Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

Máglyák a Boszorkányszigeten Nincs gyalázatosabb tör­ténelmi intézményrendszere az európai kultúrának, mint az inkvizíció. Az inkvizíciós tevékenység kezdetét ponto­san megállapítani máig sem sikerült. Marx egyetért Schlosser német történész megállapításával: III. Ince pápa az, aki 1198-ban bizott­ságot hoz létre az eretnek­ség kinyomozására és üldö­zésére. Az 1230-as zsinat már a papokat az egyház rend­őri alkalmazottaivá, és egy­házközségük tagjainak hóhé­raivá rendeli. Az inkvizíció eszközei év­századokon át a kinpad, a deres, a korbács, a mág­lya. .. „A SATAN HARCOSAI" „A boszorkányok és va­rázslók — állította az egy­ház — a sátán harcosai, te­hát a sátáni sereghez, a sá­tán zsinagógájához tartoz­nak” — írja I. R. Grigule- vics. „Az inkvizíció történe­te” című könyvében, majd így folytatja: „Ennek bizo­nyítékai az inkvizítorok torz agyában a misztikus boszor­kányszombatok voltak. Miu­tán kidolgozták a ,,zseniális” sémát, igazolása nem .ütkö­zött különösebb nehézségbe. A hóhér segítségével bár­mely inkvizítor, bármely asszonyt oly beismerésre kényszeríthetett, hogy a sá­tán zsinagógájához tartozik, részt vett boszorkányszom­batokon, s' ezen az alapon elítélhette és máglyára küldhette”. RÖPKE STATISZTIKA Az inkvizíció egvik későb­bi tobzódása nyilvánul meg a .magyarországi boszorkány- pörökben. A fennmaradt ira­tok szerint a legrégibb bo- szorkánypör Gráz Péter fel­jelentése alapján indul meg Botzi Klára kolozsvári bába­asszony ellen. Bűne? Egy olyan bűvös mondás birto­kában volt, ami megakadá­lyozhatta a gyom növését a búzaföldeken, ha megérinti a bíró ruháját, az nem tud­ja elítélni,/ kígyóból olyan italt készít, hogy megérti az állatok beszédét... Az ítélet: máglyahalál. Eddigi tudomásunk szerint Magyarországon 554 boszor- kánypör volt 1565 és 1765 között, ezekben 194 halálos ítéletet mondtak kí — 23 fő­vétel utáni elégetes, 169 el­égetés, 1 vízbe fullasztás és 1 kővel történő agyonverés. A SZEGEDI PÖR A legtömegesebb honi pör Szegeden zajlott le 250 évvel ezelőtt. Az eseményre emlé­kezni és emlékeztetni három időpont adatik: a pörbe fo­gottakat a városi törvényszék 1728. június 26-án ítéli el, a halálos ítéleteket 1728. július 21-én hirdetik ki, és két nap­ra rá meggyúlnak a mág­lyák a Tisza ma Boszor­kányszigetnek nevezett part­ján. „Hat férfit és hat nőt felkötöztek négyesével a há­rom máglyarakásból kinyúló oszlophoz” — írja „A szegedi boszorkánypörök” jegyző­könyveit közreadó Oltvai Fe­renc, és folytatja: „Malmos Katalint lefejezték, majd holttestét az egyik oszlophoz kötötték. A máglya füstje megfojtotta a szerencsétlene­ket”. További 28 gyanúsított azért menekült meg a- halál­tól. mert a „Frankfurter Zeitung” híradásaiból III. Károly értesült a szegedi vé­rengzésről, és parancsa le­állítja a további eljárásokat. Elképzelhető, hogy milyen szellemi színvonalon állnak a<. uraságok, ha még a király 1729. március R-én hozzájá­rul Koncz Sára és Bogadus- sáné ítéletének végrehajtásá­hoz: előbb fejezzék le őket, és csak azután tegyék máglyára. Nem a szegedi volt az utol­só boszorkánypör Magyaror­szágon — Nagykárolyban még 1745-ben is elítéltek bo­szorkányokat. .. Amint Bemard Gui, a XIV. századi francia inkvizi- tor kihallgatási mintát ké­szített társainak és követői­nek, ugyanez az eljárás ér­vényesül a szegedi pörben is: a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vádlottakhoz inté­zett kérdések azonosak, vagy niajdnem azonosak. Például: „Vagyon-e szövetséged az ördöggel?” — „Mi formában 'és mi módon vagyon szö­vetséged?” — Mikor tötte a szövetséget?” — „Meddig tetté azon szövetséget?” — „írás szerint-e, vagy’ szóval vagyon szövetsége a gonosz- szál?” — „Mínemű helyen lett a szövetsége a gonosz sátánnyal?” — és így tovább. Még egy jellemzője a sze­gedi jegyzőkönyveknek: önkéntes és kényszervallo­mások alapján vették fel. A kényszervallomások kicsika­rásának több fokozata volt; a kínzóeszközök bemutatása, szeges lóra ültetés, az ujjak csava rgatása, a spanyolcsiz­ma, a gerinctörés. Már az el­ső kettő után azt vallotta az üldözött, amit bírái hallani akartak... BOSZORKÄNYSZOMBAT És mit akartak hallani? Például egyöntetűen vallot­ták, hogy az ördög megláto­gatta őket, aki toliakkal dí­szítve jelent meg, de meg­jelent bakkecske vagy bi­ka alakjában is. Istent_meg­tagadva kötöttek vele szövet­séget, megcsókolták a hom­lokát és farát, majd nevet kaptak, hátgerincét vagy egyéb testrészét megjelölték, az ördög ezután emberi alak­ban közösült velük. Részlet Nagv Anna Gilicsó .Tánosné, azelőtt Kökényné 1728. június hóban elhang­zott vallomásából: „Midőn először kezökbe adta magát, az Isten és minden szenteket megtagad- tatták vele, de ő szívében még nem tagadta meg. a sz. keresztségről lemondott és vissza nem fog térni, hanem nekik fog szolgálni — meg­fogadta. Az seregben jelen volt egy bak, annak a szőrit megfogta és három ízben környül tánzolta, annyiszor arzulatját és h. s. v. hátul­ját megcsókolta és tánczoltá- ban azt mondotta és énekel­te: te vagy úgymond az én uram, téged soha el nem hagylak. Azután bakbul szép ifjú emberré vált és a la­tenssel közösködött. Azután tánczoltak. közönségesen it­tak és ettek, s vigadtak és örültek mindnyájan, hogy megszaporodott a fatenssel”. Erdőkben, dombtetőkön tartották — boszorkányszom­bati összejövetelüket, mely­re seprőn, gereblyén. gu- zsalyon, főzőkanálon, piszka- fán, fekete macskán, kecs­kén — meztelenül — lova­golva érkeztek és ittak a bo­szorkányitalból. Aztán a tánc következett, a főördög elégette magát, a hamut szétosztották maguk között és hazarepültek. sz. e. Marl: Twain vendégségben Amikor egy alkalommal Mark Twain Londonba érkezett, az Egyesült Államok nagykövete meghívta őt ebédre. A mil­liomos nagykövet a legkülönlegesebb ételekkel és italokkal kínálta az írót. Nem feledkezett meg azonban arról, hogy megemlítse azok árát. Amikor a gyümölcsre került a sor, felhívta a vendég figyelmét a valóban gyönyörű szőlőre, amelynek bogyói csaknem akkorák voltak, mint a szilva­szemek: „Akár hiszi, barátom, akár nem, ennek a szőlőnek minden szeme egy egész dollárba került.” Mark Twain ek­kor felemelte tányérját és így szólt házigazdájához: „Való. r* *m remek szőlő! Kérem, legyen olyan kedves, adjon nekem még belőle hat dollárért.” Aforizmák A városban a csend — hangos feltűnést kelt. V. Dorodnih Ha nem tudod, miért élsz, akkor mondd azt .hogy a demográfia kedvéért. Nem érdemes erőlködni! Mindenki csak a maga meg­szokott súlykategóriájában gondolkodik. Amikor a múzsák hallgat­nak, akkor a művészfelesé, gek beszélnek. Nincs más választás, mint hogy magadra vess, ha a tükröd — kiváló minőségű áru. M. Turovszkij tAtÀAAAÀ*aa*ÂÀ*AAÀéAÀAAAAAAAAAAAAAAAAAfc** *A>A*A*»**«AA*****<LAt****>*ÀâÀ*àAA^^l|WiWiV|Y/VW/l TAKATS GYULA: Csak azt látom LELKES MIKLÖS: Kisfiam szemében Ki jár a nádas folyosóján? Ki fürdik csendes öblibe? Csak azt látom, remeg a nád és csattog hinaras vize... Csak jár a nád... Remeg... Lesem, reszket a folyosó s a varsák, mint eltűnt vén halászok arcuk lent is iszapra hajtják. Hallgatják, mérik, hol lakik? Ki jár a nádas folyosóján s hiába vár fölöttük a ladik s tornyok titkán a néma gólyák... fiam szemében alma és éden édes kerekség ég csodaszépen fiam szemében cincogó vágyak — csizmás egérkék mind szalutálnak fiam szemében kisördög üi meg: maszatos képe gyönyörű ünnep! fiam szemében jár kicsi róka csillag-fogócska csillag-bújócska fiam szemében játszik a játék játszik a szépség holnap-ajándék fiam szemében két pici kosnak kobakja koccan — így okoskodnak! fiam szemében madárhang-szélben nagy, kék szabadság szépül merészen csaló hétköznap csak engem bánthat fiam szemében: mindig vasárnap! ANTALFY ISTVÁN: Naponta Naponta magamhoz térek, a csend üvegfalánál, a hajnal törmelék álmai közt, mikor még nincs alázatosság, amit rám tukmálnak kufárok bűzlő bazáraikban, amikor még én aranyozom be a Napot is. 'VVWW^A/VWVVWWtA/VWWWWVNAAAAAAA/WWWVWV^'WV VWWVWWWWAiVVVVWVAWAVWAWAA/A' Hogy tiszteld magad — ehhez nem feltétlenül szük­séges, hogy teljesen egyedül élj. Az élet apróságai — gyakran nem egyéb, mint a visszajáró aprópénz. Még manapság is keve­sebb a jó költő, mint a nagyszerű dajka. Danyil Rudi) gyűjtése. Vajon a féltékenység a jövőben is a múlt csökevé- nye marad? „Az egyiknek kutya — tűnődött az eb — a másik,- MARTYN FERENC életművét bemutató kiállítás nyílt a nak pedig az ember barát- Budapesti Történeti Múzeumban. A tárlatról egy 1943-ban ja”? készült művet mutatunk be, címe: Egymás után a dűnén. T akarékoskod. * nunk kellene — mondta Pacolai igazgató, amikor gyufát keresve a zsebébe, ráakadt a tavalyelőtt készített vállalati takarékossá­gi tervre. A terv nem volt különöseb- ben gyűrött. Pacolai igazgató évente ha kétszer viseli azt a ruhát, amely oly sze­rencsésen megőrizte történetünk számára a takarékossági ter. vet. — Takarékoskodni bizony — helyeselt Ficere főmérnök és nagyot ásított. Nem tehetett róla. de az utóbbi két-három esztendőben. ha a ta­karékosságról hallott, mindto ásítania kel­lett. Tűnődött is már azon. hogy elmegy az üzemi orvoshoz megvizsoáltatni an­nak okát, miért ásít állandóan, ha ezt a szót hallja: takaré­kosság. Még szeren­cse. hogy ritkán hal­lom. mormolta ma­gában és úiabb vá­gyott ásított, pedig most ki sem ejtett« a szót. csak gondolt rá. Mégis el kellene menni ahhoz az or­voshoz ... — És hogy gondolod, ért az írét, ezt a takarékos­ságot? — ásítn*t úinbhat Ficere fő­mérnök és igyekezett figyelmesen nézni Pacaléira... — Nagyon furcsa, kérlek, kryn.i éooen te tesrpd tel nekem a kérdést. hogyan takarékoskod­junk . . . Mi von. nem. aludtál az éjszaka, hogy így ásítasz? . .. Szóval, neked kelle­ne a leaiohban tud- nőd. hogy g terme­lés szféráidban old­ható ez meg a leg­hatásosabban ... — Oft — helyeselt■ bőbeszédűen Ficere főmérnök. — Na látod .., en­nek örülök, hogy te is így tartod helyes­nek:, meg ez is itt... — csapott a paksa- métára, amely ugyan sem vaskos, sem nagy nem volt, de szépen rá volt írva, hogy Takarékossági tervezet a Fémalu­miniumpasztagyár Bánomrekettyei Üzemegysége szá­mára ... — Az mi, amit úgy csapkodsz? — Nem ismersz rá? A takarékossági ter­vünk ... Ne ásíts már, kérlek, mert rögtön nekem is kell... A tervezet... Direkt magammal hoztam ... izé ... di­rekt elővettem a pán­célból. hogy most megvitassuk... — bökött újra a be­tűkre Pacolai igaz­gató és hátradőlt a székben, válaszra, javaslatra várva. — Hát... talán ... fel kellene nyitni azt az izét... Nem? — javasolta Ficere főmérnök és rögvest megelégedéssel nyug­tázhatta, hogy Pa­colai igazgató bele is lapoz a tervezet­be ... — Itt van ni... Az van írva,... hogy ... igen,.,. hogy nem ész nél­kül, nem kapkodva, nem mindenáron .. igen, ez az elvi meg­fogalmazás .., Meg az is ide van írva, hogy nemcsak a nagy, de a kis ötle­tek is ... Hát akkor? — Hát akkor — kérdezett vissza Fi­cere ... — Kezdjük el. Va­lami kicsivel. Mi ket­ten. Mutassunk pél­dát a végrehajtás­ban. Mert fő a taka­rékosság! — Az. Az a fő — ásított Ficzere és belepislogott a gyár­kapu fölött nappal is égő és még ide is bevakító fényrek­lámra: F émalumíni­umpasztagyár Bá­nomrekettyei Üzem­egysége ... Szép. hosszú szöveg. Mind kivilágítva. Éjjel­nappal. Télen-nyá- ' ron. Ilyen hosszan. — Mi van? — idegeskedett Pacolai, mivel már tíz perce ! döntöttek, hogy ta­karékoskodni fognak ' és még mindig sem- j mi... — Megvan. Igen. Megvan. Odanézz. Oda. Hát nem látod, mi van odaírva? Persze, hogy a gyár neve... De milyen hosszan, és milyen fényesen kivilágít­va... Nem kap­csolsz? — mérgelő­dött Ficzere. — Pe­dig egyszerű, de zse­niális ... Rövidítsük > meg a nevet. FBÜ- > nek. Efbéü. Keve- s sebb energia a meg- s világításhoz, kevesebb , anyag az elkészítés- > hez, levélpapírja, inkon, pecsétjeinken, mindenütt kevesebb betű, kevesebb anyag, nagyobb meg­takarítás ... Pacolai tátott száj- ; jal és irigykedve hallgatta. fömérnö- ; két. Hogy ez miért is nem neki. az igaz­gatónak jutott az ; eszébe ... De sebaj, ! majd úgy jelenti fel­jebb, mintha ... — Rendben. A ja­vaslatodat elfogadom, t A mai napra a ta- t karékossági tárgya- lást berekesztem — s sóhajtott megelége- ' detten és a terveze- 5 tét visszatette az öl- $ tönye zsebébe. An- > nak az öltönynek a > zsebébe. amelyet ^ évente kétszer, ha > fel szokott venni. í Gyurkó Géza 5 $ Anna Július 26-án köszönriült az Annákat. Egy édesanva levelében érdekes nyelvi kérdést is felvetett ezzel az utónévvel kapcsolatban. Azt írja, hogy kisleányát család­jának tagjai és ismerősei igen változatos becenévvel illetik. A leggyakoribbak ezek: Annuska, Annika. An- cika, Ancsa, Anka, Ancsi­ka. Levélírónknak egyik sem tetszik, szerinte az An­no megnevezése már „ma« gába véve is” becézés. Régi magyar nevünkkel,' az Annával kapcsolatban pl. elég gyakran vetnek fel a megnevezés eredetével kapcsolatos kérdéseket is. Mint sok más utónevünk, az Anna is köznévi eredetűi és a héber nyelvből került bele a nemzetközi névhasz­nálatba. Valamikori jelenté­se: kegyelem, illetőleg báj, kellem, kedvesség. Hogy en­nek a névnek jó hangzása, sajátosan formálódó hangso­ra is mennyire felkeltette költőink érdeklődését is. bi­zonyítják azok a versrész­letek, amelyekben hangula­tos képet kapunk az Anna névről. Már Ilosvai Selymes Pé­ter (1520—1580), a női ne­vek magyarázatáról szóló versezetében így vall, s köztük az Annáról is: „Mar­git, szép fényes gyöngy, / Anna, kedves, kellemetes, / Klára, szép világos, /, a Lucia fényességes, / Katalin görög nyelven jegyez tisz­taságot”. Gyöngyössi János a név hangszerkezetéről versel: ,,Anna, akár elől, akár visszafelé, egyformán olvastatik. / Tedd eleibe az M-t, lészen Manna”. Kosz­tolányi Dezső véleménye és vallomása is ez: „Én az Anna nevet régóta szeret­tem. Mindig a mannát hoz­ta az eszembe”. Az Anna visszafelé is ol­vasható hangsora ihlette Kiss Jenőt is hangulatos versének megírására: „Mint lágy szóra megnyílt két ajak, / alt hangodon szól a páros a, / köztük az dupla, n pedig, / mint vidám szád vilió fogsora. / Anna, Anna, bárhogy olvasom, / az elő­re, és az vissza is.” (Kiss Jenő: Anna). Nem véletlen az sem, hogy még ma is a divatos nevek között számoljuk' el az Anna utónevet. Gyakori­sága azonban arra is bizo­nyíték, hogy igényes névíz­lés is jellemzi azokat, akik leányaiknak ezt a valóban szépen hangzó, kedves nevet választják egész életre szőlő megkülönböztetésre. Dr. Bakos József j VVVWVW^/WWSAA/VVWAA^AVWVAVVVVVVVVV'AVVVVWW'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom