Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

Zászlófelvonás előtt Négy nyelven — „úttörőül" A mondat kihúzandó Ülök a gép előtt. A frissen befűzött papíron egymás után koppannak a kemény acélbetűk : Kommunista műszakot tartott szombaton az egri nemzetközi építőiá. bor 110 fiatalja.” így kellene a tudósításnak kezdődnie. Amikor belépünk a kapun, hiába keressük szemünkkel a lelkesen, jókedvvel dolgo­zó brigádokat. Meg kell ke­rülnünk az épülő kórház egyik épületét, hogy meg­leljük a csoportokban üldö­gélő vagy 50 fiatalt. Regge­liidő van. A tábor vezetője, Simon László zavartan tár­ja szét a karját: — Hétre mind a 110-en kijöttünk, de a többiek már hazamentek — mondja, majd hosszan kezdi sorolni, hogy hét köz­ben melyik brigád hol, rrut dolgozik. — Nincs munkájuk? — Ha lehet, még csak nőtt a táborvezető arcán a zavar. Kezdené a magyarázkodást : hogy hét közben keményen dolgoznak, kaptak rendes munkát. De ebben neki még nincs rutinja. A. szegedi egyetemisták egy csoportja mondja: — öt méterrel odébb rakatták velünk a deszkákat, majd mikor meg­voltunk, onnan a kocsira. Hogy miért, senki sem tud­ja. Minden deszkát legalább háromszor fogtunk meg. Száztíz emberre adtak három kocsit — szól közbe egy bar­na kislány. Ezek szerint még nincs reggeliidő. De munka sem. „Kommunista műszakot tartott...” A csuvas csoport vezetője, Anatoli j: — A Szovjetunióban több­ször vettünk részt építőid, borban. Ott mi keményebb munkát szoktunk meg. Nem akarja azt mondani,' hogy felesleges amit csinál­nak. A vendég udvariassága fogalmaztat vele óvatosan. Uj szakmunkások patronálása A szovjet vállalatok éven­te sok ezer új szakmunkást alkalmaznak. A fiatalokat idősebb mesterek, szakokta­tók veszik pártfogásukba. Több mint tíz éve annak, hogy a leningrádi „Eletroszi- la” Gyárban bevezettek egy új rendszert, amelynek ma már több forma ’a létezik. Nemrég Nyikolaj Dobrono- szov, az Uraiban levő Kopej- szki Gépgyár esztergályosa — aki maga is szakoktató — azt javasolta, hogy vezessék be a csoportos patronálást. Miután javaslatát elfogadták, a szakoktató nem egy fiatal munkást, hanem egy egész brigádot vett pártfogásába. Azt tűzte ki célul, hogy a ta­nulók három hónap alatt el­érjék a tapasztalt munkások termelési színvonalát. Az üzem vezetősége és a szakszervezeti bizottság fel­karolta a kísérletet, hiszen annak sikere jelentős terme­lékenység-növekedést ígért. Tudni kell ehhez, hogy a vál­lalatnál a gépalkatrészek 70 százalékát esztergapadon munkálják meg. Három hónappal később Dobronoszov tanulócsoport­jában a termelékenység 3,2- szeresére növekedett. Tanít­ványai túlteljesítették fel­adatukat. És ami szintén nem mellékes eredmény: megnőtt a fiatalok önbizalma, job­ban kötődnek a szakmájuk­hoz, javult a csoport közös­ségi szelleme is. Etikátlan dolog, amit te­szek. Ülök egy tüskön és in­kább hallgatózom. Budapes­ti műszaki egyetemisták do­bálják a szöges, törött lécda­rabokat, deszkákat egy te­herautóra. A lelkesnek alig mondható munka közben egymás után röppennek fel a megyjegyzések : — Átviszik a túloldalra, hogy ott megint le lehessen rakni. — Utána majd ismét felrakják. — Szerintem visz- szahozzák majd. „Kommunista műszakot tartott szombaton.. Mező Gábor művezető vi­szontpanaszkodik : — Hatvan gyereket kér­tünk mára, erre a létszámra igényeltük a három kocsit. Helyette csaknem kétszer- annyian jöttek. Persze hogy így kevés a teherautó, a többieknek pedig még szer­számot sem tudunk adni szombat lévén, hogy az épü­letben takaríthassanak. (!) A fele tíz órára már haza is ment, de a többiek is csak ímmel-ámmal dobálják a deszkákat. — Van érteme ennek a munkának? — Persze. A huiladékfa helyén csatorna lesz. No meg az évek óta gyűlő szemetet is valakinek össze kell szed­nie. Azt mondtuk nekik reg­gel, hogy válogassák szét a gömbfát, a pallót és a fel- használhatatlan hulladékot. Ehelyett ők csak dobálják összevissza. — Elmondta nekik valaki, hogy miért éppen ezt kell elvégezni, miért fontos ez a munka önöknek? — Hát azt nem, de gon­doltuk, hogy van annyi eszük, hogy maguk is kita­lálják. Ülök a gép előtt. A frissen befűzött papíron egymás után koppannak a kemény, acélbetűk : „Kommunista mű­szakot tartott szombaton az egri nemzetközi építőtábor 110 fiatalja." Ezzel a mon­dattal kellene kezdődni a tu­dósításnak. De jobb, ha ki­húzom. (cziráki) Dalida A felsőtárkányi nemzetkö­zi úttörőtáborban nagy a készülődés. A gyerekek egyenruháikat igazgatják, hiszen az első, az ünnepélyes zászlófelvonáshoz ez dukál. Érdeklődve mustrálgatják egymást, vajon különböz- nek-e az úttörőruhák vala­miben. Míg a vezetőségi megbeszélés tart, igyekszünk ismerkedni. Könnyen megy. Nemsokára vállalkozók is akadnak, akik szívesen me­sélnek magukról, az utazás­ról, s az első benyomások­ról. Nekünk , a legegyszerűbb Szvcta Csebokszáriból ér­kezett: — Már három éve vagyok az iskola csapattitkára, egy éve pedig a Komszomol-bi- zottság tagja. Elégedettek voltak a munkámmal és így kerültem ide. Nyolcadikos vagyok, és még sosem vol­tam külföldön táborban. „Hazaiban” persze már több­ször is, de hát ez mégis más. Annak, hogy Magyarország. ra jöhettem, azért is nagyon örültem, mert már jő ideje levelezek egy Heves megyei fiúval, akitől sok mindent hallottam erről az országról. — Milyen nyelven folyik a barátkozás? — Azt hiszem, ez nekünk, szovjeteknek a legegysze­rűbb. A bolgár gyerekek nagy része elég jól beszél oroszul, s a magyarokkal is meg tudjuk értetni magun­kat. Igaz, a franciák nem beszélik a mi nyelvünket, mi sem az övéket, de én pél­dául tudok valamit németül, s ha ez sem megy, jön a mutogatás. Az legalább nem­zetközi ... A „szótlan” bolgár Más erről a véleménye a fekete szemű, fekete hajú, barna bőrű bolgár fiúnak, akiből úgyszólván csak hara­pófogóval lehet kihúzni a szavakat. — Nem gondolod, Valen­tin, hogy nehéz lesz a barát­kozás ha ilyen szótlan vagy? — Nem vagyok én mindig ilyen. Csak most egy kicsit nehéz helyzetben vagyok. Nem valami fényesen megy nekem az orosz. A másik két nyelvről nem is szólva...! — De azért csak nem vagy egyedül ennyi gyerek kö­zött? — Nem, dehogy! Van már két barátom, jelvényeket is cseréltünk. Valentin most 14 éves, An- tonovóból jött. Nagyon ko­moly fiú egyébként sokat olvas és fotózik. Ha befejezi iskoláit, építészmérnök sze­retne lenni. Valentin — Hogy kerültél ebbe a táborba? — A csapattanács titkára voltam az iskolában, s ju­talomból eljöhettem. És mik a tapasztalataid? Néhány percig hallgat. El­gondolkodva néz el a fejem fölött, mintha isten tudja milyen hosszú beszédet fo­galmazna magában. Végül kiböki : — Nagyon jó itt. „Csend legyen!“ Mi tagadás, a franciák egy kicsit bajban voltak, amikor a többiek öltözködni kezdtek a zászlófelvonáshoz. Erre nem készültek, egyen­ruhát nem hoztak magukkal. — Nálunk elég kevés ilyen szervezet van — kapok ma­gyarázatot Evelyntől, a cso­port vezetőjétől —, legföl­jebb egy-kettő. Ezeket is a bevándorolt szülők gyerme­keinek (algériaiénak, viet­namiaknak, araboknak), vagy pedig a gazdag jómódú gyermekek számára szerve­zik. Mi például egy utazási iroda hirdetéséből tudtuk meg, hogy ilyen nyaralási lehetőség van Magyarorszá­gon. Így verbuválódott ösz- sze a csapat. — Milyen élményeket sze. reztetek eddig? — kérdez­ném valakitől, de mivel az egész csoport körülöttünk nyüzsög, mindenki egyszerre akar válaszolni. Végül is Gaston, a csapat ördögfió­kája bizonyul a leggyorsabb­nak. — Már voltunk Csillebér­cen, ott nagyon jó volt, bár a kaja nekem nem ízlett, na meg egy kicsit sok volt a gyerek, igaz viszont, hogy csuda kedvesek i'oltak hoz­zánk — hadarja egy szuszra. — Mit tudtatok Magyaror­szágról, mielőtt idejöttetek? — Hát... Magyarország­ról? ... Azt hiszem, nem ta­nultunk róla. semmit... nem,... semmit... — En láttam egyszer egy riportfilmet a tévében — menti meg a helyzetet Dali­da. — Az Magyarországról szolt. Egy nagy tóról is volt benne szó . .. hogy? ... Ba­laton .. Igen, ez volt a ne­ve. De másra már nem na­gyon emlékszem. — Voltatok-e már hason­ló táborban? — Igen, nálunk is vannak nyári vakációtáborok, de ott nincsen ennyi kötött prog­ram, s a fegyelem se ilyen nagy. Itt az a jó, hogy kü­lönböző nemzetiségű gyere­kek vannak: én például már szereztem egy piros úttörő- nyakkendőt, pár jelvényt, s tudom oroszul mondani: „köszönöm” meg azt, hogy „csend legyen”! Gaston (Fotó: Szántó György) S mintegy bizonyításul egymást túlharsogva kezdik kiabálni az újonnan tanult pár szót, olykor elferdítve... Még pár perc, s megkez­dődik az ünnepélyes zászló- felvonás. Elköszönünk, s in­dulunk kifelé. A kapuban egy szőke kislány éppen át­adja az ügyeletet, a tisztsé­get jelző füzettel, tollal együtt. (M. E.) Újraéled-e ? Á gyöngyösi ifjúsági park Heves megye elsőként megnyitott ifjúsági parkja volt a gyöngyösi. Az eltelt időszak programjainak szín­vonalát tekintve az országo­san is elismert ifjúsági par­kok közé tartozik. Régi és jogos igény volt az ifjúság részéről a nyári idő­szakban mindenütt hiányzó kulturált szórakozási lehető­ség pótlása. A fentiekből fa­kadóan a gyöngyösi művelő­dési központ is kiemelt fel­adatának érezte a kérdés megoldását. Két éven ke­resztül fokozatosan kialakí­totta — legalábbis alapjaiban — a lehetőségeket. Az első lépés 1971-ben tör­tént. amikor a KISZ városi bizottsága együttműködési szerződést kötött a városi­járási művelődési központtal. Ezt a megoldást azért tar­tották fontosnak, mert a ta­pasztalatok szerint még több helyen szinte külön utakon jár az ifjúsági tömegszerve­zet és a közművelődési in­tézmények (művelődési há­zak. könyvtárak, filmszín­házak. múzeumok) kulturá­lis tevékenysége. 1972-ben — második lépés­ként — ú4abb meg'í'lapodás született. Ebben már a két fél kísérleti jelleggel vállal­ta egy rendszeresebb nyári „ifjúsági udvar" működését. Ez volt a művelődési köz­pont udvarán létesített kert­presszó. A három hónapos nyári működtetés minden­képpen azt bizonyította, hogy a fiatalok igénye jogos. Időközben fokozatosan felú­jították a kissé túlméretezett gyöngyösi szabadtéri színpa­dot. Ebből a területből vet­tek el egy részt ifjúsági parknak, ahol már mintegy 2—300 fiatal vehette igénybe a szórakozási lehetőségeket. A park létrehozásának szer­vező, irányító munkáját a KISZ városi bizottsága, a HNF. a városi tanács műve­lődésügyi osztálya vállalta és végezte el. A helyi támogatás összege 300 ezer forint volt. Előzetes költségvetés készült, amely szerint hozzávetőlegesen 900 ezer forintra lenne szükség a park megvalósításához. Ez azt jelentette, hogy több mint félmillió forint értékű társadalmi munkára volt szükség. S ha az elkészült objektumot újra felbecsül­jük, ezt túl is teljesítették a park építői, hiszen több mint 1 millió forint az értéke. Felkeresték a város üzeme­it, intézményeit és kérték a segítségüket az ifjúsági park kialakításához. Az építési munkálatokban 12 vállalat, 4 intézmény és 2 szövetkezet vett részt. Volt aki a tervezést segítet­te, mások a vízvezetékcsöve- ket fektették le, facsemetéket és virágpalántákat ültettek, kőfalat raktak, festettek, ke­rítést építettek. Ki-ki a ma­ga profilja és lehetősége ' szerint. 1974. május 4-én a városi tanács elnöke ünnepélyesen megnyitotta a szépen beren­dezett ifjúsági parkot. Az if­júság nevében a városi KISZ-bizottság titkára vette át a létesítményt. Az első programra május 5-én került sor. Ekkor a Magyarországon élő görög fiatalok adtak ün­nepi műsort, utána a megye legjobb beat-együttesei mu­tatkoztak be. 1976. óta a park szeszmentes büfét üze­meltet. A belépőjegy árában egy üdítő, vagy egy kávé ára is benne van 1974-ben 28, 1975-ben 40, 1976-ban 32 és 1977-ben 28 rendezvényre ke­rült sor. Volt olyan esztendő (1975). amikor 8 ezer 500 fia­tal volt kíváncsi a progra­mokra Sajnos az elmúlt három évben jelentős csökkenés ta­pasztalható. tavaly mind­össze ezer fiatalt vonzott a nyári park. A fenntartók tör­vényszerűnek érzik a közön­ség — főként a fiatalok — érdeklődésének változásait. A szórakoztató programok közül elsősorban a lemezlo­vasok — disco — műsora iránt növekedett meg az igény, amelyet a vendéglátó­ipari egységekre építettek itt Gyöngyösön is. (Ezeken a he­lyeken a hirdetett „szesz­mentesség” megkérdőjelez­hető). A gyöngyösi ifjúsági park jövőjével kapcsolatban a vá­rosi-járási művelődési köz­pont ismét a KISZ segítsé­gére számít. Az idén a prog­ramok nagy részét a VIT jegyében kívánják lebonyo­lítani. s remélik, hogy a mű­sorajánlatuk a fiatalok ér­deklődését kielégíti. Még egy kezdeményezés, amely szintén felemás siker­rel zárult az elmúlt években. A művelődési központ meg­szervezte az általános isko­lai napközisek fogla'koztatá- sát. (hely, játékok, műsorok). Sajnos az iskolák nem min­den esetben éltek ezzel a fel­kínált lehetőséggel. A szervezők remélik, hogy az ifjúsági park látogatói­nak a száma talán ebben az évben már nem csökken to­vább. Ehhez pedig a fiatalok, városi intézmények és szer­vezetek még jobb összefo­gására, szervező munkája lenne szükség. KOSSUTH 8.25 Régi híres énekesek műsorából. 8.52 Az utolsó magyar király nyomában. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.07 Gyermekeknek. 10.48 Szimfonikus zene. 12,35 Tánczenei koktél. 13.20 Új falusi krónika. 13.40 Me­zők, falvak éneke. 14.00 Hidas Frigyes—Raies Ist­ván: Az utak énekelnek. 14.07 „Úgy szóljatok min­dig, ahogy lelkem érez". 15.10 Harsai# á kürtszó! 15.44 Vakáció az Egyenlítő mentén. 16.10 Magyar szer­zők műveiből. 16.35 A de­nevér. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Zenekari muzsika. 18.15 Szécsi Margit: Mit viszel, folyó. 18.30 Esti magazin. 19.15 A reformkor és a szabadságharc irodal­mának hetei. 19.58 Nóta­felvételek. 20 14 Debussy: Pelléas és Mélisande (ope­ra). 23.37 Németalföldi szerzők madrigáljaiból. PETŐFI 8.33 Egy óra dzsessz. 9.33 Népdalok. 10.00 Zenés mű. sor üdülőknek. 11.33 Á Szabó család. 12.00 Ope­rettek. 12.33 Hangszerszó. lók. 13.33 Dal az úttörőtá­borról, 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Fedezet? 18.10 Könnyűze­ne. 18.33 Népi zene. 19.30 Annie, a puskás amazon. 20.00 A-tól Z-ig a popzene világában. 20.33 Egy nap Hamburgban. 22.33 Ver­bunkosok, nóták. 23.20 A tatai dixilendtalálkozó fel­vételeiből. SZOLNOK 17.00—tői 13.30-ig. MISKOLC 17 00-től : Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság a detki tsz-ben. Riporter: Borsodi Gyula — Latin­amerikai dallamok — Mun­kásportré. A- kovács. Sütő Enikő riportja. — Sláger- panoptikum — 18.00 Észak­magyarországi krónika (Al­kotmánynapi előkészület a Hazafias Népfrontnál — Aratnak Borsodban és He­vesben — Fejlesztik a gáz­cseretelepeket) — Könnyű­zene. — Hírek, lapelőzetes. Tea 9.00 Tévétorna. 9.05 Gazdag ember — szegény ember. 9.50 Delta. 10.15 Zenei pa­letta. 11.10 Lehet egy kér­déssel több? 16.35 National Gallery (angol filmsorozat). 17.00 Pincelabirintus. 18.05 Megérett a búzakalász. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Külpolitikai fórum. 21.30 Gyárfás Miklós: A képmutatás szépségei. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Donizetti: Don Pas- quale (ingopera). 21.00 Tv. híradó 2. Néimsői Q, Baranyi Imre 1978. július 12., szerda i

Next

/
Oldalképek
Tartalom