Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

^*aaaaaa*<*'*a*>**<*AAAAAAAAAAA**^AAAAAAAA*AA/SAAAAAAAAAAAAAA<<VVVi» SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Az emberi jogokról Két hír Latin-Amerikából : 1. Paraguay ban Stro- essner tábornok, aki már huszonnégy éve folyamato­san diktátora az országnak, újabb öt esztendőre el­nökké választatta magát; 2. Haitiben tartja tanács­kozását az Amerikai Államok Szervezetének emberi jogi bizottsága. Ritkán tudósítanak ezekből az országokból a világ hírügynökségei. Az ok nyilvánvaló: Paraguayba és a Karib-tengeri szigetállamba, Haitibe még a nyu­gati újságírók közül is csak a bátrabbja merészkedik el. A két állam évtizedek óta példája az Egyesült Államok gyámsága alatti, észak-amerikai segélyek­kel fenntartott fasiszta diktatúráknak. Éppen ezért szintén torzan nevetséges a hír, hogy az AÄSZ bizottsága Port au Prince-ben, Haiti fővárosában tanácskozik. Erről az országról ugyanis tudni kell, hogy ott több, mint két évtizede a Duvalier-dinasztia uralko­dik. Duvalier-atya uralmát a Duvalier-fiú vette át, hatalmát Haitiben. A ritka tudósítások sokkal inkább középkori rémmesékre emlékeztetnek, mint a husza­dik század harmadik harmadára. Haiti a nyomor, a tudatlanság, a teljes politikai jogfosztottság országa. Az ellenzék ebben az országban még látszatra sem létezik, a Duvalier-klán emberei tesznek arról, hogy ne legyen. Haitiből érkezők egy ENSZ vizsgáló bi­zottság előtt beszámoltak arról, hogy 1974 május és augusztus között 13 politikai foglyot végeztek ki az országban, s egy másik tanú szerint 1974 óta is több, mint 150 politikai gyilkosságot hajtott végre a Duvalier-rezsim. Semmivel sem jobb a helyzet Paraguayban, ab­ban az országban, amely a második világháború be­fejezése óta menedéket nyújt a náci tömeggyilkosok­nak. Stroessner, aki most ismét államfővé nyilvání­totta magát, valamelyest ad a „játékszabályokra”. Februárban ugyanis „elnökválasztást” rendezett. Igaz ellenjelöltje nem volt, mivel az ellenzék emberét visszalépésre kényszerítette, dehát az alkotmányos eljárást csak betartották. Erre mostanában szükség van a latin-amerikai diktatúrákban. Hiszen ezeket a katonai rezsimeket egyértelműen az Egyesült Államok katonai és gazdasági segélyei tartják életben. Washington vezetői pedig az „emberi jogok élharco­sai”. Igaz a jogokat sajátosan értelmezik, dehát vi­gyázni kell a látszatra. A Carter-kormányzat az „emberi jogok” területén is két mércével mér. A latin-amerikai fasiszta rendszerek úgy látszik kielé­gítik Washington követelményeit. Jól jellemzi ezt a tény: Carter titkos levélben gratulált Somoza nicaraguai diktátornak. A banán­köztársaság véres kezű ura ugyanis megígérte; a jö­vőben majd esetleg figyelembe veszi a „jogokat”. VAA^AAA/V^A^VNAAAAA^AAAA/VNAAAA^VVVVVVN/V’^VVV^VVVVS^VVVVVVVVVVVVVV 30 éves a Duna-egyezmény Európa folyója Budapest VI. kerületében, a csendes Benczúr utca egyik szürkére festett épületének kapuja mellett márványtáb­la jelzi: ez a Duna-bizottság székháza. Kevesen tudják, hogy a bizottság az egyetlen olyan nemzetközi kormány­közi szervezet, amelynek központja hazánkban van. A talán legéurópaibb folyó ügyeivel, a nemzetközi folya­mi hajózás gondjával-bajá- val foglalkozó bizottság a Duna-medence legnagyobb városában székel. A Duna-bizottságot a fo­lyó menti államok képvise­lőinek 1948. augusztus 18-án Belgrádban megkötött nem­zetközi jogi szerződése hívta életre. A szerződést akkor Magyarország, Románia, Ju­goszlávia, Bulgária és Ukraj­na magas rangú diplomatái írták alá. Azóta Ukrajna helyét a Szovjetunió képvi­selője foglalta el, 1960-ban pedig csatlakozott a szerző­déshez Ausztria is. (Szakér­tői szinten az NSZK közle­kedési minisztériuma is részt vesz a bizottság munkájá­ban.) A belgrádi egyezmény nagy jelentőségű volt a partmenti országok számára, mivel végre nemzetközi jogi ér­vénnyel szabálvozta a dunai hajózást. A Duna ugyanak­kor nem csupán a bizottság tagországainak folyója. Je­lenleg csaknem harminc ál­lam zászlaia alatt közleked­nek a folyamon rendszeresen hajók. A belgrádi egyezmény 1978. augusztus 17., csütörtök aláírásakor az államok köte­lezték magukat arra, hogy saját Duna-szakaszuk^t ha­józható állapotban tartják, s gondoskodnak arról, hogy a mintegy 2400 kilométeres ví­zi úton biztonságos és zavar­talan legyen a hajózás. Az egyezmény értelmében jött létre a Duna-bizottság is. A nemzetközi szervezet feladatai természetesen évről évre bonyolultabbak lesznek. Az elmúlt évtizedekben fo­lyamatosan növekedett a Duna vizén szállított áru- mennyiség, s valószínűleg a jövőben még nagyobb fejlő­dés előtt áll a vízi szállítás. (Elég csak arra gondolnunk: hamarosan hajózhatóvá lesz a Duna—Rajna—Majna-csa- torna, s ezzel Budapest köz­vetlen kapcsolatba kerül az Atlanti-óceánnal.) Ugyanak­kor további csatornák épí­tése is folyamatban van, a gazdasági tervezők szerint ugyanis célszerű az áruszál­lítás egyre nagyobb százalé­kát a vízi utakra terelni. A Duna azonban nem csu­pán vízi országút. A part­jai mentén élők számára lét- fontosságú a folyam vize. Mind több Duna-vizet fo­gyaszt a mezőgazdaság, s több erőmű építését is terv­be vették. Jelenleg már mű­ködik a román—jugoszláv együttműködéssel épült Vas­kapu-erőmű, hazánk és Cseh­szlovákia hasonló nagy kö­zös beruházást valósit meg a Gabcikovo és Nagymaros kö­zötti vízlépcsővel. Más nemzetközi szerveze­tekhez hasonlóan a Duna-bi­zottság állandó munkatársai is a tagállamok polgárai kö­zül kerülnek ki. Soknyelvű gá-da dolgozik a B°nczúr ut­cai palotában, akik vala­Á tankok készenlétben Az elmúlt napok súlyos zavargásai után az iráni hadsereg változatlanul riadókészültségben van. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Egyiptom gazdasági gondjai Tizenkét milliárd dolláros adósság A mostani egyiptomi ve­zetés gazdasági irányvonala nem megoldja, hanem ellen­kezőleg, tovább élezi az or­szág,, súlyos gondjait — álla­pítja meg a TASZSZ kairói keltezésű jelentése. — Egyip­tom évről évre egyre na­gyobb mértékben függ a gazdag arab kőolajállamok, valamint az iparilag fejlett imperialista hatalmak anya­gi segítségétől. Az utóbbiak akárcsak a gyarmati időkben — anyagi segítség révén dön­tő befolyást gyakorolnak Egyiptom bel- és külpoliti­kájára. Egyiptomnak csak az idén 3,7 milliárd dolláros külföldi segélyre lenne szüksége ah­hoz, hogy visszarántsa az or­szág gazdaságát a csőd szé­léről. Az összeg nagyobbik részét nyugati élelmiszercik­kekre, valamint a korábbi rövid lejáratú kölcsönök tör­lesztésére kell fordítania. Mint ismeretes Egyiptom külföldi adósságai már meg­közelítették a tizenkét mil­liárd dollárt. Egyiptom legfőbb külföldi hitelezője — az Egyesült Ál­lamok, valamint az ellenőr­zése alatt álló olyan pénz­intézetek, mint a nemzetközi valutaalap és a nemzetközi rekonstrukciós és fejlesztési bank. Ezek az intézetek az idén 1,3 milliárd dollárt hajlandóak hitelezni Egyip­tomnak. Magától értetődik azonban, hogy cserébe Egyip­tom kénytelen teljesíteni a hitelezők, a nyugati mono­póliumok feltételeit. Politi­kai téren ez annyit jelent, hogy a külföldi, valamint a helyi magántőke újabb ked­vezményekben részesül Egyiptomban, hogy folytató­dik az 1952-es forradalom haladó társadalmi-gazdasági vívmányainak felszámolása, nemzetközi vonatkozásban pedig az egyiptomi vezetés folytatja kapituláns irányvo­nalát a közel-keleti rendezés kérdéseiben és egyre inkább az imperialista befolyás esz­közévé válik a Közel-Keleten — állapítja meg jelentésé­ben a TASZSZ. mennyien szakmájuk legki­válóbb ismerői. (A bizottság­iján természetesen nem lehet valamennyi tagállam nyelvét hivatalossá tenni. Ezért a szervezet hivatalos munka­nyelvvé a franciát és az oroszt nyilvánította.) A Du­na-bizottság tisztségviselőit, az apparátus munkatársait plenáris üléseken választják — három, illetve 'hat eszten­dőre. Legutóbb ez év tava­szán volt tisztújítás, a XXVI. ülésszakon. Ezen a tanácsko­záson a Duna-bizottság több fontos határozatot is hozott, így például rendezte a du­nai hajók és parti állomások rádióforgalmának problé­máit. Erre azért volt szükség, mert korábban az egyes or­szágok különböző frekven­ciákon működő rádiókészülé­keket használtak, s gyakran nem tudtak egymással és a parti állomásokkal összeköt­tetést létesíteni. A márciusi budapesti ta­nácskozáson magyar elnököt választott a Duna-bizottság — az elkövetkező három esz­tendőben Roska István kül­ügyminisztpr-helyettes áll a szervezet élén. A bizottság alelnöke V. Pavlov, budapes­ti szovjet nagykövet, titkára pedig Victor Bolojan, Romá­nia magyarországi nagykö­vete lett. A bizottság igazga­tója Csehszlovákiát képvise­li, helyettesei között van ma­gyar, szovjet és osztrák szak­ember. Megválasztása után Roska István a következőket nyilat­kozta: „A Duna-bizottság erőfeszítéseket tesz arra is, hogy — a tagországok közös érdekeinek megfelelően — széles körű nemzetközi kap­csolatokat építsen ki. E tevé­kenységében a dunai hajózá­si egyezmény előírásait kö­veti és szem előtt tartja az európai biztonsági és együtt­működési konferencia szelle­mét. A helsinki záróokmány felhívja a Duna-bizottság és a Ra.ina-bizottság tagorszá­gait, hogy az egységes nem­zetközi érdekű európai vízi­útrendszer kialakításának szolgálatában törekedjenek egységes jogi szabályozásra. A Duna-bizottság a záróok­mány szellemében fogadott el határozatot tevékenységé­nek aktivizálására”. . __ M- G. Ha rmadik hónap a világűrben Félvezetők, kristályok a súlytalanságán Megkezdték a harmadik hónapot a világűrben aSzal­jut 6. második állandó sze­mélyzetének tagjai. Vlagyi­mir Kovaljonok és Alek" szandr Ivancsenkov útjának eddigi mérlege igen gazdag: a két űrhajós nagy munkát végzett a tudományos kuta­tó porgram végrehjatásá* ban. Kedden este a kozmovízi- ós közvetítésben például több tucat ampullát mutat* tak meg a nézőknek — mindegyikben egy-egy új összetételű, a súlytalanság körülményei között előállí­tott félvezető, kristály volt. Némelyik közülük — mint az űrhajósok elmondották — teljességgel új szerkezetű, s volt olyan is. amelyről Iván* csenkov elmondotta: aa üvegampullában olyan szép formájú kristály alakult ki, hogy szívesen nézegetik sza­bad idejükben. Az űrhajósok megfigyelő--' sei, fénykép- és filmíelvéte-. lei már gyakorlati feldol­gozásra kerültek a Priroda- intézetben, amely összefog* lalja a különböző tudomá­nyos kutató intézetek „ren­deléseit” kéréseit és szétoszt­ja köztük a megfigyelési anyagot Ugyancsak érdeke­sek az eddig végzett bioló­giai kísérletek is: ezek fős ként a növények növekedé­sének sajátosságaival függ­nek össze. Külföldi hírek MOSZKVA A két ország között meg­kötött egyezménnyel össz­hangban augusztus 19-e és 24_e között szovjet hadihajó­raj látogat a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­beli Aden kikötőjébe. A Ja- szakov altengernagy parancs­noksága alatt hivatalos ba­ráti látogatásra érkező egy­ségben őrnaszádok, tenger­alattjárók és katonai szállí­tóhajók lesznek. BURLINGTON Kristina Berster, 28 éves nyugatnémet állampolgár, a Baader-Meinhoff csoport volt tagja, kedden politikai me­nedékjogot kért az Egyesült Államokban. Berster Kana­dából, július 16-án illegáli­san lépett az Egyesült Ál­lamok területére, ahol letar­tóztatták, majd 100 000 dol­lár óvadék ellenében feltéte­lesen szabadlábra helyezték. Ügyvédje tagadta, hogy a nyugatnémet nő a Baadér- Meinhoff-csoporthoz tartozna. LONDON Tíz álarcos fegyveres ked­den rajtaütött egy pénzszál­lító autón és 750 000 font sterlinget zsákmányolt. A fo­kozott őrizettel közlekedő pénzszállítmányt két lopott autóval színlelt karambollal tartóztatták fel. Négy percig tartott, amíg lyukat ütöttek a bankautó oldalán és a 35 pénzeszsákot megkaparintot­ták. A nagy sietségben azon­ban 100 000 font sterlinget már nem tudtak magukkal vinni. BARCELONA A vasárnapi bikaviadalon baleset érte Spanyolország első számú női torreádorát, a 18 éves Maribei Atienzart. A bika öklelése agyrázkódást és nyaki sérüléseket okozott és felhasította a bátor lány bal vádliját. A korábban apácá­nak készülő lány ennek el­lenére nagy sikert aratott a madridi arénában, mert a bikaviadal első felvonásában pompásan szerepelt és bal­esete a második bikával tör­tént.-(UPI) MEMPHIS Elvis Presley elszánt ra­jongóinak ezrei árasztották el az amerikai Memphis vá­rosát, a rock-király egykori fellegvárát. A rajongók ro­hamával, akik kedvenc éne­kesük halálának évforduló­jára érkeztek, a rendőrség, a nemzeti gárda, sőt a tűzol­tók sem törődnek és folytat­ják sztrájkjukat. Emiatt al­konyaitól hajnalig tartó ku járási tilalmat vezettek be. SAN FRANCISCO Az Egyesült Államok-belí Berkeley (Kalifornia állam) bírósága 47 egyetemi hall­gatót egyenként hathónapi börtönbüntetésre és 1500 dollár pénzbüntetésre ítélt azért, mert felléptek a fajül­döző Dél-afrikai Köztársa­sággal való együttműködés ellen. Aj szolgáltatás! AZ ÁFÉSZ 180-AS KATONA TÉRI ÁRUHÁZBAN 1978. augusztus 18-( a minta utáni értékesítést bevezettük. a ♦ ♦ « Hűtőgép, mosógép, centrifuga nagy választékban kapható. Minőségi áruk garanciává' A vásárolt árut az egri áfész működési területén házhoz szállítjuk. Lakásán beszerelve üzembe helyezzük. Postán küldött megrendelést elfogadunk. Eger és Vidéke ÁFÉSZ VASVILL Kereskedelmi Vállalat, Eger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom