Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A bejrúti csata SEMMI KÉTSÉG: Libanon a közel-keleti válság egyik legveszedelmesebb tűzfészke. Körülbelül egy he­te Bejrutban szinte állandó a lövöldözés: rakéták és nehéztüzérségi lövedékek tartják rettegésben a lakos­ságot, meg-megismétlődnek a jobboldali milieisták és az Arabközi Biztonsági Erők szíriai alakulatai közötti heves összecsapások. A festői fekvésű Bejrut valóságos frontvárossá ; változott, úgy tűnik, Szíria végleg elszánta magát: : véget vet a jobboldal garázdálkodásának, s megsem- | misítö csapást mér fegyveres alakulataira. Közben : azonban a háttérben is fölélénkültek a diplomáciai frontok. Kuvaiti források tudni vélik, hogy az Egye- ; sült Államok szeretné rábírni a damaszkuszi vezetést: vonja vissza csapatait Libanonból, „a belső helyzet normalizálása érdekében”. SZÍRIA ÉPPEN A FENTI OKOKBÓL állomásoz- tatja fegyveres erőit a szomszéd országban, s az ame­rikai puhatolózás aligha talál helyesléré Damaszkusz- ban. Közismert, hogy a libanoni jobboldal milyen kapcsolatot ápol Izraellel, s az ország déli részén mennyire összehangolt akciókat folytat a palesztinok­kal szemben. Nemrég a bejrúti kormányzat arra kényszerült, hogy leváltsa dél-libanoni erőinek két pa. rancsnokát, akik Izraellel együttműködve, a jobbol­dali milicistákkal szoros összhangban gyakorolták az ellenőrzést a vidék fölött. Félő, hogy a szír katonák esetleges távozása után Libanonban a tényleges ha­talom is a jobboldal kezébe kerülne, ami beláthatat­lan következményekkel járna nemcsak az ország, ha­nem a palesztin ügy sorsára is. Bonyolítja a helyzetet, hogy például az ENSZ „kéksisakosainak” vagyis békefenntartó alakulatainak, mindurcalan olyan palesztin csoportokkal szemben kell fellépniök, amelyek a PFSZ egyértelmű állásfog­lalása, Jasszer Arafat többszöri világos nyilatkozata ellenére tagadják. £ Mindezek ellenére a libanoni baloldal egyik ve- $ zetője javasolta, hogy fegyvereseik készek átvenni az ellenőrzést Dél-Libanonban, megakadályozva az izra­eliek — nyugati politikai berkekben egyáltalán nem kizártnak tartott — újabb beavatkozását. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT az újabb, minden eddiginél hevesebb bejrúti csata méltán kelt aggodalmat. Eliász Szárkisz elnök egyre kisebb esély- lyel próbálkozik a tűzszünet létrehozásával, s félő, hogy előbb-utóbb beváltja korábbi fenyegetését: le­mond tisztségéről. Egy ilyen lépés súlyos következmé­nyekkel járhatna Libanonra, sőt, a közel-keleti hely­zet egészére nézve is. Gyapay Dénes ■ Emlékképek az NDK-bél I. „Carter elnök tévedett » „Carter elnök tévedett, ami­kor azzal az indokkal tiltot­ta meg a Sperry Uni vac szá­mítógéprendszer eladását, hogy az meghaladja a szov­jet vevő szükségleteit” — je­lentette ki keddi sajtóérte­kezletén Paul Lyet, a szó­ban forgó amerikai cég elnö­ke. Mint már beszámoltunk róla, az amerikai elnök a múlt héten hatálytalanított egy szerződést, amelynek ér­telmében a Sperry Univac társaság több millió dollár értékű számítógéprendszert adott volna el a TASZSZ szovjet hírügynökségnek. Car­ter szerint a számítógép lé­nyegesen meghaladta volna a hírügynökség szükségletei t-i és — a Szovjetunióban a kö. zel múltban ál laméi lenes te­vékenységért hozott ítéletek­re hivatkozva — azt állítot­ta, hogy a szovjet hatóságok a számítógépet „ellenzékiek” elleni adatgyűjtésre használ­nák. Ezt az állítást most ma­ga a számítógépeket gyártó cég elnöke cáfolta meg. „A TASZSZ-nak szánt rendszer kisebb teljesítményű számí­tógépeink közé tartozik” Lyet — nyilván saját és cége jól felfogott érdekében — óvatosan fogalmazott, de nyilatkozata befejeztével fél­reérthetetlenül kifejezésre juttatta helytelenítését, ami­ért „az Egyesült Államok el­nöke első ízben avatkozik olyasmibe, amit üzleti körök a külkereskedelmi törvények rutinszerű alkalmazásának tekintenek.” Szovjet-lengyel öregyiittműködés Szerdán olyan kristályokat tartalmazó ampullákat adtak át a lengyel tudósoknak, amelyeket a szovjet—lengyel közös űrkisérlet során a „Szplav” szovjet automatikus elektromos berendezéssel ál­lítottak elő. Ez a munka vált a Szaljut 6. szovjet— lengyel kozmikus expedíció egyik legjelentősebb esemé­nyévé. A kísérletet Miroslaw Kikérik Letelier gyilkosait Az amerikai igazságszol­gáltatási szervek kérni fog­ják annak a három chilei ka­tonának a kiadatását, akiket Orlando Leteliernek, az ál­lamcsínnyel félreállított Al- lende-kormány külügymi­niszterének a meggyilkolásá­ban való részvétellel gyanú­sítanak. Eugene Propper amerikai ügyész tíz napon belül átadja a vádemelő es­küdtszéknek azokat a bizo­nyítékokat.. amelyeket nyo- mozása során gyűjtött. Megszületett a lombikbébi Az angliai Oldham város egyik kórházában • császár- metszéssel világra jött az or­vostörténelem első lombik­ban fogant újszülöttje. A 2.6 kilogrammos kislány meg­születése Patrick Steptoe és Robert Edwards angol orvo­sok 12 éves kutatómunkájá­nak köszönhető. Nicosiái bírálat NICOSIA: A ciprusi kormány bírál­ta az Egyesült Államok sze­nátusát, amiért az feloldotta a Törökországgal szemben csaknem négy évvel ezelőtt elrendelt fegyverszállítási ti­lalmat. A nicosiai kormány szóvivője kijelentette, hogy az embargó feloldása csak fo­kozza Törökország hajthatat- lanságát a ciprusi probléma megoldásával kapcsolatban. Mint a szóvivő megjegyez­te, Ciprus népe a keserűség és az elégedetlenség érzésé­vel fogadta a washingtoni sze­nátus határozatát, de reméli, hogy a képviselőház — amely egy hét múlva szavaz a javaslatról — elveti az embargó feloldását. A tila­lom feloldása még jobban megnehezíti a ciprusi kérdés rendezését. A fegyverszállítá­si embargó az egyetlen fegy­ver, amely megfelelő enged­ményekre késztetheti Török­országot a ciprusi probléma megoldásakor — hangzik a ciprusi kormány állásfogla- I lása. Hermaszewski lengyel és Pjotr Klimuk szovjet űrha­jós együttesen végezte. A kísérletnek az volt a célja, hogy a súlytalanság vi­szonyai között nyerjenek félvezető anyagokat. A kvarcampullába helyezett „higany—kadmium—tellur” és „higany—kadmium—sze­lén” hármas félvezető kris­tályokat a súlytalanság vi­szonyai között ötvözték az űrhajón felállított olvasztó- kemencében. A kísérletet lengyel tudó­sok készítették elő a szovjet tudományos akadémia szak­értőinek közreműködésével. Nem mond le Soares Mario Soares miniszterel­nök, a Portugál Szocialista Párt főtitkára, Eanes állam­fővel folytatott megbeszélé­se után, a köztársasági elnö­ki patotából távozóban újság, írók előtt megerősítette: a . vezetése alatt álló párt, va­lamint a koalícióból kilépett Demokrata Szociális Centrum Párt (CDS) hat hónappal ez­előtt kötött megállapodását felbontották ugyan, de ő ma­ga a Szocialista Párt (PS) határozatainak megfelelően nem mond le kormányfői tisztségéről. Panmindzson 25. évfordulóján r ANMINDZSON NEGYED­SZÁZADA világpolitikai fo­galommá lett — a koreai há­borút lezáró békekötés szín­helye. S egyben memento is : a hidegháború időszakának legszomorúbb, legsötétebb éveire emlékeztet. Amikor a szovjet hadse­reg 1945 augusztusában szét­verte az Észak-Kínát és Ko­reát megszállva tartó japán hadsereget, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormá­nya olyan egyezményt kö­tött, hogy a Koreai-félszige­tet kettészelő 38. szélességi körtől északra a szovjet, dél­re pedig az amerikai csapa­tok feladata a japán meg­szállók ' lefegyverzése, s az ország szabad fejlődésének elősegítése. A megállapodás alapeszméje volt, hogy Ko­rea a megszállási övezetek ellenére egységes ország, s hogy a koreai népre kell bíz­ni: országában milyen társa­dalmi-gazdasági rendszert kíván teremteni. Csakhogy amíg Északon szabadon. demokratikusan szervezték újjá az országrész életét, s a legszélesebb tö­megek érdekeinek megfelelő­en földreformot és államosí­tásokat hajtottak végre, ad­dig Délen az amerikaiak tá­mogatásával az uralkodó osz­tály vékony rétege erőszako­san fenntartotta a kapitalis­ta rendszert. 1948 májusában választásokat rendeztek Dél- Koreában. s bár a választók 70 százaléka bojkoítálta a szavazást, augusztusban meg­Bayer parancsnok és katonái A KÉPERNYŐVÉ zsugo­rodott világmindenség a nap minden órájában tartogat va­lami szenzációt, érdekessé­get, örömet, vagy bánatot. Katasztrofális gázrobbanás itt, véres összetűzések Feke­te-Afrikéban. S Európában viszonylag béke van. Harminchárom éve! Európa a béke konti­nense lett. A jövő év október 7-én lesz harminc éve annak, hogy Berlinben a Német Néptanács, — a népi kong­resszusi mozgalom vezető szerve — a Német Demokra­tikus Köztársaság Ideiglenes Népi Kamarájává alakult és elfogadta az úi német állam születését rögzítő alkotmányt. Milyen tehát ez a béke? Tőlünk nem is olyan mesz- sze, ahová az elmúlt évben is 317 ezer magyar turista utazott. A távolság mindösz- sze egy óra tiz.enöt perc re­pülőgéppel. Hetente 14 re­pülőgépjárat indul Ferihegy­ről (némely napon három is!) több expresszvonat Köz­lekedik a két ország közöU, és a kényelmes autóutakon is élvezet utazni. (Már ami a németországi autóbánokat illeti !) Béke- és országnéző utunk első állomása volt Berlin, amelyről már oly sokat és oly szépen írtak utazók, (rók, vagy daloltak költők. Nem akartam újra felfedezni Ber­lint, a fővárost. Csupán ér­1378. július 27.. csütörtök zéseimet, benyomásaimat igyekszem papírra vetni. A VENDÉGLÁTÓK figyel­mességéből volt szerencsénk kijutni a Brandenburgi-ka­puhoz. Közelről érzékelhet­tem, mit jelent a város ket- téosztottsága és a 164 kilo­méter határhosszból milyen jelentős az az egy kilométer, amelyet éberen vigyáznak Bayer parancsnok katonái ott a kapunál. A másik olda­lon az egykori birodalmi kancellária kupolátlan tete­jén nem Kantarija és Jego- rov vörös lobogóját lengette a csípős júliusi szél. hanem a Bundestag vendégeinek ér­kezését jelezte. A kapu parancsnoka nem a szavak embere. Bayer pa­rancsnok húsz éve szolgálja a népi Németország határait és védi a demokratikus vív­mányokat és benne termé­szetesen két gyermekét, fele­ségét. — A berlini fal ma már politikai realitás, — kezdte tájékoztatóját a parancsnok. — Az 1961-es politikai ese­mények kényszerítették ránk ezt a helyzetet. A kiképzett szakembereink feketepiaca volt a város. Gazdasági okok, de főleg politikai okok kény­szerítették ki ezt a döntést. És- azóta áll a fal. De nem sértetlenül. Az eltelt tizen­hét év során százezerszer próbálták meg figyelmen kí­vül hagyni a falat. Provoká­ciót." diverziút követtek el el­lene. Ügy beszélt a falról, mint­ha az élő ember lenne, vagy az országának élő teste, htnely emberi életeket és a világ békéjét is védi. S mutatja a dokumentu­mokat. Az éjszakákon át épí­tett alagulakat, a felrobban­tott, megrongált falszakasz fotódokumentációit. Hossza­san időzünk a fal védelmé­ben hősi halált halt huszon­egy német határőr fényképe előtt. S elgondolkodtató az a számadat is, hogy amikor a világ békeszerető embermil- liói az európai béke- és biz­tonsági konferenciára figyel­tek, akkor egy esztendő alatt 17 ezer provokációt követtek el Berlinben. A DEMOKRATIKUS Né­metország a nemzetközi ta­nácskozás szellemében pró­bálja rendezni közös dolgai­kat. A 21 átkelőhelyen meg­gyorsított eljárás után érkez­hetnek Kelet-Berlinbe a ven­dégek, a turisták, a rokonok. Az elmúlt évben a már em­lített átkelőhelyeken több mint 20 millió nyugatnémet állampolgár lépte át az NDK államhatárát. Nagy többsé­gük becsületes szándékkal, de sajnos többen vannak, akik beutazva kémtevékeny­séget szolgáló berendezése­ket, fasiszta Dronagandaanya- got (eddig 600 tonna fasiszta propaganda-, zömében Hit­lert éitető anyagot), kábító­szert próbáltak beiuttatni az országba. Kivinni élelmi­szert, italárut bizonyos mér­tékig megengedett (az ital­áruk közt sorolta az egri bi­kavért is), de akadt olyan eset is ebben az évben, hogy egy tizennégy éves kislányt akartak kicsempészni a sze­mélygépkocsi kárpitja mö­gött. s akinek annyi altatót adtak be, hogy amikorra a határhoz értek. a kislány már halott volt. Embercsem­pészés tragédiákkal. Semmi­A Brandenburgi-kapu esti világításban tői sem riadnak vissza! A nyugat-berlini területen 80 kémszervezet, 77 fasiszta, re- vansista csoportosulás, a fel­erősített tv- és rádióadások tovább szítják a háború tü- zét. A parancsnok és a határ­őrs katonai is élénken emlé­keznek' még a győzelem nap­ján történt provokációra. — Május 8-án lánctalpak csörgését hozta odaátról a szél, — emlékeznek a határ­őrök. — A zaj egyre erősö­dött! A figyelőből láttuk, hogy a négysávos út teljes szélességében páncélosok kö­zelednek a fal felé gyorsuló ütemben. A fal előtt hirtelen megálltak, majd az emlék­művet őrző szovjet katonák felé fordultak. Idegőrlő per­cek voltak. Véghetetlen fegyelem, ön­fegyelem és higgadtság szük­séges e feladathoz. Kipró­bált harcosok állnak a falak mentén, akiknek helyén az eszük és a szivük. Az elgondolkodtató órák után, amikor az épülő, gaz­dagodó NDK fővárosába vitt vissza az Ikarus autóbusz, amelyből százával-ezrével le­het találkozni szerte az or­szágba, — csodálattal néztük a Köztársasági Palotát éppen úgy, mint a Pergamon Mú­zeumot, vagy a japán segít­séggel épülő hipermodern szállodakomplexumot a vá­ros szívében. AZ ALEXANDER PLATZ tengelyében magasodó tévé­torony kétszázhét méteres magasságában levő presszó­ból elénk táruló panorámá­ban még megjelent a fal egy­séges vonulata, de a beszél­getésnek már új témái vol­tak. S a berliniek? Hogy fo­gadják mindezt, amit így le­írtam A válasz nagyon egy­szerű: tudomásul vették, megszokták. De a provoká­ciókat éberen nyilvántartják. Élik a megszokott, dolgos életüket. A széles utakon hat-nyolc sávban haladnak a személygépkocsik. Zömében Trabantok Wartburgok, annak ellenére, hogy egy-egy gépkocsi-kiutalásra négy-öt évet kell várni. A forgalom­ban m »jelentek az 1600-as Ladák is. (Folyt, köv.) Kovács Já»jo* alakították a Koreai Köz­társaságot. Ennek hatására kiáltották ki Északon a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságot. Korea tehát kettészakadt, s a dél-koreai bábrezsim már a kezdet kezdetétől — a KNDK egyesítési javaslatait elutasítva — katonai provo­kációk sorát indította, ma;d 1950. június 25-én jelentős erőkkel támadt a demokrati­kus Koreára. A háború ki­tört, s az Egyesült Államok az ENSZ-et felhasználva sie­tett dél-koreai kreatúrái se­gítségére. A túlerő hamaro­san a kínai határ közelébe szorította vissza a KNDK hadseregét, mire a Kínai Népköztársaság önkéntese­ket küldött az észak-koreai csapatok segítségére. Ez megfordította a háború sor­sát: a frontvonal ismét a 38. szélességi foktól délre került. Ekkor javasolt a Szovjetunió fegyverszüneti tárgyaláso­kat. Hosszas huzavona után végül is 1953. július 27-én Panmindzsonban aláírták a fegyverszüneti megállapo­dást. amely véget vetett a háromeszteridős pusztító harcnak. A szomorú mérleg: kétmillió áldozat, felnerzselt földek, romba dőlt városok mindenfelé. Panmindzson a békét je­lentette, s azt, hogy ' a világ nem sodródott bele egy újabb világháborúba. De a Koreai­félsziget, kettészakítottsága, a kel országban folyó hom­lokegyenest ellenkező irányú fejiTJés a térséget változat­lanul veszélyes feszültség- forrássá tette. Ezért a Koreai NDK kormánya mindent megtett, hogy megszüntesse a mesterséges kettészakí­tottságot. A békés, demokra­tikus, külföldi beavatkozás­tól mentes újraegyesítés esz­méje azonban nem talált visszhangra Dél-Korea ve­zető köreiben. A világnoiitikában a het­venes évek eleién bekövet­kezett pozitív változások nem múltak el nyom nélkül Korea ügyében sem. Amikor világ­szerte elfogadták a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének, együttműködésé­nek elveit. Dél-Korea sem zárkózhatott el a KNDK ú.iabb és újabb kezdeménye­zései elől. A tárgyalások nyomán 1972. július 4-én kö­zös nyilatkozatot tettek köz­zé a két Korea békés, kül­földi beavatkozástól mentes egyesítéséről A következő két esztendő tanácskozásai során azonban kiderült, hogy a dél-koreai kormány, bár szavakban az újraegyesítés mellett van. a gyakorlatban minden célravezető megol­dást elvet. 1974-től kezdve pedig gyakorlatilag teljesen megszakadt a párbeszéd, sőt a dél-koreai rendszer isme- telt szárazföldi és tengeri provokációkkal igyekszik szí­tani a feszültséget a demtli- tarizált övezetben. A PANMINDZSONI EGYEZMÉNY' aláírásának huszonötödik évfordulóján tehát nem vehetünk számba reményt kellő új fejlemé­nyeket a koreai kérdésben. Pedig a megoldást szorgal­mazta az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán hozott határozat is, amely sürgette a Dél-. Koreában levő ENSZ-pa- rancsnokság feloszlatását, az amerikai csapatok kivoná­sát és békeszerződés megkö­tését. Ehhez azonban wa­shingtoni és szöuli szemléiet- vaÍMzásokra lei ne szükség. A. A. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom