Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

Jugoszlávia NDK Százezer szorb Vasútépítő fiatalok A Bosna-folyó pariján fék. vő varosók és falvak lakói ünnepséggel fogadták a Ju­goszlávia valamennyi köztár­saságából a Samac—Sarajevo vasút második vonalának építkezésére érkezett fiúkat és lányokat. (Az első vágány­párt még 1947-ben fektették le.) Dobojban ünnepséget rendeztek : megnyitották a ..Samac—Sarajevo—1947” fotó- kiállítást, hogy a fiatalok megismerhessék a sok év előtti nagy építkezés önkén­tes résztvevőit. Ebben az évben Ju­goszlávia különböző építke­zésein 55 ezer fiatal vesz reszj önkéntesen, csaknem kétszer annyi, mint korábban. A samac—sarajevoi vas­útvonal második vágányának építkezésén mintegy 27 ezer fiatal dolgozik, 100 fős bri­gádokban. A munka nyolc váltassál folyik, egy-egy vál­tásban egy hónapig dolgoz­nak a fiatalok. Az ifjú ön­kéntesek mellett az építke­zésen részt vesz számos olyan veterán is, aki a vasút első sínpárja lefektetésén dolgo­zott. A mai építkezésen termé­szetesen könnyebb a munka, mint a régin volt, hiszen se­gítenek a bulldózerek, a kompresszorok, a kőzúzó gé­pek, és az egyéb technikai eszközök. „Túlszárnyaljuk apáinkat, hogy méltóak legyünk hoz­zájuk!” — ez a jugoszláv fiatalok jelszava. Tizenegy kétnyelvű járás van az NDK-ban, méghozzá Cottbus és Drezda megyék­ben, ahol mintegy százezer szorb él. Az NDK egyetlen nemzetisége most emlékezett meg jogai biztosításának har­mincadik évfordulójáról: az akkori szász tartományi par­lament 1948. tavaszán hozott törvényt a szorb lakosság jo­gaink garantálásáról. Ezzel új korszak kezdődött a nép történetében. Csaknem ezer­éves elnyomatás után szaba­don, sőt az állam támogatá­sát élvezve ápolhatja nyelvét, kultúráját, szokásait. A szobrok számára, akik két, nagyon hasonló, de még­sem azonos nyelvet, az alsó- lausitzit és a felső-lausitzit beszélik, hatalmas jelentősé­ge van annak, hogy az isko­lákban biztosított gyermekeik anyanyelvi oktatása. Hat tíz- osztályos általános iskolában szorb nyelven oktatnak, 53- ban pedig tantárgy a szorb nyelv. Két 12 osztályos isko­lában a diákok anyanyelvü­kön szerezhetik meg a felső­fokú továbbtanulást lehetővé tevő érettségit. Eddig mint­egy 1500-an végezték el eze­ket és tanultak tovább a leg­különbözőbb egyetemeken és főiskolákon. Szorb tanítókép­ző biztosítja a tanítók és óvónők képzését, a szorb nyelvű iskolák tanárait pedig a lipcsei Marx Károly Egye­tem szorb filológiai tanszé­kén képzik. Bautzenban két­nyelvű színház működik, s ugyanitt van a szorb néprajzi intézet és innen indult már .sokfelé vendégszereplésre az állami szorb népi együttes is. Hatvannégyen tevékenyked­nek a szorb írók, képzőmű­vészek, zene- és filmművé­szek munkaközösségében, amely az NDK művészeti szövetségeinek szorb tagjait tömöríti. A művészek számá­ra, a nemzeti irodalom és kultúra ápolására a Domo­wina, a szorbok kulturális egyesülete irodalmi-művé­szeti folyóiratot ad ki. Az NDK egyetlen nemzetiségé­nek önálló napilapja, két gyermekújságja is van, s az ország rádiója hetente 300 műsorpercet sugároz szorb hallgatóinak. A Domowina 1912-ben ala­kult, 1933-ban azonban a hit­leristák betiltották, vezetőit elűzték vagy letartóztatták. A tizenkét éves fasiszta uralom teljes megsemmisüléssel fe­nyegette ezt a népet. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy németek és szorbok most békében, barátságban, a teljes jogegyenlőség alapján Vietnam Ho Sí Minh várostól dél­re, Long An megyében két állami gazdaság munkájához élnek és dolgoznák egymás­sal. Számos szorb irodalmi alkotás is ebből merítette témáját. Három évtized alatt csaknem 2000 szorb könyv látott napvilágot, nem is szól­va az évente megjelenő öt kalendáriumról, amelyek szintén igen népszerűek. A szorbok képviselőit ter­mészetesen megtalálhatjuk a legkülönbözőbb népképvise­leti szervekben is. Az NDK népi kamarájának megalaku­lása óta tagja Kurt Krenz, az egykori kőbányai munkás, a Domowina elnöke. Rajta kí­vül még négy szorb ül az or­szág legmagasabb törvényho­zó szervének padsoraiban. Cottbus és Drezda megyék képviselőtestületeibe összesen 34, a tizenegy járás vezetésé­ben pedig 134 szorb képvise­lőt választottak be. Különö­sen magas a szorb községi és városi tanácstagok száma, ki- lencvenkét helységben a pol­gármestert is a szorbok közül választották meg. Pintér István teremtik meg a feltételeket. A gazdaságok több mint 17 000 hektárnyi terület fö­lött rendelkeznek. Létrehozá­sukhoz önkéntes munkások több mint 670 hektár szűz- földet törtek fel, az itt fo­lyó építkezésekhez pedig ugyancsak, társadalmi mun­kával járultak hozzá a Hai Hung megye fiatal önkéntes építői. Eddig 27 000 négyzetmé­ternyi lakást építettek és 300 ezer köbméter földet mozdí­Lengyelország Állami gazdaságok Long Ánban A holnap szakmunkása Lengyelországban egyre több gondot fordítanak a korszerű szakmunkáskép­zésre. Olyan elméleti és gya­korlati ismeretekkel kíván­ják felvértezni a jövő szak­munkásait, amelyeket a ro­konszakmákban is felhasznál­hatnak. A szakmunkásképzéssel foglalkozó pedagógiai inté­zet kidolgozta 14 kiterjesztett profilú szakma oktatási prog­ramját. A kísérletek két lép­csőben történő oktatást írnak elő. Az első lépcsőben a ta_ tuló a szakma alapjait sajá­títja eL, a második lépcsőben pedig a szűkebb szakosodás oktatásán van a hangsúly, s itt már bekapcsolódik az üzemi gyakorlat is, valamely konkrét munkahelyen. szakiskolában oktatnak az új tanterv szerint. Az ismeretek egységesítő jellege lehetővé tette az ismétlések kiküszö­bölését az egyes tantárgyak esetében, s ez 10—15 száza­lékos időmegtakarítást ered­ményezett, amelyet most az oktatók belátásuk szerint tölthetnek, ki, felhasználhat­ják például új technoló­giák megismertetésére. Érdekes újítás, hogy az oktató az oktatási program 30 százalékáig teljesen meg­Szovjetunió változtathatja a programot, ha azt nem tekinti megfele­lőnek. A széles profilú szakmai oktatás az üzemekkel való szoros együttműködésben va­lósul meg. Ugyanis a szakis­kolások az üzemben a rokon­szakmák körében is gyakor­latot végeznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a végzős, ami­kor a termelésbe lép, több rokonszakmában is tevékeny­kedhet. tottak el a tervezett öntöző­mű építéséhez. A gazdaságok főleg rizst és jutát fognak termelni. Egyelőre 620 hektárt helyez­tek víz alá a rizstermelés­hez és 300 kilogrammnyi ju­tamagot vetettek el. Az idén újabb 3000 hektár megművelésére készülnek, és újabb lakásokat építenek az ország többi részéből mun­kára ide érkező 10—15 ezer mezőgazdasági dolgozó szá­mára. Pihenés: a turizmus A kísérletet három éve kezdték meg, s jelenleg 226 Mongólia Energetikai program Az első villanyerőművet 1932-ben építették Mongóliá­ban. Teljesítménye kezdetben 2500 kilowattóra volt, ma 36 000 kilowattóra, . Az ország központi ener­getikai rendszerét azután al­kották meg. hogy az Ulánbá­tort Darb a mi a) összekötő nagyfeszültségű vonal mű­ködésbe lépett. Ez a rendszer a fővároson kívül Mongólia 20 másik városát látja el vil­lanyárammal. A további vil­lamosítást, elsősorban az új bányaüzemek létesítéséhez szükséges nagyobb mennyisé­gű villanyáramot úgy tudják biztosítani, hogy energetikai rendszerüket a szibériai szovjet rendszerrel kötik 5sz- sze. .is új energetikai rendszer bővítésével 1980-ra megket­tőzik a villamosenergia-ter- aaelest. A Szovjetunióban a turizmus a pihenés egyik legkedveltebb formája: az országban több mint 310(1 iuristaklub működik. A csaknem 1000 szálloda, turistabázis és kemping egy idejűleg 320 000 fő ellátására képes. A turizmusnak számos új formája jelent meg: külön utakat szerveztek a családosoknak, és népszerűek a közlekedési eszközök segítségével bonyolított turistautak. A turizzmus a dolgozók egészségvédelmének szolgálatában áll. Az állami társadalombiztosítási költségvetésből csaknem egymilliárd rubelt fordítanak a ked­vezményes beutalók, az üdülőintézmények dotálása és szanatóriumi gyógyítás céljára. _ Ctehsz/srákia Ismerd meg és védelmezd* Pavel Soucek két hucul lovat gondoz. A természet és az emberi környezet védelme Csehszlo­vákiában társadalmi ügy. Egyre több fiatal vesz részt annak a szervezetnek a mun­kájában, amelynek társadal­mi aktivistái a természet sokoldalú védelmét tűzték ki céljukul. Jelszavuk: Ismerd meg és védelmezd! A szövetség jelvénye: arany mezőben tiszafagaly- lvacska. Ez a tűlevelű ékes­sége a cseh és szlovák erdők­nek, ugyanis egyre ritkább, s ma már ugyanolyan véde­lemre szorul, mint számos ví­zimadár, a hegyek barna­medvéje, vagy a méltóságtel­jes léptű bölény. A szövetség tagjainak egyik jelentős munkája a kelet: szlovákiai terület kihalóban lévő háziállatának, a „hucul lónak” a megmentése. Ez a kis termetű lófajta nevét a Kárpátok ukrán lakóiról kapta, akiknek pár évtizede még legfontosabb háziállata volt. A fajta fenntartása pe­dig azért is olyan fontos, mert a hucul ló a háziló ősé­nek, a tarpán vadlónak a legközelebbi rokona. A ter­mészetvédők lelkes munká­jának köszönhető, hogy egy négy kancából és egy csődör- ből álló kis ménes fennma­radt, Ma ez a ménes már harminc lovat számlál, Prá­ga közelében huszonnégy lel­kes fiatal gondozza őket. Bulgária Csillagvizsgáló A negyedik jénai teleszkóp Délkelet-Európa legna­gyobb csillagvizsgáló ob­szervatóriuma épül a Rodo- pe-hegység Rosen-csúcsán. A tervek szerint ez év végén már mind a 16 objektuma működőképes lesz. A Bolgár Tudományos Akadémia új létesítményének három, egyenként 30 méter magas f.eleszkóptomya, az energia­blokk és az elektronikus számítóközpont már el­készült. Az obszervatórium távcsö­veit a jénai Kari Zeiss Mű­vek szállította. A bolgár csillagvizsgáló két méter hossz.ú teleszkópja a negye­dik készülék, amelyet a hí­res jénai gyárban állítottak elő. Az első az NDK-ban, a másik kettő Csehszlovákiád ban, és az Azerbajdzsánt SZSZK-ban működik. A bolgár teleszkóp azonban korszerűbb elődeinél. Na­gyobb optikai mező szolgál a csillagok megfigyelésére, tökéletesebb a spektrográfja és különleges berendezés szolgál a gyorsan mozgó, mesterséges és természetes égitestek megfigyelésére. A csillagvizsgáló kupolájának az épületelemeit is NDK- üzemek szállították. A bolgár csillagászok ed­dig szovjet kollégáikkal kö­zösen dolgoztak, többek kö­zött a krími asztrofizikai obszervatórium munkatár­saival. Kuba „A fi!m a szenvedélyem’ Költő, újságíró, rendező Santiago Alvarez költő, új­ságíró. számos nemzetközi filmfesztivál díjnyertese, vi­lághírnevet vívott ki doku­mentumfilmjeivel. Mint egy interjúban leszögezte, a ku­bai filmgyártás az ország jelenkori történetében, forra­dalmi átalakulásában gyöke* rezik. Az, hogy a kubai fil­mek sokban hasonlítanak az olasz neorealista filmalkotá­sokhoz, a Nagy Októberről készült szovjet filmek egyi- kéhez-másikához is, Alvarez szerint egészen logikus. Öt Driga Vertov tanítványának tartják, pedig már több mint 300 híradót és több mint 20 dokumentumfilmet készített akkor, amikor Ver. tov mungássagával megis­merkedett. Alvarez a filmírók és új­ságírók egyetemén előadó Az a véleménye — é« erre tanítja tanítványait is — hogy csak jó újságírókból le. hét jó dokumentumfilm-ín! és -rendező. Ez hivatás, még. hozzá a legigazibbak közül való, igazi szenvedély egy új. ságíró számára. A dokumentumfilm készí. téséhez igaz dokumentumok. történetek szükségesek. Szá. zadunk legjobb regénye jr mondja Alvarez — maga 1 kubai forradalom. Én ermeS köszönhetem legjobb filmjei­met, ... \ y

Next

/
Oldalképek
Tartalom