Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

Élő szeizmográfok ^A^AA/iAAAAAA/yWAAA^^AAWAAWAAAy>AAMAAAW'AAA/WVAAA^/VWNA<N/ A földrengések gyakran okoznak pusztítást a föld legkü­lönbözőbb területein — nemrégiben éppen hazánk déli vidékén, Békésben mozdult meg a föld. összeállításunk­ban — amelynek anyagát Zahemszky László fordította szovjet lapokból — az előrejelzés-kutatásokból adunk ízelítőt. S'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA<'\AAA/VW'WV\AA/V^A«*AA^AA*A*^*A/WS/VW*<* Egyszer Türkménia egyik felelős vezetőjéhez öreg türk_ mének érkeztek. — Mi újság, aggszakállok ? — .Baj közeledik: földren­gés. — Honnan tudjátok? — Megbízható jelből: a kí­gyók és gyíkok elhagyták a lyukakat... És két nap múlva, 1948. október 5-én valóban bekö­vetkezett a földrengés, amely romba döntötte Ashabadot. „MEGVESZETT* A KUTYA... Ugyanakkor történt az az eset is, amelyről V. Peszkov újságíró számolt be: „A vo­naton az egyik utastársam elővette a családi fényképe­ket. Megláttam egy juhász­kutya fotóját is. Akár egy ember, drága nekünk ez a kutya... — mondta a szom­szédom. — A feleségemmel Ashabadban dolgoztunk. Azon az éjszakán későn tér­tünk haza. aludni se azonnal mentünk. Én a papírjaimmal matattam, feleségem olva­sott, a kislányunk a kocsiban aludt. Egyszerre csak — ami még soha nem fordult elő — a kutyánk felpattant a he­lyéről és megragadva a gye­rek ingecskéjét, az ajtó fe­Aki előre jelzi a földrengéseket A tudományban hosszú ideig tartotta magát az a né­zet, hogy az artézi vizek összetétele az évszakoktól függően változik. 1965-beft az üzbég tudósok megkezdték a Taskent kör­nyéki zóna különböző helye­in különböző mélységekből vett artézi vízminták rend­szeres tanulmányozását. 1966 elején a szakemberek felfi­gyeltek arra, hogy a min­tákban nagy mértékben meg­nőtt a gázok — a radon, a hélium, az argon, a fluor — koncentrációja. Megválto­zott a föld alatti vizek ké­miai összetétele, az izotópok és az elemek aránya. Április közepén viszont a gázok koncentrációjának hirtelen csökkenése Következett be. Mit jelent mindez? A legvá­ratlanabb módon maga a ter­mészet válaszolt erre a kér­dése. Április 26-án hajnal­ban Taskent erős földrengés­re^ ébredt. A természeti ős­erő igazolta, hogy az inerciás (erőtlen) gáz a föld alatti vi­harok érzékeny mutatója. Er­ről számolt be Abdumubdi Szultgnhodzsajev május li­en a rengéskárok elhárításá­ra alakult kormánybizottság­nak. 1974-ben Taskentben nem­zetközi szimpóziumot rendez- tek, melynek témája a föld­rengések előrejelzése volt. A tanácskozáson több mint öt­százan vettek részt. Abdu­mubdi Szultanhodzsajev pro­fesszor előadása óriási érdek­lődést váltott ki. A következő esztendőben az amerikai tu­dósok meghívására ellátoga­tott az Egyesült Államokba. 1976 tavaszán pedi£ dr. Ja­mes o'Neil amerikai geoké- mikus érkezett Taskentba, hogy tanulmányozza az üz­bég tudományos akadémia szeizmológiai intézetének munkáját. Nem lehet azt mondani, • hogy James o’Neil nem bí­zott az üzbég tudósok kuta­tási eredményeiben. Am a dokumentumokat tanulmá­nyozva a vitára is kész volt. James o’Neil nem csupán tanulmányozta a dokumen­tumokat, hanem a kísérle­tekben is részt vett. Egy­szer, amikor az egyik fúrt artézi forrásnál tartózko­dott, figyelmét a mélyből Metróépítés — földrengés után nyert vízben levő gáz kon­centrációjának megváltozása kötötte le. Abdumubdi Szul- tanhodzsajev, a geológiai és mineralógiai tudományok doktora hidrogeoszeizrrioló- giai laboratóriumának mun­katársaival már néhány hete figyelte a víz „viselkedését”. A különböző helyekről vett vízminták arra figyelmeztet­ték a szakembereket, hogy ismét földrengés lehetséges. — De hol? És mikor? — kérdezgette leplezetlen ér­deklődéssel James o’Neil. .— Hogy hol, azt még nem tudjuk — felelte Abdumubdi Szultanhodzsajev. — De hogy mikor, az• úgy tűnik, világos. Számításaink szerint úgy 2— 3 nap múlva. Az amerikai tudós ezt fan­tazmagóriának tartotta és nyugodtan elindult a köztár­saság nevezetességeinek megtekintésére. A harmadik napon megmozdult a buharai szálloda, ahol megszállt. Földrengés! Az epicentrum Gazli közelében volt. Mikor Taskentben találko­zott a kollégáival, James o’Neil ezt mondta: — Ez szinte lehetetlen. Egyszerűen senkinek sem hit­tem volna el. hogy lehetsé­gesek ilyen előrejelzések. lé lódult vele. Megveszett ! A puskámhoz kaptam. A fele­ségemmel együtt kiugrottunk a házból. És akkor a há­tunk mögött összedőlt az egész.” A földrengések előtt tehát az állatok viselkedése min­dig megváltozott. Reakciójuk teljes mértékben megmagya­rázható. A földrengéskor ugyanis nemcsak a földké­reg mozog. Kimutatható a föld méhében a hőmérséklet, az epicentrum zónájában pe­dig a mágneses mező meg­változása is. Amíg az embereknek a földkéregben lezajló változá­sok érzékelésére bonyolult műszerek szükségesek, addig az állatok magasan differen­ciált idegrendszerük és ér­zékszerveik segítségével érzé­kelik azokat. Ezért nem sza­bad elhanyagolni az állatok viselkedésének megfigyelését, „FÖLDRENGÉSVIRÁG” Különleges érzékenységgel rendelkeznek a kígyók. Gyak­ran az állatok közül- elsőként észlelik a közelgő katasztró­fa fenyegető jeleit. Ügy tű­nik, a gyenge föld alatti lö­késekből és a talaj vibráció­jából ismerik fel a veszélyt. A föld alatti morajt termé­szetesen nem hallják, mivel nem érzékelik a közönséges hanghullámokat. Nincs fej­lett hallószervük, nincs fül­kagylójuk, sőt hallónyílásuk sincs. A kígyó fülének belső részét egyetlen csontocska al­kotja, amely a pikkelyeken és a bőrön keresztül behato­ló hanghullámokat a halló­ideghez vezeti. A kígyók csu­pán a talaj vibrációját érzé­kelik, és — amint indiai tu­dósok megállapították — az alsó állkapcsuk csontjai ré­vén „hallanak” valamit. Me­xikóban, ahol gyakori a föld­rengés, az „előjelző” kígyók nagy becsben állnak, őket nem üldözik. 1956 márciusában kitört a kamcsatkai Bezimjannij vul­kán. És mint később kide­rült, egyetlen medve sem pusztult el. Idejekorán el­hagyták helyeiket és veszély­telen helyekre húzódtak. Nem éber, hanem a barlangban alvó állatokról volt szó! Csak szerfölött komoly okok za­varhatták még a tajga urai­nak téli álmát! Érdekes, hogy vannak nö­vények is, amelyek jelzik a közelgő vulkánkitörést. Ilyen a Jáva-szigeti vulkánok lej­tőin tenyésző királyprimula, amely csak a kitörés előtti napon virágzik. Ez figyel­meztetés a közeli falvak la­kóinak, hogy katasztrófa kö­zeleg. A primulát ott „föld­rengésvirágnak” hívják. Hosszú ideig rejtély volt a növény e tulajdonsága. A vá­laszt belorusz fizikusok ad­ták meg. Felfedezték, hogy az ultrahang hatására a hajszál­erekben a folyadékok moz­gási sebessége és emelkedési magassága anomáliásan meg­változik. A földrengés és a vulkánkitörés alkalmával ke­letkező ultrahangmezőn a nedvek a hajszálerekben jó­val gyorsabban áramlanak és lehetőséget adnak a növény­nek a gvors kivirágzásra. VÖRÖS FÉNY AZ ÉGEN Jaszuo Szuehiro japán ichtiológus meggyőződése sze­rint a földrengést a mélyten­geri halak is előre tudják je­lezni. 1963 novemberében a. Ni- :dzima-sziget halászai „ten­geri szörnyet” fogtak — egy számukra ismeretlen mély­tengeri halat. A tokiói rádió és televízió munkatársai spe­ciális adást készítettek elő a rendkívüli zsákmányról. Az­zal a kéréssel fordultak Szuehiro professzorhoz, hogy utazzon a szigetre és e hely­színen kommentálja az ese­ményt. Ám a professzor azt válaszolta, hogy nagyon el­foglalt, nem utazhat. — Azonkívül pedig — tette hozzá — a szigeten földren­gés várható. . . Szavait tréfának vették, ám két nap múlva tényleg be­következett a földrengés az említett körzetben. A tudós hosszú évekig ta­nulmányozta a mélytengeri halaknak a tenger felszínén való megjelenését. „Halak és földrengések” c. könyvében 127 ilyen esetet ír le. Az utóbbi időben a tudó­sok felfedezték, hogy föld­rengéskor a kőzetek defor- málódása során a föld mé­lyében keletkező elektromos áram felerősödik. A létrejött hatalmas elektromos mezők kisülése alkalmával a föld mélyéből az elektronok az atmoszférába törekednek. Az égbolton piros foszforeszká- lás jelenik meg. Így történt Taskentben is 1966. április 26_án hajnalban: az első földlökés előtt néhány má­sodperccel vörös fénv ömlött el a város fölött. Követke­zésképp, az atmoszférában az elektronok koncentrációjának megváltozása alapján néhány órával előbb lehet jelezni a földrengést. Nincs kizárva an­nak a lehetősége sem, hogy- az állatok észlelik az at­moszféra e változásait. és megfelelő módon reagálnak rájuk. Meglehet, hogy a természet e titkainak felfedése olyan ultraérzékeny készülékek lét_ rehozását teszi majd lehető­vé, amelyek előre jelzik a földkéreg pusztító mozgásait. I. Zajancskovszkij (Nyegyelja) a I műsorok: Z‘. ■ ­ff Rengi” laboratórium Az 1966-ban bekövetkezett földrengés szinte porig rom­bolta Taskentet. Az újjáépített városban most metró is épül — különlegesen szilárd szerkezetekből s itt alkalmaz­ták. először a talajtömörítéses túrómódszert is. Az 1976-ban bekövetkezett újabb földrengés bizonyítóba az év’tmény megbízhatóságát. Képünkön a taskenti meírd A Grúz SZSZSZK Tudo­mányos Akadémiájának épí. tésmechanikai és rengésbiz­tonsági intézete Tbiliszi kel­lős közepén található. Labo­ratóriumaiban az ember aka­ratából naponta földrengések „keletkeznek”. Itt tanulmá­nyozzák Plútó föld alatti bi­rodalmának egyik rejtélyét — a tektonikus folyamato­kat. A maga nemében egye­dülálló 100 tonnás szeizmikus platón — az ún. földrenges- imitátoron — a grúz tudósok azoknak az épületeknek a szilárdságát próbálják ki, amelyeket országunk szeiz. mikus zónáiban fognak fel­építeni. Üj vasbeton szerke­zet-fajták kutatásai is foly­nak, itt határozzák meg tar­tósságukat. A dinamikai laboratórium­ban vagyunk. A laboratórium vezetője. Revaz Muruszidze. a műsza­ki tudományok kandidátusa elmondta nekünk, hogy most fejeződtek be a támpil- lérek szeizmikus körülmé­nyek közti viselkedésének el­méleti és kísérleti kutatásai. A szakértőbizottság, mely­nek tagjai között az ország különböző tudományos köz­pontjainak neves tudósai foglalnak helyet, magasra értékelte a grúz szakembe­rek által kidolgozott terve­ket. A BAM-on felépítendő vasúti hidak próbavizsgála­tát is itt végezték. Régebben azt tartották, hogy földrengés esetén első­sorban a hídlábköz és a híd középső pillérei szenvednek károsodást. Magától értető­dik tehát, hogy a tervezés­kor ezeknek szenteltek na­gyobb figyelmet. A grúz ku­tató kísérletei kimutatták, hogy a tektonikus jelenségek során a parti pillérek is je­lentősen károsodnak. A vizs­gált objektumokat minden esetben a Richter-skála sze­rinti 9—10-es erősségű moz­gásoknak tették ki. — Szakembereink bebizo­nyították — mondja Revaz Muruszidze —. bőgj* a 13AM hidjai a legerősebb földlöké­seknek is kénesek ellenállni. A hidakon kívül a vasútvo­nal más mesterséges obiek- tumainak. például az alaá- utaknak az el’enállókéoessé- gét is vizsgáltuk. Az intézet, amely a közle­kedési és hidromelioratív létesítmények rengésbizton­sági kérdéseit kutató intéz­mények legfontosabbika hai zánkban. eredményes mun­kát végez a szeizmika és az építésmechanika más terüle­tein is. A közelmúltban pél­dául az intézet tudósainak javaslatára Grúzia házépítő kombinátjainak egész sora a monolit-panelek helyett át.. tért az üreges panelek gyár­tására. Az újítás gazdaságos­sága nyilvánvaló. Előszór is, nem kell bonyolult és drága formákat gyártani, sem spe­ciális gépi berendezéseket üzemeltetni e blokkok, előál­lítására. Másodszor, majd­nem húsz százalékkal csök­kent a betonfelhasználás. Az intézet munkatársai a magasépületeknél körülbelül húsz földrengésjelző állomást állítottak fel Segítségükkel speciális készülékeken fel. jegyzik a talaj és az épüle­tek mozgását, amely a Kau­kázuson túli területen lezaj­ló földrengések idején kelet­kezik. — Az építésmechanika és rengésbiztonság kutatása so­rán fellépő problémák mére­tei és bonyolultsága egyre aktuálisabbá teszik az infor­mációcserét nemcsak hazánk különböző kutatóintézetei­nek tudósai, hanem a kül­földi szakemberek közölt is — jegyzi meg befejezésül Revaz Muruszidze. — Jelen­leg a tbiliszi intézetnek szin­te minden szocialista ország, sőt, India. Japán és az Egye­sült Államok hasonló profi­lú kutatóközpontjaival is van kapcsolata. V. Baiburt Szovjetszkaja Esztonyija RADIO KOSSUTH 8 05 Műsorismertetés, Kb. 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.25 Kerin- gők fúvószenekara- 8.44 Muszorgszkij A szorocsinci vásár, opera. Közben: 10.05 Ballagó idő. 10.25—10.40 Népi ellenőrök vizsgálták. 11.12 Kovács Dénes Vival- di-szonátákat hegedül. 11.40 Jókai Mór élete és kora. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Min. denki könyvtára. 14.30 La­katos Sándor népi zenekara játszik. 15.10 Máj katona­dalok. 15.28 Ezeregy délu­tán 15.58 Hallgatóink fi­gyelmébe! 16.00 Ütközben. 16.05 Reklám. 16 09.Bemu­tatjuk új felvételeinket. 16.45 Puccini: Tosca. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Ver­senyművek. 18.15 Kritiku­sok fóruma. 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti magazin. 10.15 Diákkönyvtár hangszala­gon. ■ A láthatatlan ember. 20.03 Népzenei hangos új­ság. 20.43 Bruno Walter vezényel. 22.15 Sporthírek. 22.20 Nagv mesterek kama­razenéiéből 0.10 Dzsessz- felvételekből. PETŐFI 8.05 Hegedűs I,ászióné nép­dalokat énekel. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Francia madrigálok. 8.45 Slágermú­zeum. 9.30 Népek meséi. 10.00 Zenés műsor üdülők­nek. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Gaspa- rone. 12.33 Győri stúdiónk jelentkezik. 12.55 Szimfoni­kus táncok. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Váloga­tott perceink. 17.00 Szólja­tok szép szavak, az ifjúság­ról! 18.33 Dzsesszfel véte­lekből. 19.00 Magyar ope­raénekesek. Kalmár Mag­da. 19.55 Slágerlista. 20 33 A 04. 05, 07 jelenti 21.03 Zenéjét szerezte: Vincent Youmans. 21.33 Nótamu­zsika. 22.33 Világtörténelem dióhéjban. 22.43 A Mayas együttes felvételeiből. 23.on Tánczene. 23.30 A nászéj­szaka, operett. SZOLNOK 17.00 Hírek. 17.05 Hét köz­ben. Zenés riportműsor. Könyvszemle — Az újság­író jegyzetfüzetéből — Le- mezúidonság — Sport. 18.00 —18.30 Alföldi krónika — Piaci szemle — Beatpará- dé — Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. — Nők a munkahelyen és a közéletben... Riporter: Tóth Ferenc — Beatkedve- lőknek a Hot Chocolate és a Lokomqtív GT felvételei­ből — Az országjárás él­ménye. Ónodvári Miklós jegyzete. 18.00—18.30 Észak­magyarországi krónika (gvöngyösi és a hatvani városi tanács vb-üléséről.) Lonnie Douegan énekel — Lan. és műsorelőzetes. Uv I 15.58 Műsorismertetés. 16 00 Hírek. 16.05 Csak gyere­keknek'. 16.50 Pergő képek. 17.35 Telesport. 16.00 VIT — Kuba. 18.30 Tévébörze. 18.40 Átlagon felül, a mar- hahústermelésről, riport- film. 19.05 Reklám. 19.15 Esti mese. 19.20 Idősebbek is elkezdhetik. 21.00 Kap­csoljuk a Kertészeti Egye­tem dísztermét. Házimu­zsika. 22.00 A veszprémi tévétalálkozó díjnyertes filmjeiből. Felső-Ausztria. tévéjáték. 22.45 Tv-híradó 3. Z. műsor: 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Ne féljetek a szerelemtől, (szovjet film). 21.20 Tv. híradó 2. 21 40—22.35 Egy­személyes színház. ________ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom