Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
I Igazán nagy próbatétel lesz a mezőgazdaság dolgozói. ; nak az idei aratás. A kombájnosok, a szállítóműnké- ; sok, a betakarításon dolgozók páratlan helytállását ki- J vánja a‘ nagy nyári munka, nehéz körülmények kö- < zött; rájuk figyel most mindenki. Mai összeállításunk. í ban is a betakarítás a téma, s egy kis előrepillantás: < hogyan könnyíti meg a technika fejlődése a mezőgaz. < daság dolgozóinak munkáját. < •<^^aaaaaaaaa/vvv/vv\/vvv^aa/vvvna/vna/vvvvvvnaaaa/\aaaaaaaaaaaa/vaaaa^ A szemveszteség csökkentéséért Nemcsak a jó gazdák, és mindazok, akik a felesleges veszteségeket nehezményezik, hanem a kutatók, a gép- konstruktőrök sem tudnak belenyugodni a kombájnos aratás nagyobb fokú szemveszteségeibe. Ennek elkerülése érdekében már évtizedek óta folyik a kombájnok tökéletesítése. Ennek ellenére sem szűntek meg teljesen a szemveszteségek. Az ezeket kiváltó okok között azonban elsősorban említhető a kombájnok teljesítményének túlbecslése, vagyis, a haladási sebesség megválasztása nincs arányban a mo. tor, a szalmarázók és a ros. ták teljesítőképességével. Ez viszont elkerülhető. Leggyakrabban a különböző vágószélességű nagy kombájnoknál figyelhető meg, hogy nem állították be a megfelelő szalmarázó és rostafelületeket, azaz a méreteiket nem változtatták a vágószélességnek megfelelően, s így nem csoda a nagy szemveszteség. A cséplőszerkezet . rossz beállítása is szemveszteséggel jár. A gyakorlatban gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem a dob fordulatszáma, hanem a kerületi sebessége határozza meg az optimális cséplési eredményt. Ez a sebesség a gabonánál 30—35, a kukoricánál 13—17 m/másodperc. Az átmérő — gyártmányok, illetve típusok szerint — 45 —61 cm között változik. Emiatt a különböző típusok kedvező fordulatszáma is eltérő. A túl nagy kerületi sebességű dob töri a magot. Lassú fordulatnál viszont azért rossz a cséplési eredmény, mert fél vagy egész kalászok, csodarabok terhelik a rostákat, vagy csépeletlenül esnek ki a gépből és a szalma is felcsavarodhat. A dob és a kosár közötti helyes távolság megválasztásához a fajtasajátosságokat és a mindenkori nedvességi állapotot is figyelembe kell venni. Széles térköz, rossz kicsépléssel jár, a túlszűkítés miatt viszont törik a szem és rövid a szalma, valamint a rosták túlterhelődése miatt, veszteségek keletkeznek. Veszteségeket okozhat az is, ha elhasznált a cséplődob és a kosárlécek. Túlzott szeleléskor a termény a gépből hátul kihullik. Gyenge szél erősségnél, vagy meredek terelőlemez-állás- nál az alsó rostákat sok rövid szalma terheli. Ebből eredően azután a magtartályban sok lesz a szalma és a cséplőrészbe visszakerülve, sok lesz a törött szem. Ezért hasznos a Claas-kombájnok. nál már általános „intenzív” lazító szalmarázó. Egyes típusoknál utócséplőt is beépítenek. A tökéletesítési törekvések közül említést érdemel a szalmarázóknak a cséplődobokpál szélesebb kivitele, a leválasztás munkájának javítása érdekében a a bolygóacélujjas harántrá- zó, a centrifugális működésű el választó-felszereléssel. A különös gondot okozó, rétegvonalak mentén, vagyis lejtős területeken végzett aratásnál az elválasztási és szemtisztítási veszteségek a 0,1—0.2 százalékos kezdeti értékükről 3 százalékra is növekedhetnek a szalma- és szemtömeg oldalirányú elcsúszása, tömörülése miatt. Ennek elkerülése érdekében fejlesztik ki a hidraulikus, önműködő járószerkezet-kiegyenlítő kombájntípusokat. Mindezeken kívül újabban beépített monitorokkal is ellenőrzik a szemveszteséget. Ha ez az elfogadható szintet meghaladja a munkavégzés során, fény. és hangjelzés fi. gyelmezteti a kombájnost er. re. K. L. Fehérje élesztőből A fizikai munka jövője a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban és az erdészetben a fejlődés legjellemzőbb iránya, hogy iparszerűvé válik valamennyi fizikai tevékenység. Gyakorlatilag megszűnik a jövőben a hagyományoz értelemben vett kézi jellegű fizikai munka, illetve ez a tevékenység olyan részműveletekre korlátozódik, amelyek a munkavolumen egésze szempontjából nem számottevőek. Ez nem azt jelenti, hogy minden kézi munka gépi munkává válik, hanem azt, hogy a gépek, berendezések mellett ellátott munka, az ún. gépi munka lesz uralkodó. Más esetekben viszont a fizikai munka szerszámozottsága változik meg. Kézi szerszámokkal, műszerekkel ellátott munka lesz a jellemző a jövőben. Ez azonban Jellemző lesz a jövőben a fizikai munka sajátos válfaja, az automatizált munka. Tulajdonképpen vitatható, hogy ez a munka mennyiben fizikai munka, hiszen az erőkifejtés elmarad. Kétségtelen azonban, hogy a hagyományos fizikai munka helyébe lép az automatizált berendezések kezelése, karbantartása, ez pedig nem szellemi tevékenység. Viszonylag egyszerű rutinmunkáról van szó, ez azonban természetesen a holnap, a holnapután átlagos iskolázottságához viszonyított egyszerűséget jelent. Az automatizált termelésben az átalakult fizikai munka szempontjából két sajátos terület van: a gépek, berendezések kezelése és a karbantartás. a bonyolultsága — legalábbis egyetlen berendezés szempontjából — annyira minimális, hogy a betanítás igénye csekély, legalábbis nem igényel iskolai jellegű, hosz- szabb oktatást. Ha azonban az életpálya egészére akarunk ilyen berendezések kezelése szempontjából felkészíteni, akkor annak egyetlen célszerű módja az alapiskolázottság fokozása és az általános műszaki műveltség, a munkaszituációkban való eligazodás képességének a kialakítása. Csupán ilyen bővülő ismeretanyag, ilyen nagyobb megalapozás mellett lehet azt remélni, hogy az automatizált berendezésekben való betanítás tömegméretekben megoldható. Egyre több szaktekintély nyilatkozik arról, hogy a jövő évszázadban az emberi táplálék jelentős részét parányi szervezetek, mikroorganizmusok szolgáltatják. A mikroorganizmusok hasznos szerepet töltenek be az emberiség táplálásában, még ha ez a szerep nem is közismert. Az emberek ugyanis nem gondolnak mikroorganizmusokra akkor, ha a kenyérsütés élesztőjéről beszélnek, sem a savanyú káposzta fogyasztásakor. A mikroorganizmusok közül tápláléktermelés szempontjából már ma is ismertek a takarmányélesztők. Régóta megfigyelték, hogy az élesztőgombák sok fehérjét tartalmaznak. Ez a fehérje igen jó minőségű. A mező- gazdasági termelés feladatai között egyre nagyobb súllyal szerepelnek az állati eredetű fehérjék: a baromfihús- és tojástermelés, a viszonylag zsírmentes sertéshús, marhahús stb., előállítása. Mindezek termelése azonban nagyon igényli a takarmány- fehérjét. Gyorsított Szovjet kutatók megállapították, hogy a növények zöld leveleihez hasonlóan a magvak is képesek fényenergiát felvenni és átalakí. tani. A kutatók kísérleteik során fényimpulzusokkal kezelték a magvakat, s így azok csírázás gyorsabban csíráztak, a belő. lük fejlődő magoncok gyor. sabban növekedtek, s a ki. fejlett növények nagyobb termést hoztak. A kísérleteket eddig búzával, gyapottal, cukorrépával és paradicsommal végezték. Gabonatárolás silóban már nem a régi őstermelői eredetű kézi munka. Teljesen megszűnik a folyamat keretében a nehéz, mostoha körülmények között végzett és ún. nehéz testi munka. A régész, ha az emberi élet öt-hat ezeréves jeleire bukkan, akkor tudja: valahol a közelben ott kell lenniük a búza maradványainak is. Emberi létünk semmilyen növénnyel nem fonódott úgy össze, mint éppen a búzáéval. Érthető tehát, hogy a kutató, kísérletező, új ismeretekre vágyó ember az elsők között a búzát vette kézbe, ennek titkait akarta megismerni. S a vizsgálódás során természetesen adódott a kérdés: milyen eredménynyel járna vajon a két nagy rokon, a búza és a rozs keresztezése, házásítása. A „szülőket” egy német tudós hozta, először össze úgy, hogy utód született a frigyből. A tudós öröme azonban nem tartott sokáig: az utódról kiderült, hogy életképtelen, magtalan, vagyis meddő. Továbbszaporításra alkalmatlan, éppúgy, mint a ló— szamár keresztezéséből létrejövő öszvér. Az életképtelenség oka az volt, hogy a szülők kromoszómaszáma nem azonos volt. Űjra kezdődött a kutatómunka. egyes tudósok egész tudományos munkásságukat arra tették fel, hogy megtalálják a termőképes Tritica- lét. Európa-szerte dolgoztak a tudósok — télen a laboratóriumban, a lombikok, A legegyszerűbb munkanem többnyire a berendezések kezelése, hiszen a gombok nyomása és a berendezések kezelési utasítás szerinti ismerete a szűkebben értelmezett követelmény. Ennek mikroszkópok világában, nyáron a kísérleti parcellákon —, míg végre a munkát siker koronázta. Tudományos jelentőségén túl gyakorlati haszna, jelentősége is van a sikernek. A tudósokat elsősorban az a lehetőség csábította, hogy hátha sikerül mindkét szülőpár jó tulajdonságait összeházasí. tani: a búza jó termőképességét a rozs igénytelenségével, az egyik jó minőségét a másik betegségekkel szembeni tűrőképességével. Azonkívül Európában. Ázsiában és az amerikai földrészen sok az olyan típusú talaj, amelyiket sem a búza, sem a rozs nem szereti. Fehérjetartalomban a Triticale túltesz a búzán, de sí. kéntartalma jóval gyengébb. Lisztje tehát nehezebben feldolgozható. kevésbé gyúrható. A belőle készült kenyér, nek a rozskenyérhez hasonló, de valamivel édeskésebb íze van. A világ harminc országában, több mint negyven kutatóhelyen foglalkoznak jelenleg Triticale.kutatással. Elsősorban Mexikó. Brazília és India, tehát az élelmezési gondokkal különösen sújtott országok érdekeltek, de folynak a kutatások Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban ás hazánkban is. A mezőgazdasági termelésben a megtermelt anyag raktározása legalább olyan gond, mint a termesztése. Fontos ugyanis, hogy a raktározás során csak a lehető legkisebb mennyiségi és minőségi veszteség következzék be. Tárolásnál tehát arra törekednek, hogy a gabonaszem legalapvetőbb életfolyamatának, a légzésnek az erősségét, amely a nedvességgel és a hőmérséklettel egyenesen arányos, a lehető legkisebbre csökkentsük. Kisebb tételben tárolható a gabona bármilyen szellős, hűvös helyen, vagy akár légmentesen elzárt tartályokban — lényegében ez a hagyományos módszer, amikor is zsákokban, hombárokban, vagy akár ömlesztve helyezik el. Nagy tételben azonban az egészséges gabonát újabban szinte kizárólag az úgynevezett gabonasilókban tárolják, amely módszer felel meg a legjobban a nagy tömegű gabona gépesített tárolásának. A gabonasilók kör, vagv nésvszög keresztmetszetű, nagy magasságú betonépítmények, amelyeket ömlesztett gabonával töltenek meg. Aljuk a kiürítés miatt tölcsér kiképzésiek. Tetejük zárt. Belül cellás szerkezetűek, amelyek rendszerint sorozatban helvezkednek el. Átmérőjük 4—5, magasságuk 20—25 méter. A gabonasilók átlagosan 20—25 vagon befogad ókénességűek. Hátrányuk, hogy csak nagy egységek építése gazdaságos és hogv az egyes silócellákban csak egyfaba gabona tárolható. Ha különböző ter- ménvféleségeket keveredésmentesen kívánnak elhelyezni. több silócellát építenek egvmás mellé. A legújabb gabonasilókat szellőzőberendezéssel szerelik fel, ahol a légcserét géni úton oldják meg. A másik módszernél hermetikusan zárt silókban raktározzák a gabonát, és a légzést az így keletkező szénsav-koncentrá- c'őval gátolják. Ha a gahona 15 százaléknál több nedvességet tartalmaz, csak különleges felügyelet mellett tárolható. Képünkön a Gyöngyösön énülő 20 ezer tonna gabona tárolására alkalmas siló lá*ható. A ‘árolót 1980-ban adják át a kivitelezők. Házasított búza MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.25 „Párhuzamos életrajzok”. 8.55 Sirius kapitány színre lép. 9.34 Chopin zongoraműveiből. 10.11 Ballagó idő. Mi az a POLVAX? 10.40 Zenekari muzsika. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Magyar remekírók. 14.30 Behár György dalaiból. 14.41 Fúvósátiratok. 15.10 A cárevics. 15.28 Ezeregy délután. 16.09 Kórusainkat ajánljuk. 16.29 Nóták. 17.09 A hypokrate- szi eskü után. 17.34 A Kékszakállú a Moszkvai Nagy Színházban. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Szimfonikus zene. 20.45 Népdalcsokor. 21.30 A hegyeken túl Ki. na. 22.20 Világhírű előadóművészek. PETŐFI 8.05 Abrahám Pál operettjeiből. 8.33 A Monszun együttes felvételeiből. 8.40 Slágermúzeum. 9.30 Emlékezés Juhász Gézára. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Népi zene. 12.33 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Balettzenék operákból. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Színe-ja- va. 16.00 Történeteim. 16 33 Szervusztok, srácok! 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.00 Görög regék. 18.18 Filmzene. 18.33 Könnyűzene. 19.35 Népdalok. 19.55 Slágerlista. 20.33 Rádiószínház. Késő éjjel a Wating Street-en. 21.43 Örökzöld dallamok. 22.33 Világtörténelem dióhéjban. 22.43 Régi magyar dalok. 23.00 Egy óra dzsessz. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Aranylakodalom. Tolnai Attila riportja. — Amatőr előadóművészek fóruma — A Hagymácskák, a Spirituálé, a Nyekergő együttes, Kazai Katalin és a takta- szadai népdalkör felvételeiből. — Gazdaságos fejlesztés. Lovas Lajos jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika (A miskolci városi tanács vb-üléséről — Az építőipari kapacitás helyzete a megyei NEB előtt — Ma kezdődnek az Agria-napok) — Népek zenéje — Hírek, lapelőzetes. Tea 16.30 Csak gyerekeknek! 17.15 A tanító (dok.-mű- sor). 17.45 Telesport. 18 20 Ipari kaleidoszkóp. 19.20 Tévétorna. 19.30 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.45 Sztravinszkij: Tűzmadár. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Kemping, kemping... (NDK tévéfilm). 21.25 Tv- híradó 2. 21.45 Fernand Raynand pantomimműsora. MÉÉkM© 1978. július 13., csütörtök t
