Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

Találkozás a világűr lakóival Objektív A fénymérő Steven Spielberg, Holly­wood mostanában legtöbbet emlegetett 'mestere, miután elkészítette filmjét Ember és Technika találkozásáról (Párbaj az országúton), miu­tán elmondta véleményét Ember és Természet kapcso­latáról (Állkapcsok), most arról számol be, látványosan és izgalmasan, milyen lesz az a nap. amikor a Föld lakói és a világűrből érkezett ide­genek először a történelem­ben — megpillantják egy­mást. A forgatókönyvet Spiel­berg írta, s mint az Express című francia lapnak nyilat­kozta — semmit sem dalált ki, abból indult ki, amit ilyen-olyan jelentések tar­talmaztak a Nemazonosított- tárgyakról és ezek utasairól. Maga a mese erre utal. A harmadik típusú találkozá­sok — lényegében három részre tagolható. Először: egy fiatal villanyszerelő elindul, hogy elhárítson egy rejtélyes hibát, s megvizsgálja a fel­tehetően gyanús kábeleket. Ütközben — a hihetetlenül csillagos nyári ég alatt — megpillantja az első fényes valamit! nevezzük filmbeli nevén, csészealjat. Otthon persze senki sem hisz neki. A második lépcsőfok, ami­kor hősünk, Roy Neary, azaz a nagyszerű Richard Drey- fuss észreveszi magán, hogy lassan-lassan, szinte meg­szállta a képzelgés, egyre sű­rűbben és egyre szívesebben gondol a világűr küldötteire és furcsa rajzokkal, formák­kal készül is erre a találkö­zóra. A rejtélyes földön túli­ak fogadtatására — nagy ti­tokban, szigorú biztonsági intézkedések közepette — ja­vában készül a hadsereg is. Vannak azonban néhányan, megszállottak, köztük a fő­hős. akik életük kockáztatá­sával, beszöknek a lezárt te­rületre és szemtanúi lehet­nek ennek a fantasztikus, szenzációs eseménynek. Ez a harmadik találkozás. Spielberg, mint a kritika megállapítja, pompás érzék­kel veszi igénybe a tudomá­nyos-fantasztikus film min­den kellékét, a repülő tár­gyaktól a misztikus égi jele­kig. Persze mint minden jó krimi-író, Spielberg is ért az atmoszféra fokozásához, a fe­szültségek teremtéséhez, Roy Neary — a nagy látomás után a hirtelen sötétben fel­villantja kézilámpáját — és ez az önkéntelen gesztus — a robbanás erejével hat. Az­tán feloldódik valamiféle szégyenlős mosolyban, egy­szerűen beugrattuk magun­kat, olykor a természetes tű­nik — természetellenesnek. A film erőssége — a spe­ciális hatások, trükkök ügyes alkalmazása, olyannyira, hogy amikor az utolsó per­cekben a leginkább repülő székesegyházakhoz hasonló csillogó, szikrázó űrhajó megérkezik, már nem is cso­dálkozunk, minden annyira hihetőnek, valószínűnek lát­szik. Talán egyedül, a má­Törvénytár Megjelent az egészségügyi miniszter 3/1978. (VI. 3.) Eü. M. sz. rendelete (Magyar Közlöny 1978. junius 3-i szá­ma). amely a gyógyító-meg­előző ellátásról szóló 15/1972. (VIII. 5.) Eü. M. sz. rendele­tet módosította. Ezek a jog­szabályok tartalmazzák — többek között — az alkoho­listák kötelező elvonó keze­lésére vonatkozó rendelkezé­seket. Az új rendelkezések mindenekelőtt a kötelező gondozásra irányuló eljárás könnyítésére szolgálnak. A gondozásra kötelezés előtt a lakóhely (tartózkodási hely), vagy a munkahely sze-( rinti illetékes társadalmi és egészségügyi szerveknek fel- világosító és meggyőző tevé­kenység útján arra kell tö­rekedniük, hogy az alkoho­lista önként vesse alá magát a gondozásnak és gyógykeze­lésnek. Ha a felvilágosító és meggyőző tevékenység ered­ménytelen volt, akkor lehet kezdeményezni az alkoholista lakóhelye, vagy munkahelye szerint illetékes első fokú egészségügyi hatóságnál a kötelező gondozás elrendelé­sét. A módosító rendelkezés szerint jelentősen bővült az eljárás kezdeményezésére jogosult személyek és. szervek köre. Ennek alapján a házas­társ mellett az egyenesági rokon és a testvér kezdemé­nyezési jogosultságának már nem előfeltétele, hogy együtt éljen az alkoholistával. Az elT járás kezdeményezésére más érdekelt személyek is jogosul­tak. továbbá bármely állami szerv, szövetkezet, vagy tár­sadalmi szervezet megteheti a kezdeményező lépést. A jövőben az alkoholisták kötelező elvonó kezelésének megkezdésére csak kórházi osztályokon kerül sor, s az eddigi 2—3 hét helyett akár hat hónapig is eltarthat. Ha ez a kezelés sem hozza meg a várt eredményt, a gyógyí­tás járóbetegkezelés formá­jában folytatható. Könnyítés az is, hogy az eljárás során csak feltétlenül szükséges esetben kerül sor a bejelen­tést tevő meghallgatására, hiszen a gondozás szükséges­ségét más adatok alapján is meg lehet állapítani. Korábban gondot okozott, hogy a már meghozott hatá­rozatot az érintettek egy ré­sze rendre megfellebbezte, s ezzel módja volt elhúzni a kezelés megkezdését. A jö­vőben viszont azoknál, akik különösen veszélyeztetik kör­nyezetüket, már az első fokú határozat meghozatala előtt azaz a fellebezés benyújtása és elbírálása előtt — ki­mondhatják a határozat vég­rehajtását. Amennyiben ezt követően az alkoholista vo­nakodik azt teljesíteni, rend­őrrel vezetik elő. Ha a kötelezett személy a kezelés során nem tartja meg az egészségügyi előírásokat, akkor végső esetben, megha­tározott feltételek alapján sor kerülhet a kötelező inté­zeti gyógykezelésre. Az új rendelkezések 1979. január 1-én lépnek hatályba. Megjelent és életbe is lé­pett az igazságügyi miniszter és az egészségügyi miniszter együttes rendelete, ameiy az eddig szerzett tapasztalatok alapján újból szabályozta az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését. (5/1978. [VI. 3 ] IM—Eü. M. sz. együttes rendelet megtalálható a Ma­gyar Közlöny 1978. június 3-i számában). Üj szabály az, hogy amennyiben intézeti munka- terápiás kezelésre kerül sor, a bíróság erre irányuló kü­lön kérelem nélkül is, — te­hát szükség esetén hivatalból — dönt az alkoholista gyer­mekének eltartásáról. ,, A gyermektartásdíj alapja a beutalt keresményének adóval, a beutalt eltartásával felmerülő, továbbá a saját szükségletére fordítható, ille­tőleg tartalékolható összeg­gel csökkentett része. Fennmaradt az a szabály, hogy az intézeti kezelést a beutalástól számított két év után már nem lehet folytat­ni, azt meg kell szüntetni. Üj szabály viszont, hogy a beutaltat egy év eltelte után az intézetből el lehet bocsá­tani Erre csak akkor van le­hetőség. ha a beutalt munká­ja és magatartása alapján következtetni lehet arra, hogy a gyógykezelés hatásos­nak bizonyult, az intézeten kívül töltendő idő tartama alatt biztosítottnak látszik az alkoholmentes életmód és a mindennapi életbe való beil- lezkedés, továbbá a beutalt­nak munkahelye van és lét­feltételei biztosítottak. sodpercre elénk bukkanó űr- emberke nem, aki magzat­fejével, csenevész karjaival — noha nem visszataszító, de bizony kissé szánalmas. De hogy ismét a rendezőhöz fo­lyamodjunk, ebben is ragasz­kodott azokhoz a leírások­hoz, amelyeket à hasonló ta­lálkozásokat átélt szemtanúk készítették. (Carlo Rombaldi, a King-Kong specialistája — tulajdonképpen csak ezeket a beszámolókat összegezte — a figura tervezésekor.) Ami azonban Spielberg filmjében különösen figye­lemre méltó, hogy jól megfi­gyelhető benne, mennyire el­távolodott Hollywood az öt­venes évek hidegháborús szemléletétől. Az ötvenes években ugyanis az űr-ven- dégek, mint afféle fenyegető kommunisták elözönlötték volna az Államokat, s nyílt háborúba keveredtek volna az őslakossággal. Ma azon­ban, mint a hanrrfadfokú ta­lálkozások is bizonyítja az Egyesült Államok hadserege technikusokat bocsát a tudo­mány rendelkezésére, s tá­mogatja a két világ kontak­tusának kialakulását, ha egyelőre titokban is. A hábo­rús hisztériát tehát felvál­totta a józan pacifizmus. S ilyen vonatkozásban Spiel­berg filmje nemesebb, tisz­tességesebb, mint George Lucas Csillagháborúkja. A harmadfokú találkozá­sok — minden bizonnyal nem kerül be a halhatatlan, kiasz- szikus művek sorába. Valaki azt mondta róla, Barnum- mozi — sa maga tumultu- ózusos látványosságával, míto­szainak gyermeki naívságá- val rá is szolgál erre a nem túl hízelgő bókra. De mi ta­gadás, jó mozi — s ezt mos­tanában, amikor annyi fenn- költen filozofálgató unalmat láthatunk — könnyelműség lenne nem értékelni. , Már eljutottunk odáig, hogy optimális körülmények között jól exponált éles ké­pet tudunk készíteni. A jó fényképezőgép még nem minden, egyéb kiegészítő tartozékok is szükségesek. Legfontosabb a fénymérő. Sajnos a fény mennyiségét a legfőbb esetben nem le­het .süt a nap, vagy nem süt a nap” alapon megítél­ni. Még több éves gyakor­lattal sem lehet megítélni pontosan a fényviszonvokat, különösen nem belső felvé­teleknél. A kisebb eltérés fekete-fehér felvételeknél többé-kevésbé még helyre­hozható, de színes felvéte­leknél biztos színeltolódást okoz. A fénymérőknek két alap­típusuk van. A szeléncellás fénymérőkben fény hatásá­ra áram keletkezik, ennek erősségét a műszer egy ská­lán kimutatja. A másik tí­pusú fénymérőben már áramforrás van, például egy gombelem, itt az áramerős­séget fényérzékeny kadmi- um-szulfit cella szabályozza. Minden fénymérőn be kell állítani a film érzékenysé­gét. Ezután a műszer megmu­tatja, hogy a mért felületen mennyi a fény, s ennek mi­lyen blende és expozíciós idő felel meg. A fénymérő használata is gyakorlatot igényel, mert nem mindegy, hogy a kép­felület melyik része felé irá­nyítjuk a fénymérőt. Ha a téma egyenletes világítá- sú, akkor közvetlenül, egyet­len méréssel megállapíthat­juk a helyes expozíciós érté­ket. Nehezebb a feladatunk, ha a téma ellentétes világí- tású. Például egy utca egyik oldala napsütésben, a másik árnyékban van. Ebben az esetben vagy lemondunk az egyik oldal árnyalatainak ábrázolásáról, vagy a mért szélső értékek középarányo­sát vesszük figyelembe. Te­hát ha az árnyékban a fénymérő 2,8-as rekeszt, a napsütötte részen pedig li­est mutat, akkor 5.6-os nyílást használunk Legjobb, ha a té­ma általunk legfontosabbnak ítélt részén, például a modell arcán mérjük meg a fényt. Szabadban kissé a föld felé irányítjuk a műszert, mert ha az égbolt nagyon erős fé­nyét is mérjük, helytelen ér­téket kapunk. Az eddigiek­ben leírt módszer, azaz a gép mellől a témára irányuló fénymérés az úgynevezett indirekt mérés. Direkt fény­méréskor közvetlenül a fény­forrás felé, például a nap vagy a reflektor felé fordít­juk a műszert, de előbb a diffuzort (a gépre szerelt fényvédő, fehér színű lapocs­ka) a fénymérő ablaka elé húzzuk. Ez nagyon fontos, mert csak így kapunk helyes adatokat, sőt a diffuzor hiá­nyában az erős fény tönkre is teheti a fénymérőt. Mind­két mérési módszer jó, de legpontosabb az utóbbi, a direkt fénymérés. A kereskedelemben több fénymérőtípus kapható. Vida András CSAVDAR SINOV: I Szeruezesi hiba X. városban az operaház épületének befejezése előtt négy nappal az építésvezető izgatottan lépett a tröszt­igazgató dolgozószobájába, és bejelentette, hogy az épü­let, amelyet felépítettek, egyáltalán nem hasonlít színházra. — Nem hasonlít! Nem ha­sonlít! — mérgelődött az zervgyárat építenek, csak­hogy nem szólt róla senki­nek. — Rendben van, de hol látott ön olyan operaházat, amelynek nincs színpada? Igaz, helyette van egy hat halászhajót befogadó kikö­tője ... — folytatta rendü­letlenül az építésvezető. — Tűnj el, és ne avatkozz igazgató. — Te talán nem ismered a modern építésze­ket, akik a fantázia szár­nyain szárnyalnak?! Mosta­nában ilyen modern opera­házak vannak divatban. — Nem, ez nem opera! — makacskodott az építésveze­tő. — Inkább halkonzerv­gyárnak néz ki. — Hagyd a sületlen vic­ceidet! Mi nem azért va­gyunk itt, hogy szellemes- kedjünk. hanem, hogy pon­tosan kivitelezzük a tervet! — dühöngött az igazgató, aki különben már maga is rég­óta gyanította, hogy halkon­bele az építészek művészi el­képzeléseibe! A mi dolgunk az, hogy határidőre magas színvonalon elvégezzük a ki­vitelezést. az övék meg, hogy tervezzenek ... Körülbelül «ugyanebben az időben Y. tengerparti falu­ban, a halkonzervgyár épü­letéből komoran lépett ki a frissen kinevezett igazgató. Vállat vont és kijelentette, hogy életében először lát ilyen gyárat. — Mire valók ezek a kris­tályégők? — tárta szét ér­tetlenül a karját. — Mire valók ezek a márvánnyal díszített körfolyosók? Kinek van szüksége ennyi fogasra? Es ez a sok szék is minek? — kérdezte az építővállalat vezetőjét. — Így tervezték — men­tegetőzött az; egyébként már őt is régóta homályos sejté­sek gyötörték. — Mi mik- ronmilliméternyi .pontosság­gal követtük a tervrajzot. Ellenőrizheti. — Rendben van, de ho­gyan fogunk ezekkel a csil­lárokkal és fogasokkal kon- zervet gyártani? — dühön­gött az igazgató. — Azt nem tudom — is­merte el az építővállalat ve­zetője. Két hét múlva szakértő bizottság alakult, amely hi­telt érdemlő módon bebizo­nyította, hogy X. város köz­pontjában — 193 kilométerre a tengertől — havi 50 ezer darab termelési kapacitású halkonzervgyár épült. Ugyan­ez a bizottság azt is megál­lapította hogy Y. tengerparti faluban forgószínpaddal fel­szerelt • ezerszemélyes opera­ház épült. Az okokat vizsgálva a bi­zottság arra a következtetés­re jutott, hogy ez a tervező- intézet titkárnőjének a hibá­jából ered, aki szórakozot- ságában összecserélte a terv­rajzokat. A titkárnő írásbeli megro­vást kapott. Jelenleg a hiba kiküszöbölésének a munká­latai folynak. Építeni kezd­tek egy csatornát, amelyen a halászhajók feljuthatnak X. város központjába, a ten­gerparti ooergház köré pedig 80 ezer lakosú várost léte­sítenek. Még mondja valaki, hogy vannak a világon helyrehoz­hatatlan hibák! Bolgárból fordította: Zahemszky László műsorok: RADIO KOSSUTH 8.25 Dalok a munkáról. 8.38 Válaszolunk hallgatóinknak, 8.53 Purcell: A türdérki­rálynő. 11.40 Jókai Mór éle­te és kora. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.04 Éneklő ifjúság. 14.13 Antifer mester csodálatos kalandjai. 15.10 A Tátrai­vonósnégyes magyar szer­zők műveiből játszik. 15.44 Magyarán szólva... 16 05 Harsan a kürtszó! 16.35 Né­pi zene. 17.07 Zenekari mu­zsika. 18.00 A Szabó csa­lád. 18.30 Esti magazin. 19,15 Gondolat. 20.00 Liszt-leme­zek. 20.46 Eszmélet (doku­mentumjáték). 21.16 Nép­dalest. 22.20 Mahler; III. szimfónia. PETŐFI * 8.33 Nótacsokor. 9.28 Mono­lóg. 9 33 Derűre is derű. 10.00 Zenés műsor üdülők­nek. 11.55 Látószög. 12 00 Operettdalok. 12.33 Arcké­pek a cseh irodalomból. 12.50 Schubert és Brahms kórusműveiből, 13.33 Cim­balommuzsika. 14.00 Kettő­től hatig... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Magyar népi muzsika. 19.15 Halgyár. az erőmű tövében. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Minden­ki könyvtára. 21.03 Zenei szerkesztők és rendezők műhelyében. 22.00 A tegnap slágereiből. 22.43 Operett­dalok. 23.30 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok zenés találkozója — Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa. — Egészségünk védel­mében — A fertőző beteg­ségek elleni védekezésről. Dr. Pénzes Géza főorvos előadása. — 18.00 Észak­magyarországi krónika (Re­konstrukció a miskolci köz­lekedési vállalatnál — Ara­tásra készül a miskolci Egyetértés Tsz — Opera­slágerek — Lap- és műsor- előzetes. .. 16.15 Egy kínai viszontag­ságai Kínában (francia— olasz film). 17.50 Hagyo­mány és haladás — indián szemmel. 18.40 Szépen, lói magyarul. 18.50 PUF... 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Gazdag em­ber — szegény ember (ame­rikai tévéfilmsorozat). 20.50 Közgazdasági kislexikon. 20.55 Filmszem. 21.45 . .Ne szökj meg, mert akkor min­den rosszra fordul..22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Dinasztiák (dok-film). 20.25 Caterina Valente a. párizsi Olimpia színpadán. 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Já­ték a halál ellen (francia bűnügyi film). .1978. július 4., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom