Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Agria Játékszín: ma este ősbemutató a várban Madách görögben Görög színpadkép, amelyet Kalmár Kati tervezett (Fotó: Szántó György) Augusztusban Nagyvisnyón Szakmunkástanulóknak, szocialista brigádtagoknak, nemzetiségi fiataloknak Ha már a görögöknél tar­tunk, azzal kezdem, hogy Agriához kedvesek valék az istenek, mert bőséggel aján­dékozzák meg jobbnál jobb játszóhelyekkel a teátristákat és a közönséget. Lám, ezen a nyáron már a harmadik szín­helyet avat.ia ősbemutató. Görög tragédiát idéz a színpad. Nem is színpad ez, látvány inkább, amely szinte elbűvöli a színészeket. Fák­lyák és reflektorok vnag... a csillagos estét, az előtér­ben Eurisztheusz király palo­tája, jobbra Heraklész tábo­ra, fenn a távoli messzeség­ben pedig harci füst gomo­lyog, győztes sereg jő, élén Heraklész — igaz, bicegve kissé. Nem a csatában sebe­sült és nem Heraklészt, a színészt, Juhász Jácintot érte a baleset. ★ Néhány nappal ezelőtt még a motelben tartották a pró­bát, mert Juhász Jácint lába gipszbe kötve őrizte egy készülő Jókai-tévésorozat hajnali felvételének fájdal­mas emlékét. — Milyen lesz Szophoklész egykori hőse, Heraklész, Ma­dách egri színpadán? — kér­dezem a színészt, aki magára ölti ezt a tragikus főszerepet. — Gyengéivel együtt na­gyon is emberszabású ember ez a Heraklész. Nem olyan jó politikus, mint amilyen ember, csak győzni tud, de uralkodni nem. Ezért kell meghalnia. A trónjáról meg­döntött királyt tulajdonkép­pen meg kellene ölnie, ám Heraklész élni hagyja. Ez a vétségé, ez okozza vesztét. És természetesen a nő, hi­szen nem véletlenül Férfi és nő a címe Madách drámájá­nak. ★ Madách szól, Heraklész mondja: — Mi hát a nő. s a férfi? Az: virág, mely hajnalra nyílt és keble harmatot sírt, emez meg: tüzparázs, mely vad hevével virágkebelbe került, s azt égeti, míg ott a zsenge harmat el nem oltja. A király, akit Heraklész élni hagy, Inke László. — Mint Pilátus a krédóba, úgy kerültem Egerbe, s ebbe a szerepbe. A Thália Szín­házban Sztaniszlavszkijt alakítottam a Színházi re­gényben, amikor egy kis bal­eset ért, olyan izomszakadás- féle. Elhalasztottam párizsi utamat, s amikor Mensáros Laci beteg lett, Romhányi László felkérésére átvettem a szerepét. Ez kötelességem volt, hiszen segíteni kell egy­máson. Ádámtól Luciferig. II. Egyszerre meglazult a zsi­nór. A férfi óvatosan el­kezdte tekerni az orsót. Nem érezte a hal súlyát. De aztán közvetlenül a csónak előtt örvények szakadtak ki a víz­ből: ismét megfeszítette iz­mait. Bal kezével óvatosan a vízbe csúsztatta a merítőhá­lót. Felállt, kinyújtotta a ke­zét a bottal, hátrahajlott kis­sé, és akkor felbukkant a hal, végre feljött a víz színére; alámerítette a hálót, és ak­kor már tudta, hogy sikerült. Lerakta a botját, két kézzel megragadta a merítőt, és ki­emelte a csapkodó óriást. A hal kitartóan, keményen döngette farkával a csónak fenekén a deszkákat, még mindig menekülni akart, a férfi pedig elnevette magát, leült, érezte, hogy remeg a lába és egész testéről dől a verejték. Amur, mondta fél­hangosan. micsoda dög. lehet vagy nyolc kiló, talán tíz is. .. Egy ideig csak nézte a há­lóba gabalyodott halat. Re­megő kézzel rágyújtott egy cigarettára. Aztán ki tudja miért, eszébe jutott a fele­sége. Ha látná ezt az óri­ást. .. Mindig megfőztük a halat, régen, amikor még Márta... Vállat vont, mélyen leszívta a füstöt, és a vízbe QJ&mtfgg, 1978. július 20., csütörtök , végigjátszottam már a tragé­dia jelentősebb szerepeit, most mégis megilletődve lé­pek Madách színpadára. Kü­lönösen e csodálatos rom­kertbe, amelyet talán még az. isten is szabadtéri színháznak teremtett. — Mit mondhat a színész a szerepről Eurisztheusz ki­rályról, akinek alakját most magára ölti? Ez a király, akit egykor az istenek szeszélye Herak­lész, urává tett, félreállított, sértett emberré lesz. Király után szolgá. Pedig ő csak ember szeretne lenni. Emberi sorsot kíván, emberi boldog­sággal persze. Ezén a ponton kell keresni a tragédia mai kicsengését: mert azbk az „istenek”, akik néni tudnak emberi módon élni, azok kisebbek, jelentéktelenebbek, mint azok az emberek, akik ,, i s t e ni’ ‘ módra tudnak viselkedni. — Mit tesz ehhez a rende­ző, Romhányi László? — Madách bonyolult, fél- tékenységi drámát sző a gö­rög történet köré. Bár mély­reható, pszichológiai igazsá­gokat fogalmaz meg a tragé­dia, annak társadalmi vonu­latát Madáchnak nem sike­rült megírnia. Ez a társadal­mi mondandó — a hatalom kérdéséről van szó — mint lehetőség fellelhető a drámá­ban, s ml ezt igyekszünk ér­telmezni és kibontani. El- játsszuk a királyt, és a csel­szövőt is, felmutatjuk a ha­talmát élő vezetőt és a vesz­tett embert is. ★ A távolban már lobog a máglya, s a halni készülő hajította cigarettát. Mára elég Is volt, gondolta. A hal most már kimerültén hevert a csónak fenekén. Kiszedte a hálóból, megcsodálta gyö­nyörű pikkelyeit, ügyesen ki­nyomta szájából a horgot. Aztán eloldozta a csónakot, beszedte a karókat, és las­san elindult a kikötő felé. Ilyenkor, vasárnap moz­galmas az élet a kikötőben. Sokan horgásztak a partról, sétálgattak a betonúton, és bámulták a vitorlásokat a vízen, vagy éppen csónak­jaikkal bíbelődtek. Gyerekek és kutyák, a déli nap hevé­től verejtékező, kipirult arcú felnőttek, hangzavar, színes forgatag és eleven­ség. .. A férfi gondosan kikötötte csónakját, vállára vette a lapátokat és a horgászbotot, a szákot pedig bal kézzel megemelve elindult kifelé a keskeny betonúton Arra gondolt, hogy a közeli biszt­róban megiszik egy fröccsöt, ennyit igazén megérdemel, ha már a sors úgy hozta, hogy meg kellett küzdenie az amurral és győzött. Heraklész szavaiból mélysé­ges csalódás csendül ki: — Nő, nő! Isten lehettem volna én egykor, ha ez a nyo­morult teremtmény, kit más karján csüngni balsorsom rendelt, nem köt le puha kebléhez. Igen! Isten lehetne emberek fiából: ha vad sze­relmi ösztönünk, s a nővágy kihalna, vagy kiégne mind a szívből. Ha semmi mozgató nem volna bennünk, csak lé­lek: úgy a test örök lenne. A tragédia további fósze- | reoeit Pécsi Ildikó, Voith Ad, Dózsa László és Bánffy György alakítja. Ősbemutató ma este, az egri várban. Tíz napon át táncolnak a fiatalok a felsőtárkányi KISZ-táborban. Természe­tesen nem egész nap: déle­lőtt és délután 3—3 órát. A Megyei Művelődési Központ néptáncegyüttese bemutató­ra készül; az Agria-napok rendezvénysorozatában, au­gusztus 19-én az egri vár­ban lépnek a közönség elé, az ősszel pedig országos mi­nősítővizsgát szeretnének tenni. Az edzőtáborban újabb lé­péseket tanulnak, bővítik a repertoárjukat. Próbálgatják a szatmári páros figuráit, A kisfiú mintha a földből nőtt volna ki, egyszerre ott állt előtte. — Mekkora hal! Hol fog­ta a bácsi? A férfi lerakta a szákot, és rámosolygott a fiúra. — A nád mellett — mond­ta. — Ekkora halat még nem is láttam! Ez ponty? r— Nem. Amur. — Amur! Soha nem lát­tam még ilyet! Hány kiló? — Nyolc vagy talán, több — mondta a férfi. A kisfiú letérdelt a földre, tágra nyílt, csodálkozó kék szemekkel bámulta a halat. — Megfoghatom egy ki­csit? — Persze — bólintott a férfi. Mutatóujjával óvatosan megbökte, aztán a szeméhez nyúlt, megsimogatta a szá­ját, azon a ponton, ahol a horog megsebezte. A bőre barna volt, a haja egészen világos szőke, kezén az ujjai hosszúak, keskenyek... A férfi ismét, ma már másod­szor, a feleségére gondolt; Mártának szakasztott Ilyen volt a keze, ilyen szőke a ha­Gorsium Gorsium, a hajdani római város főutcáját díszesen fa­ragott oszlopsor szegélyezte — erre következtetnek a ré­gészek a feltárások során a napokban előkerült oszlop­alapzatból. A főutcánál a kutatók megtalálták egy kö­zépkorban épült út marad­ványait is. Ez újabb bizo­nyítéka annak, hogy Gorsi­um a középkorban is lakott hely volt. A régészek sze­rint itt állt a Föveny nevű falu, amely a középkori ha­dakozások során pusztult el Gorsiumban az idén nyá­ron a szentélyterület keleti részét tárják fel az István király múzeum munkatár­sai. Nászrepülés A tiszavirág rajzásához hasonló jelenséget figyeltek meg az idén a Rábán is. A folyó alsó szakaszának nap­sütötte meredek partfalain előszeretettel rakják le lár­váikat a kérészek. A kikelt rovarok rövid nászrepülése után tetemeik valósággal el­borítják a vizet, s a halak fogyasztják el őket. A kérészek nászrepülése, amelyet a Kis-Rába egyes szakaszain is megfigyeltek, ezen a tájon később követ­kezik be, mint a Tiszán, és nem ismétlődik meg minden évben. a lányok a tardonai kari- kázó motívumaival ismer­kednek, s a fiúk az egyik legnehezebb táncot, az erdé­lyi legényest gyakorolják. A negyven tagú csoport veze­tője s egyben oktatója, ko­reográfusa is, Varga Zoltán, a budapesti Bartók Béla táncegyüttesben dolgozik. Az egri műkedvelőknek sűrű, „kemény” programot állított össze. A július 18-án kezdő­dött tíznapos táborozáson nemcsak a talpalávalót ta­nulják, de zenét hallgatnak, énekelnek és kiegészítő tor- nagy»korlatokat végeznek. ja, bár egy árnyalattal sö- tétebb a szeme... Ilyesmi lehetne a mi fiúnk is, gon­dolta, és összeszorult a tor­ka, amint a hal fölé boruló barna, izmos, karcsú testet bámulta. — Nem él már — mondta a fiú és felnézett. A tekinte­téből csodálta, leplezetlen el­ismerés sugárzott. — Talán még él egy kicsit —. mondta a férfi sután. — Apu ortopéd sebész. Nagy házunk van a Tölgy utcában. Biztos ismeri a bá­csi! — Nem ismerem. — Nagy ház, garázzsal, kerttel, négy fehér hinta­székkel. Apu is horgászik né­ha. De soha nem fogott ilyen nagy halat. — Én se fogtam még so­ha — mondta a férfi. A kisfiú felállt. A halat nézte, aztán ránevetett a férfire: — Megemelhetem? — Ha bírod. Két kézzel megragadta a szákot, összeszorított szájjal megemelte. — Nehéz — mondta ne­vetve. — De azért elbírom, mert erős vagyok! A halat nézte, aztán a kis­fiút. Hirtelen rádöbbent, hogy nincs az egésznek sem­mi értelme; gúnyolódik ve­le az élet, hiszen hová vinné azt a nagy halat, hová és ki­nek. .. — Tudod mit? Legyen a tiéd. (Folytatjuk) Zászlóbontás, két-három táborral 1972-ben: olvasótá­bori mozgalom, több mint 2500 részvevővel 1978-ban — beszédesek a fejlődés számai, amelyek mögött széles körű összefogás zaj­lik. A Hazafias Népfront és a KISZ ösztönzésére peda­gógusok, könyvtárosok, nép­művelők és társadalmi szer­vezetek munkatársai vállal­ják évről évre, hogy a nyári hetekben a műveltségileg hátrányos helyzetben levő fiatalokkal megismertessék és megszerettessék az iro­dalom, a művészetek érté­keit. A HNF Országos Taná­csában az MTI munkatársá­nak elmondották: a taná­csok, a népfront, a KISZ, az úttörőszövetség, a szak- szervezetek, valamint az üzemek és termelőszövetke­zetek anyagi támogatásának köszönhetően az idén mint­egy 80 olvasótáborban tölt­hetnek el általában tíz na­pot a fiatalok, többségében fizikai dolgozók gyermekei. A zömmel egyetemet vég­zett csoportvezetők — köz­tük számos író, képzőmű­vész, természettudós, a tech­nikai eszközöket, lemezját-* szót, magnetofont is segítsé­gül híva igyekeznek a kul­A XI. VIT alkalmából ad­ta ki a Móra Kiadó a „Ha ott lennék Havannában" cí­mű, az eddigi találkozók történetét élményszerűen, s adatszerűén is feldolgozó kö­tetet. A könyv „Világifjúsá­gi kislexikon” című fejezete röviden összefoglalja mind­azt, amit a nemzetközi ifjú­sági mozgalomról tudni kell. A könyv foglalkozik a XI. VIT-et rendező ország tör­ténelmével, népével a legen­dás kubaiakkal, José Marti­tól (a kubai Petőfitől) Fidel Castróig. A műhöz csatolt kis spanyol szótár felsorolja a legszükségesebb szavakat, kérdéseket, kifejezéseket. A Móra Kiadó Kozmosz szerkesztősége adta közre „Az ifjúság szigete” című könyvet, amely a hős népet mutatja be, a „Haza vagy halál” végsőkig mindent Szirmot bontott a soproni hegyekben az alpesi táj jel­legzetes és kedves virága, a ciklámen. Hazánkban itt ta­lálható legnagyobb tömegben ez az illatos virág, de elő­fordul a kőszegi hegyvidé­ken és a zalai erdőkben is. A virágzás most kezdődött, a ciklámen tömeges nyílása augusztus elejére várható. Az udvariasság — olykor a már-már túlzásba vitt ud­variaskodás — hovatovább polgárjogot nyert a keres­kedelmünkben. Jó és rossz oldalával együtt megszok­tuk. t A címben szereplő köszö­nettel viszont csak a leg­utóbbi időszakban találkoz­hatunk az egri Domus ven­déglátó egységének büféjé­ben. A köszönet — a befi­zetett összeg feltüntetésével egyetemben — a kasszagép­ből kikerülő árcédulán sze­repel. Első hallásra kissé szo­katlannak tűnik az udvaris- ságnak ez a módja. Külö­nösen szokatlan akkor, ha megtudjuk az igazat e kö­szönetnyilvánítás valódi oká­ról: a büfével egy épületben önkiszolgáló étterem is mű­ködik, ahol a vásárlás kifi­zetéséről kikerülő blokk — túra értékeit közelebb vin­ni a fiatalokhoz. A magyar és világiroda­lom jeles alkotásainak meg­ismerését jól felszerelt könyvtárak szolgálják, s a folyóiratok, az ifjúsági la­pok és az újságok forgatá­sára is alkalom nyílik. Tele­víziók, filmvetítők állnak a táborozók rendelkezésére és nem hiányzanak a sport- rendezvények sem a prog­ramból. A táborok többsé­gében népművészeti bemu­tatókkal, Győrben a vízi vi­lág adta lehetőségek ki­használásával, Debrecen­ben fizikai kísérletekkel! másutt földtörténeti beszél­getésekkel teszik változa­tossá a napokat. A tábornyitást megelőző­en a csoportok vezetőinek megrendezték Tatán az el­képzelések és a módszerek cseréjét. Ez a tanácskozás már az eddig eltelt idő­szakban is jól kamatozott — hangsúlyozták a Hazafi­as Népfrontban. Szolnok megyében, Mezőtúron ered­ményesen foglalkoznak a cigánygyerekekkel, s továb­bi 50 fiatal augusztusban Nagyvisnyón ismerkedik majd az irodalmi alkotá­sokkal. (MTI) vállaló harcosait, a Sierra Maestra hegyeiben, majd az analfabétizmus felszámolá- ! sában, a farmon, a banánül­tetvényen, a munka egyszerű hétköznapjaiban helytálló­kat. Az Európa Kiadó „Népek meséi” sorozatából két köte­tet ajánl: a kubai néger me­séket csokorba gyűjtő „Mam- biala dombjait, valamint a kubai Joruba mítoszokat és meséket közreadó „Obi, a gőgös kókuszdió” című ki­adványt. A világ ifjúságának nagy seregszemléjére készülő, s a Kuba iránt érdeklődők hasznosan forgathatják a Kossuth Kiadó „Mit kell tudni Kubáról?” című köte­tét. A napokban jelent meg Kardos György Venceremos! (Epizódok a kubai szabad­ságküzdelmek történetéből) című műve. A soproni hegyvidék ter­mészetvédelmi terület, ezért itt eladásra nem szedhető ciklámen. Egy-egy csokorra való virág szedése azonban itt sem tilos a kirándulók számára, de csak a virágát szabad letépni, a gumóját meg kell hagyni a földben. Eladási célra csak a zalai erdőkben lehet cikláment szedni. amely a vevőnél marad egy az egyhez megegyezik a büfé árcéduláival. Na már most, ezt néhány ked­ves vendég felfedezte. és miután az önkiszolgálóban evett-ivott, a megőrzö-t blokkal átsétált a büfébe, és újra levásárolta az árcédu­lán szereplő összeget. Csupán becsület és dicső­ség kérdése volt az egész. Más kérdés, hogy az üz>. let dolgozói erre idejében rájöttek, és köszönőszavak feltüntetésével különbözte- tik meg most már az árcé­dulákat. Így azok kétszeres felhasználása, lehetetlen. Köszönjük, hogy nálunk vásárolt! — olvassák sava­nyú arckifejezéssel az udva­rias szavakat, akik ez ideig csalni nem voltak restek, de mert mást nem tehe'nek, magukban eldörmögnek egy csalódott ,.szívesent". (ku—tií. J Márkusz László Bemutatóra készülődve Népitáncosok edzőtábora Felsőtárkányban 1 Könyvek cs IflT-röl és Kubáról Soproni ciklámen Köszönjük, hogy nálunk vásárolt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom