Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

Ahová lépek, ott fű nem terem Francia film Kitűnő, kellemes, vidám nyári szórakozás ez a film. Igaz, egyesek fanyalogva emlegetik, hogy jó, jó, de ez a bohózati sor, ez a sok-sok helyzetkomikum nem az iga­zi. Mármint komikumnak. Mert hogy az az igazán jó, ha a nevetést a jellem, a jel­lemben megbúvó szertelen­ség, fonákság, esetleg szána- lomraméltóság, az ellentétek nagyszerű belső és külső tor­nája váltja ki, mint például Chaplinnél. Ez is igaz a ma­ga helyén. Jó ez a film. Elsősorban azért jó, mert a matematika- tanár, a maga feltupirozott eszével és lehetőségeivel egyszer szerény tanerő egy leánykollégiumban, másod­szor apjának írja a politikai beszédeket, harmadszor a barátja helyett írja a pikáns fotókhoz az újságcikkeket és közben a munkákat rejtő dossziékat összecseréli. Nem nagy ötlet, mondják. Ez igaz. De ebből az elkoptatott cse­reberéből itt olyan képsor keletkezik és minden erőlte- tettség nélkül, hogy a nézőt elkapja a nevetés és nem is hagyja nyugton mindaddig, amíg a film végén a mozgó­kép ki nem merevedik új­ságfotóvá, hiszen a francia közéletben minden baki ki­tűnő fegyver a politikai el­lenfelek megsebzéséhez. Alapállásnak egy vidám játékhoz nem rossz ez a jel- lemi tarkaság, ami a főhős­ben feltalálható. Az már képben és ötletekben rit­musváltás kérdése, hogy me­lyik pillanatban melyik szí- ne-visszája ugorjon elénk ennek a jellemnek, aki leg­Iskolaelőkészítők inkább akkor rokonszenves, amikor a leánykollégium süldő lányseregével néz far­kasszemet. Ha egyáltalán tud ez a tanárjelenség far- kasszemmel nézni ! Félszeg is ő a maga módján, mert a test és a lélek kísértését so­hasem magáért vállalja, leg­inkább szívességet tesz. Nem rajta múlik, hogy ezekből a szívességekből keletkeznek ezek a hóbortos bonyodal­mak. A főhőst játszó Pierre Ric­hard. jellemszinészi értékére akkor találunk valamilyen mércét, ha a vizsgálódáshoz hozzáadjuk azt a nem lé­nyegtelen körülményt, hogy a rendezővel és Michel Fab- re-ral együtt ő írta a forga­tókönyvet. Mondanunk sem kell. hogy a figura legtöbb vonása magát a filmszínészt mutatja be, aki félszegségei- vel. ötleteivel azért hat ko­mikusnak. mert mindig ön­magát adja. Egy derűsebb Bel mondó ő, aki logikusan felépít maga köré egy mesét és úgy játssza el, hogy a leg­több pofon rajta csattanjon. És még egy fontos vonása ennek a filmhistóriának és Pierre Richárdnak: nincs üresjárata a jókedvű mesé­nek; ha már a gépezetet be­indította, az teljes sebesség­gel fut a végigfutható pá­lyán. A film rendezője, Claude Zidi a Bolondos újoncok, A stadion őrültjei és A négy muskétás újabb kalandjai óta sem vesztette el hitét'ab­ban, hogy a jól megírt mesé­ket szórakoztatóan kell elő­adni. Amíg a kép pereg, nincs szükség sem filozofál- gatásra, sem mellékhajtá­sokra, a hősnek az abszur­dumig mindent ki kell bír­nia, mert egy sor illúzió után a néző számára már nincs lehetetlen. És a mozgókép mi, ha nem illúzió? Henri Decae színes képei elevenek, Vladimír Cosma zenéje pedig lírai töltést ad a virgonc francia filmmesé­nek. Farkas András Balatonföld váron látható a Balaton-parí legszebb -filmszínháza. Ragasztott favázas szer­kezetből készült a tetőszerkezet és a hagyományos építési módnál rövidebb idő alatt, olcsóbban épült fel a szabadtéri mozi. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS) Eger, Gyöngyös, Hatvan után ... Belgiumba / > készül a Ifídröezkí együttes Újabb külföldi út előtt áll a gyöngyösi Vidróczki Nép­táncegyüttes. Az Építők Szakszervezetének kulturális osztálya értesítette a művé­szeti csoport vezetőségét, hogy a belga folklórfesztivál szervezői számítanak ven­dégszereplésükre a Meche- lenben lebonyolítandó nem­zetközi szemlén. A meghí­vás, úgy érezzük, méltó elis­merése annak a munkának, amit tizenöt esztendeje foly­tatnak a gyöngyösiek a nép­művészet e sajátos ágának ápolásával. S az is bizonyos, hogy a művelődési központ, a tanács művelődésügyi osz­tálya, a vasutasszakszerve­zet és a legutóbb társult MÉSZÖV nem áldoz haszon­talanra, amikor az együttes fenntartását, zavartalan mű­ködését anyagiakkal támo­gatja. • Augusztus 22-től 28-ig tart a belga fesztivál, amelyen minden meghívott művészeti csoportnak egy 30 perces összeállítással kell bemutat­koznia. Az utazó együttes negyven tagú lesz, s Zeltner Imre irányításával már meg­kezdődtek az előkészületek. A „Vidróczki” híréhez, eddi­gi sikereihez méltóan kíván szerepelni Mechelenben. Ad­dig azonban más kötelezett­ségek is várnak a táncosok­ra, zenészekre! Mint ismere­tes, az „Agria napok” ese­ményeinek svában mutatják be Farkas Ferenc és Inno­cent Vincze Ernő: Vidróczki, a hegyi betyár című nép­operáját, amelyet a neves zeneszerző és szövegíró társa erre a színpadra szánt A! népopera táncbetétjeit a gyöngyösiekre osztották, s Egerben négyszer lépnek kö­zönség elé. Egyezség szerint az Orczy-kert szabadtéri színpadán szintén játsszák Farkas Ferenc művét, éspe­dig két előadásban. Tehát a belga út előtt „hazai pályán” is láthatja kedvelt művésze­ti csoportját a közönség. E hét végén, szombaton este pedig Hatvanban lépnek deszkákra a gyöngyösi lá­nyok, fiúk, hogy gazdag mű­sortárukból ízelítőt nyújtsa­nak a népkerti szabadtéri seinpad közönségének. N/IOLNÁR ZOLTÁN ELSEGVZE Országszerte befejeződtek a szeptemberben első osz­tályba lépő kisgyermekek iskolaelőkészítő foglalkozá­sai. Első ízben fordul elő, hogy a leendő mintegy 150 ezer elsős több mint 98 szá­zaléka úgy lépi át az első osztály küszöbét, hogy előző­leg már megismerkedhetett a rendszeres munkával, a közösségi élettel, a fegye­lemmel. 83 százalékuk óvo­dás volt, ott készítették fel az iskolai életre őket, a töb­bieknek — az idei tanévben ugyancsak először — egy­éves. összesen 192 órás elő­készítő tanfolyamokat szer­veztek. Szeptembertől az el­sősök új tantervek szerint fognak tanulni, ezért fel­készítésük különösen nagy jelentőségű. Az Országos Pedagógiai Intézetben összegezték az egyéves előkészítők tapasz­talatait és azok egyértelmű­en kedvezőek. A szülők, a hozzátartozók, többnyire a nagymamák örömmel vitték gyermekeiket hetente két- hárorn alkalommal a két­vagy háromórás foglalkozá­sokra, mert tapasztalhatták, A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számának élén Bertha Bulcsu sorozatában a Csa­nádi Imrével készített inter­jút olvashatjuk. A lírai rovatban többek között Beney Zsuzsa, Fodor András. Kálnoky László, Ke- resztury Dezső, Mészöly Miklós és Takáts Gyula köl­teményei kaptak helyet. A prózai írások során Cze- le György és Sziládi János elbeszélését, László Lajos ri­1978. június 10., szombat hogy ott a gyerekek értelmi képességét, beszéd- és moz­gáskészségüket a nevelők meghitt légkörű, vonzó, vi­dám, játékos formában fej­lesztik.' A 192 óra elégséges idő arra is, hogy helyes ma­gatartási és egészségügyi szo­kásokat alakítsanak ki a kis­gyerekeknél, hozzászoktassák „ őket a közösségben való együttéléshez, a szellemi és a gyakorlati feladatvégzés­hez. Az Oktatási Minisztérium a foglalkozásokhoz az elmúlt években útmutatót, kézi­könyvet és foglalkoztatási javaslatot bocsátott a neve­lők rendelkezésére. Az Or­szágos Pedagógiai Intézetben most azon dolgoznak, hogy ezeket a segédanyagokat úgy­nevezett egységes program­ban foglalják össze. Ebben a célok és a feladatok megje­lölésén kívül részletes útmu­tatást adnak a „hogyanra” is és körvonalazzák az év végére elérendő követelmé­nyeket. Az 1979—80-as tanévben első osztályba lépőknek ez év őszén is megkezdődnek az előkészítők. portját, valamint Tüskés Ti­bor szociográfiájának befe­jező részletét közli a folyó­irat. Az irodalmi tanulmányok, esszék közül figyelmet érde­mel Czine Mihály írása Dar­vas Józsefről, Rónay László tanulmánya Devecseri Gá­borról, továbbá Pomogáts Béla Takáts Gyula költemé­nyéről szóló elemzése. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatában Tóth Dezsővel beszélget Béládi Miklós. A kritikai rovat élén Ve- kerdi László három esszékö­tetet, Bécsy Tamás pedig Szabolcsi Miklós új József Attila monográfiáját ismer­teti. _____ 1 6. Most azt nem tudta, hogy rögtön beszámoljon-e diada­láról Anyunak, vagy várja meg, amíg megkérdezi, s aztán csak úgy flegmán ves­se oda, hogy természetesen ő elvégezte, amit elvállalt. Melyik lesz a hatásosabb? Hamar rájött, hogy a ha­tásosabb — és persze a ful- lánkosabb — az utóbbi len­ne, de kérdés, meg tudja-e állni, hogy rögtön el ne mondja, amint találkoznak. De nem kellett eldöntenie. Anyu rögtön látta rajta, mikor belépett, hogy valami történt vele, valami van a begyében, s meg is kérdezte, de csak úgy, mintha megszo­kásból kérdezné: — Mi újság? Ekkor Kati még könnyedén azt mondta, semmi. Szok­vány üres kérdés, szokvány üres válasz. De Gitta tudta, hogy ez a semmi nem jelent semmit; efelől még nagyon sok is le­het. Gondolta, legjobb, ha be­levág a közepibe, s egyene­sen megkérdezte: — Beszéltél apáddal? Katit ez azért meglepte, mintha Anyu csak úgy egy­szerűen belelátna a fejébe; de most már ráváltott arra, amit elhatározott, a fullánk­ra, s olyan természetesen, ami a természetesnél is sok­kal természetesebb, már egy kis. csodálkozó hangsúlyt is adva bele, kurtán közölte: — Persze, hiszen megígér­tem. .... ____, — Szörnyeteg vagy, ször­nyeteg, bizony isten! — ne­vetett Anyu. Leültette magával szem­ben, és töviről hegyire el kellett mondania az egé­szet, hogyan szervezte meg, hogyan találkoztak. — Lajos bácsinál, iga­zán? — És hogy viselkedett apád? — Nem fanyalgott-e? — Hozza-e a Klááárikáját? — Remélem, a klapecokat otthon hagyják. . szóval arról nem volt szó... mert Kláritól kitelik, hogy jön az egész sleppel, már csak bosszantásból is... Hát La­jos bácsi? Kávét főzött, igazán? Valami évszázados süteményt nem kotort elő?... Hogy birkát vagy halat? Nahát, ettől megkell halni! Nem is tudom, hogy a röhögéstől-e vagy a sí­rástól? Szózuhatag, kérdészuha- tag; Kati úgy érezte, el is temeti, ahogy itt ül a ho­kedlin, mert ez az egész a konyhában volt, ott szoktak ők ketten négyszemközt be­szélni. Szóval, hogy a sza­vak ellepik, és ő süllyed a habok alá, alig-alig tud lé­legzet után kapkodni. Csak akkor tűnt fel a part, vagy legalábbis egy mentőkötél, mikor Anyu egy váratlan fordulattal kijelentette: — Hát akkor most már nekem kell megbeszélni Apuval. És elhallgatott. — Tulajdonképpen Apu már tu^ja is, nem? Hiszen tollaslabdát is vásárolt... Vagy hogy is? ___ — Vagyhogyis, kislányom, vagyhogyis ... Tollaslabdát, azt igen, de ő még csak annyit tud, hogy meg va­gyunk híva Lajos bácsihoz a csónakházba, de nem is sejti, hogy ott eljegyzés lesz, és Tiborék, meg Gusztiék, meg... meg szóval a fel­ajánlások. Pedig ezt úgy kellene kidolgozni, mint egy szerződést, vagy egy izét, egy haditervet, pont­ról pontra... Mondtam ugye, hogy a legnehezebb az enyém lesz.... Nyolc nap van, ugye, nyolc nap, az-, latt nem is képes ennyi mindent felfogni; gyorsan, még ma hozzá kell fognom, legelőször is megmondom, hogy a , Tibor szülei... ez ugye a te ötleted lesz... a Tibor szüleivel is össze akarsz egy kicsit melegedni, ez teljesen érthető, és ha már ezt megemésztette, ak­kor előjövök a nagy ötlet­tel, hogy ez éppen lehet egy füst alatt eljegyzés is...-t- Nagyon okos vagy, Anyukám, te vagy a világ legokosabb Anyuja. Meg is csókolta. megsi­mogatta a fejét, hadd le­gyen szegénynek nagyobb kedve ehhez a bonyolult művelethez, hogy Apu tu­datába átültesse mindazt, amire még ezen a nyolc na­pon futja az időből. Ami azt illeti, valóban ez volt a legnehezebb. Gitta számon férje ki­mondott és kimondatlan gondolataival, sőt még azokkal is, amik csak -fébg,' vagy félig sem születtek és érlelődtek meg az agyában. Nagyon lényeges elemnek tartotta, hogy Barna egy­részt sokat adott arra. hogy olyan jó apa színében sze­repeljen, kj már-már nem is mostohaapa, másrészt... hát másrészt, ha nem is mondta ki, de érzékenyen számon tartotta a Katira ál­dozott kiadásokat. A Guszti által küldött — pontosan küldött! — gyermektartás összegével gondosan szá­molt a havi költségvetés­ben. Ezt Gitta ugyan nem rótta fel hibájául, nem azért főkönyvelő (bár csak helyettes) szóval természe­tesnek vette, vagy legaláb­bis érthetőnek. Csak hát, szóval, számolt vele. Erről az oldalról minden­esetre biztosítani akarta magát; azt akarta, hogy Barna-Apu ne csak arról vegyen időben tudomást, hogy Lajos bácsinál nem egyszerű látogatás, nem is csak nászok közelebbi meg­ismerkedése lesz, hanem valamilyen módon anyagiak s>is szóba kerülnek. Azt azon­ban nem tudta pontosan ki­számítani, hogy mennyire kell belemennie a részletek­be. mennyit kell előzetesen megbeszélniük. Ügy gondolta, hogy leg­jobb. ha kényszerhelyzet­ként adja elő, az eliegyzést ; kényszerből született ötlet­ként. A televízió nélküli csen­des hétfő estére időzítette a beszélgetést. — Hallod ez a Kati me­gint elhebrencskedet* vala­mit. .. — Tudta, hogy Barna erre kötelességének érzi, hogy szeretett kis mostohalánya védelmére keljen. _. ""H><■» - (Folytatjuk) A Jelenkor júniusi száma Szabadtéri mozi a Balaton partján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom