Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
Mi lesz az ikonok sorsa? Töprengés az egri Ráctemptam jövéjéril Egri lányok fesztiválsikere Dallam szállt Debrecenben (Fotó: Tóth Gizella) E sorok írója nem először foglalkozik a sokakat érintő és érdeklő témával. Bemutatta a nevezetes templomot mint ritka szép műemléket. Méltán emlegette kincsek tárházának. Ecsetelte a dombtetőre látogató előtt kibontakozó, változatosságával lebilincselő, egyedi hangulatú panorámát. Utalt a hajdani építkezés regényes, kifejező történetekben bővelkedő történetére, a kalmárságra termett görögök és szerbek tiszteletre méltó kitartására, gondolkodásukért, hitükért vívott harcaikra, ötletességet egyáltalán nem nélkülöző mesteri sakkhúzásaikra. Emellett minden alkalommal sürgette a csigalassúság- gal haladó restaurálás meg- gyorsítását, a rég az 1967- ben megkezdett munkálatok mielőbbi befejezését. Nem véletlenül, hiszen ide hazai és külföldi turisták ezrei jönnének fel. Természetesen így is megkísérelték, de a zárt ajtók láttán csalódottan távoztak. Arról is tudósított, hogy tizenhét ikont elismervény ellenében — a papír ma is megvan — kiállításra kértek kölcsön. Igen ám, de a figyelemre méltó alkotásokat nem szállították vissza. Udvarias, kérő, majd határozott hangú levelekre sem. Az idős gondnok később már azt sem tudta, kihez forduljon, mert különböző mendemondák terjedtek el a művek sorsáról és pillanatnyi lelőhelyéről. Ez persze felkavarta a kedélyeket, ugyanis az egykori hívek adományairól van szó, akiknek mai leszármazottai ragaszkodnak ahhoz, hogy elődeik ajándékai a régi helyükön gyönyörködtessék a szépségre szomjúhozó- kat. Egy évvel ezelőtt azt is ' ^jelezte a zsúrnaliszta, hogy a város megakar ja venni a templom környékét, s azt a teljesen elhanyagolt manzárdtetős barokk plébániát, amelynek lépcsőit egykor a költő Vitkovics Mihály rótta. Az újságíró egy év elteltével arra volt kíváncsi, változott-e valami, rendeződtek-e a dolgok... ? Indítsunk azzal, ami szerencsére jelenleg is megnyugtató. A kaptatón túl mintha a csend boltívei 1. Ügy vélnénk, manapság nincsenek oly pusztító tüzek, mint hajdanában, amikor (zsúpról zsúpra) egész falvak leégtek. Szerelemféltésből sem vetnek csóvát a legények a lányos házra, jobban dívik a bicska. Tüzek mostanában gondatlanságból keletkeznek. K. A. termelőszövetkezeti brigádvezető esete azonban kivétel. Afféle szigorú gazda volt ő, aki rövid gyeplőre fogta a családját. Négy fiát korán munkára szorította, a legidősebbet harmincnégyéves koráig házasodni sem engedte. Hajszolta, törte, dolgoztátta őket s a feleségét, ahogy őt az apja egykor. — Ügy akartam meghalni — mondta a bíróságon —, hogy a két szememmel lássam. milyen birodalmat hagyok hátra. Az apám cselédként kezdte, és tíz-tíz holdat hagyott a hét fiára, mindegyik tanyás birtok volt. Megdolgoztatott bennünket, de volt eredménye. Hát én ebbe, jaj !, belebuktam. — Remegett a lába, a fejét fogta. Az történt, hogy a családot kemény kézzel fogva felépített egy hatalmas, kétszintes házat a falu főutcáQMwm 1978. július 33., vasárnap alatt sétálnánk. Napjaink megannyi gondja elhalványul, jelentőségét veszti, s a múlt színei erősödnek. Azok a furcsa formájú, több mint két évszázaddal is dacoló, a bujazöld fűten- gerben megbúvó sírkövek messzi örömökről és keserűségekről tanúsítanak. Arcokat vélünk felfedezni, tekintetek után fürkészünk, s mintha távoli hangokat postázna a szél. Az alapítókét, a templomért viaskodókét, akik — ha kellett — Eszterházy püspökkel is szembeszálltak. Daccal szólnak, máskor meg ravaszan, diplomáciai ízekkel fűszerezetten. S a kórusból nem hiányzik a korán elhalt, a jegyesétől búcsúzó Mirer Mária panasza sem. A múlandóság érzése borzongat bennünket, de hamar feloldódik, ha a templomra, erre az ékességre tekintünk. Igen, az alkotás a teremtő erőről vall... © Benn sajnos elszomorító kép fogad. Mi tagadás, tizenkét hónap alatt jóformán semmi sem, változott. Sajnos nem csodálhatjuk meg az ikonosztázion aranyozott díszeinek pompáját. A képek egy részének restaurálásával még mindig nem végeztek, a keretek szerteszét hevernek a padlón. Az OMF szakemberei itt vannak ugyan, csak ritkán látni őket. A Képzőművészeti Főiskola tanárai — ők a falak festményeit hozzák rendbe — még nem érkeztek meg, s arról sincs hír, hogy egyáltalán jönnek-e. A káosz megdöbbentő ! Tizenegy esztendeje tevékenykednek itt. Az akkori gyerekek' már ifjúvá nőttek, de itt úgy tűnik: megállt az idő, itt mindenki ráér. A berendezés egymás he- gyén-hátán. A sivárság, az egyre vastagodó porréteg elriasztó. Tudjuk: a műemléki felügyelőség számos tiszteletre méltó feladat megoldására vállalkozott az országban, s ezeket igen színvonalasan — ezt hazánk határain túl is elismerik — teljesíti. Mégis azt kérdezzük: nem lehetne kissé gyorsabban haladni Egerben, hiszen ha marad ez a csigalassúságú tempó, akkor már azt is ján, mely — terve, s álma szerint — az egész nagy családnak, fiáknak, menyeknek, unokáknak otthont nyújt majd. Ebben a házban szeretett volna megöregedni, ebben az általa létrehozott birodalomban. Csakhogy mire a ház elkészült, a négy fia közül egy sem akart sem a házban, sem az apjával élni. Tavalyelőtt tavasszal mind a négyen elszállingóztak. .. A legkisebb fiú Pestre szökött, munkásszállásba. A rákövetkező éjjel K. A. olajjal öntözte meg a házat és felgyújtotta. Ilyen kormos lánggal még nem égett ház a faluban. — Jogom van a saját csűrömet felégetni! — hajtogatta makacsul a tárgyaláson. Ilyenek lehettek a középkori tüzek. 2. Ülnek az öregek a nagy diófa alatt. A tyúkok már visszavonultak az ólba, a kutya a kerítés mellett kó- dorog. nem érdekli, mit. beszélnek azok ott rekedtes, suttogós hangjukon. Orruk megvastagodott s megnyúlt, bőrük a nyakukon feketésbarna, • mint az arakezdhetik renoválni, amit egy évtizede hoztak rend.be © Majdhogy nyomozni kellett az ikonok után is. Ezek — mint kiderült — a görögkeleti magyar egyházhoz kerültek. Ma is ott vannak —, s amint ez tájékozódásom során kiderült — nem is szándékozzák visszahozni őket. Állítólag —, s ezt viszont görögkeleti szerb kollégáik vitatják — a tulajdonjog őket illeti meg. Azt is elmondták : valószínűleg egy miskolci állandó kiállításon kapnak helyet. Az újságíró nem jogtudor. Nem is szándékozik ilyen kérdésekben a döntőbíró szerepére. Néhány dolog azonban enélkül is világos. Ezek a rendkívül értékes művek a Ráctemplomhoz tartoznak. Itt voltak, itt kell maradniuk ezután is. Ez a megyeszékhely számára sem lehet közömbös. Eleve oda kellett volna küldeni őket, ahonnan elvitték. Más kérdés —, s ennek semmi akadálya —, hogy egy-egy tárlaton ideiglenesen bemutatják őket. © Rendezni kell — és lehet is — ezt az ügyet más okok miatt is. A városi tanács ugyanis tartotta szavát: nemcsak tárgyalt, hanem meg is állapodott abban, hogy a szerb egyháztól — a telekkönyvi bejegyzés szerint ők a tulajdonosok — megvásárolja az egész területet. Itt kultúr- park létesül, bárki megcsodálhatja a panorámát. A Vitkovics-házban —, s ez is stílszerű — múzeumot alakítanak ki. A második ütemben a templomot is átveszik — a hívők természetesen ezután is itt rendezheti!^ a szertartásokat —, gondoskodnak arról, hogy mindig jó állapotban legyen, s az itt lévő sok rangrejtett kincs közszemlére kerüljön. Ez idegenforgalmilag igen sokat jelent majd, hiszen vendégek tízezreit bűvölheti él a kilátás, a hangulat, a szépre törekvő ember akaraterejének, alkotó kedvének rendkívülisége. A múltból szólnak, de a mának is beszédesen, hiszen ezt az örökséget sugallják. Bárcsak a helyreállítók se feledkeznének meg erről... Pécsi István busóké. Csak az emberi dolgok ésszel alig felérhető jelenségei foglalkoztatják elméjüket; azok, amelyekre az mondható: ki hitte volna?! — Hallotta? — kérdi egyikük a mellette ülőhöz fordulva. — A Pántlikás bácsi meg a felesége éhen akartak halni! A másik kettő csóválja a fejét. Tudják. Mindenki tudja a faluban. Hinni azonban alig képesek. — A fiuk Jugoszláviába ment a feleségével, a tengerhez. Pántlikás bácsiék meg megbeszélték, hogy éhen halnak. Hümmögnek. Bólogatnak. Pántlikás bácsi ! Pedig micsoda cifra, jókedvű férfi volt! Ilyet!... Furcsa, gondolják, hogy épp a Pántlikás bácsi. — Megetették a jószágot, adtak elé annyit, hogy négy napig se tudja megenni. Aztán megvetették szépen az ágyat, egymás mellé feküdtek. .. és feküdtek. Ki hitte volna, hogy ilyen is van! — Nem akartak már élni. Gondolták, egymás mellé fe- küsznek és addig fekszenek, míg éhen nem halnak. A Július közepén rendezték meg Debrecenben tizenöt ország 67 együttesének részvételével a VIII. nemzetközi Bartók kórusfesztivált. A dalosok találkozóján, kitűnően szerepelt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női énekkara, amely a kategóriájában megosztott első díjat nyert. A szereplésre való felkészülésről, a nemzetközi kórustalálkozó legjellemzőbb pillanatairól beszélgettünk Tar Lőrinc karnaggyal, aki jelentős részt vállalat a szép eredmény elérésében. — A lányokkal most vettünk részt harmadszor az énekkarok debreceni nemzetközi vetélkedésén. A legutóbbi országos minősítő verseny eredménye alapján — ugyanis itt elnyertük a fesztiválkórus címet — hívtak meg bennünket az idei találkozóra. A versenyt megelőzően kilencnapos kórustábort szerveztünk, ahol naponta hatórás próbákkal készültünk. — Hogyan zajlott le a debreceni verseny? — Az együttesek hat kategóriában, öt napon át mutatták be műsorukat az Arany Bika Szálló Bartók- termében. Először — valamennyi kórussal együtt — a folklór versenyágban lép. tünk fel, s sikerült döntőbe jutnunk. Az utolsó versenynapon került sor a női karok bemutatkozására a XX. századi versenyágban. Délelőtt rendezték meg az elődöntőt, ahonnan továbbjutottunk az esti döntőbe. Titokban ekkor már reménykedtünk, hogy valamilyen díjat is sikerül szereznünk. Madarak a vizfíiggöny mögött Most, hogy a csapadékos időjárás következtében megduzzadt Szinva-patak vize, csaknem két méter széles zuhatagként ömlik alá Lillafüreden, a vízfüggöny mögé ismét visszaköltöztek a vízirigók. E ritka madarak fészkeit már korábban felfedezték a lillafüredi vízesés mögötti mésztufa sziklafal üregeiben. Az utóbbi időben azonban a fészkek elnéptelenedtek, mert a vízesés a patak csekély hozama miatt — gyakran megszűnt. A vízirigók most ismét megtelepedtek a vízesés mögött jól rejtett fészkekben (MTI) Feri meg oda volt a tengernél. Nagy szállodában laktak, de a Pántlikás gyerek nem tudott aludni. Hallották? A másik kettő nem szólott semmit. A Pántlikás bácsi válogatott legtovább a lányokból, jutott eszükbe. Nagv szál, asszonyroppantó férfi' volt. S ni csak! — Azt mondja a Feri a feleségének: „Menjünk haza! Rossz érzésem van!” Nem bírt magával. Otthagyták a drága szállodát. Ki volt előre fizetve. A Pántlikás bácsi meg Eszterke akkor már három napja feküdt. Nem ettek, nem ittak. Aztán hallgatott, hallgatott mind a három öreg. Csuklójukon akkora bog volt, mint a térdükön, úgy érezték, kaszára érettek már maguk is. Forgatta agyuk a históriát. Forgatta, forgatta, de helye nem került az észben sehol. Az éhhalált választókat sem érteni, sem sajnálni, sem elítélni nem tudták. Ültek a hűs estében a forró nap után, s egyre az járt a fejükben: mit érezhetett a Feri. mikor belépett a házba. Mert ő még fiatal, épp hogy ötvenes, az ilyen még nem szokott hozzá a fájdalomhoz. S akkor a harmadik. aki eddig is beszélt, azt mondta: — Nem érdemelte ezt a Feri. akármilyen öregek is. Élet s érdem, ím így összetartozik. Végül a neves szakemberekből álló zsűri a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának leánykarával együtt ítélte nekünk a megosztott első díjat. — Milyen művek szerepeltek az énekkar műsorában? — Kötelező és szabadon választott programot adtunk elő. Műsorunkban Kocsár Miklós által megzenésített Nagy László-versek, Bartók, Kodály és Kalmár László kórusművei szerepeltek. — Melyek a személyes benyomásai, tapasztalatai a fesztiválról? — A legnagyob élményt, azt hiszem, valamennyiünk számára a megnyitó felvonu. lás jelentette. Ezen a látványos demonstráción négyezer dalos énekelte együtt Bárdos Lajos Cantemus! című, erre az alkalomra írt művét. A többi kórus meghallgatására sajnos, kevés időm maradt, a lányok nem engedték, hiszen mindkétszer bejutottak a döntőbe, s így öt nap alatt Egerben a múlt év decemberében fejezték be a Lenin út—Szovjethadsereg út— Klapka út kereszteződésében a fényjelző készülékek szerelését. Ezt követően pár hónapja készült el ugyancsak a Lenin út és a dr. Münnich Ferenc út jelzőlámpás forgalomirányítása. A jelzőiám. pák a megyeszékhelyre bevezető fő útvonal forgalmi rendjét is megváltoztatták. A gépkocsiforgalom alakulásáról s az azóta szerzett tapasztalatokról érdemes néhány szót ejteni; különösen azért, mert ezekben a hetekben az idegenforgalom növekedése révén a gépkocsik száma is igencsak megnőtt Egerben. A 25-ös számú fő útvonal Lenin úti szakaszán a nagy forgalom miatt a csomópontokon a jelzőlámpák üzembe helyezése óta tilos balra kanyarodni. A balra kanyarodás lehetőségét rövid szakaszokon történő eltereléssel oldották meg a közlekedést szervező szakemberek. Ennek az úgynevezett „indirekt” balra kanyarodásnak a javasolt útvonalai a következők: — Lenin útról a Szovjethadsereg út megközelítése: Nagy J. utca — Szálloda utca — Klapka Gy. utca. — A Lenin térről a Klapka utcába történő eljutás: Telekessy utca — a tér 25. számú főúttal párhuzamos oldala — Szovjethadsereg út, vagy Lenin út — Grónay S. u. — Szovjethadsereg a. útvonalon történhet. A csomópontokon kívül vannak olyan útkereszteződések, ahol külön tábla nem tiltja a balra nagy ívű kanyarodást, ám a fokozott balesetveszély miatt ezt mécsem javasoljuk a közlekedőknek; hirtelen fékezésre kényszerítik ezzel a belső sávban gyorsuló járműveket, s a nagy forgalom miatt sok öt fellépésünk volt. Az else díjasok díszhangversenyén a legjobb benyomást a no. voszibirszki Akadémiai kó. rus tette rám. Szakmai szem. pontból örvendetes tény — s a fesztivál is ezt igazolta —, hogy a mai kortárs szer- zők kórusműveit szíveser énekelik. S bár nagyon ne. hezek, a közönség is hozzá, szokott, érti az új zenei nyel, vet. A külföldi és hazai szak. tekintélyek egyöntetű véleménye: világszínvonalú ver. seny volt! — Mikor hallhatjuk isme Egerben az énekkart? — A kórus tagjai szép. temberig pihennek. Össze szeretnénk a Debrecenbe! előadott teljes műsorunka bemutatni a város közönsé. gének. Október 1-re. a zene világnapra, meghívást kap. tünk Budapestre, ahol a kü. lönböző versenyeken idén el. ső díjat nyert kórusok ad- nak díszhangversenyt. S ter. mészetesen készülünk mait a két év múlva sorra kerüli IX. Bartók-fesztiválra. < Szalay Zoltán időt is kell tölteni a várakd zással. Jó lenne az úgynevezet „színházi” autóbuszmegállói a csomóponttól távolabb he. lyezni. A megállóban leve autóbusz a külső forgalm sávot is teljesen elzárja, éí még a kikerülés lehetőség« sem adott a jobbra kanyaró, dók számára, mivel ott mái záróvonal van. De nemcsak ez az egyet len gond adódik a forgalom új rendjével. A csomópon’ környékén elhelyezett Megállni tilos és Várakozni tilos jelzőtáblákat rendszereser figyelmen kívül hagyják c közlekedők. Még mindi.E nagyon sok autó parkol a külső forgalmi sávokban, akadályozva a folyamatos közlekedést. A szabálytala. nul balra kanyarodok nem is gondolják át, milyen nagy veszélyhelyzet alakul ki s forgalomtól zsúfolt úton, őszintén szólva csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig még nem történi súlyosabb baleset. A közlekedésrendészet a jövőben bizonyára jobban él a büntetés lehetőségével a szabály, talankodókkal szemben Azért is fontos, hogy elejéi vegyük az ilyen „szokásoknak”, mert a várost nem ismerő turisták is hajlamosak követni a szaibálytalankodó- kat. A dr. Münnich Ferenc ut. cai csomópont forgalmi rendje sokkal egyszerűbb, kevesebb gondot is okoz. Még az idén megtörténik a csomóponti szakasz 50—60 méteres hosszúságban három forgal- mi sávra való szélesítése, és ekkor már a jobbra, illetve balra kanyarodó gépjármű- vek külön felálló sávot kapnak. A későbbiekben - dr. Münnich Ferenc út /égig három forgalmi sáv: ■ • lővül majd. Kovács Nándor oki. közi. mérnök Úi/L/IY rSn/Áv BOmÓTÚZfK ló lenne komolyan venni... Az egri Lenin út forgalmi rendjéről
