Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
Ahová lépek, ott fű nem terem Francia film Kitűnő, kellemes, vidám nyári szórakozás ez a film. Igaz, egyesek fanyalogva emlegetik, hogy jó, jó, de ez a bohózati sor, ez a sok-sok helyzetkomikum nem az igazi. Mármint komikumnak. Mert hogy az az igazán jó, ha a nevetést a jellem, a jellemben megbúvó szertelenség, fonákság, esetleg szána- lomraméltóság, az ellentétek nagyszerű belső és külső tornája váltja ki, mint például Chaplinnél. Ez is igaz a maga helyén. Jó ez a film. Elsősorban azért jó, mert a matematika- tanár, a maga feltupirozott eszével és lehetőségeivel egyszer szerény tanerő egy leánykollégiumban, másodszor apjának írja a politikai beszédeket, harmadszor a barátja helyett írja a pikáns fotókhoz az újságcikkeket és közben a munkákat rejtő dossziékat összecseréli. Nem nagy ötlet, mondják. Ez igaz. De ebből az elkoptatott csereberéből itt olyan képsor keletkezik és minden erőlte- tettség nélkül, hogy a nézőt elkapja a nevetés és nem is hagyja nyugton mindaddig, amíg a film végén a mozgókép ki nem merevedik újságfotóvá, hiszen a francia közéletben minden baki kitűnő fegyver a politikai ellenfelek megsebzéséhez. Alapállásnak egy vidám játékhoz nem rossz ez a jel- lemi tarkaság, ami a főhősben feltalálható. Az már képben és ötletekben ritmusváltás kérdése, hogy melyik pillanatban melyik szí- ne-visszája ugorjon elénk ennek a jellemnek, aki legIskolaelőkészítők inkább akkor rokonszenves, amikor a leánykollégium süldő lányseregével néz farkasszemet. Ha egyáltalán tud ez a tanárjelenség far- kasszemmel nézni ! Félszeg is ő a maga módján, mert a test és a lélek kísértését sohasem magáért vállalja, leginkább szívességet tesz. Nem rajta múlik, hogy ezekből a szívességekből keletkeznek ezek a hóbortos bonyodalmak. A főhőst játszó Pierre Richard. jellemszinészi értékére akkor találunk valamilyen mércét, ha a vizsgálódáshoz hozzáadjuk azt a nem lényegtelen körülményt, hogy a rendezővel és Michel Fab- re-ral együtt ő írta a forgatókönyvet. Mondanunk sem kell. hogy a figura legtöbb vonása magát a filmszínészt mutatja be, aki félszegségei- vel. ötleteivel azért hat komikusnak. mert mindig önmagát adja. Egy derűsebb Bel mondó ő, aki logikusan felépít maga köré egy mesét és úgy játssza el, hogy a legtöbb pofon rajta csattanjon. És még egy fontos vonása ennek a filmhistóriának és Pierre Richárdnak: nincs üresjárata a jókedvű mesének; ha már a gépezetet beindította, az teljes sebességgel fut a végigfutható pályán. A film rendezője, Claude Zidi a Bolondos újoncok, A stadion őrültjei és A négy muskétás újabb kalandjai óta sem vesztette el hitét'abban, hogy a jól megírt meséket szórakoztatóan kell előadni. Amíg a kép pereg, nincs szükség sem filozofál- gatásra, sem mellékhajtásokra, a hősnek az abszurdumig mindent ki kell bírnia, mert egy sor illúzió után a néző számára már nincs lehetetlen. És a mozgókép mi, ha nem illúzió? Henri Decae színes képei elevenek, Vladimír Cosma zenéje pedig lírai töltést ad a virgonc francia filmmesének. Farkas András Balatonföld váron látható a Balaton-parí legszebb -filmszínháza. Ragasztott favázas szerkezetből készült a tetőszerkezet és a hagyományos építési módnál rövidebb idő alatt, olcsóbban épült fel a szabadtéri mozi. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS) Eger, Gyöngyös, Hatvan után ... Belgiumba / > készül a Ifídröezkí együttes Újabb külföldi út előtt áll a gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes. Az Építők Szakszervezetének kulturális osztálya értesítette a művészeti csoport vezetőségét, hogy a belga folklórfesztivál szervezői számítanak vendégszereplésükre a Meche- lenben lebonyolítandó nemzetközi szemlén. A meghívás, úgy érezzük, méltó elismerése annak a munkának, amit tizenöt esztendeje folytatnak a gyöngyösiek a népművészet e sajátos ágának ápolásával. S az is bizonyos, hogy a művelődési központ, a tanács művelődésügyi osztálya, a vasutasszakszervezet és a legutóbb társult MÉSZÖV nem áldoz haszontalanra, amikor az együttes fenntartását, zavartalan működését anyagiakkal támogatja. • Augusztus 22-től 28-ig tart a belga fesztivál, amelyen minden meghívott művészeti csoportnak egy 30 perces összeállítással kell bemutatkoznia. Az utazó együttes negyven tagú lesz, s Zeltner Imre irányításával már megkezdődtek az előkészületek. A „Vidróczki” híréhez, eddigi sikereihez méltóan kíván szerepelni Mechelenben. Addig azonban más kötelezettségek is várnak a táncosokra, zenészekre! Mint ismeretes, az „Agria napok” eseményeinek svában mutatják be Farkas Ferenc és Innocent Vincze Ernő: Vidróczki, a hegyi betyár című népoperáját, amelyet a neves zeneszerző és szövegíró társa erre a színpadra szánt A! népopera táncbetétjeit a gyöngyösiekre osztották, s Egerben négyszer lépnek közönség elé. Egyezség szerint az Orczy-kert szabadtéri színpadán szintén játsszák Farkas Ferenc művét, éspedig két előadásban. Tehát a belga út előtt „hazai pályán” is láthatja kedvelt művészeti csoportját a közönség. E hét végén, szombaton este pedig Hatvanban lépnek deszkákra a gyöngyösi lányok, fiúk, hogy gazdag műsortárukból ízelítőt nyújtsanak a népkerti szabadtéri seinpad közönségének. N/IOLNÁR ZOLTÁN ELSEGVZE Országszerte befejeződtek a szeptemberben első osztályba lépő kisgyermekek iskolaelőkészítő foglalkozásai. Első ízben fordul elő, hogy a leendő mintegy 150 ezer elsős több mint 98 százaléka úgy lépi át az első osztály küszöbét, hogy előzőleg már megismerkedhetett a rendszeres munkával, a közösségi élettel, a fegyelemmel. 83 százalékuk óvodás volt, ott készítették fel az iskolai életre őket, a többieknek — az idei tanévben ugyancsak először — egyéves. összesen 192 órás előkészítő tanfolyamokat szerveztek. Szeptembertől az elsősök új tantervek szerint fognak tanulni, ezért felkészítésük különösen nagy jelentőségű. Az Országos Pedagógiai Intézetben összegezték az egyéves előkészítők tapasztalatait és azok egyértelműen kedvezőek. A szülők, a hozzátartozók, többnyire a nagymamák örömmel vitték gyermekeiket hetente két- hárorn alkalommal a kétvagy háromórás foglalkozásokra, mert tapasztalhatták, A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Bertha Bulcsu sorozatában a Csanádi Imrével készített interjút olvashatjuk. A lírai rovatban többek között Beney Zsuzsa, Fodor András. Kálnoky László, Ke- resztury Dezső, Mészöly Miklós és Takáts Gyula költeményei kaptak helyet. A prózai írások során Cze- le György és Sziládi János elbeszélését, László Lajos ri1978. június 10., szombat hogy ott a gyerekek értelmi képességét, beszéd- és mozgáskészségüket a nevelők meghitt légkörű, vonzó, vidám, játékos formában fejlesztik.' A 192 óra elégséges idő arra is, hogy helyes magatartási és egészségügyi szokásokat alakítsanak ki a kisgyerekeknél, hozzászoktassák „ őket a közösségben való együttéléshez, a szellemi és a gyakorlati feladatvégzéshez. Az Oktatási Minisztérium a foglalkozásokhoz az elmúlt években útmutatót, kézikönyvet és foglalkoztatási javaslatot bocsátott a nevelők rendelkezésére. Az Országos Pedagógiai Intézetben most azon dolgoznak, hogy ezeket a segédanyagokat úgynevezett egységes programban foglalják össze. Ebben a célok és a feladatok megjelölésén kívül részletes útmutatást adnak a „hogyanra” is és körvonalazzák az év végére elérendő követelményeket. Az 1979—80-as tanévben első osztályba lépőknek ez év őszén is megkezdődnek az előkészítők. portját, valamint Tüskés Tibor szociográfiájának befejező részletét közli a folyóirat. Az irodalmi tanulmányok, esszék közül figyelmet érdemel Czine Mihály írása Darvas Józsefről, Rónay László tanulmánya Devecseri Gáborról, továbbá Pomogáts Béla Takáts Gyula költeményéről szóló elemzése. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatában Tóth Dezsővel beszélget Béládi Miklós. A kritikai rovat élén Ve- kerdi László három esszékötetet, Bécsy Tamás pedig Szabolcsi Miklós új József Attila monográfiáját ismerteti. _____ 1 6. Most azt nem tudta, hogy rögtön beszámoljon-e diadaláról Anyunak, vagy várja meg, amíg megkérdezi, s aztán csak úgy flegmán vesse oda, hogy természetesen ő elvégezte, amit elvállalt. Melyik lesz a hatásosabb? Hamar rájött, hogy a hatásosabb — és persze a ful- lánkosabb — az utóbbi lenne, de kérdés, meg tudja-e állni, hogy rögtön el ne mondja, amint találkoznak. De nem kellett eldöntenie. Anyu rögtön látta rajta, mikor belépett, hogy valami történt vele, valami van a begyében, s meg is kérdezte, de csak úgy, mintha megszokásból kérdezné: — Mi újság? Ekkor Kati még könnyedén azt mondta, semmi. Szokvány üres kérdés, szokvány üres válasz. De Gitta tudta, hogy ez a semmi nem jelent semmit; efelől még nagyon sok is lehet. Gondolta, legjobb, ha belevág a közepibe, s egyenesen megkérdezte: — Beszéltél apáddal? Katit ez azért meglepte, mintha Anyu csak úgy egyszerűen belelátna a fejébe; de most már ráváltott arra, amit elhatározott, a fullánkra, s olyan természetesen, ami a természetesnél is sokkal természetesebb, már egy kis. csodálkozó hangsúlyt is adva bele, kurtán közölte: — Persze, hiszen megígértem. .... ____, — Szörnyeteg vagy, szörnyeteg, bizony isten! — nevetett Anyu. Leültette magával szemben, és töviről hegyire el kellett mondania az egészet, hogyan szervezte meg, hogyan találkoztak. — Lajos bácsinál, igazán? — És hogy viselkedett apád? — Nem fanyalgott-e? — Hozza-e a Klááárikáját? — Remélem, a klapecokat otthon hagyják. . szóval arról nem volt szó... mert Kláritól kitelik, hogy jön az egész sleppel, már csak bosszantásból is... Hát Lajos bácsi? Kávét főzött, igazán? Valami évszázados süteményt nem kotort elő?... Hogy birkát vagy halat? Nahát, ettől megkell halni! Nem is tudom, hogy a röhögéstől-e vagy a sírástól? Szózuhatag, kérdészuha- tag; Kati úgy érezte, el is temeti, ahogy itt ül a hokedlin, mert ez az egész a konyhában volt, ott szoktak ők ketten négyszemközt beszélni. Szóval, hogy a szavak ellepik, és ő süllyed a habok alá, alig-alig tud lélegzet után kapkodni. Csak akkor tűnt fel a part, vagy legalábbis egy mentőkötél, mikor Anyu egy váratlan fordulattal kijelentette: — Hát akkor most már nekem kell megbeszélni Apuval. És elhallgatott. — Tulajdonképpen Apu már tu^ja is, nem? Hiszen tollaslabdát is vásárolt... Vagy hogy is? ___ — Vagyhogyis, kislányom, vagyhogyis ... Tollaslabdát, azt igen, de ő még csak annyit tud, hogy meg vagyunk híva Lajos bácsihoz a csónakházba, de nem is sejti, hogy ott eljegyzés lesz, és Tiborék, meg Gusztiék, meg... meg szóval a felajánlások. Pedig ezt úgy kellene kidolgozni, mint egy szerződést, vagy egy izét, egy haditervet, pontról pontra... Mondtam ugye, hogy a legnehezebb az enyém lesz.... Nyolc nap van, ugye, nyolc nap, az-, latt nem is képes ennyi mindent felfogni; gyorsan, még ma hozzá kell fognom, legelőször is megmondom, hogy a , Tibor szülei... ez ugye a te ötleted lesz... a Tibor szüleivel is össze akarsz egy kicsit melegedni, ez teljesen érthető, és ha már ezt megemésztette, akkor előjövök a nagy ötlettel, hogy ez éppen lehet egy füst alatt eljegyzés is...-t- Nagyon okos vagy, Anyukám, te vagy a világ legokosabb Anyuja. Meg is csókolta. megsimogatta a fejét, hadd legyen szegénynek nagyobb kedve ehhez a bonyolult művelethez, hogy Apu tudatába átültesse mindazt, amire még ezen a nyolc napon futja az időből. Ami azt illeti, valóban ez volt a legnehezebb. Gitta számon férje kimondott és kimondatlan gondolataival, sőt még azokkal is, amik csak -fébg,' vagy félig sem születtek és érlelődtek meg az agyában. Nagyon lényeges elemnek tartotta, hogy Barna egyrészt sokat adott arra. hogy olyan jó apa színében szerepeljen, kj már-már nem is mostohaapa, másrészt... hát másrészt, ha nem is mondta ki, de érzékenyen számon tartotta a Katira áldozott kiadásokat. A Guszti által küldött — pontosan küldött! — gyermektartás összegével gondosan számolt a havi költségvetésben. Ezt Gitta ugyan nem rótta fel hibájául, nem azért főkönyvelő (bár csak helyettes) szóval természetesnek vette, vagy legalábbis érthetőnek. Csak hát, szóval, számolt vele. Erről az oldalról mindenesetre biztosítani akarta magát; azt akarta, hogy Barna-Apu ne csak arról vegyen időben tudomást, hogy Lajos bácsinál nem egyszerű látogatás, nem is csak nászok közelebbi megismerkedése lesz, hanem valamilyen módon anyagiak s>is szóba kerülnek. Azt azonban nem tudta pontosan kiszámítani, hogy mennyire kell belemennie a részletekbe. mennyit kell előzetesen megbeszélniük. Ügy gondolta, hogy legjobb. ha kényszerhelyzetként adja elő, az eliegyzést ; kényszerből született ötletként. A televízió nélküli csendes hétfő estére időzítette a beszélgetést. — Hallod ez a Kati megint elhebrencskedet* valamit. .. — Tudta, hogy Barna erre kötelességének érzi, hogy szeretett kis mostohalánya védelmére keljen. _. ""H><■» - (Folytatjuk) A Jelenkor júniusi száma Szabadtéri mozi a Balaton partján