Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

Nemzetközi sikerek Felső-Ausztria Hollab­runn városának tűzoltótestü- lete ebben az évben ünne­pelte megalakulása 100. év­fordulóját. Ebből az alkalom­ból itt rendezték meg július első naniaiban az országos és a nemzetközi önkéntes tűzoltórajok versenyét. A versenyen 28 ország 1700 tíz- fős raja vett részt. Magyar- országot a Hatvani Konzerv­gyár vállalati és a tolcsvai községi tűzoltók képviselték. Gyorsan hozzá kell tenni: nagyon eredményesen. Mindkét csapat teljesítette a bronz és az ezüst fokozat •versenyfeladatait. A két fo­kozat között az a lényeges különbség, hogy a bronznál a versenyzők megválaszthat­ják feladatukat, míg az ezüstnél a rajt előtt közvet­len a zsűri sorsolja ki- hogy ki melyik posztra kerül. De ha az ezüstöt elvesztik, el­vész vele a bronz is. A csa­patok szerelése, gyors és fe­gyelmezett magatartása mél­tóan váltotta ki a közönség és a zsűri tetszését. A fegyel­mezett magatartásért mind­két raj vezetője a tartomány elnökétől elismerő oklevelet és a tartomány címerével díszített emlékérmet kapott. A konzervesek csaknem két hónapig készültek a verseny­re. A felkészítésben a városi tűzoltóparancsnokság is ala­posan kivette a részét. Az eredmény nem maradt el, becsületesen eleget tettek az elvárásoknak, méltóan kép­viselték a magyar színeket! Ködmön Ferenc, Hatvan A közművelődés közös ügy Gyöngyöstarjánban Gyöngyöstarján, a csak­nem 2600 lakosú község, so­kat fejlődött az elmúlt 7—8 évben. Ezzel párhuzamosan emelkedett a dolgozók Igé­nye a kulturális szolgáltatá­sok iránt. Ez jelentős feladat elé állítja a község közmű­velődési intézményeit, a mű­velődési házat, a könyvtárat és a mozit. Az elmúlt 1—2 évben kor­szerűsítették és bővítették a községi könyvtárat, felújí­tották szakmai bútorzatát és felszerelését. Feltétlenül -kor- szerűsítésre szorul a mű­velődési ház fűtési rendsze­re, s problémát jelent az is, hogy nincs elegendő kis he­lyiség. Az intézmény működ­tetéséhez a fenntartó taná­cson kívül hozzájárul a tsz is, így összesen 64 000 forint áll a művelődési ház rendel­kezésére. A kiscsoportok kö­zül eredményesen működik az irodalmi színpad, a tánc­csoport, a citerazenekar, nők és házasok klubja. Jó lenne folyamatossabbá, tervszerűb­bé tenni az ifjúsági klub munkáját, amely a művelő­dési házban kialakított pin­ceklubban tevékenykedik. Három éve folyik rendsze­res zeneoktatás az intéz­ményben, hagyománya van a szabás-varrás és autóvezetői tanfolyam megrendezésének. A szükséges klubhelyiségek hiánya miatt sok az olyan foglalkozás, amelyet az isko­lában, a tsz-klubban és az egészségházban tartanak. 1978-ban már több olyan rendezvényre került sor, amely a lakosság szélesebb körét mozgósította, így pl. vendégül látták Királyhegyi Pál Amerikából jöttem c, műsorát — a szerzőt i« —, Szemes Mari színművészt és Vitay Ildikó gitárművészt és két operett jellegű előadást. Megrendezték Somogyi Ist­ván festőművész kiállítását is a községben. Sajnos szín­házi előadásra a Déryné Színház átalakulása óta nem került sor az intézményben, ezért szervezték meg az egri Gárdonyi Géza Színház elő­adásainak rendszeres és cso­portos látogatását. Jelenleg ötvenen rendelkeznek szín­házi bérlettel. Május végéig mintegy 51 ismeretterjesztő előadásra került sor. Jó kezdeménye­zés, hogy a moziműso­rok előtt természettudomá­nyi kisfilmeket vetítenek a nézőknek. Az eredményes közművelődési munkában je­lentős szerepe van a társa­dalmi vezetőségnek. Gyön­gyöstarjánban hozzávetőleg sikerült azt a modellt kiala­kítani, amelyet országos szerveink is javasoltak. Jó kapcsolata van az intézmé­nyeknek a tsz-szel, annak egyes brigádjaival. Ez utób­biak jelentős társadalmi munkát végeztek pl. a mű­velődési ház felújítása során. A könyvtár jelenleg több mint négy és fél ezer kötet­tel rendelkezik, jelenleg 380 olvasója van. Az olvasóvá nevelésben fontos feladatot látnak el a rendezvények, ezen a téren is kiemelkedő eredményeket mutat fel a könyvtár. Bárányt Imre Eger €eher Hasznos kezdeményezés Erí A lnrinri áfAsr. hizt.nsífariak. Az áfpsr ás Harmincnyolc évvel ez­előtt nagy szeretettel és lel­kesedéssel kezdtem munká­hoz a budapesti Rókus-kór- házban. A lelkesedés azóta is tart, de a szeretet sem hal­ványult semmit az ódon kór­ház épülete és szelleme iránt. Falai közt dolgozott egykor Semmelweis, az anyák megmentője. A kór­házat ma Semmelweis Kór­háznak nevezik, de .. az egész ország csak Rókus- nak...” hívja. A szeretet miatt van. hogy mindent el­olvasok, ami a Rókusról szól. Az Esti Hírlapban olvasom (78. jún. 29.): „ KÉTSZÁZ ÉVES KÓRHÁZ A RÁ­KÓCZI ÜTŐN. Átépítés alatt a gyógyítás zavartalan". A Rókusról van szó, ahol pár hónapja nagy korszerűsítési munkálatok indultak meg. Korszerűsítik, de marad a helyén. „Legöregebb kórházunk. Kaszárnyaszerű falaival belekönyököl a Rá­kóczi út perspektívájába” — olvasom. És akkor eszembe jut, hogy harminckét és fél évet az egri kórházban dol­goztam le egy húzásban és az egri kórházat is nagyon szeretem. De hát melyiket szeressem jobban? Amelyik 200 éves, vagy amelyik ennél is öregebb? Nem a falak öregségén múlik, az biztos. De hát a „Budapest enciklo­pédia” szerint (Corvina ki­adó, 1970. 133. old.) „... 1796- ban megnyílt a Rókus (ma Semmelweis) kórház 72 ágy- gyal... Jung József építet­te .. .” Az öreg Rókus tehát csak 183 éves... Ez is sok. Ettől még lehetne legöregebb kórházunk, ha nem is 200 éves. De nem az. Nem tudom melyik a legöregebb hazánk­ban, de azt tudom, hogy az egri kórházat, a mai I. szá- . műt, a volt Irgalmas Kórhá­zat 1726-ban alapították és itt 1728. évtől kezdve megsza­kítás nélkül folyik a betegek gyógyítása... Kettőszázötven ive! Részben ugyanazon fa- * -on belül! Egyik 183. a mó­ri 250, de mindkettőt egy­formán szeretem. IDR. SZEMES—VARGA) A lőrinci áfész igazgatósá­ga és a nagyközségi közös tanács július 5-én megbe­szélésre hívta össze a pető- fibányai művelődési házban a helyi üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőit, a külön­böző testületek képviselőit. A megbeszélés témája a munkás szövetkezeti szekció megalakítása volt. Mint is­meretes, a munkásellátás fel­tételeinek érdekében az üze­mek és a fogyasztási szövet­kezetek kezdeményezésével és jó együttműködésével szá­mos ipari településen mű­ködnek munkásszövetkezetek. Az anyagi eszközök koncent­rálásával e szövetkezetek eredményesen tevékenyked­nek; segítik a munkások ét­keztetését, megkönnyítik a mindennapi bevásárlásokat és különböző szolgáltatásokat Obeliszk a Szara partján Kazali Cézár, az Osztrák— Magyar Monarchia katoná­ja az első világháború ide­jén orosz fogságba esett. 1915-ben egy fogolycsoport­tal Alatirbe (ma Csuvasia egyik járási központja) szál­lították. A fafeldolgozó üzem­be került munkára. Ott is­merkedett meg egy alatiri leánnyal, Jevdokijával, akit hamarosan feleségül vett. Házasságáról levélben érte­sítette Pécs környékén lakó édesapját. Apja áldását adta rájuk, és a Vöröskereszt út­ján csomagot is küldött ne­kik. Mindez 1917-ben tör­tént. Nemsokára kitört a forra­dalom. aztán a polgárhábo­rú. Kazali Cézár belépett egy internacionalista egységbe, amely később beleolvadt a legendás hírű Vashadosztály­ba. Az Ural vidékén folyó harcok során az egyik üt­közetben súlyos sebet kapott; az alatiri kórházban ápol­ták. Felgyógyulása után új- ra kiment a frontra, egy lo­vasszázad politikai biztosa lett. Feleségével együtt vett Javaslat egy utca elnevezésére Nap mint nap szem-, illet­ve fültanűi lehetünk korunk nagyarányú építkezéseinek, melyek mind-mind az Ember alkotóerejét, fantáziáját di­csérik (lásd Csebokszári- lakótelep, hogy csak a legis­mertebbet említsem, szű- kebb pátrinák területén), ör­vendetesek a megyei lap be­számolói egy-egy új létesít­mény alapkőlétételéről, épí­téséről, majd pedig az áta­dásról; az új technológiák bevezetéséről, azok ésszerű alkalmazásáról. Aggasztó viszont, hogy e szépen fejlődő, nagy múltú történelmi városban (de nemcsak itt) sajnos kevésbé rugalmasan tudják csak kö­vetni korunk felgyorsult üte. mét az utcanevek. Előfordul­nak városunkban (de megye- szerte is) olyan utcanevek, melyek már jó ideje elvesz­tették aktualitásukat. Hadd ragadjak ki egy illusztris példát: nevezetesen az egri Újsor utca nevét, melyet még az ótt élők legnagyobb jóindulata mellett sem ne­vezhetünk már újnak, sőt... Éppen ezért javasolnám az illetékeseknek már most, hogy az Újsor utca vegye fel a nemrégiben elhunyt Kiss Lajos elvtárs nevét, ezzel is emléket állítva városunk nagy fiának. Való igaz: tör­vényeink értelmében három esztendőnek kell eltelnie ah­hoz, hogy valakiről utcát, te­ret nevezhessenek el, de úgy vélem, már most hozzálát­hatnánk, hogy méltóképpen állítsunk emléket népünk nagy fiának Csörghe Géza, Eger Egri kislány sikere biztosítanak. Az áfész és a petőfibányai üzemek jó együttműködésével lényege­sen javulhat a település, il­letve az üzemek munkásai­nak kereskedelmi ellátása. Petőfibányán szükség is van erre, mivel a megnövekedett igényeket a meglevő bolthá­lózat csak részben tudja ki­elégíteni, s ezért kényszerül­nek sokan más települések­ről beszerezni a helyben hi­ányzó áruféleségeket. A meg­beszélésen közös nevezőre jutottak az illetékes vezetők, és rövidesen megkezdik a szervező munkát annak érde­kében, hogy Petőfibányán is megalakuljon és a jövő év elejétől működésbe kezdjen a munkásszövetkezet. Zachar László, Petöfibánya A Magyar Mezőgazdasági Múzeum pályázatot hirdetett „Hazánk mezőgazdasága di­ákszemmel” címmel. A pá­lyázatra részben tanulmá­nyokkal, részben képzőművé­szeti alkotásokkal jelentkez­hettek a diákok. Az egri Gár­donyi Géza Gimnázium di­ákjainak sikeres pályamun­káiról már hírt adtunk, most újabb sikerről tájékoztatott bennünket Kristóf László Budapestről. A képzőművé­szeti pályázaton részt vett Cseh Ildikó 12 éves egri ál­talános kislány is. Kisplasz­tikái kiállításra kerültek. részt Kolcsak tengernagy fe­hérgárdista seregének szét­verésében. A polgárháború befejezése után sok internacionalista harcos hazatért szülőföldjére. Cézár maradt: Jevdokija gyermeket várt. Alatirben telepedtek le. Cézárt közmeg­becsülés övezte, csakhamar a járási pártbizottság tagjá­vá választották. Súlyos se­besülése azonban aláásta az egészségét, s 1929-ben meg­halt. Temetésén részt vett az egész város; sírhalma fe­lett felcsendült az Interna- cionálé, meghajtották fejüket a vörös zászlók. Tizennégy esztendővel később fia. Pjotr Kazali is elhunyt — hősi ha­lált halt a fasiszták elleni harcban. ... Fehér obeliszk emelke­dik a sebes folyású Szura fölé. Körülötte akácok zöl­dellnek. A kommunizmus ügyéért életüket áldozó hősök között az obeliszken ott ol­vasható a magyar Kazali Cézár neve is. Kántor Klára (Csebokszári) Levelek között tallózva Tf Őrizzük meg jobban az értékeket i i .legyenek azok épületek, vagy a parkok. Sokszor szó esett már e lap hasábjain is arról, hogy nem kíméljük eléggé parkjainkat, zöldterületeinket, pedig nagy szükségünk van rájuk, túl esztétikai értékükön is. Elgondolkoztató, hogy új lakótelepünkről mennyi levél érkezik arról, tegyék szebbé a környezetet, sokszor már a félig kész falak mellől is hiá­nyolják az üdezöld füvet, a fákat. Érthető és egészséges is ez a környezet szépítését követelő türelmetlenség. A maga­sodó házak közül csakugyan sok helyen hiányoznak még a parkok, az üdezöld pázsitok, az árnyékos fák, bokrok. For­dítsanak több gondot az új lakótelepre... írják levelükben többen is a KaUómalom utcaiak, a Vallon utcaiak. Társa­dalmi munkával is segíteni kellene, mi szívesen végeznénk, csak legyen, aki összehangolja a vállalásokat, — írják má­sok. S a türelmetlen kívánság visszhangra is talál a városi illetékeseknél, évente több tízezer forintot fordítanak az új lakótelep környékének szépítésére. Ez mind jó. Jó, hogy az építésekkel megpróbálnak lépést tartani a kertészek. Jó, hogy a lakók mind türelmetleneb­bül kívánják a lakótelep fásítását. Am mi van azzal, ami már megvan? Erről is kaptunk levelet a minap: nem eleg csak követelni a szebbet — írja levelében T. Lászlóné. Meg is kellene jobban őrizni, védeni. Az egyik nap még ültették a zsenge csemetéket, másnapra már kitördelték. A frissen vetett fű még jóformán ki sem kelt, már fociznak a pázsi­ton. Félreértés ne essék, magam is gyerekes anya vagyok, s nehezen várom, hogy elkészüljenek a játszóterek —, de ép­pen azért, mert azt szeretném, hogy vígan szaladgálhassanak maid a kicsinyek a zöld füvön, először talán őrizni kellene a friss vetést, hogy legyen is zöld. Azt hiszem, mindannyi­unknak jobban kellene vigyáznunk ezekre az értékekre " Eddig a levél, s nagyon is egyet lehet és kell vele érteni. Épp a Csebokszári-lakótelepről írta korábban az egvik úttö­rő, — „védnökséget akarunk vállalni a fák felett, öntözzük- óvjuk őket• hogy mielőbb árnyékos játszóterünk legyen”. A városi tanács — mint lépten-nyomon tapasztalhattuk, munkába állította kertészeit, most már arról van szó. hosv ami megvan, azt őrizzék maguk *az ott lakók is. Mert csak i3rni nem elegendő. Valamit tenni is kell a szép környe­zetért. Ha többet nem; vigyázni arra- ami már megvan. —d.— MAI műsorok: r«diú KOSSUTH 8.25 Lányok, asszonyok. 8.50 Tipegő. 10.05 Kórus­művek. 14.05 Szerbiai úti­napló. 12.20 Zenei anya­nyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Melódiakok­tél. 14.00 Zenekari muzsi­ka. 14.30 Gondok, munkák aratás idején. 15.05 Űj ze­nei újság. 15.40 Népi zene. 16.00 168 óra. 17.30 Lemez­múzeum. 18.05 Ilosfalvy Róbert énekel, 18.45 Rádió, színház. 19.31 Nagy siker volt! 21.05 Népi zene. 22.20 Kedves csirkefogók. 23.15 A beat kedvelőinek. PETŐFI 8.33 Népi zene. 9.16 Vála­szolunk hallgatóinknak. 9.31 Sanzonok. 9.57 Német nyelvű hírek. 10.00 Szer­keszti: a kritikus, 11,10 In­dulók, táncok. 11.36 Ope- rtttdalok. 12733 Hegyek al­ján. 13.30 Somogyi rózsák. 14.00 Fiataloknak! 14.45 A rab oroszlán. 15.01 Nóták. 15.25 Orvosi tanácsok 15 33 Napraforgó. 16 19 Éneklő ifjúság. 16.33 ötórai tea, 17.30 Csáki szalmája. 18.33 Félidő 19.20 Dalok hős vá. rosokról. 19 36 Örökzöld dallamok. 20.38 Puccini: A köpeny. 21.32 Peter Nero zongorázik. 21.43 Baker hadnagy. 22.33 Slágermú­zeum. 23.15 Zenekari mu­zsika. SZOLNOK 17.00—tői 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás. — Zenés hétvége (Közben : El szeretném mondani. Gyár­fás Imre jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Vasárnap nyílik a IV. borsodi ifjúmunkásnapok Özdon — Aratás akadá­lyokkal — Megérkeztek Miskolcra az ejtőernyősök Szombat este. Zenés maga­zin. Szerkeszti: Antal Mag­da és Nagy István) — LapT és műsorelőzetes... 9.00 Tévétorna. 9.05 Min­denki közlekedik. .. 9.20 Ceaser és Cleopátra (angol tévéfilm). 10.35 A Maine Montparnasse negyed (dók... film). 11.20 Malom.. 13.55 Az ifjú Garibaldi (olasz té­véfilmsorozat VI!3). 14.50 HANG-oskodó. 15.20 Ma­gyar naiv művészek. 15.30 Nemzetközi teniszverseny. 17.50 „A törvény nevében”. 18.15 „Otthonom múlása”. 18.40 Egymillió fontos hang­jegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Angyal vérbosszúja (angol film). 21.35 Zenés tv-színház. Do­nizetti: Rita. 22.30 Tv-hí­radó 3. 22.40 Nemzetközi teniszverseny. 2. MÜSOB 20.01 Rivalda nélkül. 20.15 Gorkij: A nap gyermekei. 21.20 Tv-híradó 2. 1978. július 8,, szombat » M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom