Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

IMS^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^A^ Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Közös munkával ÜNNEPÉLYES NYILATKOZAT és közös közlemény elfogadásával befejeződött a KGST XXXII. ülésszaka. A szocialista gazdasági integrációs szervezet legfelsőbb szer­ve optimista hangon ítélte meg a tagállamok gazdasági életének fejlődési tendenciáit, s azokat a momentumokat’ amelyek ma és a jövőben meghatározzák a további közös munkát. Közös munka. Talán ez az egyik legfontosabb a ki­emelendők közül. Hiszen ebben a szervezetben a tagálla­mok nem csupán kereskedelmi megállapodások kötésére törekednek. Céljuk az, hogy valamennyien, közösen járul­janak hozzá a szocialista társadalom építéséhez. A jelen szakasz az építőmunka új fázisát jelzi. További célprog­ramokat elfogadva, közös beruházásokat megvalósítva a KGST-országok arra törekszenek, hogy bizonyos mértékig semlegesítsék a világgazdasági helyzet kedvezőtlen hatá­sát is. Jól példázza ezt a közös energiatermelő és -szállí­tó rendszerek fejlesztése, a tagál'amok nyersanyagkincsé­nek kiaknázására tett együttes lépések. A KGST, amely közel harminc esztendeje, mint az európai szocialista országok gazdasági szervezete jött lét­re. ma már további két földrészen tevékenykedik. Tagjai­nak sorába lépett Mongólia és Kuba, s most az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság is. Ez a tény sok min­dent kifejez. Ismeretes, hogy a szocialista közösség orszá­gai a kezdetektől fogva erejükhöz mérten támogatták Vietnam népét. A gazdasági segítség azonban egy időre a katonai se­gítség mögé szorult. A háború hosszú éveiben a szocialis­ta vívmányok megvédése volt a feladat az indokínai or­szágban. Ma- az immár újra egységes Vietnam 50 milliós népe a szocialista építés hatalmas feladatainak megvaló­sítását tűzte ki célul maga elé. Sajnálatos azonban, hogy az ötvenmilliós vietnami nép még ma, győzelme után több mint három évvel sem koncentrálhat a gazdaság kérdéseire. Ismeretes: a kalandorpolitikát folytató sovi­niszta kambodzsai vezetés háborús összetűzéseket provo­kált ki szomszédjával, s kiéleződött a vietnami—kínai viszony is. Nem titok: Peking nem utolsósorban azért folytat Vietnammal ellenséges politikát, mert nem szol­gálja ki a maoisták szovjetellenes céljait, s a szocialista közösség részének tartja magát. A bukaresti tárgyalóasztalnál megfigyelőként más országok képviselői is ott voltak. Különösen fontos tény. hogy az afrikai szocialista orientációjú államok közül Angola és Etiópia is érdeklődik a KGST munkája után. Arra mutat ez, hogy megvan a lehetőség a széles körű kölcsönösen előnyös együttműködésre a fejlődő országok­kal is. MAGYARORSZÁG a KGST ALAPÍTÓ TAGJAI közé tartozik. Hazánk, amely nyersanyagban és energiahordo­zókban szegény ország, élvezi azt a lehetőséget, hogy ilyen szükségletei jelentős részét kedvező feltételek mel­lett a KGST-n belül elégítheti ki. Jól bizonyítja ezt az olaj- és gázvezetékek hálózata, a Vinnyica—Albertirsa villamos vezeték, s az országunkba szállított nyersanyagok, ércek tömege. Természetesen a gazdasági integráció elő­segíti iparunk fejlesztését, piacot biztosít számunkra. A tanácsülés megállapította: az együttműködésnek nagy tartalékai vannak még kihasználatlanul, melyek a tagor­szágok gazdasági fejlődését, az életszínvonal emelését szolgálhatiák. Az 1900-ig érvénves célprogramok követ­kezetes végrehajtása is ezt szolgálja matzi Miklós Gábor VSilVVWíAAAAVSAAAAAAAAAAVAAAAAAAAAAAAAAAAVVWWWVWVVVVVW A záróokmány vitába az ENSZ rendkívüli ülésszaka elolt Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaka záróokmányának szöveg­egyeztetési munkálatai helyi idő szerint csütörtök estére eredményesen befejeződtek, jóllehet az ülésszak eredeti­leg tervezett zárónapjára — június 28-ra — a küldöttsé­gek nem tudták befejezni az egyes szövegrészekkel kapcsolatos vitákat. A záró­okmány négy részből áll: a bevezetőből, a nyilatkozat­ból, az akcióprogramból és a leszerelési tárgyalások nem­zetközi mechanizmusával foglalkozó fejezetből. A szerkesztési koordináci­ót kézben tartó ad hoc-bi- zottság csütörtök délutánra tervezett ülését késő éjsza­kára halasztották el. Azután, hogy a bizottság megvitatta és jóváhagyta a záróokmány tervezetét, a dokumentum a plenáris ülés elé került. Hírügynökségek a rendkí­vüli ülésszak egyik legfonto­sabb eredményének tekintik azt a megállapodást, amelyet négy atomnagyhatalom és a vezető el nem kötelezett or­szágok képviselői értek el a genfi leszerelési bizottság át­szervezésének kérdésében. A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország javasolta, hogy az eddigi 31 tagú genfi testü­letet bővítsék ki újabb hat országgal. Az el nem kötele­zettek ajánlása szerint a genfi bizottság 40 tagúra bő­vülne. A genfi leszerelési bizott­ság az átszervezés után ja­nuárban ül össze először, s akkor már jelen lesz a tes­tület munkáját eddig bojkot- táló Franciaország képvise­lője is. Párizs ugyanis 1961 óta nem vesz részt a bizott­ság tevékenységében. Diplo­maták ugyanakkor megkér­dőjelezték, hogy vajon Pe­king az átszervezés után kész lesz-e bekapcsolódni a bizottság munkájába — noha eddig nem foglalt állást a négyhatalmi javaslattal szemben. Csillagváros Hz űrhajósok iskolája Az idei év különösen ne­vezetes az űrhajózás törté­netében : megkezdődtek a nemzetközi repülések az In- terkozmosz-program alapján. Márciusban szovjet—cseh­szlovák legénység — Alek- szej Gubarev és Vladimir Remek — dolgozott a világ­űrben, most Pjotr Klimuk és a lengyel Miroslaw Herma- szewski. Ezenkívül Bulgária, Magyarország, az NDK, Ku­ba, Mongólia és Románia képviselői is készülnek a startra. Az APN szovjet hír- ügynökség munkatársa a második nemzetközi repülés alkalmából kereste fel Geor- gij Beregovoj altábornagyot, űrhajóspilótát, a Szovjetunió kétszeres hősét, a Jurij Ga­garin nevét viselő űrhajóski­képző központ vezetőjét. — Tudjuk, hogy Vladimir Remek, az első csehszlovák űrhajós sugárhajtású repülő­gépeket vezetett. Milyen szakmák vannak még képvi­selve a szocialista országok jövendő űrhajósainak cso­portjában? — A többség a szuperszo­nikus sugárhajtású gépeken végzett repülésben komoly tapasztalatokkal rendelkező repülömérnök. S ez nem vé­letlen. Az űrhajók irányítá­sa, a repülés dinamikájának, az új technika lehetőségei­nek, sajátosságainak meg­értése és érzékelése köny- nyebb az olyan kozmonauta számára, akit erre a szuper­1978. július 1., szombat szónikus repülőgépek irányí­tásában szerzett ismeretei, tapasztalatai alapján készí­tettek fel. Nemcsak arról van szó, hogy az űrhajónak és a repülőgépnek hasonló az irányítási rendszere. A pilóták gyakran kerülnek olyan helyzetekbe, amelyek megkövetelik a figyelem operatív átállítását egyik rendszerről a másikra. Ez gyors gondolkodásra és re­agálásra tanít: edzi az aka­ratot, a kitartást, az állóké­pességet és az önuralmat. Volt idő, amikor lelkesedés­sel fogadtunk minden űrre­pülést. Most arra törekszünk, hogy a befektetett eszközök a lehető legnagyobb hasznot hozzák a tudománynak, a technikának, a népgazdaság­nak. Egy-egy repülés sok ember munkájára teszi fel a koronát. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia több mint 200 intézete és más ku­tatóközpontok vesznek részt a Szaljut—Szojuz orbitális komplexumok fedélzetén végrehajtandó tudományos programok kidolgozásában és a szerzett információk fel­dolgozásában. Az űrkorszak éveiben eddig 86 férfi és egy nő együttvéve mintegy öt esztendői töltött a föld ha­tárain túl. Jártak a kozmosz­ban köztük mérnökök, tudó­sok is. Előzőleg azonban va­lamennyiüknek meg kellett •tanulniuk a modern repülő­gépek vezetését, meg kellett ismerkedniük a túlterhelé­sekkel és a súlytalansággal. Mindezek az ismeretek bele­tartoznak a mai pilóták szakmai tevékenységébe. Kö­vetkezésképpen természetes, hogy Csehszlovákiában, Len­gyelországban, Bulgáriában, Magyarországon, az NDK- ban, Kubában, Mongóliában és Romániában sugárhajtású repülőgépek pilótáit és mér­nököket szemelték ki jelöl­teknek az első űrrepülésre. Itt jegyzem meg, hogy ugyanezt az utat választot­ták amerikai kollégáink is, amikor űrhajósjelölteket vá­lasztottak ki az NSZK-ban, Svájcban és több más euró­pai országban. — Hogyan szervezték még a szocialista közösséghez tar­tozó országok űrhajósainak kiképzését? — Szokás szerint három fő irányban. A kozmonautákat először is megtanítják az űr­hajók és űrállomások irá­nyítására, valamint a fedél­zeti rendszerek helyes üze­meltetésére. A programban fontos szerepet kap az űr­technika megismerése, ki­próbálása és a tudományos kísérletek végrehajtása során fel haszná 1 a ndó kutatói kész­ségek kifejlesztése. Végül nagy figyelmet fordítunk a fizikai edzésekre. A gyakor­latban az űrhajóskiképzést két fő szakaszra osztjuk. Az űrhajósok először tanulmá­nyozzák a Szojuz és a .Szal­jut konstrukcióját, fedélzeti rendszereit. Repülőgépeken edzőrepüléseket, ejtőernyős ugrásokat végeznek, általá­nos fizikai, speciális és or­vos-biológiai foglalkozásokon vesznek részt. A kiképzés második — befejező — sza­kaszában a kozmonauták már egviittesekbon és a kü­szöbönálló repülés konkrét programja alapján dolgoz­nak. A jelöltekkel a kikép­zés folyamán a Szovjet Tu­dományos Akadémia, az Sorompót az atom elé Az lenne a kívánatos, ha több ország nem fejlesztene ki atomfegyvert, akinek pe. dig van, megsemmisítené. En­nek az óhajtott folyamatnak első fele megkezdődött. Most, az atomsorompó-szerzödéa aláírásának 10. évfordulóján elsősorban ez érdemel mélta. tást — vigaszul a fegyverke­zési hajsza és a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások közepette. Leonyld Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, államfő Moszk­vában fogadta azt a lengyel katonai küldöttséget, amely Wojciech Jaruzelski had«eregtábornok, honvédelmi miniszter (balról a negyedik) vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Szaljut—Szojuz űrállomáson Áz űrhajósok munkaképessége kitűnő Újabb tudományos kísér­letekkel foglalkozott pénte­ken a Szaljut—Szojuz űr­állomás négytagú nemzetkö­zi személyzete. Vlagyimir Kovaljonok, Alekszandr Ivancsenkov, illetve Pjotr Klimuk és az első lengyel űrhajós-kutató. Miroslaw Hermaszewski befejezi az el­üj kormány Bangladesiben Ziaur Rahman bangladesi államfő, aki június 3-án el­söprő győzelmet aratott az elnökválasztáson, csütörtö­kön megalakította 28 tagú új kormányát. A kabinet élére Masiur Rahmant, a Nemzeti Avami Párt veze­tőjét nevezte ki. Ä választásokon Ziaur Rahmant támogató nemze­ti politikai front pártjai 11 helyet kaptak az új kor­mányban, és tizenhatan ke­rültek be a kabinetbe az ál­lamfő 24 tagú tanácsadó testületéből. egyetemi kutatóintézetek, a különböző népgazdasági • ágazatok — a kohászat, geo­lógia, műszergyártás, orvos- tudomány és a mezőgazdaság — tudományos intézménye­inek vezető szakértői és tu­dósai foglalkoznak. Így tehát a szocialista közösség orszá­gaiból érkezett űrhajósku­tatók az Interkozmosz-prog- ram alapján végrehajtandó nemzetközi űrrepülések ke­retében mintegy másfél év alatt elegendő ismeretet és gyakorlatot szereznek a koz­mikus tudomány és technika számos területén. Azt is tudni kell, hogy az űrhajósok másfél éves terhelése — a felsőoktatási prog­ramok szokásos „földi” mércéivel mérve — öt-hat évi egyetemi tanulásnak felel meg Az 1960-ban létesített kiképzőközpont fejlett okta­tóedző laboratóriummal és repülőbázissal, a gyakorlóbe­rendezések egész rendszeré­vel, kvalifikált tudósokkal, mérnökökkel, módszertani szakértőkkel, repülőoktatók­kal, orvosokkal rendelkezik. Az elmúlt 17 esztendőben a központban több mint 30 űr­hajó legénysége részesült ki­képzésben, köztük hat Vosz- tok, két Voszhod, valamint a Szojuz űrhajók kozmonautái. Eddig a Szaljut típusú hat or­bitális tudományos űrállomás fedélzetén kilenc expedíció teljesítette programját. A központ fennállása óta eltelt idő alatt személyekre lebont­va több mint 50 űrhajóst képeztek ki. Közülük 43-an jártak a világűrben: ketten három alkalommal, tizenha­tan két alkalommal. Vlagyi­mir Kovaljonok és Alek­szandr Ivancsenkov, a Szo­juz 29 legénysége jelenleg eredményesen dolgozik a Szaljut 6 űrállomáson. Hoz­zájuk csatlakozott most az új nemzetközi legénység: Pjotr Klimuk és Miroslaw Her­maszewski lengyel űrhajós­kutató. ső kísérletet a Szplav mini­olvasztókemencével, amely­ben új félvezetők előállítá­sát próbálják ki. A kísérle­ti kapszulát a Szojuz 30. űr­hajósai visszahozzák a Föld­re, ahol a kristályokat szov­jet. és lengyel kutatóintéze­tekben vizsgálják majd meg. A négy űrhajós kitűnően érzi magát és jól végzi az együttes munkát. Ülést tart Kairóban az Arab Liga Pénteken tizenhat állam jelezte részvételét az Arab Ligának szombatra Kairóba összehívott rendkívüli ülé­sén, amelynek a Jemeni Arab Köztársaság (Észak- Jemen) kérésére meg kell vizsgálnia Ahmed Husszein Al-Ghasmi néhai elnök meggyilkolásának körülmé­nyeit. Erdőgazdaság (EGER) által leadott Gaz 69. tip személygépkocsi eladó. Megvásárolható: AUTÖSZÖV, Gyöngyös, Vöröshadsereg út 14. Népszerűén hívják e meg­állapodást „atomsorompó­nak”, hivatalosan a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, amelyben a vele rendelkezők — a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vállalják, hogy nem adják át másnak, a többi aláíró pedig kötele­zi magát, hogy nem veszi át, nem fejleszti ki és más mó­don sem szerzi be ezt a fegy­vert. De mint minden politikai folyamatnál, itt is a vissza­esés veszélyével jár a meg­állás. Kettős a baj. Nem há­rom, hanem öt nukleáris ha­talom van, de Franciaország és Kína (más-más indítékok­ból) nem csatlakozott a meg­állapodáshoz. Ennél is söté- tebb képet vetít azonban a jövőbe az esetleges atom­anarchia: az az állapot, mely. ben tíz, húsz, vagy ennél is több államnak van atom­fegyvere. Ma már ez nem tartozik a tudomány fantasz. tikum világába, hiszen a bé­kés célokat szolgáló reakto­rok mellékterméke a plutó­nium, egyben az atombomba fő alapanyaga lehet, s 1980- ra a Föld országai annyi plu­tóniumot állítanak elő, amennyi ezer bombához elég. Rendkívül élénk a hasadó anyagok és a reaktorok ex- portja-importja, olyan szigo­rú nemzetközi ellenőrző rend­szert kellene tehát kidolgoz­ni és kiterjeszteni, amely szigorú szabályokhoz köti ezt a kereskedelmet, a technika legfejlettebb eszközeivel fi­gyeli a veszélyes eszközök forgalmát, anélkül, hogy a békés célú alkalmazást aka­dályozná. Vagyis: „teljesen le kell engedni a sorompót” az atomfegyver elterjedésé­nek útjára. Alva Myrdal svéd diplo­mata mondta: „öt atomhata. lom, az öttel több, mint amennyire szükség van.” Igaz. Ezért .javasolta a Szovjet­unió az ENSZ rendkívüli le­szerelési ülésszakán: vállal­ják valamennyien a nukleá­ris fegyverzet valamennyi fajtája gyártásának megszün­tetését. Ez lenne az igazi so­rompó! Tatár Imre (APN—KS) A OELKA Heves megyei Kirendeltsége értesíti kedves ügyfeleit, hogy az egri északi-lakótelepi szerviz a Vallon u. 12. sz. alól 1978. július 1-től a Kallómalom u. 88. sz. alatti új szolgáltatóházba (ABC-áruház mellé) költözik. Új szervizünkben is várjuk kedves ügyfeleink megrendelését meghibásodott rádió, televízió- hűtőszekrény, egyéb elektromos háztartási készülékek, olajkályha,, olajégő és kereskedelmi hűtőgépek megjavítására, valamint érintésvédelmi mérés és szabványossági felülvizsgálatok elvégzésére. Heves megyei Kirendeltsége k H v. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom