Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

Királylányok a Hajdúhegyen Objektív Nagylátószögű és teleobjektív ESZTENDŐBE terz mjri_ hetven éve, hogy két igen­csak úrifonna lány sétálga­tott az egri szőlődombokon, leginkább a városhoz közel emelkedő Hajdúhegyen, ahol különösen szépek voltak ak­koriban a cseresznyefák. A szőlőkben, a sorok közt asz- szonyok dolgoztak csendes dalolással, s a két lány be­kiáltott hozzájuk: cseresznye venni! Mert az út mentén, s beljebb is, a dús lombozatok közt harsányan piroslott az egri hegyek rövid szárú, 6zív alakú, ropogós gyümöl­cse. A cseresznye lekerült a fá­ról, bele a kis kosárba, az alantabb gallyakról maguk a lányok is szedegettek, köz­ben beszélgettek, persze, va­lami idegen nyelven. A gyöngyös erszényből fényes pénz került elő, fizetéskép­pen, de a menyecskék elhá­rították: Hagyják csak, hagyják, leikecskéim. Hanem egyikük megkérdezte: kicso­dák maguk? A két lány ösz- szenézett mosolyogva, s meg­szólalt a magasabbik: apa király. És már rebbentek is alá a gyalogösvényen, nagyo­kat kacagva, szájukból, szer­te pattogtak a cseresznyema­gok. Az asszonyok földbe gyökerezett lábbal álltak, nem tudták, mit gondoljanak, mert eddig aligha találkoz­tak királylányokkal a Haj­dúhegyen. Hát még ha tud­ták volna, hogy a magasab­bik jövő áprilisban a franci­ák világtipró császárának a felesége lesz. De akkor még maga Mária Lujza se tudta. Egyszer volt, hol nem volt, így kezdődnék a mese. De ez nem mese. Egyszer volt és itt volt. 1809. június 16-án a királyi család Egerig futott Napóleon elől, egyenesen báró Fischer István érsek palotájába (ma a Mátra— Eger vidéki Borgazdaság központja). Voltak ugyan már itt 1805-ben, Kassára át­utazóban, amikor is a királyi koronát Munkács várába menekítették, de a hadi hely­zet javulásával visszatértek Bécsbe. AM NAPÓLEON tovább támadott és 1809. május 4-én Mária Ludovika királyné hét gyermekével Budára mene­kült. Éppen idejében, mert Napóleon május 13-án már elfoglalta Bécset. Mikor pe­dig a francia császár Győrt is elfoglalta, a királyi család Egerben keresett menedéket. Ez a város távol esett Győr­től, s egyébként sem volt megvetendő dolog vendégnek lenni az egri érseknél, aki negyvenezer hold jövedelme fölött rendelkezett. Egerbe szállították a koro­nát is. s előbb a mai bazili­ka helyén állt templom déli tornyában, később a várme­gyeháza nyugati szárnyában helyezték el, őrzésére ötven gránátost rendeltek. Ott la­kott a két koronaőr: Almás- sy Pál és gróf Splényi József is. Talán még Bécsben sem volt egyszerre annyi Habs­burg, mint akkor Egerben. A királynén kívül, aki kü­lönben olasz származású, s a király harmadik felesége, ide menekült a 16 éves Fer- dinánd trónörökös, a 18 éves Mária Lujza, a 9 éves Leo­poldina (a négy kisebb gyer­mek később érkezett) Ká­roly Ambrus 23 éves korára esztergomi érsek, főherceg­prímás, a királyné testvére, ugyanabból az olasz Este családból, mint Hyppolit, aki annak idején már hatéves korában esztergomi érsek lett Mátyás király feleségének, Bealrixnak jóvoltából, aki­nek unokaöccse volt. Itt hú­zódott meg gróf Severolii pápai nuncius is. Az udvar­tartást főudvarmesterek, ud­varmesterek, kamarások és más szegénylegények egészí­tették ki. Végezetül a fegyveres erők: a magyar testőrség és a bécsi palotaőrség tagjai, a Liechtenstein-vértestvérek, s a Davidovich ezred két szá­zada, amivel megerősítették az egri helyőrséget Olyan idegenforgalom keletkezett itt, aminőt még sokáig nem látott kulcsos Eger városa. A császár és király, L Fe­renc nem hagyta el Ausztri­át miként kapitány a süllye­dőben levő hajót. HOGY MIT LÁTTÁK. mit nem ebben a kis városban, azok a közvetlen hangú le­velek mondják el, amelyeket Mária Lujza írt régi nevelő­jének, gróf Colloredonénak. Százhetven esztendő után nemcsak azt tudjuk meg e levelekből, hogyan élt itt a királyi család, hanem képet kapunk a tégi Egerről. Részletek a levelekből: „Igen jó a lakásom, az első emeleten, ugyanaz a szobám, mint négy évvel ezelőtt. Eger környéke bájos, minden ol­csóbb itt mint Budán, a vá­ros is csinos. De hát Eger nekünk az, mint az oroszok­nak Szibéria, száműzöttek vagyunk itt alig vannak hí­reink a világból.” Nézzük tovább a szibériai száműzetést: „Habár mama mindig szen­vedő és gyenge, minden este nagy játékunk van az ő lak­osztályában, három-négy kártyaasztal, a résztvevők a családbeliek, az udvari ga­vallérok és hölgyek.” Tíz nap múlva: „A mama fivéremmel a második emeleten lakik. Ru­dolf bácsinak (a király leg­fiatalabb testvére) neki ma­gának tíz szobája van, de csak egy íróasztala, amelyet maga után vitet, ha szüksé­ges. És ha kamarásainak írni kell valamit azt csak a zongorán, vagy a földön te­hetik. De azért nagyon örü­lünk, ha itt maradunk. Ügy vagyunk itt mint egy falusi házban. Három órakor feléb­resztenek bennünket mikor a disznókat a legelőre hajt­ják és annak a háznak az udvarán, ahol Rudolf bácsi lakik, egész éjszakán át bál van. Mindennap sétálunk. Az érsek a minap egyik Tarkan nevű birtokára vitt ki. Más­kor a szőlőkbe megyünk én és Leopoldina, s mert már egészen magyarrá lettem, tu­dok beszélni a parasztokkal és vettem tőlük cseresznyét.” SOK MINDENT megtu­dunk ebből a levélből. Az Oroszlán fogadóban (ahol most a munkásőrség pa­rancsnoksága található) elég kezdetleges lehetett a. beren­dezés. Zongora van, íróasz­tal nincs. Megismerjük a 21 éves, csodálatos kényelmű Rudolf bácsit, aki tíz szobán át maga után viteti, az író­asztalt, ahelyett, hogy maga menne oda. De hát ő az ol- mützi érsek utódjának van kiszemelve. A harsány haj­nali trombitálás, tülkölés, úgy is, mint a legelőkre haj­tandó jószágoknak szóló éb- resz.tő, sokáig haladó hagyo­mány volt Egerben, az érseki istállóval egyetemben, amit a második világháborúig nem sikerült a Széchenyi utca kö­zepéről kiirtani, a trágyás szekerek idegenforgalmi lát­ványosságával együtt. Szív- bemarkoló az a közlés, hogv Mária Lujza tíz nap alatt magyarrá ,ott. és ékes nyel­vünkön tud cseresznyét ven­ni. Napóleonról is szó esik: „Azt kívánom, hogy legyen minél messzebb. Azt az em- «•* bért látni nagyobb büntetés volna nekem minden vérta­núságnál, félnék a látogatá­sától, nem tudom, nem jut­na-e az az eszébe...” A három pont nem hagy kétsé­get a tekintetben, hogy mi jutott Mária Lujza eszébe. A történelem tanúsága szerint Napóleonnak valóban eszébe jutott, el is vette feleségül Mária Lujzát, igaz, hogy Metternich kancellár biztatá­sára. Legyen erősebb a béke Európában. „Minthogy mindig sétá­lunk a szőlőkben,, anélkül, hogy ismernők az utakat, megtörténik, hogy meredek sziklák közé jutunk, s egy­szer én és Leopoldina árok­ba estünk, de baj nem lett belőle” Augusztus 27-én: „Nagyon szeretek Itt lenni, rajongok Magyarországért, meg vagyok hatva attól a bánásmódtól, amelyben ben­nünket itt részesítenek, de szívem mégis Bécs felé haj­lik. Tegnap az érsek elvitt bennünket egy búcsújáró helyre, a neve Saloc, itt a dombok közt van.” AZ UTOLSÓ EGRI levél­ből: „Egerben kitűnő volt a termés, a legtöbb kalásznak harmincnál több magja volt, ami ezen a vidéken óriási, de a szüret nem ígér sokat. Folyton esik, amitói rothad­nak a szőlők." 1809. szeptember 18-án és 19-én a királyi család elköl­tözött Egerből, s a koronát is Budára vitték, mert a had­viselő felek szeptember 14-én megkötötték a bécsi békét, s Napóleon másnap elhagyta az osztrák fővárost. De a tartós béke érdekében meg­kérte Mária Lujza kezét Az esküvőt 1810. április 2-án tartották meg Párizsban. A házasság merőben politikai házasság volt Mária Lujza nem kísérte el férjét sem az Elba-szigeti, sem a Szent Ilona-szigeti száműzetésbe. Sőt, a száznapos visszatérés idején sem kereste fel. De az egri szőlőket, Egert nem fe­lejtette el. Napóleontól szü­letett fiának, a „Sasfioknak” adományozta az egri gyalog­ezredet, s arcképét Is meg­küldte az ezred képtárának. Dr. Kapor Elemér A demográfiai robbanás, vagyis a világ túlnépesedése minden értelmes ember szá­mára már régen aggasztó méretűvé vált. Túl vagyunk a négymilliárdon, s a tudó­sok már azt is kiszámították, hogy a századfordulóra hányszorosára növekedik majd a föld népessége. Azok a tervek, hogy a még lakat­lan sivatagokat is termővé fogják tenni, legfeljebb csak enyhíthetnek a gondokon, de tartós, vagy pláne végleges megoldást nem jelenthetnek. A születésszabályozási tervek megvalósítása sem vezetne már célra: elkéstünk vele. Mi hát a teendő? Én rájöt­tem. Pár évtizeddel ezelőtt, ami­kor még „csak" hárommilli- árd körül volt a föld népes­sége, keletkezett nálunk egy érdekes elmélet. Tudósok ki­számították, hogy ez a tö­méntelen sok ember szorosan egymás mellé állva mind egy A kezdeti lépések után minden amatőr újabb képi megoldásokra törekszik, szeretne tovább lépni a nor­mál objektív nyújtotta lér hetőségeken. Eddig az 50— 80 mm-es alapobjektívvel csupán 45 fokos szögben le­hetett a témát befogni. A 35—50 mm-es nagylátószögű lencsével már 64 fokos szög­ben, az előbbinél másfélszer nagyobb felületet tudunk fényképezni. Erre például csoportképek készítésekor vagy panoráma felvételek­nél lehet szükségünk. A lá­tószög természetesen tovább növelhető egészen 180 fo­kig. Ezt az úgynevezett „hal- szemoptika” tudja, ám ez a kép már erősen ' torzított, ezért inkább érdekes, külön­leges felvételek készítésére alkalmas. A fényképezőgép távcsöve a teleobjektív. Ha a témát közelebb akarjuk hozni, mert egyébként nem meg­közelíthető, például a sport" eseményeknél, az 50—80 mm­esnél hosszabb gyújtótávol" ságú objektívet kell hasz­nálnunk. Vannak kis, köze­pes és nagy teleobjektívek, 120—135 mm közötti, a kis vagy szakmai nyelven a portrétele. Mint neve is mu­tatja elsősorban portrék ké­szítésére használhatjuk, mi" vei a normál objektívekkel ellentétben kis távolságból, közelről is torzításmentes képet ad. A 180—200 mm kö" rüliek a közepes teleobjek­tívek. A gyakorlatban en­nek vehetjük leggyakrabban hasznát­Még ötven méterről is kö­zeli, teljes alakot rajzol a ne­gatívra. Rendszerint ilyen len" csévél készülnek az „elle­sett pillanatok”, mivel a vi" szonylag nagy távolság mi­att a kép szereplői nem ve" szik észre a fényképezőgé­pet Az 500 mm és ennél hosszabb gyújtótávolságú „ágyúk”, a nagytelék. Ezek a nagy terjedelmű, súlyos objektívek kizárólag speciá­lis felvételek készítésére szolgálnak, például félénk állatok, madarak életének megörökítésére, légi felvé­telekre alkalmasak. Nagy világversenyeken, olimpiá­kon, rendszerint csak né­hány lap, vagy hírügynök­ség fotóriporterei dolgozhat­nak a verseny színhelyén. Ilyenkor a kívülrekedtek is nagy gyújtótávolságú, óriási objektívekkel igyekeznek a tribünről megörökíteni lap­jaik olvasóinak az izgalmas eseményeket. A nagylátószögű és tele­objektívek nagyon sok kom- poziciós, perspektivikus le­szálig elférne a mi befagyott Balatonunk jegén! Tetszetős volt az elmélet, és sokáig meg is nyugtatta a demográfia kutatóit, hiszen a Balaton a maga 600 néavret- kilométeres kiterjedésével még Európában is csak a második legnagyobb tó, hát még világviszonylatban!... Ha tehát a világ egész né­pessége elférne a Balaton je­gén, akkor nagy baj még nem lehet. Azazhogy lehetett. Mert az is kétségtelen, hogy a jelen­legi négymilliárd ember még összepréselődve se fém» el a magyar tenger jég A rén. Ebből kiindulva, egy szeren­csés pillanatban átfutott agyamon a megoldás egyet­len lehetősége. Növelni kell a Balaton vi­zének kiterjedését!.,. Ennek eddig épp a fordí­tottja történt. E fékezhetünk rá, hogy etíi, két évtizeddel A valóságosnál közelebb hozza a hátteret hetőséget biztosítanak. A nagylátószögű lencse kieme­li, felnagyítja az előtérben levő tárgyakat, alakokat, ugyanakkor a hátteret el­nyújtja, kicsinyíti. Tehát egy kis szoba is jóval na­gyobbnak, tágasabbnak tű­nik a képen, mint a való­ságban. Emellett néhány cen­timétertől a végtelenig min­den éles lesz. A teleobjek- tívvel a zsúfoltság hatását lehet kelteni, mivel a valósá­gosnál közelebb hozza a hátteret Egymástól több ki­lométerre levő épületeket is össze lehet úgy „hozni”, mintha egymás szomszédsá­gában épültek volna. Vida András ezelőtt pl. az északi parton, valahol Fűzfő táján földcsu­szamlás történt, utána na- gyobb'part menti vízterületet feltöltöttek, és a vasúti vá­gányt ott fektették le, ahol azelőtt víz fodrozódott. De másutt is történtek ilyen partszakasz-rendezések, fel­töltések; és mindez persze a tó méretének rovására ment. Vagyis a Balaton vízfelülete sok évtizede már egyre ki- sebbedik. Ennek épp az ellenkezőjére van szükség! Tessék a tó­medret bővíteni, a száraz­föld rovására. Hiszen kézen­fekvő, hogy egy nagyobb ki­terjedésű Balaton jegén nem három-, hanem négymilliárd ember is elférhet. Ebben áll a felfedezésem. Nincs támadható pontja, hi­szen logikus, hogy újból megnyugodnak majd a kedé­lyek, ha azt halljuk, hogy minden további népszaporu­lat ellenére is még mindig csak annyi az emberiség lé- lekszáma, hogy egy magyar- országi tavon — ha szorosan állva is egymás mellett — mind egy szálig elférnek az emberek. Most már csak az lenne a fontos, hogy elgondolásom megvalósítása esetén a fő­próba alkalmával rianás ne keletkezzék a jégen, mert ez bizony megosztaná a békésen egymás mellett szorongó em­berek egységét. Heves Ferenc RADII) KOSSUTH 8.40: Sinus kapitány harag­szik. 9.19: Zenekari opera­részletek. 10.05: Ballagó idő. 10.25: Alukohók. 16.40: Brahms-felvételekből. 11.40: Jókai Mór élete és kora. 12.35 Melódiakoktél. 13.56 Nyomkereső. 14.46 Éneklő ifjúság. 15.10 Operettek. 15.34 Egy szigetközi’ nótafa: Szakáll István. 15.44 Ma­gyarán szólva. 16.05 Meg­éri a pénzét? 16.30 Debus- sy-művek. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.31 Mozart: D- dúr vonósnégyes. 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Magyar ope­raénekesek. 20.05 Nemzet­közi alukaleidoszkóp. 20.35 Félóra a Kaláka együttes­sel. 21.05 Huszas stúdió. 22.15 Tudósítás a vívó VB- ről. 22.28 A lengyel kultú­ra hete. 22.50 Meditáció. 23.00 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Verbunkosok, nóták. 9.15 Fúvószene. 9.35 A re­formkor és a szabadságharc irodalmának hetei. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Látószög. 12.00 A va­rázskeringő. 12.33 Arcképek a szlovák irodalombóL 12.50 Zenekari muzsika. 13.33 Orosz népdalok. 14.00 Ket­tőtől hatig. 18.00 Harminc peres rock. 13.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.15 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A reformkor és a sza­badságharc irodalmának hetei. 21.00 Magángyűjte­mény. 22.00 Nóták. 23.59- Egy óra dzsessz. SZOLNOK 17.00-től 18.30.ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. — Fia. talok zenés találkozója. — Szerkeszti : Varsányi Zsu­zsa. — Hangképek az or­szágos honismereti diáktá­borról. Riporter: Övarsányi Zsuzsa. 18.00—18.30 Észak­magyarországi krónika (Gyorsabb a közlekedés Kazincbarcikán — érkezik-e a gabona a felvásárló hely­re). Udvardy Tibor opera­áriákat énekel. Hírek, lap­előzetes. 16.20 Cherbourg-l esernyők (francia film). 17.50 Óvo­dások filmműsora. 18.20 Postafiók 250. 18.40 Bolgár magazin. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gaz­dag ember — szegény em­ber (amerikai filmsorozat X1I/3. rész). 20.45 Közgaz­dasági kislexikon. 20.55 Színházi album. 21.55 Vívó VB. Férfi tőr és női tör csapatdöntő. Kb. 22.40 Tv- 7líradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Zenés ajándékkosár, 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Az ember és környezete (finn film). 21.55 Alkony (bolgár film). 1978. július 18., kedd r" HKS WKS66

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom