Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Képeinken Németh Józsefnek, a mai vásárhelyi festőművészet kiemelkedő alakjának alkotásai. Balra az öregember című, fönt pedig a Naplemente látható. Zenélő Magyarország Magyar, angol és német nyelvű prospektusok invitálták Budapestre az idén is a nyári hangversenyek kedvelőit. Neves külföldi és hazai művészek, zenekarok, kórusok biztosítják a hirdetett hangversenyek magas színvonalát. És nemcsak Budapestről van szó, hanem az ország minden tájáról Békéscsabától Veszprémig, Debrecentől Szekszárdig. A július 1-től augusztus végéig terjedő programot tanulmányozva kiderül, hogy az említett városokon kívül Békéstarho- son, Egerben. Foton, Győrött, Gyulán, Hajdúszoboszlón, Kaposvárott, Keszthelyen, Kőröshegyen. Kőszegen, Martonvásáron, Miskolc- Diósgyórött, Nyírbátorban, Ózdon, Pápán, a pécsi dómban, valamint Minaret-ud- varban, Sárospatakon, Siófokon, Sopronban, Sopron-Fer- tőrákoson, a szegedi dómban, a szegedi tanácsház udvarán, Szekszárdon, a tatai várban, a tihanyi apátságban, illetve múzeum udvarban és Vácrátóton is nívós koncertek egész serege hangzik majd el. Már július 1-én Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetének parkjában az Állami Hangversenyzenekar játszik a Budapesti Kórussal és számos szólistával. Sárospatakon másnap a miskolci szimfonikus zenekart hirdetik Jerzi Salwarowski pálcája alatt. A keszthelyi Festetich-kastély- ban Barbara Gorzinska és Bogus law Pikala vendégszerepei Lengyelországból. A tihanyi apátsági templomban két estén orgonái a lengyel Marian Machura, s ugyanakkor fellép Veszprém város vegyes kara. A csabai városi tanács udvarán 7-én a Tátrai vonósnégyes és Szabó Csilla hangversenyét hirdetik. Győrött a győri filharmonikus zenekart, a kőröshegyi műemlék templomban a Magyar Rádió gyermekkarát hallhatjuk. Foton 9-én Pécsi Sebestyén orgonái, közreműködik a Budapesti Madrigálkórus, Szekeres Ferenccel az élen. A magyar barokk trió Tihanyban játszik, s ugyanott énekel Csajbók Terézia. Sopronban Lehotka Gábor orgonái. Kobajasi Kenicsirónak több hangversenye is lesz, így július 13-án az Állami Hangversenyzenekarral a veszprémi várban. A tihanyi múzeum udvarán a Moszkvai vonósnégyes szerepel. Bőven jut a koncertekből augusztusra is. A tihanyi apátsági templomban mar 1-én és 2-án hehotka Gábor orgonái. A Postás Szimfonikus Zenekar 7-én operakoncertet ad a keszthelyi színházban. Nyírbátorban a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar hallható, és ugyanott lesz egy másik érdekes hangverseny is, a Szatmári Szimfonikus Zenekaré a Kolozsvári Filharmónia Kórusával. Speciális műsorokat ígér az Egervári esték ’78 programja. Célul tűzték ki, hogy Zala megyének rendszeres, az interpretáló művészetek minden ágát magába foglaló egyhónapos eseménysorozatot biztosítanak. Az egervári kastély közelében levő műemléktemplomot megnyitják a koncertek számára. Színesítésként a várkastélyban több kiállítást rendeznek. Az egervári templomban a Rádió Gyermekkórusa ad hangversenyt, augusztus 12-re pedig Vival- di-hangversenyt hirdetnek a zeneszerző születésének 300. évfordulója alkalmából. „Welcome to Hungary! Wilkommen in Ungarn!” — így üdvözli mindenütt az Országos Filharmónia prospektusain az érdeklődőket. A propagandának meg is van a foganatja: igen nagy a kereslet a jegyek iránt. K. K. A beszélő disznó Moldova György új könyve Moldova György kivételesen népszerű és sokat olvaso írója jelenkori prózairodalmunknak. Néha úgy érezzü mintha nem is egy, hanem több író lenne Moldova szemi lyében, aki 3—4 műfajban változó színvonalon ugyan, c termékenyen dolgozik. A magyar szociográfia új hullámát gazdagítja az Örs* panasza, Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje mei csapott. Más jellegű, de emlékezetes a Verhetetlen tizeneg a gyengébbre sikerült Az elbocsátott légió. Az idegen baji novellistája nemcsak a fiatalok elismerését vívta ki. ' olvasók számára élményt jelentett Az Elátkozott hivatt A „Lakinger Béla” zsebcirkáló. De írt ő szabályos regény két is. Jelentős A változások őrei, a Szent Imre-induló. legértékesebb a Negyven prédikátor, amelyben egyeztet tudja a szociografikus valóságérzéket és a korszerű mond nivalót. Legújabb könyvében a komikum változatait jól ismét az iróniát társadalomjavító célzattal kamatoztató Mól de ötletgazdagságát élvezhetjük. Humoros, szatirikus írást gyűjteményes kötete A beszélő disznó. Moldova a kialszik értelemben vett komikus jelenségeket figyeli, a hibáit, to zulást, amely viselőjének nem okoz fájdalmat, de esetleg sen annál több kárt a társadalomnak, a közösségnek. L leplezi az ésszerűség látszatában tetszelgő ésszerűtlenség két, a „fölszabadított butaság”, a fellengzős rangkórság visszásságait. A beszélő disznó komikus hatásának forrása a meré témaválasztáson túl az eredeti szemléletben, az emberie tésben keresendő. A tárgyak, állatok önmagukban ne komikusak, csak az emberhez fűződő viszonyban válhatni azzá. A komikum mindig az értelemhez szól, a rációh mint döntőbíróhoz fellebbez. Látszatértékek omlanak öss Moldova írásaiban. Kicsinyes, illúziós érdekek foszlan szét a valósággal összeütközve. Mesterien él a kontras; hatásokkal. A kisszerű, silány komikus „hős” lelepleződi hirtelen, átcsapásszerűen következik be. A nyelvi hum változatai mellett a komikus hatás eszközeit, a rétegkev redést, az átvetítést, a túlzó fokozást is nagyszerűen vált gatja. Szembetűnő a komikus viszonyítások gazdagság Nagy mestere az irónia legmagasabb fokának, a mérté télén dicséretbe burkolt mértéktelen gúnynak, a szarks musnak. Egri vonatkozású írást is találunk a könyvében, a főn és beosztott viszonyának múltba kivetített példázatábí Thurzó Ervin, az „önszorgalmú kutya” nevetségesen kic nyes, az aljasságig korlátolt módon, a hivatali pontoss látszatában belső ellenőrként számoltatja el az egri várk pitányt, Dobó Istvánt a győztes csata után. Packáz! Dobóval, akit a rátermettség, a saját tehetsége emelt kai tányi rangra és a helytállás igazolt. A várkapitány bánhí ja, hogy vétek volt, hogy azokkal egy hiten élt, akikn vitéznél több a ringyó s a frázisoknál kevesebb a tett. Moldova felfogásában a nevetés a kollektívum figyi meztetése, enyhe büntetés, eszköz a hamis látszatok lele lezésére. A humor bizonyos mértékig elveszi a nyomás; tényezők tekintélyét. Aki a tréfáig emelkedik, az megsze a szellemi fölény érzését, érvényt szerez valós értékb nagyságának. Az életkedv tör magának utat a neveté.sbi Moldova tudja, hogyan kell dicsérni a kedélyhibás embe hogy rossz kedvét hiúsága túlragyogja. Vallja azt is, hogy irónia csak öniróniával szövetkezve lehet, eredményes, gúny igazi mércéje az öngúnv, amely az önismeret föl tükrözi. Hisz a nevetés humanizáló erejében, a felszabadi értelem diadalordításában. A komikumban, a ráció ponti ságában a humánum, a társadalomjavító tudatosság lehel ségeit látja. Ezért ajánlhatjuk Moldova új könyvét a der és tanulságos időtöltés bizonyosságával az olvasók figyi mébe. CS. VARGA ISTVÁN |y| ár hullámverése is elsimult a távolodó kompnak, mire a parthoz értek. A szőke belegyalogolt a vízbe, tűnődve megállt, A szakállas ránézett a lányra, lassan vetkőzni kezdett. — Mit csinálsz? — Átúszunk. — Mára elég volt a hülyeségekből — mondta a lány. — Ha most kettesben volnátok, eszedbe sem jutott volna ez a zseniális ötlet. Ha én nem volnék itt, akkor bekéredzkednetek valahol éjszakára, vagy keresnétek egy rokonszenves szénaboglyát. De pechetek van: itt vagyok. A lány olyan hangon beszélt, mintha előre látta volna, hogy az utolsó kompról is le fognak maradni. Leült a fűbe, lábát kinyújtotta, hátra támaszkodott. A szőke kilábolt a vízből. — Nem maradhatunk itt éjszakára. — Neki mondd — intett a lány a szakállas felé. A szőke morgott valamit, és leült. A szakállas visszabújt ingébe, és ő is leült. A lány a túlsó partot nézte. Lehetett vagy ötszáz méterre. A víztükör sima volt, rezzenés nélkül verte vissza az égbolt kékjét. A nap lassan baktatott a horizont felé. A két fiú, egymásnak félig hátat fordítva, némán ült. — Egyébként — mondta a lány jő tíz perc múlva —. ha én nem volnék itt, akkor már régen otthon volnátok. Illetve . ,. Akkor el sem jöttetek volna. Na, okosok? A két fiú durcásan hallgatott, A lány folytatta. — Az egyik nyolc méter magasból akar fejest ugrani másfél méteres vízbe, a másik odaállít a fához. mert ö úgy tud célozni, hogy a tőre pont a derekam mellett fog beleállni a fába. Ha az egyiktől cigarettát kérek, a másik röhög. Ha a másikkal táncolok, az Kemény Dezső: A farkas, a a káposzta egyik pánikszerű sebességgel megiszik egy deci vodkát. Hülyék. Csak tudnám. . . — nem fejezte be a mondatot, felugrott, lefutott a vízhez, A fűzbokrok mögött mintha evező villant volna. Most megint. És újra. — Kajak!... Bár kétszemélyes lenne... — és elkiáltotta magát. — Hahó!... Legyen szíves !... A kajak orra kibukkant a bokrok mögül. Barnára sült középkorú férfi ült a hátsó ülésen; az első üres volt. A lendület néhány méterrel feljebb vitte a kajakot, futása lassult; majd libegve megállt a térdig érő vízben. Gazdája félig hátrafordulva kérdőn nézett a lányra. — Lemaradtunk az utolsó kompról. Nem lenne szíves ... — Hányán vannak? Egyszerre csak egyet tudok, persze... Mi az. a barátai haragban vannak egymással? A lány nevetett. A két fiú- egymástól tisztes távolságban, leballagott a partra; várakozóan álltak. A kajakos férfi is elnevette — magát. — Hát tessék, hölgyem es uraim, ki jön elsőnek? Nekem gyakorlatilag mindegy. Elméletileg is — tette hozzá. — Tehát? A két fiú összeszorított szájjal hallgatott. A lányt nézték, mintha néma megegyezés jött volna létre közöttük: válassza ki a lány, kit küld át, kivel marad itt a parton, amíg fordul a kajak. Mert egy forduló körülbelül húsz—harminc perc. A lány lehunyt szemmel gondolkozott egy pillanatig, hirtelen mozdulattal belépett a vízbe. A férfi bólintott. — Magam is azt hiszem, hogy ez a helyes sorrend. Nőké az elsőbbség ... Vigyázzon, ült már kajakban? A lány egymásba akarta dugni a két félevező nyelét, de a férfi rászólt. — Hagyja csak, tegye be a kajak orrába. Hány kiló? Ötvennégy? Ötvenhat? Ennyi ballaszt nem fog ártani. És ne higgye, hogy. ez a révészkedés valami nagy áldozat tőlem. Háromszor fordulok, az körülbelül három kilométer. annyit még úgyis lehúztam volna ma. — Tréningben van? — kérdezte a szőke, csak épp hogy mondjon valamit. ■ A férfi belehúzott és visszaszólt.. — öntréningben. Maga el sem tudja képzelni, hogy az ember a sportot önmagáért csinálja? Gondolkozzon csak ezen: úgy fokozni a teljesítményt, hogy nincs edző, nincs közönség, nincsenek ellenfelek, nincs kalóríapénz és nincs érem, csak maga a sport. Na, viszontlátásra. A lány a folyó közepén meg" szólalt. — Fizetni nem tudunk. , — Ha azt hiszi, hogy pénzért csinálom ezt a komplex szállítmányozást, akár vissza is fordulhatok. A lány hallgatott. Kezét a vízbe lógatva nézte a folyó testébe vájódó öt palaszűrke barázdát, és a peremükön már pirosán megcsillanó napfényt, A túlsó parton kilépett, várakozóan nézett a férfira. Az benyúlt a deck ala, öngyújtót és cigarettát kotort elő, a lány felé dobta. — Hogy el ne unja magát, amíg visszajövök. Melyiküket hozzam? — A lány vállat vont. — Szóval mindegy? Rendben van. M ásodik fordulóra a szakállast vitte át. A hosszú fiú görnyedten ült az első ülésen, bocskora madzagra kötve lógott a nyakában. Valami végeláthatatlan, szöveg nélküli dallamot fütyn- részett egész idő alatt. A férfi félúton feljebb igazította a kajak orrát és megszólalt. — Maga sem sokkal beszédesebb, mint a barátnőjük. A szakállas olyan hirtelen mozdulattal fordult hátra, hogy a kajak megbillent. — Ne ugráljon. a keservit! Mindenáron fel akar fordítani? — A szakállas tovább fütyöreszett. a férfi csendesen hozzátette: — Ha van hozzá kedve, megtanítom az eszkimófordulora, de ahhoz ötliteres tüdő kell. A fiú abbahagyta .a fütyőrészést. — Mennyit keres maga havonta? — Mért érdekli? — Nem érdekel. Csak a társalgás kedvéért kérdeztem. Engem a pénz nem érdekel. — Mi érdekli? A fiú tovább fütyülte a magáét, ott, ahol abbahagyta. Fütyült egészen a túlsó partig. A lány térdig érő vízben állva várta őket. S ahogy a szakállas kiszállt, magától értetődően beült a kajakba. A szakállas úgy nézett utánuk, mint aki nem érti még, de akiben már lassan-lassan kezd" felderengeni valami... Kilencven számból ötöt eltalálni, ez a lottó... De valami ilyesmi... — Mért ült vissza a kajakba? — kérdezte a férfi. A lány nem felelt. A férfi folytatta. — Mondja, szereti a találós meséket? Hogy lehet négy embert úgy párosítani, hogy az összes lehetséges esetek közül kettő ne jöjjön létre? — A lány még mindig hallgatott — Azt hiszem, a barátai megnyugodtak egy kicsit. — A lány mozi dulatlanul ült. és most. már a fért fi is hallgatott. A szőke egy kicsit idegesen to- porgott a víz szélén. — Ennyire szeretsz kajakozni? — Ülj be már — mondja a lány, A nap korongját már csak a sugártörés emelte a horizont fölé, mikor a férfi újra visszatért az innenső parton magányosan várakozó lányhoz. A parti erdősáv ' árnyékot vetett a vízre — mintha grafittal satírozták volna be a tükörsima felület szélét. Távolról kotrógép dohogása hallatszott, a vonólánc sírva futott a vezetőkerék vájatában, azután csend lett. A lány összeborzongott, és a déli szél — mintha csak erre várt volna — hirtelen feltámadt, apró hegyes hullámokat szaggatva fel a folyó tükréből. — Szóval ismeri a csali mesét — mondta a férfi csendesen. — A halásznak át kell vinnie a túl só partra a farkast, a kecskét meg a káposztát. Sem a farkas, sem a káposzta nem maradhat egyedül a kecskével. A lány idegesen felnevetett. — Szóval én volnék a kecske? — És én a halász. '— És mi a mese vége? A férfi kilépett a kajakból, beledugta a lapátot, két karral átölelte a könnyű alkotmányt, és kitette a partra. A lány néhány másodpercig " szótlanul nézte a férfit, ahogyan felfelé halad a fák között az' alkonyaiban, azután elindult utána.
