Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

Start után NDK pártdelegáció Egerbe N"rnet vendégeink a dohánygyárban (Fotó: Tóth Gizella) Elkoptatott igazság, hogy a törvény annyit ér, ameny- nyit megvalósítunk belőle. Bizonyára azért, mert egy idő múlva a szállóigék elfá­radnak, s elsősorban azok miatt, akik lépten-nyomon hangoztatják, ahelyett hogy a gyakorlatban bizonyítanák az alapigazságot. Talán azért is kopik a jelentősége, mert társadalmi viszonyaink között kézenfekvő a törvé­nyek következetes megvaló­sítása, s akkor — ugye — miért is beszélünk róla any- nyit? Lehet, de ilyen jól azért még nem állunk, min­den igyekezet, • jó szándék és szorgalom ellenére. Nemrégiben, pontosabban július l*én lépett életbe a belkereskedelemről szóló új törv-ny, amelyet az ország- gyűlés tavaszi ülészaka szen­tesített. Most tehát a végre­hajtáson van a sor. Termé­szetesen az eltelt két hét sem­milyen támpontnak nevez­hető tapasztalattal nem szolgálhatott; hosszabb fo­lyamatról van szó, amely egyaránt érint vásárlót, ke­reskedelmi dolgozót, keres­kedelmet, ipart. Hogy ki mit vár az új töm vénytől, illetve annak vég­rehajtásától? Látszólag egy­szerű a válasz: árubőséget, minőséget. De a bőség és a minőség mögött még annyi mindent felsorakoztathat­nánk, a hálózat korszerűsí­tésétől a vásárlói panaszok intézéséig, hogy megtöltené az újságot. Mindenesetre tény, az hogy senkit sem ért várat­lanul az új törvény beveze­tése, hiszen az előkészítés­ben, a széles körű társadal­mi vitában nagyon sokan részt vettek. Gondoljuk csak meg, . hogy korábban egy több mint százesztendős jogsza­bály foglalkozott a kereske­delemmel. így nem csoda, hogy időközben minden érin­A minisztérium 200 millió forintos pályadíjat tűzött ki, ebből mindazok a könnyű­ipari vállalatok, szövetkeze­tek és alkotócsoportok kap­hatnak, amelyek korszerű, import szellemi termékek — licencek, know-how-ok — átvételével már a közeli jö­vőben növelni képesek gaz­dasági hatékonyságukat, pi­acképesebbé tudják tenni gyártmányszerkezetüket. A minisztérium sokoldal­ról tájékozódott arról, hogy merre halad a világ a mű­szaki fejlődésben, s hol ta­lálhatók a legfontosabb for­rások, amelyek tájékoztatnak a korszerű technológiai mun- kaszevezési eljárásokról. A felmérés eddigi anyagai az alágazati kutatóintézetekben máris hozzáférhetők. A tex­til-textilruházati iparban például a termékek piacké­pességének, minőségének, a divat gyors követésének le­hetne hatékony eszköze a szellemi import. Közelebbről például az ingpuplin, a bal­lon, a kordbársony gyártási technológiájának fejlesztését lehetne ily módon meggyor­sítani. Szükség volna olyan licencre, vagy Know-how-ra is, amellyel a magyar gyap­jú feldolgozását korszerűsít­hetnék. Űj eljárások meg­honosítása kívánatos a textil­hulladékok fonóipari feldol­gozásához, új kikészítési el­járások bevezetéséhez. A bőr_, és a cipőipar szakembe­réinek figyelmét — egyebek mellett a korszerű gyermek­cipők, az úgynevezett ké­nyelmi lábbelik, valamint a kiváló minőségi divatcipők gyártási technológiáinak fel­kutatására hívták fel. A bú­torgyáraknak a gazdaságosan | értékesíthető bútorok komp­lett termelési megoldásában és ezzel exportképességük fokozásában segíthet a szel­lemi-import. A játék- és sportszergyártás — jövőre nemzetközi gyermekév lesz ! — fejlesztése is azok közé a feladatok közé tartozik, ame­tett szerv a maga módján és a maga posztján, a kor­mánytól a szakszervezetig, az ipartól a kiskereskedele­mig, igyekezett korszerűsíte­ni, a társadalmi igények szintjére emelni. ezekhez igazítani a belkereskedelmet- Ahogy például Kovács Lász- lónéj az egri Centrum Aru­ház igazgatónője elmondot­ta, régi gyakorlatuk, ,hogy a választék bővítése, a mi­nőség javítása érdekében fo­kozzak a megrendeléseket, széles körű kapcsolatokat építve különböző vállala­tokkal. szövetkezetekkel. Ezt a gyakorlatot most az új törvény szentesítétte is! Ér­demes megemlíteni, hogy az áruházak között is igen pél­dás az együttműködés, figye­lemmel a területi sajátossá­gokra. Nemrégiben például Szegednek olyan bőröndöket adtak át, amelyeket ott ke­restek, Egerben viszont sen­kinek sem kellett. A Corvin, a szegedi, a kecskeméti és az egri áruházak között ala­kult ki és vált jó gyakor­lattá az árucsere és az áru­utánpótlás ilyen segítése. Benézve a pult mögé, a törvény végrehajtásával kap­csolatban más igények is felmerülnek. A kereskedelem elnőiesedett szakmává vált és nem is olyan vonzó pálya. Igaz, a munkakörülmények feltűnően javultak az utóbbi években — tekintve elsősor­ban az újonnan épített bol­tokat, áruházakat —, de a régebbi egységek bővítése, korszerűsítése, sőt ha kell, megszüntetése — sürgető fel­adat maradt. Mindez nem­csak a kereskedelmi dolgo­zók, de a vásárlók érdekeit is szolgálja. Meg kellene ol­dani a továbbképzést is, s emellett jobban gondoskodni az utánpótlásról. A végrehajtási utasítások elsősorban a vásárló és az el­adó közötti kapcsolattal, il­lyek megoldását a miniszté­rium véleménye szerint ugyancsak nagyban elősegít­hetné a szellemi-import. A gazdaságossági számítá­Ha az ember nem eléggé járatos az élet bonyolult képletében, hajlamos azt hinni, hogy manapság a ma­lomban csak egyetlen gond lehet: van-e elég őrleniva- ló? De hát az élet bonyolult. — Mikor kapták az első idei búzaszállítmányt? Akit kérdeztünk és aki válaszolt, Szécsi János, a selypi Zsófia-malom üzem­vezetője. — Július 14-én a Csányi Állami Gazdaság hozott öt­ven mázsát. — Mennyit? — Nem tévedés: ötven mázsát. ' — És mennyi a malom kapacitása? — Ha búzát szárítanunk kell. akkor a Collmann-féle berendezés napi tizenkét vagonos teliesítményét kell alapul venni. A képlet világos: az egyik oldalon a napi tizenkét va­gon nagyságú kapacitás, a másik oldalon a beszállított ötven mázsa, mint őrlendő mennyiség. — A búza az idén késik — jegyzi meg a malom ve­zetője. összehasonlításként azt is elmondja, hogy tavaly júli­us 5-én fogtak hozzá az úi búza feldolgozásához, ebben az évben viszont most hét­főn, 17-én érkezett meg letve az árubeszerzés kérdé­seivel foglalkoznak. Ami az eladó és a vevő közötti har­móniát illeti, nem könnyű maradéktalanul megoldani, hiszen a pult mindkét olda­lán emberek vannak. Meg­győződésünk, hogy a türel­metlenség, a kevésbé udva­rias magatartás nem csupán intelligencia kérdése, számos körülmény, összetevő is köz­rejátszik ebben. Kovács Gyu- lánénak, a KPVDSZ megyei titkárának is az a vélemé­nye, hogy az új törvény egy­ségbe rendezve a korábbi irányelveket és rendelkezé­seket, a szakma elismerését, a kereskedelmi dolgozók meg­becsülését jelenti (meghatá­rozva, kik m ég a felelő­seke szolgáltatásért) ; írott malaszt marad az érdekek valódi felismerése, védelme nélkül. Egyik oldalon ott áll az a valóság, hogy kellő tájéko­zottság híján az ostor még mindig a kereskedelmen csattan, ütközőpontban lé­vén a termelők és a vásárlók között. Ez elsősorban elvi kérdés, s még több felvilá­gosító munkát igényel. A másik oldalon a munkakö­rülmények javítása mellett a kereskedelmi dolgozók béré­nek rendezése igen fontos feladat. Hogyan lehetne még vonzóbbá tenni ezt a pályát anélkül, hogy a fárasztó, ne­héz, sokszor idegölő munkát megfelelően ne honorál­nák? ... Mindez ami így elhang­zott, nem a törvény bírálata, hiszen részletesen foglalko­zott az országgyűlés az em­lített kérdésekkel. Most azonban, hogy ez a jogsza­bály érvénybe lépett, min­denki — vevő és eladó — elvárhatja, hogy a végrehaj­tás valóban közmegelégedés­re történjen. Ehhez nem sok­kal a strat után ’ bizalmat szavazunk. Kátai Gábor sokkal is alátámasztott pá­lyázatokat 1979. július 30- ig lehet eljuttatni a Könnyű­ipari Minisztérium iparpoliti­kai főosztályához. Csányból a tizenegy vágón új búza. Az állami gazda­ságban voltak a frisseb­bek, de 18-án már a csányi tsz is jelezte, küldené a bú­zát. Egyszerre teleszaladt gonddal az üzemvezető feje. Hová tegye a búzát? Ugyanis a nedvességtar­talma a szemeknek a meg­állapított 14,5 százalék he­lyett húsz százalékot mutat. A Collmann nélkül az ilyen búzát tárolni nem lehet. A szárító viszont csak annyit tud. amennyit. Illetve: még egy bökkenő akad. Az a fránya berende­zés olaj nélkül csak egy halom ócskavasat ér. Az igaz, hogv a tartály 25 ezer liter olajat képes befogad­ni. de most ennek csak egv kis hányada lapul meg az alián. Hát még ha nem sikerült volna a hatvani Lenin Tsz-től annyi segít­séget „kikunverálni”. hogy ugorjának már el egy tar­tálykocsival ólaiért. Hoztak is négyezer litert. Ha a már meglevő olajhoz hozzáadtuk a hatvaniak által odaszállí­tott olaj mennyiségét. ak­kor azt sem nehéz kiszámí­tani, hogy összesen két napra való fűtőanyaggal rendelkeznek. Ha tehát az AFOR nem igyekszik, akár be is zárhatják a kaput. A Collmann leáll, az aratás leáll, aztán..,. lesz. ami lesz. _ Kéthetes magyarországi látogatása során — Prof. dr. Harry Nick vezetésével — tegnap Egerbe érkezett a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága mellett működő Társada­lomtudományi Intézet ötta­gú küldöttsége. A delegáció először az MSZMP Heves megyei Bizottságát kereste fel, ahol Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a vendégeket, és adott tájékoztatást a me­gyénkben folyó agitációs és propagandamunkáról, a ká­derképzés, a politikai okta­tás helyzetéről, a vitakörök működéséről. Ezután vendé­geink — akiket útjukra el­kísért Molnár Péter, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének munka­társa — az Egri Dohánygyá­rat keresték fel. Itt Molnár Jenő gazdasági igazgatóhe­lyettes és Kocsis József párttitkár ismertette meg a küldöttséggel a gyár mun­A spanyolországi gázrob­banás-katasztrófa óta so­kunkban némileg megren­dült a bizalom a palackos gázok iránt, különösen, hogy a magyar sajtó is átvette azt a — rémhírnek bizonyult — jelentést, amely szerint „az áldozatok száma azért olyan magas, mert ebédidő lévén, a főzéshez használt camping- gázpalackok használatban voltak, és a tűzeső hatására láncreakció-szerűen „felrob­bantak ...” A tetejébe egy téves fordítás nyomán az el­ső hírek még butángáz-rob- banásról szólták, csak ké­sőbb derült ki, hogy a fel­robbant tartályautó egészen másféle gázt, műanyag gyár­táshoz szükséges etilént szál­lított. Mindez indokolja, hogy a gázkészülékek, palackok biz­tonságos használatáról, mű­ködéséről, tárolásáról ejt­sünk néhány szót. speciális jármüvek Masvarországon ma csak­nem kétmillió háztartásban — gyakorlatilag minden má­sodikban — sütésre, főzésre propánbután gázt, röviden pébégázj. használnak, és ak­— Ha egyszer ott az a tartály, miért nem töltötték fel időben? — buggyan ki belőlünk a kérdés. Ez sem ilyen egyszerű do­log. Tetszettek már hallani a minimumnapról? Nagyjá­ból az értendő alatta, hogy az üzemben ezen a napon a lehető legkevesebb, tehát minimális mennyiségű anyag, alkatrész legyen ta­lálható. Vehetjük példának a VlM-et ‘ is, mellé pedig a fűtőolajat. Mármost: alig­ha lehel egyenlőségjelet tenni a két anvag közé. ha a malom működését vesz- szűk alapul. A minimum- nap azonban — kötelező — még azt sem lehet monda­ni, hogv a malomban vagy a vállalatnál találták ki. Felső rendelkezés. És jaj annak, aki erre fittyet hánv. Hogy mennyire jaj. és mi­kor jaj, az megint más kérdés. De a minimumnap az igaz. Jó ég, mi lenne itt egy­szer, ha a búzát június 27- én kezdenék vagontételben szállítani a gazdaságok! Fe­szíthetjük a szélsőségig a rossz álomképet. Ne tessék aratni, mert még nem múlt el a mini- mumnap. De a mi esetünk­ben már túlvagyunk a jú­nius 30-án. mégsem arathat­nak Csángón csak az állami káját, s adott képet a dol­gozók eredményeiről, élet- körülményeiről. A. német de­kor még nem volt szó a camping-gázkészülékekről. E nagyszámú fogyasztó ellátá­sára az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt üzemei napi 85—90 ezer palackot töltenek meg. A töltés helyétől a cse­retelepekig — sokszor egé­szen a fogyasztóig — speciá­lisan felépített tűzbiztonsági berendezésekkel ellátott Vo­lán-járművek viszik a palac­kokat. Mivel az előírtnál nem­csak kevesebb, de több gáz sem lehet — éppen biztonsá­gi okokból — a palackban, automata mérlegek ellenőr­zik a töltés utáni súlyt. A méréssel persze, nem érnek véget a biztonsági in­tézkedések. Többszöri ellen­őrzésen esik át a palack, mielőtt a fogyasztóhoz jut. « gazpalack ACÉLÖTVÖZETBŐL És van egy magyar „spe­cialitás”, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni : nemzetközi viszonylatban általában acélötvözetből ké­szülnek a gázpalackok. Ná­lunk viszont szilárd alumí­niumötvözetből. Ez nemcsak azért jó, mert így könnyebb gazdaságban, vagy ha a tsz is hozzákezd a betakarítás­hoz, akkor az állami gaz­daságban kell visszafogni a kombájnokat, mert napi tizenkét vagon búzánál töb­bet át nem vehe’t Selyp — ott a Collmann! Lehetne még beszélni ar­ról, miért jó az nekünk, ha az éves terv szerint is öt­száz vagon búzát kell a szabadban tárolni, mert a silóban nincs több hely. Azt is lehetne számítgatni. mi­ért egyenlő egy százalék víztartalom egy százalék búzával, mivel ilyen módon kell elszámolniuk a terme­lőkkel. Belátjuk, vannak tények, amikkel szembe kell néz­nünk, mert anyagi eszköze­ink és beruházási lehetősé­günk olyan, amilyen. De ezt a június 30—i minimum­napot, amikor az olajtar­tályban csak zötyöghet egv kevéske fűtőanyag, ezt jó dolognak minősíteni — alig­ha lehet érthető a köznapi ember számára. A sel.ypiek kérték a hat­vani tsz-t, segítsen nekik a szállításban, de hát ez még­sem a malom és mégsem a hatvani tsz dolga — gond­ja — lenne. Amit tehettek a szabályok adta kereten belül, azt megtették. És . mi lesz ezután ?... Furcsa egy helyzet: itt rágjuk az öklünket, hogv- a kedvezőtlen . időjárás miatt nem tudunk aratni. De mi lenne Selypen, ha az egész környéken hét ágra sütne a nap? A kérdés szinte megáll a levegőben. G. Molnár F. legáció délután városnézé­sen vett részt, majd az esti órákban elutazott Egerből. a palack, könnyebben kezel­hető, hanem elsősorban azért, mert az alumínium- ötvözet. ütődésnél, koccanás­nál nem ad szikrát, tehát önmagában nem jelentheti a palack tűzveszélyforrását — míg ugyanez az acélötvözet­ről már kevésbé mondható el. További előny, hogy a felhasznált alumínium-ötvö­zet fényes, ezüstfehér színű. Köztudott, hogy a fehér szín hővisszaverő. kevesebb hőt nyel el. mint a sötétebb szí­nek, így még ha a palack — szabálytalanul — ki is lenne téve hosszabb ideig a tűző napra. mégsem melegszik fel annyira, hogy az a gáz hőtágulása miatt robbanás­hoz vezessen! A szállítás biztonságát fo­kozzák a néhány éve elkez­dett konténeres gázpalack­szállítási kísérletek is. Külön kérdés a camping­gázkészülékek palackjainak ügye. Ezek eleve kicsik, ke­vés gázt tartalmaznak, befo­gadóképességük általában nem haladja meg a 2 kg pé- bégázt. Éppen ezért, mégha valamilyen „csoda” folytán robbannának is, annak ha­tása nagyon kicsiny lenne, a robbanás helyétől egy mé­terre sem okozhatna kárt, És ezek a palackok, úgy vannak megszerkesztve, hogy ha ép­pen nincsenek használatban, külső hatásra (például égő műanyag rá hullására) nem robbannak fel! Egyébként e palackokat töltésnél, cseré­nél ellenőrzik, s ha a leg­csekélyebb hibát észlelik — nem töltik meg a palac­kot ... ISMERTETŐ FILMEK IS Ami pedig a felvilágosí­tást illeti, a készülékek be­kapcsolásakor a szerelést végző szakemberek a gvakor- latban is bemutatják, ho­gyan kell a palackot és a készüléket használni. Erről a szerelő, és a készülék haszná­lója által kölcsönösen ; aláírt jegyzőkönyvet készítenek. És hogy el ne felejtsék a gázhasználók a „tanultakat”, a tröszt a televízióban rend­szeresen vetített ismertető filmeket, sok millió reklám­röpcédulát készít, terjeszt és a palackcserék alkalmával képekkel illusztrált anyagok­kal is segíti a vásárlót. Mert a szakszerű, figyel­mes kezelés és az óvato<’*""j — saját érdtkünkben — Kö­telező’ (Sz. J. I.) Mmmm 1978. július 21., péntek Gyorsítják a hönnyűipari gyá rfmé ray f © J lesstést Zséfia-maSom, Selyp BS-sraesssik @9 fitüzca, @2 sslsaf Is hiönyzik Gázhasználal—biztoisággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom