Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
Kommunisták az aratásért Bizakodó hangulatban Tlszanánán Jó szerencsét bányászok! Erctelérek között Pállai Ferenc« — Szükség van a kommunisták példamutatására. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben mostanában a leggyakrabban használt szó az eső. Alig-aiig akad olyan mondat, -amelyből kimaradna. Érthetően, hiszen az aratási munkák legnagyobb ellensége a csapadék, s az elmúlt hetekben bőven aikadt belőle. Április harmincadikáig ragyogó időnk volt — mondja Korozs István, a szövetkezet elnöke —, de május másodikén már kereken negyven milliméter eső hullott. Aztán a következő tíz napon belül még ötven. Egy 125 hektáros kukoricatáblánkon negyven centiméteres víz hullámzott. S azóta is alig akadt olyan nap, hogy ne esett volna. — Ilyen rossz időjárásra azért nem számítottunk — veszi át a szót Keresztessy Lászlóné, a szövetkezet párt- alapszervezetének s egyben a község pártvezetőségének titkára —, de azt is meg kell említenem, hogy ilyen jól még sohasem készültünk fel a betakarításra. A vezetők mindent megtettek, .hogy szervezetten menjen a mun-, ka. Alapszervezetünk pedig az aratás megkezdése előtt taggyűlésen tárgyalta meg a felkészülést, és ott külön bangsùlÿt kapott, hogy a kommunistáknak élen kell járniuk a munkában. — Kell is a példamutatás — mondja a szövetkezet elnöke —, mert tavaly már a felénél tartottunk ilyenkor a munkának, most pedig szinte az elején. Á párttagokra tehát igen nagy felelősség hárul, hogy minden percet ki tudjanak használni. De hadd mondjam el azt is, hogy Szlovákiából, a Bátkai Állami Gazdaságból kilenc kombájn érkezett hozzánk a kezelőszemélyzettel, és ők is rendkívül sokat segítenek nekünk. Különösen az őszi árpa aratásánál, mert az dőlt még a legjobban. A szlovák kombájnok vágószerkezete kisebb, ynint a miénk^ és így jobban felszedik a dőlt gabonát. De nézzük meg a határt — invitál —, ott jobban lehet érzékelni a munka nehézségét, mint a szavakból. Beülünk a terepjáróba, s nemsokára már a C 5-ös táblánál vagyunk. — Ez a tábla arról nevezetes — mondja az elnök —, hogy tavaly nem termett rajta semmi. Az idén, reméljük, más lesz a helyzet. Sarlós Béla kombájnos bólogat az elnök szavaira, majd megszólal : — Ilyen aratásra nem emlékszem, pedig nem egy-két éve ülök a kombájnon. Talán ez az első nap, hogy nem esik az eső. — Most már jobb lesz — mondja tréfásan az elnök —, mert a főmezőgazdász forgószelet látott, és azt mondája, hogy ez annak a jele, hogy nem lesz eső. Nem messze tőlünk pótkocsis IFA birkózik a sárral, alig bir felvergődni a tábláról a dűlőútra. — Látja, ez sem könnyű munka, bár azért könnyebb, mint a kombájnolás — magyarázza Pállai Ferenc gépkocsivezető. aki a pártalap- szervezet vezetőségi tagja. — Nagyon süppedős a talaj, Gyurán Lajos és Főző Sándor szerint július 24-e volt az első olyan aratási nap, hogy nem esett az eső. egy ilyen IFÁ-ra pedig ráfér százötven mázsa termés is. Bizony, néha alig bírunk átkelni a gödrökön, kátyúkon. — Hányszor fordul naponta? — Háromszor, négyszer. Ha jobb lenne az idő, akkor hétszer is lehetne. De hát szinte tízmétereraként leállnak a kombájnok, mindig javítani kell őket. — Sokan fordulnak hozzám tanácsért is — folytatja. — Sokáig kombájnoltam magam is, voltam megyei első is a versenyben, s megmegkérdezik, hogy ezt vagy azt hogyan lehetne jobban csinálni. A határ másik végében szorgalmasan dolgoznak a szlovák kombájnok. Gyurán Lajos és Főző Sándor azt magyarázza, hogy nekik itt öröm lenne a munka, ha jó lenne az idő. — Nálunk olyan a terep, hogy a két hátsó kerék szinte a levegőben lóg — mesélik nevetve —, itt a síkon pedig mehet a masina. — Az ebéd jó volt? — kérdi a szövetkezet elnöke. — Jó. Aztán arról beszélnek, hogy amikor Tiszanánáról hazamennek Bátkára, ott tovább folytatják az aratást, szeptemberben pedig Liptó- szentmiklóson várják őket, mert ott csak akkor érik a gabona. KÉT ÉS FÉL esztendő alatt, tehat az ötödik ötéves terv első részében körülbelül 30 milliárd forinttal többet költöttek a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra, mint amennyit a középtávú program eredetileg számításba vett. Nem önmagában a tervezett összeg túllépése okozza a gondokat, hanem annak mértéke, valamint az. hogy a nagyobb ráfordításokkal párhuzamosan — döntően a vállalati hatáskörben megvalósuló beruházásoknál — nem javult kellően a kivitelezés szervezettsége; még mindig gyakori az átadási határidők módosítása, a költségek tervezetet meghaladó összege. Indokoltan tulajdonított tehát megkülönböztetett jelentőséget a beruházási munka szervezettebbé, hatékonyabbá tételének az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-1 ülésének határozata — a XI. kongresx- szus óta végzett munkáról, a párt feladatairól, kimondva: „Ötéves tervünk' előttünk álló időszakában fontos feladat a beruházások tervszerűségének javítása”. Ennek a bonyolult teendőnek tökéletesebb jogi kereteit határozKeresztessy Lászlóné: — Taggyűlésen tárgyaltuk a felkészülést. — Nagyon becsületesen dolgoznak a szlovák legények — mosolyog az elnök —, meg akarják mutatni, hogy mit tudnak. Persze, a mieink is figyelik őket, mert szégyen lenne, ha a hazaiak kisebb lendülettel dolgoznának. Aztán megtekintjük még a szárítóberendezést és a magtárat is. — Reméljük, most már megjavul az idő — mondják a szövetkezet vezetői. — Ha több napsütés lenne, akkor augusztus első tíz napjában végezni tudnánk a munkával. — Az andornaktályai szövetkezettől várunk még öt Claas Dominatort, megígérték az ottaniak is, hogy segítenek nekünk — mondja Korózs István. — Várunk még két bálázógépet is az Agrokertől, az is nagyon kellene. Gépek nélkül nehéz a munka. — A fő hangsúly persze az embereken van — veszi át a szót a párttitkámő —, hiszen az ő áldozatkész munkájuk a sikeres és gyors betakarítás alapja. Es ami a kommunistáinkat illeti, el lehet mondani, hogy évek óta nyugodtan alapozhatunk rájuk. ★ Az utóbbi néhány napban az időjárás is megjavult, s ez is segíti a tiszanánaiakat, de a megye minden gazdaságának munkáját. ta meg a Minisztertanács legutóbbi ülésén, amikor az Országos Tervhivatal elnökének, valamint a pénzügyminiszternek előterjesztése alapján módosította a beruházások rendjét szabályozó korábbi rendelkezését. A módosítások lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a hatásosabb beruházási munka feltételrendszerét bővítik, olyasfajta szigorításokkal, melyek valójában szervezettebb, alaposabb előkészítésre és gyorsabb kivitelezésre, tehát eredményesebb megvalósításra ösztönöznek. A változtatásokat két főbb csoportba oszthatjuk. Az egyik : a népgazdasági terv és az egyedi beruházási döntések kapcsolatának tökéletesítése. A másik csoport: a beruházások előkészítésének és megkezdésének szabályozása. Szemben az eddigi gyakorlattal, az új megfogalmazású rendelkezés kimondja, hogy a jövőben a tárcák — a beniházók — középtávú tervei csak olyan nagyberuházások megkezdését tartalmazhatják. amelyek ngk legalább fejlesztési célját az Állami Tervbizottság jóváhagyta. II. Megyünk, csak megyünk, caplatunk a bokáig érő vízben, az átnedvesedett agyagtól sikamlóssá vált vágatban. A karbidlámpák fénye az egyetlen útmutatónk. De hát ez a lámpás is olyan szerkentyű, hogy a célnak jobban megfelelő nem is lehetne, de jaj, ha eldugul, ha elkezd kormozni. Előfordulhat ez az igazgató fényes tükrű, sárgaréz lámpájával is. Akkor aztán elő a szerszámot, a darabka drótot, ami a bányász zubbonyából soha nem hiányozhat. A legtöbbször a gomblyukra csavarva akad bele az ember keze, ha szükség van rá. Milyen is ez a bánya valójában? ilyen. Csatakos, saras, hűvös. a kőzetből folyik, csurog, csepeg a víz. — Milyen jó piritszag van itt — mondja Flórián Gusztáv igazgató mély meggyőződéssel és érezhető élvezettel a hangjában. Piritszág? A piritnek van szaga? Talán az ólomnak i» és a lignitnek is? Ehhez már bányász kell. O 0 o Két lámpa fénye, villan elő a távolból. Ott már emberek vannak. Végre! — Jó szerencsét! — köszön rájuk az igazgató, mi i* kórusban mondjuk utána. Érkezik is a válasz azonnal. A boconádi Kranczicki György és a karáesondi Be- senyei János emelkedik fel a sínek, a talpfák közeléből. Nekik kellett a két talpfát kicserélniük és a pályát, egy kicsit megemelniük. Ök talán vasutasok,, pályaépítő munkások? Vájárok. Hogy kerülnek mégis ide? Ügy, hogy mind a kettőnek könnyebb beosztás jár, mert az orvosi rendelkezés ezt írja elő. Köny- nyebb beosztás? Talpfacsere, vágányemelés? Ez a fenntartási munkák köréhez tartozó elfoglaltság. És valóban könnyebb munka, mint amit a fejtésben kell végezni. De az is mindjárt kiderül, hogy a bányában szinte mindenhez érteni kell. A bányász ácsol, kőzetet fúr, vitlát szerel, robbant, ereszkét épít, csorgat alakít ki, bánik különböző szerszámokkal és gépekkel, Itt mindent maga csinál. TERMÉSZETESEN bármennyire is jelentős szerepet játszanak a nagyberuházások a termelőágazatok korszerűsítésében, csak itt növelni a tervszerűséget, a megalapozottságot, nem bizonyulna elegendőnek a kedvező változásokhoz. Éppen ezért a kormány ülésén jóváhagyott határozat a cél- csoportos, az egyéb állami, valamint a vállalati beruházások körében is lényegesen szorosabbra vonja a megvalósítás kereteit. Ez a meggondolás ölt testet az új jogi szabályozásnak azon részében, mely a beruházás megkezdésének feltételeit — a korábbiaktól eltérve — tételesen meghatározza, s e feltételek bármelyike híján megtiltja a munka indítását. Így például a nélkülözhetetlen feltételek között említi a kormány rendelkezése a részletes megvalósítási tervet, a hatósági engedélyeket, a kivitelezőkkel, a szállítókkal kötött szerződéseket, a már érvényes hitelszerződéseket stb. Előírt formában nyilatkozni kell arról is — régóta sok vitát kavaró kérdés rendezése! — a beruházás használatba vételéhez előteremtették-e kellő számban a szükHogy ki a csillés, a segédvájár vagy a vájár, kiből lesz robbantóvájár, körlet, aknász és bányamester, aa már a különböző vizsgákon is múlik. Es mindenekelőtt az emberen. Ez a bánya. Ez a bányászat. Ez a bányász. 0 O O Itt vagyunk a Aranybányabérc északi részén; a 480- as szinten, ahol eddig már 270 méteres feltárást hajtottak ki. Mennek a telér után, amely kanyarog, ferdén megdől, elkeskenyedik, egymá* mellett eltolódik. A szélessége csak hatvan centi, de azt tudják, hogy felfelé még méterekre nyúlik és alattuk száz méterre is ez a telér található még. — Miből lehet megismerni, hol a telér? — kérdezzük a laikusok naivitásával. rázza Kranczicki György es — Ahol kvarcot találunk, az már a femet is jelzi. Igaz, ennek a mostani telérnek a fémtartalma nem olyan, mint várták. Ölöm és cink, ez a lényeg. És persze, az arany, ami önmagában nagyon ritkán csillan meg. Itt már Ducsai Pál körlet- akász birodalmában járunk. Hozzá három munkahely tartozik, azokban kilenc ember küszködik a kőzettel, az érccel. A 35-ös csapatból most hárman tartják a fúrót, aztán következik a robbantás, ha már a lyukak készen vannak. A váltás kapja a lerobbantott kőzetet. séges képzettségű munkaerőt az érintettek, azaz a működtetés megkezdésének e döntő feltétele maradéktalanul megvan-e? Nem „könyvelési”, hanem nagyon is gyakorlati értékű változtatás a módosított rendelkezésben foglaltaknak az a része, mely pontosan meghatározza a beruházás megkezdésének időpontját. Szakítva az eddigi metódussal amikor a kezdés időpontja az engedélyokirat dátuma volt — az új előírás szerint a kezdés időpontja — s ennek pénzügyi, hitelnyújtási következményei vannak — a tényleges építési-szerelési tevékenység első naplóbejegyzése. Fogalmazhatunk köznapibban, tehát úgy, hogy az új rendelkezés azt ismeri el kezdetnek, amikor valójában nekiláttak a munkának a kivitelezők, amikor tehát már nem pusztán papírok bizonyítják az igyekezetei. A MINISZTERTANÁCS ülésén elfogadott rendelkezés magasabb fokú szervezésre, alaposabb előkészítésre, a célok és források fele- lősebb mérlegelésére sarkallja mindazokat, akik bármilyen módon is, kapcsolatban állnak a népgazdaságot gyarapító fejlesztésekkel. Azt természetesen nem hallgatjuk el, hogy az új előírások maradéktalan gyakorlati érvényesítéséhez idő kell. Azt viszont kézenfekvőnek tarthatjuk, hogy a felügyeleti szervektől a vállalatokig az új keretekhez igazodó végrehajtás már most napi feladatként jelenik meg. ... Alkalomadtán *r tgnzgatá a karbidlámpát is rendbcs/.e. di, mert a föld alatt nincs szerviz Magazinfejtés, mondják, ami azt jelenti, hogy a vágatból felfelé csinálnák egy kitörést, azt mintegy ötven méter szélességbe lefejtik. Az így kibányászott kőzet, a telér, a bányászok talpa alatt van, azon állnak fúrás közben, A műszak alatt a 35-ös csapat, amelynek vezetője Bállá János, elkészít 24 lyukat, amiből három a bővítés. A mostani műszakban egymás mellett dolgozik Bódi Tibor vájár, Csépány Tibor csillés és Képe Tibor robbantóvájár. o © o Megérkezik a főmérnök. Kővári László. — A 35-öst is telepíteni kell — mondja a körletakr násznak. — Kevés az ember — válaszolja Ducsai Pál. Mindig ez a létszámhiány, A múló évek alatt hányszor került már szóba, nincs elég bányász Orosziban? Naponta 35 emberrel van kevesebb, mint amennyit terveztek annak idején. Már kérdezni is kár az okát: a lakás. Egy időben maga a mesterség sem keltett túl nagy érdeklődést a fiatalokban. A főmérnök előbbi megjegyzése most mégsem utasítás. A telepítés, hová, hány ember menjen, mit csináljon, az a főaknász feladata. Bonyolult szervezésű gépezet ez a bányászat. Száz és száz méterekre egymástól, száz és száz méterekre a külső szint alatt emberhangyák szorgoskodnak, mennek neki az andezittömböknek, hogy kiszabadítsák irigy szorításából az ércteléreket. Majd őrlik a kőzetet, aztán vegyi anyagokat kevernek hozzá, hogy a dúsított fém- port valamelyik kohó gyomrába döntsék az ország más részében. És mindennek úgy kell működnie, mint egy finoman szerkesztett,- jól olajozott órának. Nem túlzás ez? (Folytatjuk) G .Molnár Ferenc rMmímüst 1978. július 29., szombat Kaposi Levente fl Minisztertanács megtárgyalta A hatásosabb beruházási munka keretei A két talpfát cseréltük kl es a smi eineitttK meg, matrvaBesenyei János (Fotó: Szabó Sándor) I
