a homlokra aratáskor. És most is küzd az ember, hogy a liszt, a kovász és a víz hólyagos tésztává legyen. Olyanná, hogy leváljon a kézről. Csutkaizik kerül a kemencébe. Fellobban a tűz, és melegedni kezd téglafala, téglaalja. Mígnem hófehér lesz. A tűzvonó húzza arrébb és arrébb a pernyét. Szikrázik a kemence alja, millió csillagot szór. rákerül a szakajtóból kiborított, megkelt tészta. És a legcsodálatosabb tűz- templomban megkezdődik az átalakulás. A munka eredményéből a munka jutalma válik. Az anyag nagy mítosza ez. A megszelídített tűs ereje a megzabolázott természet adományán az ember keze által kenyérré teszi. Benne foglaltatik ebben az emberiség története. Csak annak van kenyere, akinek hazája van. Csak azóta van kenyér, mióta van haza, ház, család, rend. Népünk történelmének sorsfordulóját jelzi a kemencében lángoló tűz, minden ott sülő kenyér. A Leskónék utódai azoknak, akik ezer évvel ezelőtt először gyújtottak be a kemencébe és várták a nagy csodát. A két óra hosszat tartó kenyérsütés kemencetüzében ott látható a munkásmúlt, a parasztmúlt, minden küzdelme, annak mindén eredménye* 1, «X-----------— — R égi házak régi kemencéiben ma is fellobbannak a tüzek. Anyáktól és ősanyáktól öröklött módon kenyeret sütnek parasztasszonyok. Maguk sem tudják talán: a legősibbet őrzik. Rohanó, modem, techni- hizált korunkban ők a tüzörzők, a kenyeret kezükkel dagasztok, idézői a koroknak, amikor az emberei erőfeszítést is belesütötték a mindennapiba. Gőzölgő illatos kenyeret vesz ki a kemencéből Leskó Józsefné született Molnár Mária. Ki tudja, hány századikat. Szeme most is könnyes. Mint minden sütéskor. Végigsimítja a forró kenyeret. A csoda valósággá lett. Az este még hulló lisztet kenyérré változtatta az ember. ■ - Buráét Bajos készültsége ». al kalmasságán múlik. Ami a munkavégzés technikai oldalai illeti, itt sem csupán a tanácsi szervezet számának kulturáltabb, korszerűbb körülmények megteremtéséről van szó, mert a tanácsigazgatás jellegéből következik, hogy az ilyen feltételek megteremtése közvetlenül, vagy közvetetten az állampolgároknak érdekeit is szolgálja. Az ügyfelekkel való találkozás rendes körülményeinek megteremtése, a gyors és szakszerű tájékoztatás, az igazgatási szolgáltatási igénykielégítés minden területen megfelelő felszereltséget kíván. Kellő mértéktartással történtek intézkedések e téren is, például az adatok nyilvántartásában, a hírközlő eszközökben, irodai gépekben és más téren is. A kellő mértéktartásra itt azért van szükség, mert nem szabad nagy költségekkel járó helyi megoldásokat alkalmazni, amelyek nem illeszthetők be az országos rendszerekbe A technikai fejlődés terén ösz- szehangolt központi intézke. dések nyomán a jövőben erőteljesebb fejlődés várható. — Es végül: szervezed vonatkozásban, vagy a tanácsi igazgatási munka tartalmi elemeinek fejlődésében várhatóak-e változások? — Illetékes szervek megítélése és megyei tapasztalataink szerint is a kialakult jogi és szervezeti keretek kellő tartalommal való megtöltése jelenti napjaink feladatát. Ez, a már említett részek összességeként, a lakosságot érintő hatósági munka színvonalának emelését, a döntési folyamatok javítását, munkamódszereink fejlesztését, az ellenőrzések tervszerűségének, összehangoltságá. nak, tartalmasságának fokozását foglalja magába. A tanácsi igazgatási munka tartalmi elemeinek fejlődésén értjük azt is, hogy az egyszerűsítést nem lehet idő. szakos feladatnak tekinteni és egy-két látványos intézkedés után napirendre térni felette. És azt is, hogy az egyszerűsítés nem jelenti a társadalmilag szükséges feladatok elhanyagolását, hanem éppen azok hatékony megvalósítását szolgálja. Az egyszerűsítés kísérője kell, hogy legyen a korszerű munkának, nem pedig azt helyet, tesítő jogszabályellenes, társadalmilag is káros tevékenység. Az egész államigazgatás, ezen belül a tanácsi igazgatási szervezet azáltal végzi egyszerűbb munkáját, ha növekvő feladatait egyre szervezettebben, a felesleges bürokratikus vonásoktól mentesen látja eL A tartalmi munka fejlődésének példái azt bizonyítják, hogy az egyszerűsítés nem csupán anyagi megtakarításokkal, kevesebb munkaráfordítással jár, de találkozik <t lakosság igényeivel és jogos kívánságaival is. A szocialista demokrácia erősítése feltételezi a lakosság által megismerhető és ellenőrizhető igazgatási tevékenységet. Ezt akarjuk a jövőben is szolgálni a tanácsi igazgatási munka további korszerűsítésével. ; — Köszönjük a beszélgetést. Rátái Gábor ,Néwisöti€i 1878, augusztus 30., vasárnap jr à
